Az 1947. augusztus 31-i vÃ¡lasztÃ¡sok Ã©s a - Magyar Nemzeti LevÃ©ltÃ¡r ...

FILEP ÜÁNOS - NÉMETH PÉTERNÉ: 

AZ 1947. AUGUSZTUS 31-1 VÁLASZTÁSOK ÉS A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT 

SZABOLCS ÉS SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN 

x 

A Szociáldemokrata Párt a Kommunista Párthoz hasonlóan 

már 1947 elején a sorozatos koalíciós válság tanulságaként fontolóra 

vette az új választások megtartásának lehetőségét. Az 

SzDP 1947. február első napjaiban tartott XXXV. kongresszusán 

még konkrétan 

nincs szó az új választások kiírásáról. A párt 

politikai irányvonaláról kiadott határozat egyelőre arra utasítja 

a pártvezetőséget, hogy helyezze új alapokra a Kisgazdapárthoz 

való viszonyát, érje el egy egységesebb és 

koalíció létrehozását, valamint 

baloldalibb 

az állandó koalíciós válság 

megszüntetését. "Ha ez nem sikerülne, akkor törekedjen arra, 

hogy az alkotmányos 

jogokkal felruházott nép dönthessen a magyar 

politika sorskérdósei felől olyan választójogi törvény 

alapján, amely kizárja a választók és választhatók soraiból a 

demokratikus köztársaság ellenségeit és a fasizmus bűnöseit." 

- mondja a határozat. 

A köztársaság-ellenes szervezkedés és összeesküvés feltárásával, 

amely a Kisgazdapárt jobbszárnyának a pártból való 

kiválását ós a centrum meggyengülését eredményezte, 1947 tavaszéra 

már.reális lehetőség nyilt egy baloldali többségű parlament 

létrehozására. S 1947 tavaszán már nem csupán felvetődik 

a Szociáldemokrata Párt vezetésében az új választások 

gondolata« 

összekapcsolva a választójog reformjával, hanem márciusban 

már számolnak egy ősszel tartandó választások lehetőségével is. 

Szakasits Árpádnak, a párt főtitkárának az 1947. április 

párttanácson elmondott beszámolója ózonban még a 

határozatban megfogalmazott 

19-20-i 

kongresszusi 

alapelveket tükrözi, mégpedig a 

Független Kisgazdapárttal való koalíciós együttműködés 

2 

lásától teszi függővé a választások ügyét. 

alaku- 

A Szociáldemokrata Párt világosan látta azt i s , hogy a 

két munkáspártnak előbb vagy utóbb meg 

kell mórkőznie egymással, 

s a választások nem csupán a koalíció, hanem a munkásosztályon 

belüli erőviszonyokat is tisztázni fogják. 1947 

tava-

szán az SzDP széleskörű pártépitési kampánya tulajdonképpen 

a "megmérettetésre" való felkészülést is szolgálta. A szociáldemokrata 

Párt Szabolcs és Szatmár-Bereg megyei szervezetei a 

március hónapban országosan meghirdetett tagtoborzási kampányhoz 

kapcsolódó agitációs körútjain már érintik a választásoknak 

a nemzetgyűlés idejének lejárta előtt, esetleg az év őszén 

történő megtartását. 

A munkáspártok vezető tustületeiben a választások ügyét 

végül is Nagy Ferenc miniszterelnök lemondása döntötte el. Az 

új választások gondolatát az SzDP tárta elsőként a nyilvánosság 

elé. Szakasits Árpád már május 3l-én a kormányátalakitási 

tárgyalások során kijelentette: "Ennek a kormánynak választási 

kormánynak^kell lennie, és legkésőbb ősszel feltétlenül meg 

kell kezdeni az új választásokat." A koaliciós pártok megyei, 

sajtóorgánumai kivétel nélkül hirt adtak Szakasits Árpád mosonmagyaróvári 

beszédéről, amelyből az olvasók értesülhetnek, 

hogy aZ SzDP az uj kormány megalakításával nem tartja lezártnak 

a politikai válság megoldását. A "szüret után" új választásokat 

követel, amely tisztázza a belpolitikai erőviszonyokat 

. Óunius 14-én Budapesten Szurdi István és Szélig Imre 

nemzetgyűlési képviselők adtak tájékoztatást az SzDP megyei 

titkárainak a választások körüli teendőkről. 4 

Ounius közepétől 

mindkét munkáspárt Szabolcsban ós Szatmár-Beregben egyaránt 

hozzákezdett a választási előkészületekhez. 

A Szociáldemokrata Párt a Kommunista Párthoz hasonlóan 

az új választások kérdését kezdettől fogva összekapcsolta a 

választójogi törvény módosításának gondolatával. A Független 

Kisgazdapárt, illetve a polgári erők térnyerését - többek között 

- a tul szélesre tárt választójogi törvénnyel magyarázták. 

Ounius első napjaiban a szociáldemokrata Ries István 

igazságügyminiszter a választójog szűkítésével kapcsolatban 

ugy nyilatkozott, hogy: "Megfontolás tárgyává kell tenni a 

választói korhatár felemelését 22 esztendőre." S az 1945-ös 

törvényben szereplő kizáró okokon kivül megvonandónak tartotta 

a választójogát a háborús ós népellenes bűnösök, a demokrácia 

védelméről szóló törvény értelmében jogerősen elitéltek 

egyeneságu, valamint oldalági rokonainak, az unokatestvérig 

bezárólag. 5 

"A választási korhatár felemelése, valamint a há-

orús bűnösök és hozzátartozóinak kizárása mintegy 300.000 

választót küszöbölne ki az ötmilliós névjegyzékből."^ - jelentette 

ki egy másik interjújában Ries István. 

Az SzDF és az MKP véleménye a választójogból kizárandók 

számát illetően június dereka és július eleje között még jelentősen 

eltért egymástól. A Kommunista Pórt az SzOP elképzelését 

jóval megnaladó választój ogszukitést tervezete.'' A munkáspártok 

megyei sajtója azonban azt sugallta, hogy ebben a 

kérdésben csupán árnyalatnyi eltérés van a kéc párt vezetőségének 

telfogása közötL. hyyetértés mutatkozott például a pol 

i t i k a i okokból B-listázottak kizárásában, s mindazon személyek 

jogelvonásában, akiknek neve a fasiszta sajtótermékek 

szerzőinek jegyzékén szerepelt, üé amíg az SzOP a fasiszta 

pártok és szervezetek tagjait, addig az MKP csak a vezető 

tisztséget betöltőket kivánta kizárni a választójogból. Az 

MKP javasolta a volt csendőrség összes tagjainak és a nyugatra 

távozott tartalékos és hivatásos tisztek választójogának 

megvonását, függetlenül hazatérésük időpontjától. Az SzDP viszont 

csak az 1947. január elseje után hazatértek választójogának 

megvonását tartotta szükségesnek. 

A választójogi törvénnyel kapcsolatos szociáldemokrata 

álláspontról kiszivárogtatott hirek közül a legnagyobb vihart 

a megyei sajtóban a jogerősen elitéltek hozzátartozóinak a vá 

lasztásokból történő kizárása okozta. Bár a javaslat a későbbiek 

során lekerült a napirendről, mégis komoly támadási lehe 

tőséget nyújtott a jobboldali erők számára. Nemcsak az FKGP, 

hanem az SzDP nyíregyházi szervezete sem fogadta osztatlan 

örömmel ezt az elképzelést. Sőt Bácsik Dózsef, a pórt ismert 

helyi vezetője egyenesen szükségtelennek tartotta a választójog 

bárminemű szűkítését. 

