full text 1

TAKÁCS JUDIT (SZERK.): A lélek mûtétei
7. A normálisok számára a [társadalmi közeg kétnemûsége] […] „természetes
tény” jellegét ölti. Ebbõl adódik – mivel e természetesség jelentésének
alapeleme –, hogy helyes és megfelelõ, azaz morálisan megfe
le lõ [vagy az egyik, vagy a má sik ne mû nek] len ni. E ter mé sze tes tény
jelleg miatt társadalmunk tagjai számára csak természetes férfiak és természetes
nõk lé tez nek, és a jó tár sa da lom ki zá ró lag vagy az egyik, vagy a má -
sik nemhez tartozó emberekbõl áll. Tehát társadalmunk jóhiszemû tagja
[…] az olyan tudományok állításait, mint a zoológia, a biológia és a pszichiátria,
furcsának tartja. E tudományok szerint [ugyanis] a nemiségre vonatkozó
döntések problematikusak. A normálisok furcsállják és nehezen
adnak hitelt azoknak a „tudományos” osztályozásoknak, miszerint az emberek
[különbözõ mértékben ugyan, de egyaránt] rendelkeznek mind férfi,
mind nõi jel lem zõk kel; vagy an nak az el já rás nak, mely a fér fi és a nõi
jellegzetességeket együttesen vizsgálva az egyik vagy a másik túlsúlyba
kerülését tekinti az ember nemét meghatározó kritériumnak; vagy annak
a gyakorlatnak, mely a neveltetés elsõ három éve alapján határozza meg
az ember nemét; vagy annak, hogy az általuk ismert társadalomban léteznek
vaginával bíró férfiak és pénis szel bíró nõk.
Ez a „hét köz na pi ész já rás” sze rin ti meg kö ze lí tés sem mi eset re sem
kor lá to zó dik csu pán a la i kus vé le mé nyek re. Egy ki vá ló ha zai [egye sült ál -
la mok be li] pszi chi át ri ai osz tály ve ze tõ pél dá ul Ág nes ese te hal la tán a kö -
vet ke zõ meg jegy zést tet te: „Nem lá tom be, mi ért kell ek ko ra ér dek lõ -
dést ta nú sí ta ni az ilyen ese tek iránt. Ilyes mi amúgy is csak na gyon rit kán
for dul elõ. Ezek az em ber vé gül is a ter mé szet fur csa sá gai.” […] A ne mi
tí pu sok mo rá lis rend je irán ti el kö te le zõ dés [itt] oly mér té kû, hogy [a
meg szó la ló nak] ne he zé re esik hi telt ad ni egy olyan meg kö ze lí tés nek,
amely el tér az „élet ter mé sze tes té nye i tõl”. Ahogy a ké sõb bi ek ben lát ni
fog juk, és ahogy Ág nes tõl is sok fé le mó don meg ta nul hat tuk – bár õ en -
nek nem volt tu da tá ban –, a [„ter mé sze tes tény” pa ra dig ma el ha gyá sá -
tól va ló] vo na ko dás in téz mé nye sen mo ti vált jel le gû.
