Elismerések március 15-e alkalmából

6-7 tonnás termésekre képes, s ezzel a mai agronómiai
színvonalon jól korrelálnak a szántóföldi 2,5-3,3 tonnás
termésátlagok.
A fajták elterjedtségét az 5. táblázat szemlélteti. Látható,
hogy általában 5-6 fajta uralja a vetõmagpiacot, és ebbõl 2-
3 fajta elterjedése számottevõ. Ezektõl sem termésben, sem
alkalmazkodó képességben lényegesen nem marad el a
Debreceni Egyetem karcagi kutatóintézetének fajtája.
A fajtakollekció másik jellegzetessége, hogy csak néhány
tulajdonságban mutat lényeges eltérést. Ezek mindegyike
a produktivitással is összefügg (6. táblázat). A regisztrált
tulajdonságok többsége (22) alapján az azonosítás
nehézkesebb.
Kisvárdán a tritikálé nemesítésnek
évtizedes hagyományai vannak, sõt
Rédei György révén az ötvenes évekre
nyúlnak vissza. A település és környéke
talajadottságai a homok fõtípushoz
tartozóak, viszont kevesebb a vályogtalaj.
Egyik kategória sem bõvelkedik
humuszban, tehát úgymond inkább a
rozs termesztésére ösztönözne. Megyei
viszonylatban a nehéz vályogtalajokat
tekintve ugyanakkor a körzet
adottságai kedvezõbbek (7. táblázat).
A 2005. évi kísérletek kapcsán érdemes
utalni az idõjárási viszonyokra is.
Ehhez mellékelem a 8., 9. és 10. táblázatokat,
amelyekben sokévi és rövid
távú adatokat foglaltam össze, az év elsõ
öt hónapjára nézve. A 9. táblázatban
jól látható, hogy az elmúlt 11 évben, az
év elsõ öt hónapjában rendszerint kedvezõ
volt a csapadék-ellátottság, beleértve
a 2005-ös évet is. Ekkor kritikusnak
csak a márciusi csapadékösszeg
volt mondható. Ezt leszámítva – az
egyes évjáratokat a sokéves átlaghoz
viszonyítva – a 2005-ös év a három
legkedvezõbb közé tartozik. Ha a tritikálé
termesztés szempontjából egyik
meghatározó idõszakot, a május hónap
(kitüntetett) 20–27-ig terjedõ periódusát
veszem alapul, megállapítható,
hogy az elmúlt év sajátos volt, ugyanis
csak elvétve jelentkezett a várt csapadék,
szemben pl. a 2004. évvel. Ennek
ellenére az állomány csapadék hiányban
nem szenvedett, hiszen ebben a
hónapban a sokéves átlagnál jóval
több, a tritikálé vízigényét kielégítõ
csapadék hullott. A hõmérsékleti értékeknél
megállapítható, hogy a bázisnak tekintett (május 21.
és 27. közötti) idõszakban lényeges ingadozás csak e periódus
második felében nyilvánult meg, extrém felmelegedés
nélkül. A minimum hõmérsékletek viszont három esetben is
elérték a (15 éves) legalacsonyabb értékeket, éspedig a kalászhányás
kezdeti idõszakában (10. táblázat).
A bemutatott környezeti feltétel lehetõvé tette a genetikailag
is manifesztált növénymagasságok elérését. Sõt, a
termésben sem váltottak ki számottevõ negatív hatást,
mert a kísérlet átlag termése 6,2 t/ha értéknek felelt meg,
7,7 t/ha és 5,4 t/ha között változott. (A 11 vizsgált fajtából
álló kollekció szárhosszúsága 89,8 cm és 107,4 cm között
10. táblázat
A TRITIKÁLÉ-KALÁSZHÁNYÁS IDÕSZAKÁBAN ÉRVÉNYESÜLÕ
MAXIMUM–MINIMUM HÕMÉRSÉKLETI ÉRTÉKEK
KISVÁRDÁN (2005)
Idõpont Maximum O C Minimum O C Eltérés O C
Május 15 évben 15 évben
elõfordult 2005. évi elõfordult 2005. évi 15 évi 2005.
20. 30,0 15,0 4,2 7,9 20,1 7,1
21. 29,3 18,2 7,5 8,8 20,8 9,4
22. 25,8 23,3 8,0 7,9 17,9 15,4
23. 26,1 27,0 4,4 11,2 4,9 15,8
24. 28,0 27,8 1,8 14,0 14,0 13,8
25. 32,0 18,8 7,9 14,4 17,6 14,4
26. 34,0 27,5 3,0 11,0 23,0 16,5
27. 35,0 29,2 5,6 13,8 11,2 15,4
11. táblázat
ÕSZI TRITIKÁLÉ FAJTÁK LEVELEINEK ÉRINTETTSÉGE
LEVÉLEMELETENKÉNT, VALAMENNYI FAJTA ADATA ALAPJÁN
(n=550)
(Kisvárda, 2005. június 20.)
Levél Érintettségi % Ép levél Mind-
Emelet Összes Leszá- Liszt- Levél- összesen
(bruttó)levél- radás harmat rozsda
destrukció) fertõzés fertõzés % %
1.(Zászlós) 47,8 4,2 16,7 26,9 52,2 100,0
2. 80,4 25,1 18,4 36,9 19,6 100,0
3. 98,0 94,7 1,3 2,0 2,0 100,0
4. 100,0 100,0 0,0 0,0 0,0 100,0
5. 100,0 100,0 0,0 0,0 0,0 100,0
Együtt 85,2 64,8 7,3 13,2 14,8 100,0
1–2. levél 64,1 14,6 17,5 31,9 35,9 100,0
1–3. levél 75,4 41,3 12,1 21,9 24,6 100,0
2006. április–május
„Tolle, lege et fac!” 13