A Kisgazdapárt megyei lapja a Szabolcsi Kis Újság a pártnak 

azt a szárnyát támogatta, amely nem tartotta időszerűnek 

a nemzetgyűlés lejárta előtt az új választósok kiírását és 

mindvégig ellenezte azt: "Őszintén szólva azt sem értjük teljesen, 

hogy miért az a nagy sürgősség, amellyel egyesek anynyira 

siettetik a választások gyors kitűzését... miért van ós 

milyen alapon, hogy egyesek már mint befejezett tényről szólnak 

a nemzetgyűlési választásokról, noha ebben az ügyben tudo

másunk szerint az illetékesek : a nemzetgyűlés és a köztársasági 

elnök még nem nyilatkoztak." - irja a Szabolcsi Kis Újság 

június 11-én. Ugyanakkor hevesei támadta a munkáspártok 

választójog-szükitésére vonatkozó terveit, elsősorban azt az 

elképzelést, amely az SzDF berkeiben született, és amely a 

népbiróságok által jogerősen elitéltek leszármazottait, valamint 

oldalági rokonait, unokatestvérig bezárólag megfosztotta 

volna a választójogától. J De kifogásolta a B-listások kizárását, 

az 1945-ös választásokon nem indult pártok részére elői 

r t ajánlási rendszert, és a nem jogerős birói Ítéleten alapuló 

internáltak és rendőri felügyelet alatt állók jogelvonását. 

1 0 

Június 22-én a Kisgazdapárt Szabolcs megyei nagyválasztmánya 

előtt - amelyet a júliusban megtartandó országos nagyválasztmányi 

ülés előkészítéseként hivtak össze - Erőss János 

közellátási miniszter még megerősitette a Kisgazdapárt Szabolcs 

megyei vezetőségének óhaját, amikor a választásokról 

szólva kijelentette, szerinte nem lesznek "közelesen" választások 

Magyarországon, és ha mégis, nem fogadják el a választó'- 

jog lényeges korlátozását » ^ 

Egy héttel az FKGP Szabolcs megyei nagyvál.asztmányi ülése 

után Dinnyés Lajos miniszterelnök a Kisgazdapárt debreceni 

Péter-Pál napjón tartott nagygyűlésén hivatalosan Is bejelentette, 

hogy még abban az évben új választásokat fognak tartani. 

V* Ezzel az 1947 májusától Rajk László belügyminiszter 

irányításával folyó választójogi törvényjavaslat kidolgozása 

is felgyorsult. 

A két munkáspárt egységes álláspontjának kialakítását 

követően a koalíciós pártok július 8-12 között pártközi értekezleteken 

vitatták meg a választójogi törvénytervezetet, 13 

s egyben döntöttek a választások napjáról i s . A Kisgazdapárt, 

amely mindenképpen el akarta kerülni a választójog jelentős 

szűkítését, kénytelen volt meghátrálni, és lényegében elfogadta 

a baloldali pártok javaslatát. Július 15-én a Minisztertanács 

kisebb stiláris módosításokkal jóváhagyta, s másnap 

Rajk László belügyminiszter a parlament elé terjesztette a 

törvényjavaslatot. 

Az 1947. július 23-án elfogadott 1947. XXII. t .c. számot-

tevőén szűkítette a választók és részben a választhatók körét 

i s . Több mint a duplájára növelte azoknak a szervezeteknek és 

egyesületeknek a számát, amelynek választmányi tagjait kizárta 

a választójogból. Rajtuk kivül elvesztették szavazati jogukat 

akik internálva voltak, illetve rendőrhatósági őrizet alatt 

álltak, akiket politikai okokból B-listáztak, akik a felszabadító 

hadsereg elől Németországba távoztak és onnan 1945. október 

31-ig nem tértek vissza, akik Németország valamelyik 

megszállási övezetébe áttelepülés re voltak kötelezve. 

Az 1947. XXII. törvénycikk a honvédség és a rendőrség 

ténylegesen szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjain 

kivül kiterjesztette a nem választhatók körét azokra, akik a 

Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalomnak, a Magyar Nemzeti 

Szocialista Pártnak, a Népakarat Pártjának tagjai, valamint a 

Nemzeti Egységpárt és a Magyar Élet Pártjának országgyűlési 

képviselői, illetve képviselőjelöltjei voltak. S végül megvonták 

a passziv választójogát annak, aki "fasiszta irányú hírlapnak 

vagy folyóiratnak a főszerkesztője, felelős szerkesztője 

vagy kiadója volt". 1 4 

Néhány nappal a választójogi törvényjavaslat elfogadása 

előtt Rajk László belügyminiszter közzétette a névjegyzékkel 

kapcsolatos előkészítő munkákról szóló 510.001/1947. BM. számú 

rendeletét, amely a közigazgatási tisztviselők helyett a 

pártok képviselőiből alakult bizottságokra ruházta a választói 

névjegyzék összeállítását és a választásokkal kapcsolatos teendőket. 

15 Az MKP a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjaiból 

álló összeiró bizottságokat a választójogi törvényjavaslat 

biztosítékának szánta, s kikapcsolva a közigazgatás hivatáíos 

tisztviselőit a választási névjegyzékek összeállításából, szabad 

utat kivánt engedni a néptömegek demokratikus ellenőrzésének. 

Az SzDP nem egyértelműen lelkesedett a "laikus" választási 

bizottságok működéséért, s a törvénytervezet parlamenti 

bizottsági vitáján kifogásolta is a belügyminiszteri előterjesztés 

idevonatkozó pontjait. 1 & A törvényjavaslat elfogadása 

előtt, július 19-én megjelent belügyminiszteri rendelet azonban 

eldöntötte a vitát. A polgármesterek és a községi jegyzők 

- az 510.001/1947.BM. rendelet értelmében - június 22-én közölték 

a szavazókörzeti beosztást a nemzeti bizottságokkal, a

Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt párttal, valamint 

a szakszervezetekkel és felkérték őket, hogy szavazóké 

rönként felállitott összeiró bizottságokba, valamint 

a járási 

székhelyen működő központi összeiró bizottságokba június 

26-ig 

jelöljék ki a megbizot-taikat . Szabolcsban 467, Szatmár- 

17 

Bereg vármegyében 211 körzeti összeiró bizottság alakult. A 

választókerületben-a központi összeiró bizottságok száma - a 

járásokkal megegyezően 14-ben lett megállapitva . 

A koaüciós pártok között komoly súrlódások voltak a bizottságok 

összetétele tekintetében. A baloldali 

pártok, elsősorban 

a Kommunista Párt szabolcs-szatmár-beregi választókerületben 

is törekedett az FKGP jobboldali küldötteinek kicserélésére, 

sőt a bizottságokból való kizárására is. Az 

emiitett 

rendelet értelmében július 27-e után a pártok, illetve a szakszervezet 

csak akkor küldhetett volna uj tagok az összeiró 

bizottságba, ha delegáltjukat a választójogból kizárták. Ezért 

a bizottságok összetételének megváltoztatása július utolsó 

napjaitól összekapcsolódott 

egyes, főként kisgazdapárti bizottsági 

tag választójogának megvonására tett kísérlettel is. 

A két munkáspárt között az összeiró bizottságok megalakításánál 

viszont az okozott nézeteltérést, hogy a szakszervezeti 

megbízottak zömmel a Kommunista Párt soraiból kerültek 

ki. A nézeteltérések 

rendezésére az MKP ós az SzDP központja 

egyaránt törekedett . Ahhoz, hogy a választói névjegyzék öszszeállitásánál 

következetesen alkalmazzák a választójogi törvény 

megszorításait, a szavazásra kerülő ügyek esetében ki 

kellett alakítani egy baloldali többséget a bizottságokban. A 

Magyar Nemzeti Függetlenségi Front öt pártjából és a szakszervezet 

küldöttjéből álló összeiró bizottságok ezt elvileg biztosították. 

