05.05.2014 Views

MAG Arany Évkönyv 2011. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

MAG Arany Évkönyv 2011. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

MAG Arany Évkönyv 2011. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

tárgyalások eredményeképpen előbb vagy utóbb a<br />

nemzetközi piacok további liberalizációja elkerülhetetlen,<br />

ugyanakkor megkönnyíti a fejlődő országok termékeinek<br />

nemzetközi piacra jutását (ha a megfelelő minőségű és<br />

mennyiségű terméket állítanak elő). A fejlett országokban<br />

viszont a tradicionális mezőgazdasági támogatási rendszer<br />

átalakulásával és ezzel együtt növekvő piaci versennyel<br />

kell számolni, ezen belül a KAP reformjával is.<br />

A változó kereslettel együtt a nemzeti és a nemzetközi<br />

mezőgazdasági piacok egyre nagyobb mértékű integrációja<br />

valósul meg. Ennek eredményeként a mezőgazdasági<br />

termelésben a tradicionális mennyiségi megközelítés<br />

helyett a piacra termelés és a jövedelem-centrikusság lesz<br />

meghatározó. A termelők sikerének záloga a teljes<br />

élelmiszerláncban való gondolkodás. A mezőgazdasági<br />

termelést tradicionálisan meghatározó emberi munka<br />

szerepe is átalakul, mert a fizikai erő helyett mindinkább<br />

a termelést szervező és vezető tényező, azaz a munkaerő<br />

minőségi oldala kerül előtérbe. A piaci kereslet határozza<br />

meg a termelői döntéseket, így a gazdaságok szintjén a<br />

termelés specializációjával számolhatunk, regionális szinten<br />

a termelés diverzifikációjával párosulva.<br />

A piaci kapcsolatok erősödésével párhuzamosan a termelési<br />

méretek is gyors növekednek, különösen az állattenyésztésben.<br />

Az iparszerű állattartó telepek a baromfiés<br />

sertéshús-, valamint a tojástermelés egyre nagyobb<br />

hányadát adják. Hasonló tendenciák érvényesülnek a<br />

tejtermelésben kisebb méretnövekedés mellett. A modern<br />

nagyüzemi állattenyésztési technológiák könnyen alkalmazhatók<br />

a világ különböző régióiban. Az állattenyésztési<br />

technológiák fejlődése viszont egyre nehezebb<br />

helyzetet teremt a kisüzemek és a családi gazdaságok<br />

számára. A közelmúltban készült elemzések és előrejelzések<br />

szerint a nyitott piaci versenyben csak azok a termelők<br />

tudnak fennmaradni, akik képesek termelési<br />

méreteik számottevő növelésére a fentebb említett szektorokban.<br />

A kisüzemek hatékonysági előnye a hagyományos<br />

agrárgazdaság körülményei között nem vonható kétségbe.<br />

A családi munka nagyobb termelékenysége és a kisebb<br />

gazdaságok alacsonyabb vezetési-, irányítási költségei<br />

általában kompenzálták a nagyobb üzemek fejlettebb<br />

technológiájából eredő előnyöket. Ma azonban nagy<br />

kérdés, hogy a kisüzem és családi gazdálkodás képes<br />

lesz-e megőrizni korábbi hatékonysági előnyeit az integrálódó<br />

élelmiszergazdasági piacok körülményei között. A<br />

tapasztalatok szerint csak szorosabb együttműködés,<br />

valamint egységes és szervezett piaci fellépés esetén<br />

lesznek képesek a tartós fennmaradásra.<br />

A mezőgazdasági termelésben egyre gyakrabban és<br />

hatványozottabban jelentkeznek a környezeti problémák,<br />

amelyek összefonódnak a globális klímaváltozás<br />

kihívásaival. Az intenzív mezőgazdasági termelési<br />

rendszerek környezet-károsító hatásának mérséklése<br />

komoly erőfeszítéseket igényel. A környezeti szempontból<br />

fenntartható, a klímaváltozás hatásait mérséklő<br />

mezőgazdasági termelés megvalósítása nem opció,<br />

hanem elengedhetetlen szükségszerűség.<br />

A tudomány eredményeire épülő gyors technológiai<br />

fejlesztés kiemelt prioritás. A világ mezőgazdaságában<br />

olyan termelési eljárások kifejlesztésére van<br />

igény, amelyekkel a fajlagos hozamok számottevően<br />

növelhetők a környezet károsodása nélkül szűkülő természeti<br />

erőforrások felhasználása mellett. A teljes<br />

élelmiszerlánc termelékenységének és minőségének a<br />

javítására van szükség. Ehhez a mezőgazdasági kutatási<br />

és fejlesztési ráfordítások gyors növelésére van szükség.<br />

Összefoglalva megállapítható, hogy a viszonylag jó<br />

ökológiai adottságokkal rendelkező magyar agrárgazdaság<br />

a globális és az európai integráció kihívásaihoz<br />

való hatékony adaptálódásához a nyitottság, a<br />

sokoldalú partnerség és az együttműködés mellett<br />

nélkülözhetetlen a legkorszerűbb technológia és szakismeret<br />

alkalmazása. Az élelmezés-, energia- és<br />

környezet-biztonság hármas prioritása által meghatározott<br />

erőtérben új, tudatos és harmonizált alkalmazkodási<br />

stratégiára van szükség. Az alkalmazkodási kényszer<br />

nem pusztán agrárérdek, ugyanis versenyképes<br />

mezőgazdaság ma már nem képzelhető el versenyképes<br />

feldolgozás, kereskedelem, oktatás-kutatás, innováció és<br />

versenyképes intézményrendszer nélkül.<br />

A „betegeskedő” élelmiszergazdaság terápiájának<br />

talán legfontosabb eleme a tudás, a kutatás, az oktatás<br />

infrastruktúrájának és széles körű elérhetőségének<br />

megteremtése, valamint a nemzetközi tapasztalatcsere<br />

(nem szégyen másoktól tanulni). Magyarország<br />

élelmiszergazdasága ma nem képes komoly pénzforrásokat<br />

költeni kutatásra, fejlesztésre és innovációra.<br />

Ebben a helyzetben a kutatás, a fejlesztés és az innováció<br />

a bérmunka szintjére süllyedt, jóllehet jelentős hozzáadott<br />

értéket termelne a végtermék értékesítésében.<br />

Nem tudunk minden területen versenyképes lenni, de<br />

néhány szakágazatban talán igen, ahol érvényesülhetnének<br />

komparatív előnyeink.<br />

POPP JÓZSEF<br />

C. EGYETEMI TANÁR<br />

20 <strong>MAG</strong> ARANY ÉVKÖNYV 2011

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!