You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
6. táblázat<br />
KISVÁRDÁN VIZSGÁLT ÕSZI TRITIKÁLÉ FAJTÁK<br />
ELTÉRÉSEI, MORFOLÓGIAI BÉLYEGEIK ALAPJÁN<br />
(OMMI)<br />
Tulajdonság UPOV száma,<br />
Változatok száma<br />
megnevezése<br />
(lehetséges=11)<br />
10. Zászlólevél: hosszúság 5<br />
11. Zászlólevél: szélesség 5<br />
22. Kalász: tömöttség 4<br />
23. Kalász: hosszúság 4<br />
Többi (1–26.) 1,2,3<br />
7. táblázat<br />
URALKODÓ TALAJTÍPUSOK<br />
TERÜLETEGYSÉGENKÉNTI MEGOSZLÁSA (%)<br />
(Géczy, 1968)<br />
Talaj<br />
Körzet<br />
Fõtípus Altípus Ország Megye Kisvárda<br />
térsége<br />
láp tõzeg 0,3 0,0 0,1<br />
kotu 1,3 3,8 6,5<br />
homok futó 3,2 8,3 10,3<br />
egyéb 14,5 28,6 29,1<br />
vályog könnyû 38,4 26,8 22,9<br />
nehéz 20,0 9,7 17,4<br />
agyag könnyû 9,6 12,4 8,8<br />
nehéz 5,0 8,5 3,0<br />
szikes homok 0,3 0,1 0,0<br />
egyéb 2,7 1,1 0,4<br />
Feltételesen termõ 2,4 0,6 1,4<br />
Terméketlen 2,3 0,3 0,0<br />
Kõ, kavics 0,1 0,0 0,0<br />
Mindösszesen 100 100 100<br />
gyakorlat szerint jobb területet kíván, mint a rozs, de<br />
gyengébbet elvisel, mint a búza” (2005). A 2. táblázatban<br />
látható, hogy a termés adatai az erdõtalajokon voltak a<br />
legjobbak. Még egy adalék az ökológiai igényrõl, éspedig<br />
a csapadék ellátás szempontjából. A közismerten csapadékszegény<br />
2003. évben megnõtt a gyomosodás miatt kizárt<br />
szaporítások aránya, míg átlagos évjáratban erre nem<br />
került sor (3. táblázat).<br />
A tritikálét gyérítõ kórokozók (a kártevõ fauna) mibenlétére,<br />
számszerû és minõségi összetételére nézve a megfigyelések<br />
nem egyértelmûek. Szintén Kiss Józsefet idézve:<br />
„Extrém körülményektõl eltekintve rezisztenciája megfelelõ<br />
a gombabetegségekkel szemben.”<br />
KISVÁRDA CSAPADÉK ADATAI (mm)<br />
(1995–2005. I–V. hónap)<br />
8. táblázat<br />
Év. Idõszak Korreláció (r)<br />
I–V. IV–V. az 50 éves átlaggal<br />
1995 204,2 87,1 0,06<br />
1996 89,5 116,3 0,90<br />
1997 202,4 147,6 0,99<br />
1998 227,9 192,9 0,78<br />
1999 235,1 97,7 0,04<br />
2000 208,8 76,9 -0,53<br />
2001 251,6 56,8 -0,63<br />
2002 112,3 45,1 -0,24<br />
2003 <strong>15</strong>2,2 51,4 -0,05<br />
2004 222,7 80,1 0,16<br />
2005 213,6 <strong>15</strong>7,0 0,90<br />
1995–2005<br />
évek átlaga 201,9 100,8 0,90<br />
50 éves átlag 199,0 99,0 1,00<br />
Év, hónap jan. febr. márc. ápr. máj.<br />
2005 16,8 36,9 2,9 73,8 83,2<br />
1995–2005 29,3 39,7 32,0 46,8 54,0<br />
50 év átlaga 35,0 34,0 31,0 43,0 56,0<br />
CSAPADÉK-JÁRÁS KISVÁRDÁN,<br />
A TRITIKÁLÉ KALÁSZHÁNYÁSAKOR<br />
(OMSZ adatai)<br />
9. táblázat<br />
Idõpontok <strong>15</strong> év alatt 2004-ben 2005-ben<br />
(május) elõfordulás átlag mm mm<br />
20. 6 1,2 1,4<br />
21. 10 3,6 13,3<br />
22. 10 4,4 2,8<br />
23. 7 2,8<br />
24. 5 0,5 1,8<br />
25. 3 1,4 nyomokban<br />
26. 4 1,4<br />
27. 7 2,1 1,4<br />
Magyarországon az õszi tritikálék vannak széles körû<br />
elterjedése tapasztalható. A fajták produktivitására nézve a<br />
4. táblázat tartalmaz adatokat. A fajták döntõ többsége<br />
külföldi eredetû. Az utóbbi idõben elismert és fentebb<br />
megnevezett fajtával együtt jelenleg még csak két magyar<br />
nemesítésû fajta létezik. A fajták többsége kis parcellán a<br />
12 „Tolle, lege et fac!” 2006. április–május
Change language