A Kisgazdapárt kisebbségben volt a baloldali pártokkal 

szemben, egyértelműen csak a Polgári Demokrata Párt 

támogatására számithatott, ha csak nem 

tudta helyenként maga 

mellé állítani a Szociáldemokrata Pártot vagy az NPP-t. A két 

munkáspárt megegyezése a szakszervezeti megbizottak pártállására 

vonatkozóan tehát azt a célt szolgálta, hogy a választásokra 

való tekintettel ezen a területen is csökkentsék a két 

munkáspárt közötti nézeteltérést, egységesen és eredményesen 

lépjenek fel a kisgazdapárti jobboldallal szemben.

1947. július 28-án az MKP és az SzOP központjának együttesen 

kibocsájtott levele mindkét párt megyei szervezetéhez 

lg 

az összeiró bizottságok Összetételére tartalmazott utasitást. 

A levél felszóllitotta a két munkáspárt megyei és járási t i t 

kárait, hogy paritásos alapon, illetve ahol az egyik vagy a 

másik munkáspárt többségben 

volt, ott 60:40 %-os arányban történjék 

a szakszervezeti 

megbízottak kiküldése a bizottságokba. 

A levél arra is utalt, hogy a két munkáspárt központi vezetőségének 

megbízottai keresik majd fel a megyéket és a helyi 

szervezetekkel 

együttműködve döntik el a vitás kérdéseket. 

Szatmár-Bereg vármegyében Berényi Sándor /MKP/ és Krausz József 

/SzDP/ központi kiküldöttek vettek részt a július 29-én 

Mátészalkán tartott értekezleten, ahol Szatmári István szakszervezeti 

titkárral és a két munkáspárt megyei titkáraival 

megállapodtak az összeiró bizottságok szakszervezeti megbizottainak 

paritásos arányában. 1^ A járási székhelyeken működő 

központi összeiró bizottságokban - Szatmár-Beregben négy 

ilyen 

bizottság volt - a két munkáspárt egyenlő arányban részesedett 

a szakszervezeti küldöttek számára fenntartott helyekből, márpedig 

a mátészalkai és a csengeri bizottságokban a Kommunista 

Párt, a fehérgyarmati és a vásárosnaményi bizottságokban 

pedig 

a Szociáldemokrata Párt delegálta a szakszervezeti megbízottakat 

. A megállapodás szeririL a községi összeiró bizottságok 211 

szakszervezeti helyéből 110-et az MKP, 101-et pedig az SzDP 

tölthetett be, a következő járási bontásban: 

a mátészalkai járásban 47 MKP 31 SzDP 

a fehérgyarmati járásban 27 MKP 27 SzDP 

a csengeri járásban 22 MKP 21 SzDP 

a vásárosnaményi járásban 14 MKP 22 SzDP 

összesen: 110 MKP 101 SzDP 

Az összeiró bizottságok szakszervezeti küldötteinek paritásos 

alapon történő megosztásáról szóló megállapodás Szatmár-Beregben 

kétségen kivül a szociáldemokratáknak kedvezett. A 

csengeri járásban például a 22:2l-es arányt csak ugy tudták 

elérni, hogy 8 kommunista párti és 1 nemzeti 

parasztpárti 

szakszervezeti tagot visszahívtak, valamint 12 helyett - ahol 

a FÉKOSZ eddig nem volt képviselve az összeiró bizottságokban - 

megkapta a Szociáldemokrata Párt. 2 0 Mátészalkán, ahol a 12 kör-

zeti összeiró bizottságban egyetlen szociáldemokrata szakszervezeti 

kiküldött sem volt, s az emiitett megállapodás értelmében 

a Kommunista Párt kénytelen volt hat helyet átengedni a 

21 * 

szociáldemok rátáknak. 

Szatmár-Bereg vármegyében elsősorban a Kommunista Pártnak 

kellett feladnia a már megszerzett pozicióiból, hogy a paritásos 

elv érvényesüljön. Ezért, ahol csak lehetett igyekeztek kijátszani 

a megállapodást, mint 

Bereg megyei szervezetének 

ahogy a Kommunista Párt Szatmár- 

titkára. Nagy Sándor a párt központjához 

küldött július havi jelentésében i r j a : "Nagy visszahatást 

keltett 

a Szociáldemokrata Pártnak az az intézkedése, hogy a 

szakszervezet részéről delegált elvtársakat hivjanak vissza, 

hogy meg legyen a paritásos alap. Mindenesetre vigyáztunk arra, 

hogy ezt ne hajtsuk végre szószerint ós néhány helyen sikerült 

is csak névlegesen megcsinálni a jegyzőkönyvet a szociáldemokrata 

járási titkárral. Egyébként arra törekedtünk, hogy a Szociáldemokrata 

Párt olyan területet kapjon, ahol nincs senki 

/párttagjaink közül - szerzők/ benne a szakszervezetben, 

igy ne kerüljünk összeütközésbe saját elvtársainkkal. "22 

hogy 

A szakszervezeti megbizottak paritásos alapon történő elosztásáért 

Szabolcsban sem lelkesedett a Kommunista Párt. Július 

végén a megalakított 467 összeiró bizottságból 370-ben a 

szakszervezeti megbizott kommunista párti volt, 2 3 azonban az 

MKP Szabolcs megyei titkára, Gyenge Károly ezzel sem volt elégedett: 

"Hiba, hogy a szakszervezetek részéről nemcsak a kommunisták 

jutottak be* hanem nemkívánatos elemek i s . " 2 4 - mondta 

azon a megyebizottsági értekezleten, amikor még nem értesült 

a két munkáspárt vezetőségének e kérdésben történt megállapodásáról 

. 

Július 29-én Szabolcs megyében is ismertté vált az MKP és 

SzDP egyezsége, s egy héttel később a Kommunista Párt megyei 

25 

titkára jeJenti, hogy végre is hajtották. Igaz, a szakszervezeti 

küldöttek paritásos alapon történő elosztását Nyiregyházán 

csak heves viták után sikerült rendezni, miután az SzDP 

26 

központi kiküldöttei is leutaztak a megyeszékhelyre. 

Az MKP 

nyiregyházi szervezete állandóan panaszkodott, hogy az összeiró 

bizottságokban a Szociáldemokrata Párt tagjaival nem tudnak 

együt tmüködni.

Szembekerült á két munkáspárt az összeiró bizottságok 

tisztségviselőinek megválasztásánál is. A Kommunista Párt 

sikernek 

nagy 

könyvelhette el, hogy Szatmár-Bereg megye 211 körzetéből 

83 elnök, 64 jegyző és 36 helyettes eInok került ki a 

párt soraiból. Az elnöki tisztségből 40 %-ot 

szereztek meg, a 

fennmaradt 60 %-on osztozhatott a három koalíciós párt és a 

PDP. A rivalizálás Szatmár-Beregben odavezetett, hogy a megyeszékhelyen 

a körzeti összeiró bizottságokban 

egyetlen kommunista 

elnököt sem választottak, ugyanis a szociáldemokraták 

összefogtak a kisgazdákkal és kére ,ztülvitték, hogy 6 szociáldemokratát, 

4 kisgazdát és 2 PDP-i megbizottat válasszanak elnöknek. 

