full text 1

TAKÁCS JUDIT (SZERK.): A lélek mûtétei
ez nem si ke rül, dok tor nõ, ak kor nem tu dom, ho gyan lesz to vább, mert én
ezt így to vább nem bí rom csi nál ni. (Cs. N.)
Mi vel a mo dern eu ró pai tár sa dal mak alap ve tõ en két ne mû ek, az az
ne he zen tû rik a ne mek kö zöt ti át me ne tek okoz ta bi zony ta lan sá got, és az
egyént alap ve tõ en kül sõ ne mi jel le ge – il let ve ne mi szer ve i nek vizs gá la -
ta – alap ján so rol ják a nõk, il let ve a fér fi ak cso port já ba, a szü le tés ko ri ne -
mük nek meg fe le lõ test tel elé ge det len transzszexuális em be rek nek
nincs sok választásuk. 2 Sa ját lel ki bé ké jük meg te rem té sé re és a tár sa da -
lom el fo ga dá sá ra vágy va csak a má sik – az „el len té tes” – nem fe lé tö re -
ked het nek, hogy ott vég re „he lyük re ke rül hes se nek”. A kü lön fé le or vo -
si be avat ko zá sok ra és ke ze lé sek re is a „má sik ne mû ként” va ló tár sa dal -
mi el is me rés re mé nyé ben vál lal koz nak. En nek ér de ké ben a több ség
meg elég szik a „kül sõd le ges dol gok” meg vál toz ta tá sá val, ahogy ezt egyik
or vos vá lasz adónk hang sú lyoz ta:
Az az igaz ság, hogy ál ta lá ban, ahogy én lát tam, azért a nagy több ség a kül -
sõd le ges dol go kat sze ret né meg vál toz tat ni. Te hát iga zá ból töb bé-ke vés bé
egy sze rû vagy nem túl komp li kált plasz ti kai se bé sze ti be avat ko zá sok kal
meg elég sze nek. Te hát ahogy én lá tom, a nagy több ség nem akar ja az
olyan jel le gû vég le ges át ala kí tást, hogy a ne mi szer ve it meg vál toz tas sák.
(Cs. Zs.)
A transzszexuális em be rek ál tal egye di ként – sa ját tes tük és lel kük
il lesz ke dé si za va ra ként – megélt prob lé ma így ne he zen vá laszt ha tó el a
tár sa dal mi el vá rá sok nak va ló meg fe le lés kény sze ré tõl. Úgy is fo gal maz -
ha tunk, hogy ha a transz sze xu a li tás je len sé gét – a Be teg sé gek Nem zet -
kö zi Osz tá lyo zá sa (BNO) ál tal transzszexualizmusnak ne ve zett – be teg -
ség ként de fi ni ál juk, ak kor meg foszt juk tár sa dal mi di men zi ó i tól: a fó -
kusz tel je sen az egyén re és az õ egye di prob lé má i ra ke rül, míg a tár sa -
dal mi kör nye zet problematizálatlan ma rad. Nyil ván nem vé let len, hogy
a transzszexuális ér dek kép vi se le tet fel vál la ló szer ve ze tek kö zül egy re
töb ben kér dõ je le zik meg, hogy a ne mi diszfória 3 va ló ban be teg ség len -
ne. Pél dá ul az ILGA-Europe (Nem zet kö zi Lesz bi kus és Me leg Szö vet -
ség eu ró pai re gi o ná lis szer ve ze te) Transznemû Mun ka cso port ja em be ri
jo gi kér dés ként ke ze li a ne mi iden ti tás vá lasz tá sát: 2003-ban az ILGA ja -
2 E kér dé sek kel bõ veb ben fog lal ko zunk a 2. fe je zet ben.
3 A szü le tés ko ri nem mel va ló elé ge det len ség re uta ló ne mi diszfória (dysphoria)
ki fe je zés ro ko nít ha tó a ne mi azo nos ság tu da ti za var ral (Gender Identity Dysphoria/GID),
mely nek je len té se: A bi o ló gi ai nem mel el len té tes ne mi azo nos -
ság tu dat, ill. a sa ját nem mel tör té nõ tu da ti azo no su lás sal kap cso la tos pszi chés
za var; Transzszexualizmus. For rás: http://tsonline.uw.hu/dict.html
Solymár Bence: A „transzszexuális beteg”
va sol ta, hogy a Bra zil ha tá ro zat né ven em le ge tett ENSZ ha tá ro za ti
javaslat 4 szö ve gé be a sze xu á lis ori en tá ció mel lé a ne mi iden ti tás sza bad
ki fe je zés re jut ta tá sa is ke rül jön be alap ve tõ em be ri jog ként.
1.2. A transzszexualizmus meg ál la pí tá sá nak
kri té ri u mai
A betegség-diskurzusban a nemzetközi szakirodalom kapuõrzésnek (gatekeeping)
hív ja azt a funk ci ót, ame lyet az or vos – fõ ként a pszi chi á ter, de a
különféle hivatalos szervek és a sebész is – betölthet az egészségügyi ellátórendszerbe
bekerülõ transzszexuális ember életében (vö.: Raj, 2002). A
neme megváltoztatására törekvõ személynek meg kell gyõznie az ellátórendszer
szakembereit arról, hogy õ valóban transzszexuális, és ezáltal jogosult
arra az ellátásra, amit kérelmez. A jogosultság eldöntése nagymérték
ben függ at tól, hogy az adott szak em ber kit tart transzszexuálisnak.
A BNO hár mas kri té ri u ma szerint 5 transzszexuális az, aki ben az a
vágy él, hogy az el len ke zõ nem tag ja ként él hes sen, hogy így is fo gad ják
el, és en nek ér de ké ben eset leg or vo si be avat ko zá so kat és hor mon ke ze -
lést is igény be vesz, hogy mi nél job ban össz hang ba hoz za meg lé võ tes ti
adott sá ga it a vá gyot tak kal. A transzszexuális ál la pot el is me ré sé nek fel té -
te le, hogy két éve fo lya ma to san fenn áll jon, és ne va la mi lyen men tá lis za -
var vagy kro mo szó ma-rend el le nes ség tü ne te le gyen. Az egyéb bi o ló gi ai
el vál to zá sok ki zá rá sa mel lett a transzszexualizmus meg ál la pí tá sá nak
szin tén fon tos fel té te le, hogy az egyén fel nõtt ko rú le gyen:
Ez egy olyan pszi chés ne mi iden ti tás za var, ami mö gött nin csen egyéb bi -
o ló gi ai el vál to zás, te hát lé nye ges, hogy ez ki zá ró lag egy pszi chés prob lé -
ma. Nem bi o ló gi ai prob lé ma. Te hát ki fej lett, adott nem hez tar to zó, an -
nak a nem nek egyéb ként min den fé le bi o ló gi ai szem pont ból […] meg fe -
le lõ em ber, aki pszi chés za va rok mi att nem tud együtt él ni a sa ját
ne mé vel. (Cs. Zs.)
Meg kér de zett szak ér tõ ink kö zül né há nyan a dif fe ren ci ál di ag nosz ti -
ka sze re pét emel ték ki a transzszexualizmus meg ha tá ro zá sá ban:
Tu laj don kép pen van nak ilyen alap el vek: […] Nem homoszexualitásról
van szó. […] Meg kell vizs gál ni, hogy nincs hermafroditizmus, ami na -
4 E/CN.4/2003/L.92
5 A BNO-féle meg ha tá ro zást lásd a Be ve ze tés ben.
18 19