MAG Arany Ãvkönyv 2011. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
MAG Arany Ãvkönyv 2011. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
MAG Arany Ãvkönyv 2011. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
tárgyalások eredményeképpen előbb vagy utóbb a<br />
nemzetközi piacok további liberalizációja elkerülhetetlen,<br />
ugyanakkor megkönnyíti a fejlődő országok termékeinek<br />
nemzetközi piacra jutását (ha a megfelelő minőségű és<br />
mennyiségű terméket állítanak elő). A fejlett országokban<br />
viszont a tradicionális mezőgazdasági támogatási rendszer<br />
átalakulásával és ezzel együtt növekvő piaci versennyel<br />
kell számolni, ezen belül a KAP reformjával is.<br />
A változó kereslettel együtt a nemzeti és a nemzetközi<br />
mezőgazdasági piacok egyre nagyobb mértékű integrációja<br />
valósul meg. Ennek eredményeként a mezőgazdasági<br />
termelésben a tradicionális mennyiségi megközelítés<br />
helyett a piacra termelés és a jövedelem-centrikusság lesz<br />
meghatározó. A termelők sikerének záloga a teljes<br />
élelmiszerláncban való gondolkodás. A mezőgazdasági<br />
termelést tradicionálisan meghatározó emberi munka<br />
szerepe is átalakul, mert a fizikai erő helyett mindinkább<br />
a termelést szervező és vezető tényező, azaz a munkaerő<br />
minőségi oldala kerül előtérbe. A piaci kereslet határozza<br />
meg a termelői döntéseket, így a gazdaságok szintjén a<br />
termelés specializációjával számolhatunk, regionális szinten<br />
a termelés diverzifikációjával párosulva.<br />
A piaci kapcsolatok erősödésével párhuzamosan a termelési<br />
méretek is gyors növekednek, különösen az állattenyésztésben.<br />
Az iparszerű állattartó telepek a baromfiés<br />
sertéshús-, valamint a tojástermelés egyre nagyobb<br />
hányadát adják. Hasonló tendenciák érvényesülnek a<br />
tejtermelésben kisebb méretnövekedés mellett. A modern<br />
nagyüzemi állattenyésztési technológiák könnyen alkalmazhatók<br />
a világ különböző régióiban. Az állattenyésztési<br />
technológiák fejlődése viszont egyre nehezebb<br />
helyzetet teremt a kisüzemek és a családi gazdaságok<br />
számára. A közelmúltban készült elemzések és előrejelzések<br />
szerint a nyitott piaci versenyben csak azok a termelők<br />
tudnak fennmaradni, akik képesek termelési<br />
méreteik számottevő növelésére a fentebb említett szektorokban.<br />
A kisüzemek hatékonysági előnye a hagyományos<br />
agrárgazdaság körülményei között nem vonható kétségbe.<br />
A családi munka nagyobb termelékenysége és a kisebb<br />
gazdaságok alacsonyabb vezetési-, irányítási költségei<br />
általában kompenzálták a nagyobb üzemek fejlettebb<br />
technológiájából eredő előnyöket. Ma azonban nagy<br />
kérdés, hogy a kisüzem és családi gazdálkodás képes<br />
lesz-e megőrizni korábbi hatékonysági előnyeit az integrálódó<br />
élelmiszergazdasági piacok körülményei között. A<br />
tapasztalatok szerint csak szorosabb együttműködés,<br />
valamint egységes és szervezett piaci fellépés esetén<br />
lesznek képesek a tartós fennmaradásra.<br />
A mezőgazdasági termelésben egyre gyakrabban és<br />
hatványozottabban jelentkeznek a környezeti problémák,<br />
amelyek összefonódnak a globális klímaváltozás<br />
kihívásaival. Az intenzív mezőgazdasági termelési<br />
rendszerek környezet-károsító hatásának mérséklése<br />
komoly erőfeszítéseket igényel. A környezeti szempontból<br />
fenntartható, a klímaváltozás hatásait mérséklő<br />
mezőgazdasági termelés megvalósítása nem opció,<br />
hanem elengedhetetlen szükségszerűség.<br />
A tudomány eredményeire épülő gyors technológiai<br />
fejlesztés kiemelt prioritás. A világ mezőgazdaságában<br />
olyan termelési eljárások kifejlesztésére van<br />
igény, amelyekkel a fajlagos hozamok számottevően<br />
növelhetők a környezet károsodása nélkül szűkülő természeti<br />
erőforrások felhasználása mellett. A teljes<br />
élelmiszerlánc termelékenységének és minőségének a<br />
javítására van szükség. Ehhez a mezőgazdasági kutatási<br />
és fejlesztési ráfordítások gyors növelésére van szükség.<br />
Összefoglalva megállapítható, hogy a viszonylag jó<br />
ökológiai adottságokkal rendelkező magyar agrárgazdaság<br />
a globális és az európai integráció kihívásaihoz<br />
való hatékony adaptálódásához a nyitottság, a<br />
sokoldalú partnerség és az együttműködés mellett<br />
nélkülözhetetlen a legkorszerűbb technológia és szakismeret<br />
alkalmazása. Az élelmezés-, energia- és<br />
környezet-biztonság hármas prioritása által meghatározott<br />
erőtérben új, tudatos és harmonizált alkalmazkodási<br />
stratégiára van szükség. Az alkalmazkodási kényszer<br />
nem pusztán agrárérdek, ugyanis versenyképes<br />
mezőgazdaság ma már nem képzelhető el versenyképes<br />
feldolgozás, kereskedelem, oktatás-kutatás, innováció és<br />
versenyképes intézményrendszer nélkül.<br />
A „betegeskedő” élelmiszergazdaság terápiájának<br />
talán legfontosabb eleme a tudás, a kutatás, az oktatás<br />
infrastruktúrájának és széles körű elérhetőségének<br />
megteremtése, valamint a nemzetközi tapasztalatcsere<br />
(nem szégyen másoktól tanulni). Magyarország<br />
élelmiszergazdasága ma nem képes komoly pénzforrásokat<br />
költeni kutatásra, fejlesztésre és innovációra.<br />
Ebben a helyzetben a kutatás, a fejlesztés és az innováció<br />
a bérmunka szintjére süllyedt, jóllehet jelentős hozzáadott<br />
értéket termelne a végtermék értékesítésében.<br />
Nem tudunk minden területen versenyképes lenni, de<br />
néhány szakágazatban talán igen, ahol érvényesülhetnének<br />
komparatív előnyeink.<br />
POPP JÓZSEF<br />
C. EGYETEMI TANÁR<br />
20 <strong>MAG</strong> ARANY ÉVKÖNYV 2011