A Kommunista Párt megyei szervezete viszont a központi 

összeiró bizottságokban szoritotta vissza a szociáldemokratákat, 

ahol a négyből csupán egyet hagyott a számukra. 27 Az MKP 

Szabolcs 

megyében nagyjából hasonló arányú eredménnyel zárt, 

mint Szatmár-Beregben: a 467 összeiró bizottságában 205 elnök, 

125 alelnök és 144 jegyző volt kommunista.28 

A két munkáspárt az összeiró bizottságok 

szakszervezeti 

pártállásával kapcsolatos megegyezésé tartalmazta az együtt- 

29 

működés fokozásának kívánalmát is. A konkrét feladatokat 

azonban megyénként egy újabb - a két munkáspárt 

utasítása értelmében született - megállapodással 

mely 

központjának 

rögzitették, 

kimondta, hogy a kommunista és a szociáldemokrata párttagok 

támogassák egymást az összeiró bizottságokban 

amennyiben 

szavazásra kerülne a sor, hogy a két párt tagjai a névjegyzékbe 

feltétlenül bekerüljenek, s minél több reakcióst 

rekesszenek 

ki a választói jogosultságból. Ilyen értelmű megállapodást 

irtak alá Mátészalkán 1947. augusztus 7-én, másnap pedig Nyiregyházán 

az SzDP és az MKP 

megyei vezetői a két munkáspárt 

központi kiküldötteinek közreműködésével. 30 

Ezt az együttműködést 

a valóságban éppen ugy nem sikerült maradéktalanul megvalósítani, 

mint 

ahogy nem sikerült megszüntetni a két párt 

rivalizálását sem a választások egész menete 

alatt. 

A Szabolcs-Szatmár-Be reg választókerületben a választási 

teendők irányításával és ellenőrzésével 

Rajk László belügyminiszter 

Tomasovszky Mihályt, Szabolcs vármegye kisgazdapárti 

főispánját bízta meg július 27-én. Tomasovszky 

augusztus 2-ára 

értekezletre hivta az összeiró bizottságban résztvevő öt párt

FKGP, NPP, MKP, PDP és SzDP/ Szabolcs megyei vezetőségének 

és az össz-szakszervezetek megyei Titkárságának két-két tagját, 

valamint Szabolcs vármegye Nemzeti Bizottságának elnökét, hogy 

az országgyűlési képviselőválasztásokkal kapcsolatos időszerű 

kérdéseket megbeszéljék, de mindenekelőtt a felmerült problémákat 

és félreértéseket tisztázzák. 31 Tomasovszky tájékoztatójában 

kitért azokra a panaszokra i s , amelyek a július 22-én 

megindult előkészitő munka óta felgyülemlettek, s amelyek elsősorban 

az összeiró bizottságok összetételével, valamint Nyíregyháza 

polgármesteri hivatalának a szavazókörzetek megállapítása 

során elkövetett mulasztásaival voltak kapcsolatban. 

Az ideiglenes választói névjegyzék összeállításának 

augusztus 11-e volt a határideje, de már a hónap első napjától 

kezdve sokasodtak a panaszok az összeiró biztosok munkájával, 

illetve a számlálólapok szótosztásával és kitöltésével kapcsolatban. 

Az összeiró bizottságok megalakítása körüli súrlódások 

messze elmaradtak a választói névjegyzékek összeállítása során 

néha a tettlegességig fajuló vitáktól. Az ideiglenes névjegyzékből 

a sok esetben indokolatlan kihagyások komoly nyugtalanságot 

okoztak a választókerület lakosságának körében, s csak 

feszültebbé tették a koaüciós pártok, különösen az FKGP és 

az MKP, de sok esetben az SzDP és az MKP amúgy sem felhőtlen 

viszonyát . 

Augusztus 18-án, amikor az ideiglenes választói névjegyzékek 

elleni felszólalás határideje lejárt, a központi összeiró 

bizottságok megkezdhették munkájukat, a felszólalások elbírálását. 

Tomasovszky Mihály főispán, választási kormánybiztos 

nem véletlenül hangsúlyozta a központi összeiró bizottságoknak 

küldött tájékoztatójában, hogy: "A Belügyminisztérium utasítása 

az, hogy minden bizottság hasson oda, miszerint a névjegyzék 

összeállitásánáI az összeiró bizottságok minden törvényellenes 

határozatai és döntései orvosoltassanak és a felülvizsgálás 

során a választójog elvonásánál csakis a törvényben 

meghatározott kizáró okok alapján járjanak el. 3^ 

Ugyanis a fehérgyarmati járásból két-három ezer /9-14 %/, a 

vásárosnaményi járásból kétezer /13 %/ a nyirbaktai járásból 

ezer /12 %/, 3 4 a nyirbogdányi járásból háromezer /12 %/ 3 5 

személyt javasoltak az összeiró bizottságok a választói név-

jegyzékből 

kihagyni. 

Nincsenek pontos adataink arra, hogy a névjegyzékből kihagyottak 

hány százalékát vették vissza, illetve a központi 

összeiró bizottságok milyen mértékben korrigálták a helyi 

összeíró bizottságok nyilvánvaló túlzásait. A 

szabolcs-szatmár-beregi 

választókerületben mindenesetre több ezerre tehető 

a számuk. Nyíregyházán eredetileg a választókoru lakosság 10 

%-át /a belterülethez tartozó 26 körzetben több, mint 

14 %-át/ 

zárták ki a választójogból. Mintegy háromezren éltek is a 

felszólamlás jogával, s közülük több, mint a fele vissza is 

kapta választójogát.37 Nyírbátorban a névjegyzékből 

kihagyottak 

kb. 30-35 %-át vették vissza, ebből 15 %-ban kisgazdákat, 

15 %-ban szakszervezeti tagokat, ós 3-5 %-ban a Szociáldemok- 

38 

rata Párt tagjait. A fehérgyarmati járásban 851, a vásárosnaményi 

járásban 517 volt 

a választójogtól ténylegesen megfosztottak 

száma, az ideiglenes névjegyzékből kihagyottaknál 

3-4-szeresen 

kevesebb. 

A Belügyminisztérium választási csoportjának 1947. aug. 

3 l - i kimutatása szerint a választójogosultak száma 5.245.562 

fő volt, és a választókoru lakosság 8,38 %-át,479.682 személy 

választójogát utasitották 

vissza. 

A szabolcs-szatmár-beregi választókerületben 15.084 személy 

választójogát vonták meg, s ezzel egyike volt azoknak a 

választókerületeknek, ahol a visszautasitottaknak a választókoru 

lakossághoz viszonyitott aránya a legalacsonyabb volt. 

Csupán a hajdú-bihari ós -a jász-nagykun-szolnoki választókerület 

előzi meg 2,9, illetve 

3,9 %-kal. A szabolcs-szatmár-beregi 

választókerületben a visszautasítottak aránya 4,6 % 

A választójogosultak és a visszautasítottak száma, 

volt. 

valamint 

a választókoru lakosság és a választójogtól megfosztott 

személyek százalékos aránya választókerületenként a követke- 

39 

zőképpen oszlott meg: 

Választó 

kerület: 

Választój 

ogosultak 

száma: 

Visszautasitottak 

%-os 

arány: 

1. Baranya-Tolna 

307.637 

55.740 

15,4 

2. Somogy 

235.160 

12.209 

4,9

3, Zala 205 .350 13.995 6,3 

4. Vas 164.008 8.406 i 4,9 

5 . Győ r-Moson-Sopron 222.105 16.652 7,0 

6. Veszprém 153 .680 13.549 8,1 

7. Fejé r-Komá rom- 

Esztergom 25 3.03 2 28 .870 10,2 * 

8. Nagy-Budapest 970.397 138.450 12,5 

9. Pest-Pilis-Solt- 

Kiskun 701.808 64.058 8,3 

10. Csöng rád-Csanád. 311.333 19.399 5,8 

11. Békés 205.138 14.023 6,4 

12. Oász-Nagykun- 

Szolnok 259.072 10.437 3,9 

13. Haj du-Bihar 291.743 8.860 2,9 x x 

14. Szabólcs-Szatmá r- 

Be reg 307.725 15.084 4.6 

15. Borsod-Gömö r- 

Abaúj-Zemplén 330.456 38.298 10,3 

16. Heves-Nógrád-Hont 326.918 21.652 6.2 

összesen : 5.245.562 x x x 479.682 8,38 

x = Az eredeti dokumentum összeadási és százalékszámitási hibáit 

javitottuk. A fejór-komárom-esztergomi választókerületnél 

10,6 % volt feltüntetve, helyesen ez 10,2 %. 

xx = A hajdú-bihari választókerületnél 8,7 % szerepel, helyesen 

2,9 %. . 

xxx = A választójogosultak száma a választókerületi adatok 

összesitése után nem 5.243.866, mint az az eredeti kimutatásban 

szerepel, hanem 5.245.562. 