Sok szor hang sú lyoz tam már, hogy a tár sa da lom jó hi sze mû tag ja szá -
má ra a „nor má lis” „mo rá list” je lent. Az élet ter mé sze tes té nyé nek te -
kin tett ne mi ség te hát az élet ter mé sze tes és mo rá lis té nyé nek te kin tett
ne mi sé get je len ti. Ezért a tár sa da lom tag já nak az a haj lan dó sá ga, hogy a
nor má lis ne mi sé get el mé le ti ér dek lõ dés tár gya ként ke zel je, meg kö ve te -
li, hogy mi köz ben õ ma ga dönt az em be rek va ló di ne mi jel le gé rõl, fel -
füg ges sze az in téz mé nye sen hét köz na pi ru tin ná vál toz ta tott gya kor la ti
kö rül mé nyei je len tõ sé gét. Azt ta pasz tal juk azon ban, hogy a tár sa da lom
nor má lis tag ja nem pusz tán el mé le ti ér dek lõ dé sé nek tár gya ként ke ze li a
Harold Garfinkel: A beilleszkedés és a nemi státus…
ne mi sé get – ön ma gá ét vagy má so két –, pe dig el vi leg, más tu do má nyok -
hoz ha son ló an, ez a nor má lis ne mi ség je len sé gé vel kap cso la tos vizs gá ló -
dá sunk ha tá ra. A nor má lis sze mély a hét köz na pi kör nye ze tét be né pe sí tõ
em be rek nek azt a jel lem zõ jét, hogy nem mel bír nak, olyan mi nõ ség ként
is ke ze li, ame lyet „a ter mé szet ha tá ro zott meg”. E mi nõ ség, amint a „ter -
mé szet” ál tal meg ha tá ro zott ként kö ze lít jük meg, idõ tõl, al ka lom tól, kö -
rül mé nyek tõl, gya kor la ti elõny szer zé si le he tõ sé gek tõl füg get len ként je -
le nik meg a to váb bi ak ban. […] A nor má lis sze mély ne mi cso port tag sá ga
így vál to zat lan ma rad bár mi lyen tény le ges vagy le het sé ges élet tar tam
ese tén. Parsons szó hasz ná la tá val él ve: „min den hely zet ben vál to zat lan”.
8. [A nor má li sok né zõ pont já ból, ha két idõ pont ban vizs gál juk a né -
pes sé get a fér fi és a nõi je len lét meg szám lá lá sá val, ak kor nem tör tén het
el moz du lás a két ne mi stá tus ará nya i ban, ki vé ve a ne mi stá tu sok kö zöt -
ti ün ne pé lye sen meg en ge dett át já rá so kat.]
Tár sa dal munk tilt ja a szán dé kos vagy vé let len el moz du lást az egyik
ne mi stá tus ból a má sik ba. Ilyen át já rá sok ra csak a – kar ne vá lo kat, a szín -
há zi sze rep já té ko kat, […] a kém ke dést is jel lem zõ – jól is mert el len õr zõ
me cha niz mu sok ál tal sza bá lyo zott mó don ke rül het sor. Eze ket az át vál -
to zá so kat mind az át vál to zók, mind az õket fi gye lem mel kí sé rõk [idõ le -
ges nek és át me ne ti nek] te kin tik, és a „szín já ték után” el vár ják a „já ték
ab ba ha gyá sát”. […] A [nor má lis ke rék vá gás ba va ló vis sza té rés re fel szó lí -
tó] dor gá lá sok a tár sa dal mi el len õr zõ rend szer el sõ vo na la ként olyan
gyak ran ta pasz tal ha tó szank ci ók ré szét al kot ják, me lyek a [fõ ként fog lal -
ko zá si és ro kon sá gi rend sze rek bõl ál ló] fõbb tár sa dal mi in téz mé nyek ál -
tal [szá muk ra kö te le zõ ér vé nyû en] meg fo gal ma zott el vá rá sok nak meg fe -
le lõ [vi sel ke dés mód ra] fi gyel mez tet nek. […] A nor má li sok né zõ pont já -
ból [te hát] a né pes ség ös sze té tel ének vál to zá sa it csak a szü le tés, a ha lá -
lo zás és a mig rá ció út jai je löl he tik ki.
Ág nes na gyon is tisz tá ban volt az zal, hogy õ egy más fé le úton jár,
olya non, ame lyen alig jár bár ki más, és hogy en nek az út nak a vá lasz tá -
sát ke mé nyen bün te tik. A nor má lis em ber Ág nes hez ha son ló an tud ja,
hogy van nak olya nok, akik lé pé se ket tesz nek át vál to zá su kért [az az az
egyik ne mi stá tus ból a má sik ba va ló át lé pé sért], de a nor má lis em ber –
aho gyan Ág nes is – az ilyen em be re ket fur csá nak, szo kat lan nak vagy bi -
zarr nak te kin ti. A nor má lis em ber nek jel lem zõ en ne héz „meg ér te nie”
ma gát az át vál to zást, és vagy bün te tést, vagy or vo si ke ze lést sür get. Ág -
nes ugyan ezt az ál lás pon tot kép vi sel te […], jól le het szá má ra a sa ját ne -
mé nek a mi lyen sé ge a ren del ke zés re ál ló al ter na tí vák kö zöt ti szán dé kos
156 157