MAG Arany Ãvkönyv 2011. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
MAG Arany Ãvkönyv 2011. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
MAG Arany Ãvkönyv 2011. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
fontosabb fajtáinak eredményösszesítőit kivonatolva<br />
közöljük. Ezekből jól látható, hogy 2006-tól kezdődően<br />
2010-ig a GK Csillag termőképességével mindig a termésrangsor<br />
elején volt.<br />
A szlovákiai kísérletekben mindkét évben 7 és 6<br />
hely átlagában az első volt. 2010-ben egy csehországi<br />
kísérletben is az élen volt a szegedi fajták közt és termése<br />
1,2 tonnával volt több, mint a kísérlet átlaga.<br />
A 2010-es fuzárium járványos évjáratban is kedvező<br />
tapasztalatokról számoltak be a malmok. A malomhoz<br />
beszállított és fuzárium toxinra (DON) levizsgált búzatételek<br />
közül kitűntek a GK Csillag tételek az igen<br />
alacsony, a megengedett határérték alatti DON tartalmukkal.<br />
A fajta vetőmag iránti igénye a kedvező gyakorlati<br />
tapasztalatok eredményeként a népszerű GK Békés és<br />
GK Kalász fajtákhoz hasonlóan 2010 őszén nagy<br />
mértékben megnőtt.<br />
A GK Csillag gazdaságosan termeszthető, mivel a<br />
levél- és kalászbetegségekkel szembeni ellenállósága<br />
kedvező, így egyszeri, célzott, a körülményeket<br />
figyelembevevő preventív fungicides kezelés elegendő.<br />
Szára 80-95 cm, közepesen dőlésellenálló.<br />
Intenzívebb körülmények között szárcsökkentő<br />
használata ajánlott.<br />
A vetésidőre kevésbé érzékeny, az ajánlott csíraszám<br />
500-550 db/m 2 , amit az átlagosnál kedvezőbb<br />
bokrosodó képessége tesz lehetővé. A fajta kiemelkedő<br />
terméshozama és esetenként akár a javító minősége az<br />
előveteménytől függően 120-50-50 NPK arányú tápanyag-visszapótlással<br />
biztosítható.<br />
Fajtafenntartása és vetőmag szaporítása szakszerűen<br />
folyik, így az igények szerinti vetőmag rendelkezésre<br />
áll.<br />
A GK CSILLAG ŐSZI BÚZAFAJTA PIACI<br />
HELYZETE<br />
A GK Csillag vetőmag előállításában és forgalmazásában<br />
számos vetőmag-szaporító gazdaság vesz<br />
részt. Mivel sajnos nincs országos statisztika fajtára<br />
bontva a forgalmazott vetőmag mennyiségről, ezért ez<br />
csak a fémzárolt vetőmag értékesítés után elszámolt és<br />
beszedett licenc díj összegéből becsülhető.<br />
A GK Csillag őszi búzafajta nemcsak hazánkban,<br />
hanem Szlovákiában is keresett fajta. Közvetlenül is<br />
vásárolnak vetőmagot, és Szlovákiában is van GK<br />
Csillag vetőmag-szaporítás, forgalmazás.<br />
ÉV<br />
Ország 2008 2009 2010<br />
Magyarország 2.936 3.849 5.060<br />
Szlovákia 298 430 450<br />
Románia 135 293 225<br />
A GK Csillag hivatalosan elszámolt vetőmagjainak<br />
mennyisége t-ban<br />
Egy új fajta bevezetése a piacra, csak akkor<br />
lehetséges, ha a vásárlóknak (felhasználóknak) is<br />
előnye származik belőle. A GK Csillagnak a régi<br />
fajtáknál jobb a termőképessége, stabil jó minősége<br />
és jobb betegség-ellenállósága országosan sokkal<br />
nagyobb többletbevételt jelent a termesztőknél,<br />
mint a fajta tulajdonosánál, a Gabonakutató Kft.-<br />
nél. Ez a többletbevétel, mivel a termesztő gazdaságok<br />
adatai nem hozzáférhetőek, csak becsülhető a<br />
fémzárolt vetőmag forgalmazási adataiból, a befolyt<br />
jogdíj bevételekből és a fajta különféle kísérletekben<br />
bizonyított terméstöbbletéből.<br />
Az MgSzH adatai és a jogdíj bevételek alapján a GK<br />
Csillag vetésterülete 2010-ben kb. 50 ezer ha körül<br />
lehetett. Ha 40 q/ha országos átlagot feltételezünk, és<br />
a GK Csillag ennél 5%-al többet termett az 2 q/ha,<br />
ennek értéke 4000 Ft/q búzaár esetén 8000 Ft többletbevételt<br />
hoz hektáronként. 50 ezer hektár esetén ez<br />
50.000 x 8.000=400.000.000 Ft, azaz 400 millió Ft<br />
többletbevételt jelent. Ha még azt is figyelembe<br />
vesszük, hogy a fajta jobb betegség-ellenállósága miatt<br />
az 50 ezer hektárnak kb. 40%-án, azaz 20 ezer hektáron<br />
egy gombabetegség elleni vegyszeres védelem<br />
(kb. 10 ezer Ft/ha) megtakarítható, ez további 200 millió<br />
Ft megtakarítást jelent a termelőknek.<br />
Ezek az értékek alulbecsült értékek, mivel a<br />
fémzárolt vetőmag-használat az MgSzH adatai szerint<br />
évenként a 20-30% között van, így nagyon jelentős a<br />
nem fémzárolt vetőmag és az után-termesztett vetőmag<br />
használata még az új fajták esetén is.<br />
MATUZ JÁNOS<br />
BÚZANEMESÍTŐ, EGYETEMI TANÁR<br />
36 <strong>MAG</strong> ARANY ÉVKÖNYV 2011
Change language