Szabolcs vármegyében a választók 4,3 %-át, Szatmárban 

5,6 %-át fosztották meg a választójogától. 40 A szabolcs-szatmár-beregi 

választókerület járásai közül a csengeri és a 

nyirbaktai járás vezet a kizártak aránya tekintetében 8, i l 

letve 6,9 %-kal. A tiszai járásban viszont csak a választók 

1*6 %-át, a ligetaljai járásban pedig 2,7 %-át érintették a 

választójogi korlátozások. 

X X X X

A Szociáldemokrata Párt 1947 tavaszán-nyarán remélte, 

hogy a munkásosztály legerősebb pártjaként kerül ki a választásokból. 

Április-május folyamán, amikor 

még nem látszott az 

FKGP visszaesésének mórtéke, ugy képezelte, hogy a kisgazdák 

után megszerezhetik a második helyet, esetleg meg is előzhetik 

őket a közéletben. Junius-julius folyamán az FKGP felgyorsult 

bomlásával várakozásaikban megerősitve látszottak. Az olyan kimondottan 

paraszti területeken, mint Szabolcs és Szatmár-Bereg 

vármegyék, valamivel szerényebb elképzelés volt a választások 

várható megyei eredményeivel kapcsolatban. Ugyanis az 1945. november 

4-i választásokon a négy koaliciós párt közül a 

Szociáldemokrata 

Párt Szabolcsban 

- bár csekély különbséggel - de 

az MKP előtt a harmadik helyen, Szatmárban viszont a kommunisták 

mögött a negyedik 

helyen végzett. A szabolcs-szatmár-beregi 

választókerület adatai szerint a három baloldali párt a következő 

eredménnyel zárt az 1945-ös választásokon: az NPP 

39.333, az SzDP 26.243, az MKP 24.824 szavazatot kapott, szemben 

a Kisgazdapárt 179.381 szavazatával. A Kisgazdapárt Szabolcs 

megyében 62,7 %-os, Szatmár-Beregben 72,4 %-os arányt 

ért el. összességében a szociáldemokraták messze a várakozáson 

alul szerepeltek. Nyíregyházán például 1945 őszén 5.010 tagja 

volt 

a pártnak, ebből 4.020 férfi. A 4.020 férfi SzDP tagból 

41 

a pártra csak 2.234-en szavaztak. 

Az 1945. évi nemzetgyűlési választások tanulságait 

levonva 

az SzDP is nagyobb gondot forditott taglétszámának növelésére, 

a pártorganizáció megujitására, erősítésére. 1946 

elejétől 

már mindkét megyében függetlenített járási titkárok 

dolgoztak. 

A legfőbb célkitűzésük volt, hogy stabilizálják a mér 

meglévő 

szervezeteiket és kiterjesszék a szociáldemokrata mozgalmat 

minden községre, falura. Az óv nyarán Szatmár-Beregben 

az 

SzDP-nek még 35 községben, a megye településeinek 27 %-óban 

nem volt szervezete.42 A Szabolcs megyei titkár az 1946. augusz 

tus 30-i mozgalmi jelentésében pedig azon kesereg, hogy a parasztság 

zöme az FKGP-vel és az NPP-vel szimpatizál. A szociáldemokratáknak 

mindeddig arra kellett törekedniük - irja a 

megyei titkár -, hogy legalább azokat megtartsák, akik "magját" 

képezik a helyi pártszervezeteknek.43 ^ jelentós Szabolcs megyéből 

17.021 szociáldemokrata párttagot közöl, több, mint 

kót

ós félezerrel kevesebbet, mint az 1945. november 4-i választósok 

előtt kimutatott taglétszám volt. 

A Szociáldemokrata Párt agitációs és propaganda tevékenysége 

a parasztság megnyeréséért az 1947. februári kongresszusa 

után megélénkült. A márciusi tagtoborzási kampány részben már 

a Választásokra való felkészülés jegyében zajlott. A taglétszám 

alakulásáról szóló jelentések szerint a tagtoborzás Szabolcsban 

több, mint 20 %-kal, Szaunái -Beregben közel 30 %-kal növelte a 

párt létszámát. Az SzDP mindkét megyében sikeresnek könyvelte 

el a propagandáját és a jelentések a Szociáldemokrata Párt megnövekedett 

presztízséről szólnak. 

Kimutatás az SzDP taglétszámának 

alakulásáról 

a havi mozgalmi jelentések alapján 44 

Időpont . 

Szabolcs megye Szatmár-Bereg megye 

T a g l ó t s z á m 

Férfi Nő összesen Férfi Nő Összesen 

1946. december 17.492 2.740 20.232 4.287 768 5 .055 

1947. j anuár 18.424 4.160 22.584 4.317 779 5.096 

1947. február 18.399 4.224 22.623 4.361 -783 5.144 

1947. március 20.338 4.647 24.985 5.259 1.288 6.547 

1947. április 18.795 4.997 23.790 5.232 1.316 6.548 

1947. május 17.469 3 .613 21.082 5.213 1.316 6.529 

A megyei titkárság Szabolcsban közel 25 ezerre, Szatmár-Beregben 

több, mint 6 és félezerre becsülte a párt létszámát 1947 

márciusában. Igaz, a tagdijat fizetők száma ennél jóval kevesebb 

volt: Szabolcsban 3.805, Szatmár-Beregben 1.696, de a nehéz 

gazdasági körülmények, a falu pénztelensége erre elfogadható 

magyarázatul szolgálhatott. Azonban az első ránézésre is kétségeket 

ébresztettek a párttagság foglalkozási összetételéről 

közölt adatok. Szabolcs ós Szatmár-Bereg megyében az ipari 

munkások száma 1940-ben együttesen is csak kétezer körül mozgott, 

ezzel szemben az SzDP 1946 decemberében 3.948, 1947 májusában 

pedig 5.897 szociáldemokrata ipari munkást mutatott ki a 

párthoz tartozó földmunkásokon, kisiparosokon ós kiskereskedö-

kön kívül. Peredi András az SzDP Szabolcs megyei titkára maga 

is ugy vélekedett, hogy a járási titkárok lótszámjelentései 

csak részben fedik a valóságot, s hogy az 1947. június hónapról 

szóló "kimutatás csak igen óvatos becsléssel felel meg a 

mozgalmi érték 50 %-ának" . 4 5 

Hasonló jelzések a szatmári részről is vannak. A mátészalkai 

járásban 1947 májusában 27 helyi szervezetet tartottak 

nyilván, de ténylegesen csak 19 működött, s a kimutatott 2.496 

tagnak csupán a fele volt valóság, - jelentette ki Végvári Ottó 

járási titkár a választások után megalakított Végrehajtó 

46 

Bizottság előtt. Mégis a választási propagandát ezekre a valóságtól 

elrugaszkodott becslésekre építették. 

