MAG Arany ÃvkÃ¶nyv 2011. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

More documents

Recommendations

Info

turistaszezonban kelendőek, míg a ládás értékesítés egész évben folyamatos. Egyre nagyobb arányú a szupermarketek felé történő értékesítés, amit elsősorban a ládás, illetve a három fejes hálós kiszerelés technológiájának fejlesztése eredményezett. Ami a költségeket illeti, a termeléshez szükséges ráfordítások elérhetik a 3000 eurót hektáronként, ebben benne van a műtrágya, a növényvédő szer és a fémzárolt és csávázott szaporítóanyag is. Csomagolóanyagra hektárra vetítve 250 eurót kell fordítani, a speciális gépesítés költsége szintén erre a területegységre vonatkoztatva 1000 euró körül van. A védjegyhasználattal kapcsolatos költségek, a nyomonkövethetőség biztosítása mintegy 750 eurót igényel hektáronként. A jövedelem ugyanakkor a viszonylag magas ráfordítás ellenére sem mondható rossznak: 14 ezer euró/ha. HOGYAN TOVÁBB, MAGYARORSZÁGON? A tanulság az előzőekből az, hogy a magyar paprika esélyeit vizsgálva meg kell különböztetnünk három kategóriát. Egy csak igen korlátozott mennyiségben előállítandó, de nagyon magas hozzáadott-értéket képviselő és nagyon sok kézimunkát tartalmazó, AOP-minősítésű, valamint egy nagyobb mennyiségben előállítható, hasonló minősítésű, de alacsonyabb árfekvésű terméket. Az összes többi őrleményt pedig a valóban kommersz, a világpiaci árhoz közelítő kategóriába kell sorolni. A leírtakból egyértelműen kitűnik, hogy a tradicionális magyar technológia következetes betartatása semmivel sem lenne nehézkesebb, mint a franciák vagy spanyolok gyakorlata. A két világháború között Magyarországon alkalmazott őrlemény-minősítési szigor[7] nem volt bonyolultabb, mint a baszk érzékszervi minősítési procedúra. Az is nyilvánvaló, hogy ez nem egyeztethető össze a nagyüzemi technológiával, mivel a betakarítástól a szárításig terjedő időszakban olyan behatások érik a fűszerpaprikát, amik sok esetben már eleve értelmetlenné teszik a nagy kézimunkaigényű folyamatok végigvitelét. A megoldás mindenekelőtt a termelés markáns szétválasztásában rejlik, mégpedig átlagos minőségű tömegtermékre és magas hozzáadott-értéket és minőséget képviselő egyedi termékre. A tömegtermék esetében – mivel számolnunk kell a nálunk olcsóbban termelő (pl. marokkói, délafrikai) konkurenciával – elsősorban a ráfordítások minél jobb hasznosulásával lehet a fajlagos költségeket csökkenteni, amiben nagyon nagy szerep jut a betakarítástól a feldolgozás megkezdéséig tartó időszakban bekövetkező mennyiségi és minőségi veszteségek csökkentésének. Ebben a kutatás szerepe és felelőssége megkérdőjelezhetetlen. MIÉRT KELL MINŐSÉGET TERMELNI? A paprika példája egyáltalán nem egyedi, a földrajzi eredetvédelem és a minőségi élelmiszer fogalma a növénytermesztésre és az állattenyésztésre alapozott élelmiszer-termelésben egyaránt szinonimák lehetnek. Érdemes ezt a kérdést a francia gyakorlatnál maradva, de egy egészen más jellegű termék és egy köztársasági elnö- 24 MAG ARANY ÉVKÖNYV 2011
ki „terepprogram” alapján megvizsgálni. A francia köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy 2011. júniusában Sarthe megyébe látogatott, ahol a francia baromfiágazat egyik jellegzetes képviselőjével, a „Label Rouge” minőségi árujelzővel és egyben földrajzi eredetvédett (IGP) „loué-i tanyasi csirkével” (Volailles de Loué, http://www.loue.fr/) ismerkedett, majd a termelőkkel folytatott kerekasztalbeszélgetés során fejtette ki álláspontját a minőségi élelmiszerek előállításának szükségességéről és az élelmezés-biztonságról. A köztársasági elnök a hallgatóság előtt leszögezte, a francia mezőgazdaság az ország egyik stratégiai fontosságú ágazata, ami nagyon komoly konkurenciával néz szembe a világban. Ebben a helyzetben csak egy lehetséges út van a