You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A szaktudás pártján<br />
A Nagy Imre-tanszék<br />
„…nehogy lebecsüljük a szaktudás fontosságát. A<br />
technika holt anyag, ha nincsenek hozzáértõ emberek,<br />
akik azt célszerûen alkalmazni tudják…<br />
Azt is tartsuk szem elõtt, hogy rossz szakember viszont<br />
nem lehet jó demokrata.”<br />
Nagy Imre (1948)<br />
Az idézett gondolatokat a Mintagazdák Országos Értekezletén<br />
mondta el Nagy Imre, az országgyûlés akkori<br />
elnöke. Pártját, a már egyesült kommunista és szociáldemokrata<br />
pártot is képviselte ott, miként beszédében külön<br />
is hivatkozott erre. Számolt is talán már azzal, hogy kinevezik<br />
– ahogyan 1948. szeptember <strong>15</strong>-én meg is történt –<br />
az akkor alapított Közgazdaságtudományi Egyetem agrárpolitikai<br />
tanszékére egyetemi tanárnak, tanszékvezetõnek.<br />
Tény, hogy ekkor már állandósultak a viták Rákosi,<br />
Gerõ, Révai, valamint Nagy Imre között. Végül az elõbbiek<br />
már határozati javaslatban fogalmazták meg politikai<br />
bírálatukat a „paraszti tulajdon pártján” álló Nagy<br />
Imrével szemben. 1<br />
Nagy Imre átveszi az agrárpolitika tanítását – az általa<br />
és S. Szabó Ferenc parasztpárti FM államtitkár által 1945-<br />
ben létrehozott – Magyar Agrártudományi Egyetemen is.<br />
Hamarosan ugyanezt teszi a Zsámbékon mûködõ káderképzõ,<br />
a gyakorlati életbõl beiskolázottak számára, gyorsított<br />
képzést megvalósító Mezõgazdasági Akadémián is. 2<br />
Nagy Imre tekintélyes tanártársai között volt a gazdaságföldrajzot<br />
tanító, Franciaországból hazatért Markos<br />
György, az Amerikában iskolázott géptanos professzor<br />
Rázsó Imre, a biogenetikus Gyõrffy Barna, a Mezõgazdaságtudományi<br />
kar dékánja Manninger G. Adolf, s az<br />
állatgenetika kivételesen fiatal professzora, Horn Artur,<br />
(késõbbi Kossuth-díjasok alkották, közülük jó néhányan<br />
1956-ban is Nagy Imre nézeteit követték, nem minden<br />
következmény nélkül). Az ún. tanszéki asszisztencia is<br />
jól felkészült szakemberekbõl állt. Közülük Gyõrffy Bélából,<br />
Csizmadia Ernõbõl késõbb akadémikus lett,<br />
Gyenes Antalból az ’56-os kormányban miniszter (hogy<br />
tárcáját, a begyûjtési minisztériumot felszámolja), másokból<br />
egyetemi tanár, agrárkutató.<br />
AGRÁRKUTATÁST, AGRÁRCIVILIZÁCIÓT<br />
MINDENEKELÕTT<br />
Nagy Imre számára elfogadhatatlan volt az olyan,<br />
1949-ben erõszakkal meghatározott cél, hogy „az ötéves<br />
tervben 60%-át az országnak kolhozformájú szövetkezetté,<br />
5-6%-át állami birtokká kell változtatni”. 3<br />
Szembenállása az ún. agrárkérdésben akár családi<br />
örökségnek is tekinthetõ volna. Snagov-i kéziratában, a<br />
Viharos emberöltõben olvasható: „Nagyszüleim uradalmi<br />
cselédek voltak Csernel nevû nagybirtokosnál. Református<br />
család volt… A rokonság a nagyatádi járás községeiben<br />
lakott és lakik részben még ma is, többnyire parasztok…<br />
Anyám, Szabó Rozália… a marcali járásban lévõ<br />
Csákány községben született 1877-ben. Öregapám Szabó<br />
József 12 holdas kisparaszt volt… Anyám Kaposba került<br />
cselédlánynak. Apám lovász volt Csernelnél 4 , aki<br />
Kaposban lakott. Majd hajdú a megyénél.” 5<br />
Az életpálya alakulásában az indulás körülményei természetesen<br />
fontosak lehetnek, de elégséges magyarázattal<br />
nem szolgálhatnak. Fontossá váltak azok a megbízatások,<br />
a szerzett tapasztalatok és az a szakismeret is, amit<br />
itthon és emigrációs éveiben szerzett. Tanulmányai, elõadásai<br />
rendre az agrárpolitika-agrárszociológia témáira<br />
épültek. Moszkvában, a Komintern Nemzetközi Agrárintézetének<br />
köteteiben visszatérõen publikál a harmincas<br />
években. Tanulmányai orosz, német és francia nyelven<br />
jelentek meg az Agrárproblémák c. folyóiratban, valamint<br />
moszkvai magyar nyelvû kiadványokban. 6 Itthon is<br />
megjelent egy kötet 1946-ban. 7<br />
Nagy Imre legnagyobb „szakirodalmi teljesítménye”<br />
mégis az 1945. évi VI. törvénycikk volt „a nagybirtokrendszer<br />
megszüntetésérõl és a földmívesnép földhözjuttatása<br />
tárgyában kibocsátott kormányrendelet törvényerõre<br />
emelésérõl”, amelyet 1945. szeptember 16-án hirdettek<br />
ki. (A debreceni kormányrendelet 1945. március<br />
1<br />
Dokumentumok az 1948–49-es agrárpolitikai vitáról. Agrártörténeti Szemle 1988. 1–2. szám 187–220. o.<br />
2<br />
Kinevezési okmányát Erdei Ferenc miniszter írta alá 1100 Ft-os (másodállás miatt 50%-os) havi illetménnyel, 1950. január 1-jétõl szólóan.<br />
3<br />
Részlet: Rákosi Mátyás zárszavából. Agrártörténeti Szemle I. m. 190. p.<br />
4<br />
Anyakönyvi bejegyzés szerint 1896-ban: „fõispáni szolga”.<br />
5<br />
Nagy Imre: Viharos emberöltõ, Nagy Imre Alapítvány, Bp, 2002.<br />
6<br />
V.ö.: Nagy Imre: A magyar parasztságról és a mezõgazdaságról, 1928–1938; Dokumentum válogatás, szerk: Sipos József, Nyíregyháza, 1996. 488. old.<br />
7<br />
Nagy Imre: Agrárproblémák. Tanulmányok–bírálatok 1938–1940. Szikra, Bp, 1946. 197. p.<br />
2006. április–május<br />
„Tolle, lege et fac!” 33
Change language