Az MKP megyei szervezete sokkal reálisabban ítélte meg az 

SzDP politikai súlyát, propagandájának valóságos hatását ós 

nem utolsó sorban választási kilátásait i s . Szabolcsban a Kommunista 

Párt a szociáldemokraták márciusi tagtoborzási kampányáról 

egyenesen lesujtóan vélekedett. Szerintük a gyűlések 

- egy-két kivételtől eltekintve - sikertelenek voltak. A Nyíregyházán 

elért eredményük is gyengének mondható, a 

falvakban 

pedig egyértelmű volt a kudarc." ... a Budapestről leküldött 

szónokaik felkészületlenek 

voltak, nem ismerték a parasztproblémát, 

a felvetett kérdésekre kitérő választ adtak, legtöbb 

helyen olvasták a beszédet, ami a parasztságnak nem tetszett." 

- irta az MKP Szabolcs megyei titkára az 1947. március 

47 

hóról szóló jelentésében. 

Az MKP Szatmár-Bereg megyei vezetőinek véleménye 

a szociáldemokraták 

szerint 

nagy hévvel megkezdett tagtoborzási kampánya 

áprilisban már teljesen "ellaposodott", sőt a párt taglétszáma 

több 

helyen is csökkent. Panyolán 12-en léptek ki a 

pártból, Olcsván és Ópályiban az SzDP 

szervezetei megszűntek, 

Szamosszegen többen átléptek a Kommunista Pártba ós néhány 

községben, mint 

szervezetekben a lelket. 4 & 

Turricsón, a kommunisták tartották az SzDP 

Az SzDP politikai apparátusában kétségkívül nagy eredmény 

volt a függetlenített járási titkári rendszer bevezetése. 

A választások szempontjából 

hogy 1947. juliús 15-én, éppen a választások 

viszont, nem tűnik szerencsésnek, 

elökószitósónek 

időszakában menti fel a Központi Titkárság Kocsik András Sza-

ölcs megyei titkárt, aki 1945 nyarától állt az SzDP megyei 

szervezetének élén. A helyére kinevezett, más megyéből idekerült 

Peredi Andrást a helyi szociáldemokrata vezetők bizalmatlanul 

fogadták. Az új titkár munkáját nehezítette a 

szabolcsi 

funkcionáriusok részéről megnyilvánuló nagyfokú sértő- 

49 

döttség i s , amiért a megyei 

titkár nem közülük került ki. 

Nyilvánvaló, hogy ezek után nem segítették teljes odaadással 

az uj megyei vezetőt a munkájával soha nem voltak elégedettek 

. 

Nem volt kellő stabilitás Szabolcs megyében a járási tit 

károk szintjén sem. Július második felében cserélődik a 

nyirbaktai. 

A nyírbátori március 15-től gazdátlan, megoldás 

csak 

július második felében történik. Változás volt július elején 

a nyíregyházi központi járásnál i s , a nagykállói járás titkára 

pedig január és augusztus között háromszor cserélődött. 

Szabolcs megyében 1946 augusztusótól 1947 végéig 11 csere tör 

tént a járási titkárok körében. 

Szatmár-Beregben 1946 novemberétől kaptak új megyei t i t 

kárt, Décsi József helyett Kácsor Ferencet. Ettől kezdve a 

megye szociáldemokrata káderállományóról a tárgyalt időszakban 

elmondhatjuk, hogy majdnem fluktuációmentes volt. Egyetlen 

cserére 1947 májusában került sor a mátészalkai járásban, 

amikor a járási titkárt hanyag munkavégzése miatt leváltották 

A Szociáldemokrata Párt megyei vezetése azonban nem volt egységes, 

s igy nem tudta kihasználni azt a tényt, hogy a szabolcsinál 

gyakorlottabb, nagyobb helyismerettel rendelkező 

függetlenített apparátussal vehet részt a választásokon. Kácsor 

Ferenc és a járási titkárok kommunista-ellenes, jobboldali 

politikája megosztotta az SzDP-t . Széles Elemér megyei 

elnöknek és a mögötte felsorakozó alig másfélezer baloldali 

szociáldemokrata párttagnak sem 

ereje, sem tekintélye nem 

volt elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a vezetőség jobboldali, 

kommunista-ellenes 

választási agitációját és megakadályozza 

a pártot súlyosan érintő átlépéseket a Kommunista 

Pártba. 

Különösen nagy presztízs-vereséget jelentett Gál Elek alispán 

a Forgács József mátészalkai járási főjegyző i l y módon történő 

elvesztése a Szociáldemokrata Párt megyei 

szervezetének.

Az SzDP Szabolcs, illetve Szatmár-Bereg vármegye járási 

titkárai 50 

1946. aug.-tól 1948. május végéig 

Járás : Titkár neve : Időpont : 

Dadai-alsó Farcsádi Lajos 1946. VIII . - 1948. III. 

Dadai-felső Harsányi Lajos 1946. VIII . - 1946. IX. 

Tóth András 1946. XII. - 1948. V. 

Kisvárdai Váradi Sándor 1946. VIII . - 1947. VIII . 

Bodnár Béla 1947 . X. 1. - 1948. I . 

Czizik Jenő 1948. I. - V. 

Ligetaljai Kiss Sándor 1946. VIII . - 1947. I . 

Kovács Mihály 1947 . V. - VII. 

Urbán Szabó Béla 1947 . VII. - 1948. V. 

Nagykálló Báncs Miklós 1946. VIII . - 1947. I . 

Kovács Mihály 1947. III. - V. 

Márkus György 1947 . V. - 1948. I . 

Pál Dániel 1948. I. - V. 

Nyirbaktai Kiss László Mihály 1946. VIII . - 1947. V. 

Kocsis János 1947. VII . - 1948. V. 

Nyirbátori Gergely Zoltán 1946. VIII . - 1947. I II. 

Kovács Mihály 1947. V. - VII. 

Urbán Szabó Béla 1947. X . - 1948. V. 

Nyirbogdányi Biró István 1946. VIII . - 1948. I II. 

Nyi regyházi Máchel Sándor 1946. VIII . - 1947. V. 

Kovacsics Gyula 1947. VII. - 1948. V. 

Tiszai Ecker Zoltán 1946. VIII . - 1948. V. 

Nyi regyhéza 

város Solymosi Mihály 1946. VIII. - 1948. III. 

Kovacsics Gyula 1948. III. - 1948. V. 

Csengeri Szatmári József 1946. VIII . - 1948. I II. 

Medve Ferenc 1948. III. - 1948. V. 

Fehérgyarmati Varga Károly 1946. VIII . - 1948. I II. 

F . Nagy József 1948. III. - 1948. V. 

Mátészalkai Lukács Miklós 1946. VIII . - 1947. V. 

68 

Végvári Ottó 1947 . V. - 1948. I II. 

P. Nagy József 1948. III. - V.

Vásárosnaményi 

Végvári Ottó 

Sályi Sándor 

1946. VI. - 1947. V. 

1947. V. - 1948. V. 

Megjegyzés: A két párt egyesülésekor az MDP függetlenített apparátusába 

került Ürbán Szabó Béla, Kovacsics Gyula 

és Szatmári József. 

Az Országos Pártválasztmány augusztus 7-én hagyta jóvá az 

SzDP képviselőjelöltjeinek listáját. 51 A pártvezetőség döntése 

a szabolcs-szatmár-beregi választókerület listavezetőinek, illetve 

képviselőjelöltjeinek személyére vonatkozóan nem találkozott 

sem a szabolcsi, sem a szatmári vezetők elképzeléseivel. 