jövőre nézve, mégpedig a minőségi termékek előállítása. Csak ezzel lehet fejleszteni a francia mezőgazdaságot és fönntartani a francia szociális modellt, amiben kulcsszerepe van a minőségnek, a fogyasztói bizalomnak és a szerződéses kapcsolati rendszernek. Nicolas Sarkozy szerint nem szabad a minőségből engedni, ezt a versenytársak is meg tudják tenni, mégpedig sokkal hatékonyabban, mint Franciaország, így ez az út nem vezet sehová – fölfelé kell törekedni. Ezek önmagukban is olyan gondolatok, amiket a magyar mezőgazdaságban is érdemes alaposan megfontolni – a következő néhány bekezdést pedig érdemes úgy olvasni, hogy a francia helyett magyar mezőgazdaságra, a loué-i baromfi és a „Label Rouge” helyett pedig egy magyar OEM-termékre gondolunk. A köztársasági elnök olvasatában a loué-i baromfi által hordozott „Label Rouge” védjegy két nagyon fontos dolgot takar: a hagyományok és a szaktudás messzemenő tiszteletben tartását és a szűkebb földrajzi környezethez való ragaszkodást. E két tényező az, ami az egyetlen lehetséges utat jelenti a francia mezőgazdaság számára – mondotta a jelen lévő termelőknek és közéleti személyiségeknek. További fontos tényező szerinte a fogyasztói bizalom megszerzése és megtartása egy olyan környezetben, amikor a fogyasztó hatalmas mennyiségű információt kap és ebben kell eligazodnia – csak a minőség tudja a termelő és a vásárló között a szükséges bizalmat megteremteni. A minőség pedig egyben azt is jelenti, hogy a vevő tudja, hol, ki és miként állította elő az adott terméket, ez pedig véleménye szerint fontosabb, mint az ár, még akkor is, ha sokak számára ez utóbbi tűnik a legfontosabb szempontnak. A francia fogyasztó Nicolas Sarkozy szerint pontosan tudja, hogy mi a különbség a minőség és a minőség hiánya között, ezért tartja fontosnak, hogy az árun minél több olyan információ szerepeljen, ami a minőséget képes igazolni. A köztársasági elnök azt is kimondta, aki minőségi terméket kíván előállítani, az a szükséges beruházással együtt kockázatot is vállal, a fogyasztónak pedig erre is tekintettel kell lennie a választáskor – ne csak az árat nézzék, hanem azt is, ami e mögött van, és ismerjék is el azt az ilyen termékek vásárlásával. Ma minden második francia gazdálkodó alkalmaz valamilyen minőségi árujelző, de ezek minél szélesebb megismertetése a fogyasztókkal nem csak az ő feladatuk. A közétkeztetésnek és a közoktatásnak, ha lehet, még nagyobb a szerepe ebben, és a szaktárca is kiveszi a részét a feladatból az alsó tagozatos iskolai osztályoknak szervezetett speciális tanórákkal („classes de goût”). A köztársasági elnök véleménye szerint minden lehetséges eszközzel védeni kell az UNESCO által az immateriális világörökség részeként elismert francia étkezési szokásokat, enélkül úgy vélte, a francia identitás kerülne veszélybe. Nem tudja elfogadni, megérteni, hogy olyan termelőktől importál Európa élelmiszert, akiknek nem kell teljesíteniük ugyanazon föltételeket – pl. nyomonkövethetőség, állatjólét -, mint az európai gazdáknak, mivel ez versenytorzító hatású és rontja az uniós termelők piaci esélyeit. Az EU függetlensége élelmezési téren szerinte két tényező együtteséből áll össze: az élelmiszer-biztonságból és a megfelelő színvonalú termelésből. Nincs értelme tagadni a globalizáció tényét – fejtette ki -, de arra kell törekedni, hogy az európai értékeket elismerjék és azok meghatározók legyenek – ez nem protekcionizmus vagy idejétmúlt gondolkodás kérdése. A fentiek maradéktalan és eredményes megvalósításában nagyon komoly szerep és felelősség hárul a kutatásra, a kutatást közvetlenül irányítókra. A spanyol, de főleg a francia gyakorlat azt mutatja, hogy valós gazdasági érdekek elérése érdekében a termelők hajlandóak anyagilag is támogatni a kutatást, ha az rájuk nézve hasznos tevékenységet folytat, de