You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
pontossággal dolgozó gyógyszerkutatás sem tudott – mindenkor<br />
– megfelelni. Lásd a DDT, az atrazin, vagy a<br />
Contergan tabletta esetét.) A jövõben nagy gondot kell fordítani<br />
– folytatódik az idézet – a fogyasztók és a társadalom<br />
szakmai ismereteinek fejlesztésére, mely alkalmassá teszi<br />
õket a bizonyítottan veszélytelen GM fajták és élelmiszerek<br />
elfogadására. Hosszú távon nem tehetünk mást ’akár félünk,<br />
akár nem’ mint elfogadjuk James D. Watson Nobel-díjas professzor<br />
ajánlását: ’Meg kell tanulnunk együtt élni a DNS-rõl<br />
szerzett tudásunkkal’.” Idáig az idézet, ezzel zárul is az írás.<br />
Így legyen hát! Egyelõre azonban még a transzgén tudást és<br />
kutatást birtokló multinacionális vállalkozások is, mint vevõk<br />
megkövetelik a GM mentességet a termelõktõl.<br />
DR. INCZÉDY PÉTER<br />
MEZÕGAZDASÁGI SZAKMÉRNÖK<br />
Lapzártakor hozzánk érkezett tájékoztatás alapján<br />
tisztelt olvasóink szíves tudomására hozzuk, hogy a<br />
GMO kérdésben a Magyar Tudomány 2006/4. számában,<br />
Hozzászólás az MTA állásfoglalásához a génmódosított,<br />
a hagyományos és a biotermesztett növények<br />
együttes termesztésérõl cím alatt Balla László, az MTA<br />
doktora, a Magyar Növénynemesítõk Egyesületének<br />
elnöke (478. p.) és Pepó Pál, a Debreceni Egyetem Agrártudományi<br />
Centrum Mezõgazdaságtudományi Kar<br />
Genetikai és Nemesítési Tanszékének professzora tollából<br />
is jelent meg szakcikk, melyet a téma iránt elmélyültebben<br />
érdeklõdõknek szíves figyelmébe ajánlunk.<br />
(A SZERK.)<br />
Bíró Borbála<br />
akadémiai értekezése<br />
Pacsutáné Bíró Borbála 2006. március 24-én a<br />
Magyar Tudományos Akadémia nagytermében A<br />
környezeti állapot megõrzésének, indikálásának és<br />
helyreállításának mikrobiológiai eszközei a növény-talaj<br />
rendszerben címen védte meg nyilvános<br />
vitában nagydoktori értekezését. Az értekezés opponensei<br />
Fekete József, a mezõgazdasági tudomány<br />
doktora, Jolánkai Márton, a mezõgazdasági<br />
tudomány doktora és Kátai János, a a mezõgazdasági<br />
tudomány kandidátusa voltak.<br />
Pacsutáné Bíró Borbála alap és alkalmazott kutatásai<br />
rendkívül széles körûek és gyakorlatban történõ<br />
alkalmazásuk kihatással lehet több tudományterületre,<br />
különös tekintettel a biotechnológiai alkalmazásokra,<br />
mikrobiális stratégiák kialakítására.<br />
Az értekezésben igazolást nyert a tápanyag-ellátás,<br />
a talaj-függõ mikroelem-kiegészítés kedvezõ<br />
hatása, de a növényélettani igényt meghaladó túltrágyázás<br />
gazdaságtalan volta is.<br />
Az értekezés értékei között említenünk kell a<br />
mikroorgazmusok közötti hasznos együttmûködés<br />
és a többszörös növényoltás szinergista hatásának<br />
jelentõségét. A mikrobiális oltóanyagok alkalmazhatóságának,<br />
gyakorlati jelentõségének feltárására is<br />
vizsgálatokat végzett a jelölt (szója, lucerna, lóbab).<br />
Bíró Borbála elnyerte az MTA doktora címet.<br />
Pacsutáné Bíró Borbálának akadémiai doktori címéhez<br />
gratulálunk.<br />
(A SZERK.)<br />
Megjelent!<br />
A Kalászos gabonafélék ökológiai termesztése és<br />
nemesítése címmel (Bedõ Zoltán, Kovács Géza<br />
szerkesztésében) a témában érdekeltek és érintettek<br />
számára fontos kiadvány jelent meg a közelmúltban.<br />
Az ökológiai gazdálkodás, mint kitörési pont<br />
aktuális kérdéseit taglaló szakkönyvet a Magyar<br />
Tudományos Akadémia Mezõgazdasági Kutatóintézete,<br />
az Agroinform Kiadó egüttmûködésével, a<br />
Nemzeti Kutatási Fejlesztési Program keretében, a<br />
Biokontroll Hungária Kht., az Elitmag és a Bóly<br />
Zrt. támogatásával adták ki.<br />
Az újdonsági értékû, speciális ismereteket nyújtó<br />
szakkönyv fõ értéke abban áll, hogy egyszerre<br />
nyújt általános ismereteket, valamint részterületeken<br />
pontos eligazítást.<br />
Egyetértve a könyv egyik szerkesztõjével a kiadvány<br />
erõsíti, illetve erõsítheti azt a meggyõzõdést,<br />
hogy az ökológiai gazdálkodás bevonult a<br />
magyar mezõgazdaság elmúlt másfél évtizedes történetébe,<br />
s ott dinamikus fejlõdésével teret nyert.<br />
Jelentõsége várhatóan fokozódik és környezetünk<br />
ökológiai egyensúlyának megóvásában érdemi szerephez<br />
juthat. Az ökológiai gazdálkodás napjainkban<br />
reális tényezõ, a környezet fenntarthatósága, az<br />
egészséges élelmiszerelõállításra való törekvés<br />
mellett a szükséges és kívánatos mezõgazdasági<br />
szerkezetváltásban is teret nyerhet. Örvendetes az a<br />
példás összefogás, amelyet a szerkesztõk, a 19 fõnyi<br />
szerzõgárda a lektorokkal együttmûködve megvalósított.<br />
(A SZERK.)<br />
28 „Tolle, lege et fac!” 2006. április–május
Change language