Az SzDP Szabolcs megyei vezetősége a választókerületben 

első helyre Kiss Roland belügyi államtitkárt jelölte, aki már 

az 1945. november 4-i választásokon is listavezetőjük volt. 

Kiss Roland kapcsolata a megyei szociáldemokrata mozgalommal 

azért volt közismert, mivel 1918-ban Szabolcs megye első kormánybiztos-főispánja, 

majd a megyei direktórium elnöke volt, és 

a Tanácsköztársaság bukása után Nyíregyházán töltötte öt éves 

börtönbüntetésének egy részét. Együttműködése és kapcsolatai a 

megyei szociáldemokrata vezetőkkai, akik nagyrészt harcostársai 

voltak 1919-ben i s , a felszabadulás után újjáéledtek, és talán 

a korábbinál is szorosabbá váltak. Az 1945. március 29-i belügyminiszteri 

államtitkári kinevezése után Kiss Roland a 

Szociáldemokrata Párt megyei szervezetének első számú patrónusa, 

érdekeinek képviselője, nem csupán a belügyi tárcához 

tartozó ügyekben. Az SzDP megyei szervezete számos esetben 

kérte segítségét más, szociáldemokrata vezetés alatt álló minisztériumokhoz 

intézett kérelmeinek közvetítésében i s . A választókerület 

képviselőjeként tartott agitációs körútjai az 

egyik legismertebb szociáldemokrata vezetővé tették a megyében. 

Nem véletlen tehát, hogy a Szabolcs megyei küldöttek mind a 

jelölőbizottsági, mind az országos pártválasztmányi ülésen 

Rónai Sándor kereskedelem- ós szövetkezetügyi miniszter helyett 

Kiss Roland mellett érveltek a listavezetés ügyében. Nem jártak 

azonban sikerrel sem Kiss Roland, sem a Szabolcs megyei küldöttek 

a képviselőjelöltek sorrendjének megvóltoztatása érdekében 

52 

tett erőfeszítései.

Az SzDP Szatmár-Bereg megyei vezetősége is sértődötten 

vette tudomásul, hogy, sem Kácsor Ferenc megyei titkár, sem Szóles 

Elemér a párt megyei elnöke nem kerültek a listavezetők 

közé. Az országos pártvezetőség Szólest eredetileg a kilencedik, 

Kácsort a tizenkettedik helyen jelölte. A lista sorrendje 

a választásokig megváltozott ugyan - Szóles előrelépett az ötödik 

helyre -, de az MKP megyei szervezete választási agitációjában 

tudatosan is kihasználta a képviselőjelöltek listájával 

kapcsolatos SzDP sérelmeket. 53 

Igyekezett tovább mólyiteni az 

SzDP szatmár-beregi megosztottságát, a párt .jobb- ós balszárnyának 

ellentéteit. 

A választási nagygyűlések nyitánya megyénkben is a parlament 

feloszlatását követő vasárnap, július 27-e volt. Az SzDP 

választási kampánya azonban csak a képviselőjelöltjei névsorának 

közzététele után indult meg teljes erővel. Augusztus 10-ón 

30 5 4 , augusztus 17-én pedig 28 választási nagygyűlést tartottak 

Szabolcs megye községeiben és falvaiban. 5 5 S a gyűlések száma 

a választások napjához közeledve csak tovább emelkedett. 

Az SzDP nyiregyházi szervezete első választási nagygyűlését 

augusztus 17-én Ries István igazságügyminiszter nyitotta 

meg, és augusztus 27-én - a választási nagygyűlések utolsó, 

engedélyezett napján - Rónai Sándor kereskedelmi ós szövetkezetügyi 

miniszter, a kerület listavezető képviselőjelöltje 

zárta be a sorozatot. 

A párt országos vezetői közül a szabolcs-szatmár-beregi 

választókerületben Kéthly Anna Nyíregyházán, Oustus Pál Kisvárdán, 

Kiss Roland Nyírbátorban, Nyíregyházán ós Mátészalkán, 

Ries István Nyíregyházán, Nagykállón és Mátészalkán, Takács 

Ferenc Büdszentmihályon ós Polgáron, Rónai Sándor Nyíregyházán 

tartottak választási beszédet. 

Az SzDP választási programjának megfelelően az emiitett 

előadók a hároméves tervet állították választási beszédeik 

középpontjába. A dolgozók életszínvonalának növelése, a jólét 

és biztonság zálogának tartott hároméves tervvel kapcsolatban 

hangsúlyozták, hogy éppúgy önerőből kell megvalósítani, mint 

ahogy a stabilizációt. /z ország nem áldozhatja fel szabadságát 

és függetlenségét, és ezért nem veszünk részt a Marshalltervet 

tárgyaló párizsi konferencián. A jólét megteremtéséhez

szükséges 3 éves terv célkitűzéseinek megvalósitásához csak a 

politikai stabilitás és nyugalom körülményei között vezethet 

az út - jelentette ki Rónai Sándor, aki győzelem esetén "válságmentes, 

nyugodt kormányzást" igért a választóknak. 57 

A párt megyei 

sajtójának választási jelszava is ebben a szellemben fogant 

"Béke, jólét, biztonság". 

A választási programnak a belpolitikai feladatokat megfogalmazó 

követeléseiből a választókerület központi szónokai elsősorban 

a vallásszabadságot emelték k i . Szinte alig, vagy keveset 

foglalkoztak a közigazgatás és a biróság reformjával, a 

közoktatás kérdéseivel. Nyiregyházán a nagy várakozással beharangozott 

Ries István igazságügyminiszter előadásában szó sem 

esett a készülő amnesztia-rendeletről és a népbiróság reformjáról. 

5 8 A részvételével tartott választási nagygyűlés Mátészalkán 

látványos kudarcba is fulladt . 5^ 

Az SzDP XXXV. kongresszusának a mezőgazdaságról elfogadott 

akcióprogramja a pártnak a parasztság felé fordulását jelezte. 

Sőt a választási program "Gazdasági terveink" cimü fejezete az 

ipari munkásság követeléseit megelőzve foglalkozott a parasztság 

problémáival. A zömmel paraszti lakosú Szabolcs és Szatmár-Bereg 

megyékben az SzDP központi kiküldöttjei azonban csupán 

általánosságban beszéltek a földreform eredményeiről és a 

telekkönyvezés befejezéséről. Inkább a magántulajdon védelmét 

hangsúlyozták azzal a megszorítással, hogy a párt csak a munkával 

szerzett magántulajdon jogosságát ismeri el. Hitet tettek 

a nagytőke, a nagybankok, tőkés üzemek és iparvállalatok 

államosítása mellett. Megfogalmazták viszont a "kolhoz" kategorikus 

elutasítását ós kifejezték, hogy ezzel szemben az 

általános termelési és fogyasztási szövetkezetek létrehozását 

támogatják . 

Kéthly Anna az SzDP városi szervezetének nyilvános pártnapján 

az SzDP választási programjáról elmondta, hogy az egyaránt 

kivan szólni az ipari és mezőgazdasági munkásokhoz, értelmiségi 

/pedagógus, ügyvéd, orvos, mérnök/ rétegekhez és az 

adminisztratív dolgozókhoz, valamint a kisiparosokhoz és kiskereskedőkhöz.* 

50 Mégis az SzDP Szabolcs és Szatmár-Bereg megyei 

bázisát alkotó kisiparos és kiskereskedői rétegek jogosan 

lehettek elégedetlenek. Sem a programban, sem a választási be-

szédekben nem találkozunk e rétegek sajátos érdekeinek megfogalmazásával 

• 

A megyei választási nagygyűléseken résztvevő SzDP-vezetök 

tiszteletben tartották a két munkáspárt együttműködési megállapodásait. 