a kutatásnak is alapvető érdeke a termelők elvárásainak minél alaposabb megismerése és kiszolgálása. SOMOGYI NORBERT MEZŐGAZDASÁGI FŐTANÁCSOS [1] A mezőgazdasági termékek minőségi árujelzői rendszerének alapját a francia mezőgazdasági minisztérium rakta le a hatvanas évek elején, éppen a „Label Rouge” védjegy megteremtésével. [2] A tájkörzeten kívüli, de valamilyen szempontból speciális őrlemény esetében az STG termékekre vonatkozó tanácsi rendeletek előírásai alkalmazhatóak, míg minden más őrleményt eredet-megjelölés nélkül szabad csak forgalomba hozni. [3] http://www.ezpeletakobiperra.com/ [4] http://www.pimentonvera-origen.com/ [5] http://www.piquillodelodosa.com/ [6] www.ailrosedelautrec.com [7] M.E. 322/1918. sz. rendelet és M.E. 1890/1934.sz. rendelet MAG ARANY ÉVKÖNYV 2011 25
Page 3 and 4: Az Or szá gos Me ző gaz da sá gi
Page 5 and 6: MAG ARANY ÉVKÖNYV 2011 Szemelvén
Page 7: Tartalom Popp József: Lehetősége
Page 10 and 11: kialakulásának esélyét is (legf
Page 12 and 13: eagálni a piaci változásokra. R
Page 14 and 15: hasonlításban alacsony. A megfele
Page 16 and 17: Az állati termékek fogyasztásán
Page 18 and 19: sadalom nyersanyag-felhasználása
Page 20 and 21: tárgyalások eredményeképpen el
Page 22 and 23: (lásd Hagyományok-Ízek-Régiók,
Page 26 and 27: Dilemmák a növénynemesítésben
Page 28 and 29: kollektívát a nemzetközi szakmai
Page 30 and 31: Rendhagyó önéletrajz („GK Csil
Page 32 and 33: 1. táblázat. A GK Csillag nemesí
Page 34 and 35: Az államilag elismert fajtává ny
Page 36 and 37: fontosabb fajtáinak eredményössz
Page 38 and 39: 1. ábra. Fusarium belső szemfert
Page 40 and 41: 2000 körül derült ki, hogy a F.
Page 42 and 43: Sierra 2004). A farmokon, tanyákon
Page 44 and 45: val vetni. Jellemző az erős bokro
Page 46 and 47: A kukorica stressztoleranciájának
Page 48 and 49: i szemnedvesség által meghatároz
Page 50 and 51: 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30
Page 52 and 53: Egy 2006-ban írt szakcikkemre eml
Page 54 and 55: A modern növényolaj ipar megterem
Page 56 and 57: A génbank ültevények jelentősé
Page 58 and 59: A XV-XVI. századi szótárak, de m
Page 60 and 61: („on farm”) - álomnak tűnik.
Page 62 and 63: A Hieronymus-kódex Mátyás korabe
Page 64 and 65: A szőlőnemesítés jelentősége
Page 66 and 67: termesztési tulajdonságot. Fontos
Page 68 and 69: tramini, Szürkebarát stb.) keresz
Page 70 and 71: A vízről, a táj alakításáról
Page 72 and 73: És ne említsük meg, hogy itt van
Page 74 and 75:
A zöld-biomassza értéknövelő h
Page 76 and 77:
Időpont fenofázis nyers nyers kar
Page 78 and 79:
LPC szója Lizin 3,1 2,5-2,9 Metion
Page 80 and 81:
1. ábra A Bóbita szójafajta figy
Page 82 and 83:
Megoldás lehet-e az ökoszociális
Page 84 and 85:
mutató tömegáru előállításba
Page 86 and 87:
Ökológiai (bio) nemesítés: lehe
Page 88 and 89:
diverzitása csak töredéke az ere
Page 90 and 91:
Volt egyszer egy OMFB... ”mindig
Page 92 and 93:
A program indítása és folyamatos
Page 94 and 95:
Számvetés Mexikóban a Nóbel Bé
Page 96 and 97:
kettőzött haploid búzafajta, a G
Page 98 and 99:
és az ő munkatársaival, Marton C
Page 100 and 101:
A kukoricában a fajtakiválasztás
Page 102 and 103:
volt a fajtajelölt csupasz és nem
Page 104 and 105:
francia piacon, de előnyeiket szin
Page 106 and 107:
4. ábra Borlaug sai, tanítványai
Page 108 and 109:
Új eredmények a tritikálénemes
Page 110 and 111:
3. ábra Hungaro tritikálé szapor
Page 112 and 113:
A visszavetett vetőmag fajtaoltalm
Page 114 and 115:
A civil szféra szerepe az agráriu
Page 116 and 117:
és tud tenni mezőgazdaságunk jö
Page 118 and 119:
✉ Kedves István! MAG-KÖSZÖNTŐ
Page 122:
HAMISÍTÁS ELLENI NEMZETI TESTÜLE
show all

MAG Arany ÃvkÃ¶nyv 2011. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

MAG Arany ÃvkÃ¶nyv 2011. - OrszÃ¡gos MezÅgazdasÃ¡gi KÃ¶nyvtÃ¡r