full text 1

TAKÁCS JUDIT (SZERK.): A lélek mûtétei
Õk [a transzszexuálisok] gyû lö lik a ho mo sze xu á lis kap cso la tot. Te hát õk
sem mi képp nem akar nak ho mo sze xu á lis kap cso lat ba ke rül ni. (S. L.)
Egyes el kép ze lé sek sze rint a va ló di transzszexuális em ber nek szü -
le tés ko ri ne mé ben so ha nem is volt sze xu á lis ta pasz ta la ta:
Er re a mû tét re csak az a be teg jó, aki tény leg transzszexuális. Na most mi
az, ami ezt a dol got be fo lyá sol ja, hogy tény leg transzszexuális? Van nak itt
ala pok, sta bil ala pok. Ezek a kö vet ke zõk: Az a transzszexuális, aki nek so -
ha éle té ben azon nem for má já ban, amely ben szü le tett, so ha nem volt
sze xu á lis él mé nye. Hi szen nem is le het ne ki, mert õ a má sik akar len ni.
Mon dom a pél dát: te hát aki fér fi nek szü le tett és nõ nek ér zi ma gát, te hát
transzszexuális, an nak fér fi ként sze xu á lis él mé nye nem le het. Mert õ
nem fér fi a sa ját íté le te sze rint. (P. L.)
A szak em be rek ilyen jel le gû el vá rá sa i nak va ló meg fe le lés ese ten -
ként a túl élést je lent he ti kü lö nö sen a me leg, a lesz bi kus vagy a bi sze xu -
á lis transzszexuálisok szá má ra: õk ha son ló sor sú tár sa ik tól tá jé ko zód va
sok szor ar ra a kö vet kez te tés re jut nak, hogy a szak vé le ményt ké szí tõ
pszi chi á ter elõtt nem sza bad be szél ni ük ar ról, hogy va lós, sa ját nak ér zett
ne mük kel azo nos ne mû ek iránt érez nek von zal mat.
Emellett a nemi sztereotípiákhoz való fokozott igazodási kényszer is
sokszor érzékelhetõ: transzszexuális nõk tapasztalata például, hogy csak
„kifejezetten nõiesen” – bármit is jelentsen ez – szabad megjelenniük a
pszichiáter elõtt, mert ha farmerban és pólóban mennek a konzultációra,
az veszélyeztetheti transzszexuális állapotuk hitelességének megítélését.
(Míg a mindennapokban a „genetikai nõk” sokasága megengedheti magának
az elhajlást a tradicionálisan nõiesnek vélt megjelenés normáitól).
Szin tén ki emelt hi te les sé gi kri té ri um nak tûnt, hogy a transzszexu -
ális em ber ne mé nek meg vál toz ta tá sá val kap cso lat ban min den áron akar -
ja a tes tén vég zen dõ, mi nél szé le sebb kö rû be avat ko zá so kat. E szán dé -
kát ak kor is vég hez akar ja vin ni, ha tud ja, hogy sok eset ben a tu do mány
vagy az adott or szág egész ség ügyi el lá tó rend szer ében el ér he tõ or vo si
szak ér te lem – és tech ni ka – eset leg nem tud ja a kel lõ szín vo na lon biz to -
sí ta ni a mû té ti be avat ko zá so kat, így azok nagy egész sé gi koc ká zat tal, va -
la mint – ese ten ként még tár sa da lom biz to sí tá si tá mo ga tás igény be vé te le
mel lett is – sú lyos anya gi kö vet kez mé nyek kel jár hat nak. Az az a kö rül te -
kin tést és a biz ton ság ra va ló tö rek vést az „iga zi transzszexuális pá ci ens”
ese té ben hát tér be szo rít ja a be avat ko zá sok haj szo lá sa. Egyes szak em be -
rek szá má ra az, aki a nemváltoztatási fo lya mat ele jén mér le ge li szük ség -
le te it, és úgy ér zi, egyes be avat ko zá sok kal vár ni tud, míg azok biz ton ság -
Solymár Bence: A „transzszexuális beteg”
ban el nem vé gez he tõk, már nem kel lõ kép pen meg gyõ zõ transzszexu -
ális, és így ne he zeb ben jut pszi cho ló gi ai-pszi chi á te ri szak vé le mény hez,
mely nek hi á nyá ban a min den na pi élet hez leg szük sé ge sebb hi va ta los
vál toz ta tá so kat – pél dá ul ne ve és ne me át írá sát az anya köny vi ki vo nat -
ban vagy az is ko lai bi zo nyít vá nyok ban – sem in dít hat ja el.
A fen ti ek fé nyé ben az „ide á lis transzszexuális pá ci ens” be il lesz ke -
dé si za va rok kal küz dött egész ed di gi éle té ben; part ner vá lasz tá sa he te ro -
sze xu á lis ként jel le mez he tõ, a homoszexualitástól ide gen ke dik; szü le tés -
ko ri ne mé ben ta lán so ha nem is volt sze xu á lis ta pasz ta la ta; a va ló di nak
ér zett ne mé hez kap cso ló dó ne mi sze re pe ket és kül sõ sé ge ket szin te
szte re o tip mér té kig „hoz za”; a nemváltoztató mû té ti be avat ko zá sok
szük sé ges sé gé nek te kin te té ben el szánt és hajt ha tat lan; nem haj lan dó
nyil vá nos mé dia sze rep lés re, ál la po tát tit kol ta és tit kol ni is fog ja; va la -
mint anya gi meg fon to lá sok nem ját sza nak sze re pet ne mé nek meg vál toz -
ta tá sá val kap cso la tos dön té se i ben. Ezek a kri té ri u mok ugyan nem sze re -
pel nek a BNO-ban, ha nem kü lön fé le szak em be rek sze mé lyes el vá rásrend
sze ré nek ré sze it al kot ják, még is a gya kor la ti ta pasz ta la tok sze rint a
„si ke res transzszexuálissá nyil vá ní tás” zá lo gá nak tûn nek.
1.3. A szak em be rek sze re pe a nemváltás
fo lya ma tá ban
A nemváltás folyamatában többféle orvosi szakterület képviselõjével kerül
kap cso lat ba a transzszexuális pá ci ens. A fo lya mat ele jén – a „fõ ka pu -
õr” szerepû – pszichiáterrel addig találkozik, amíg elkészül a szakvélemény,
és ez után jel lem zõ en so ha töb bé nem lát ják egy mást. A pá ci ens
esetleg akkor kerülhet vis sza a pszichiáterhez, ha nemváltó útja során valamilyen
súlyos lelki nehézség – például depres szió vagy öngyilkossági
szándék – miatt szorul segítségre. A nemváltás folyamatában a leghoszszabb
kapcsolata jellemzõen a mûtéti beavatkozásokat végzõ sebészekkel
és a hormonális változtatásokat felügyelõ endokrinológussal alakulhat ki.
A nemváltás különbözõ szakaszaiban illetékes szakemberek nem,
vagy csak hírbõl ismerik egymást: a többi szakaszért felelõs orvosok tevékenységeitõl
elszigetelten saját (rész)feladatuk megoldására koncentrálnak,
gyak ran egy ál ta lán nem lát ják át a nemváltás egé szét és a kü lön bö -
zõ fázisokhoz tartozó lépéseket is csak hírbõl ismerik. Miután a pszichiáter
– testi tünetek hiányában a korábban részletezett kritériumok
26 27