Ugyanakkor mérsékelt hangon bár, de határozottan 

elutasították a fúziót a Kommunista Párttal. 

Rákosi Mátyás augusztus 1-i csepeli választási beszéde 

után, amelyben felvetette a két munkáspárt esetleges egyesülésének 

gondolatát, a Szociáldemokrata Párt Szabolcs megyei 

lapja, a Nyirség folyamatosan beszámolt a két munkáspárt vezetőinek 

fúziós vitáiról. A lap nem fűz ugyan kommentárt Szakasits, 

Ries ós más szociáldemokrata vezetők a Kommunista Pártot 

biráló választási beszédeihez, de az újságcikkek szalagbetűs 

cimszavai és a dőlt betűs kiemelések nem hagytak kétséget a 

lap álláspontja felől. Hasonlóan Szakasitshoz, övön aluli ütés 

nek tartották a fúzió gondolatának felvetését a választási küz 

delem kellős közepén. Szerintük a Kommunista Párt ezzel csak a 

szociáldemokraták választási esélyeit kivánta csökkenteni. 

Az SzDP megyei szervezetei választási propagandájukban 

kevés teret szenteltek a Kommunista Párton kivül a másik két 

koaliciós pártnak. Az ellenzéki pártok választási esélyeiről 

pedig egészen lekicsinylő véleményük volt. A legnagyobb ellenfélnek 

kétségtelenül a kommunistákat tartották Szabolcs és 

Szatmár-Bereg megyékben, s a választási eredmények tükrében 

azt mondhatjuk - joggal. A szavazatokért folyó versenyben az 

SzDP a kommunista-ellenes propagandától sem riadt vissza. Az 

augusztus 10-től megyénk községeibe, falvaiba érkezett budapesti 

szociáldemokrata aktivisták egyik fő agitációs érve 

volt, hogy a kommunisták a "kolhoz-rendszer" létrehozását akar 

ják bevezetni. Egyre-másra szóltak a Kommunista Párt Szabolcs 

megyei járási titkárainak jelentései arról, hogy a szociáldemokraták 

az együttműködési instrukciókat nem tartják be. "Az 

SzDP helyi szervezetei állandóan támadják a kommunistákat" ós 

"szembeállítják a két munkáspártot" - jelentik a nyirbogdányi 

ós a nyirbátori járási titkárok. 51 

A Kommunista Párt ennek ellenére 

ugy Ítélte meg az SzDP propagandáját, hogy nem jelent 

komoly veszélyt a kommunisták számára, sőt a szociáldemokraták 

ezzel inkább a saját bázisukat gyengitik.

A két munkáspárt együttműködésének egyik akadálya volt 

az i s , hogy a Kommunista Párt mindkét megyében éppen azokat 

a közigazgatási poziciókat vette célba, amelyet az SzDP a felszabadulás 

után megszerzett. 1945-46-ban az újjáéledő Szociáldemokrata 

Párt szervezeti orejót meghaladó súlyt képviselt 

mindkét megye állami vezetésében. Szabolcsban az 1945. ápril 

i s 9-én újjáalakult törvényhatósági bizottság a szociáldemokrata 

Tompos Endrét választotta alispánnak,62 s a z ideiglenes 

Városi Tanácsot felváltó nyiregyházi képviselőtestület pedig 

megerősitette Fazekas Dános nyomdászt, az SzDP nyiregyházi 

szervezetének elnökét a polgármesteri tisztségben. 53 

Nyiregyháza 

polgármesteri hivatalát 1945-46-ban 80 %-ban a szociáldemokraták 

uralták, de mindkét megyére jellemző volt, hogy a közigazgatási 

tisztviselők jelentős hányada az SzDP felé orientálódott. 

Szatmár-Bereg vármegye törvényhatósági bizottsága 1945. 

június 25-én tartotta tisztújító közgyűlését . A Szociáldemokrata 

Párt az összes vármegyei tisztviselői állások egyharmadát 

szerezte meg, többek között a négy járási főjegyzői állásból 

hármat. A vármegyei főjegyzőnek megválasztott Gál Elek hamarosan 

alispánná lépett elő. Az 1946-ban vógrenajtott B-listázás 

nem változtatott lényegesen a már kialakult. helyzeten. 

A Szociáldemokrata Párt várakozáson alul szerepelt az 

1945. november 4-i választásokon /9,6 %-ot ért el a szabolcsszatmár-beregi 

választókerületben/, de mivel a nemzetgyűlési 

választásokat önkormányzati választások nem követték, az SzDP 

megtarthatta az 1945 első felében megszerzett közigazgatási 

pozicióinak zömét. Az 1947-es választások idejére azonban e- 

zeknek a funkcióknak a javarésze veszélybe került. A Kommunista 

Párt választási agitációjában Szabolcs megyében messzemenően 

kihasználta a nyiregyházi polgármesteri hivatal működésének 

hiányosságait. Állandóan szellőztette a város helytelen 

szociálpolitikáját, és támadta a közellátási hivatal nem kielégitő 

munkáját. Sokszor ugyan az ország általános gazdasági 

helyzetéből fakadó nehézségeket /a munkanélküliséget, vagy a 

közmunkák biztositácára rendelkezésre ólló szűk keretet, stb-t/ 

is a szociáldemokrata tisztviselőkön kérték szómon, összességgében 

mindez mégis hatásos agitációnak bizonyult a szociáldemokratákkal 

szemben.

Szatmár-Beregben a kommunistáknak sikerült megnyerniük 

az alispánt és a mátészalkai járási főjegyzőt, akik a választási 

kampá.y idején átléptek az SzDP-bŐl a Kommunista Pártba. 

Nem elhanyagolható tény a két munkáspárt viszonyának a- 

lakulásában, hogy az SzDP Szabolcs és Szatmár-Bereg megyei 

szervezete a felszabadulás után átrétegződött, s ezzel egyidöben 

egy erőteljes jobbratolódás is megfigyelhető a két megye 

szociáldemokrata mozgalmában. Az SzDP korábbi hagyományos bázisát 

alkotó nyomdászok, épitőipori munkások jelentős része a 

Kommunista Párthoz csatlakozott. Korábbi tagságuk a vasútnál, 

postánál és egyéb üzemi szervezeteknél megoszlott a két munkáspárt 

között. Viszont a kiskereskedők ós kisiparosok, valamint 

a közalkalmazottak a felszabadulás előttinél nagyobb súllyal 

képviseltették magukat a pártban. Ugyanakkor továbbra sem s i 

került számottevő befolyásra szert tenniük a parasztság körében. 

Az MKP Szabolcs megyei titkára 1947 májusában, amikor még 

"közepesre" minősitette az SzDP-hez való viszonyukat, hangsúlyozza, 

hogy: "Egyre jobban mutatkozik az, hogy a régi szoc. 

demek kiszorultak a vezető helyekről, helyükre iparosok vagy 

jobboldali értelmiségiek kerültek. Ez azt eredményezi, hogy 

Ők semmilyen formában sem közelednek hozzánk. ... a Szoc.dem. 

Párt munkásrétegei egyre-másra jönnek át hozzánk panaszkodni, 

ós azt mondják, ha igy meg/ tovább, ugy kilépnek a Szociáldemokrata 

Pártból és átjönnek hozzánk. /Máchel, Murár, Kovacsics 

65 

megyei vezetőség tagjai szintén igy nyilatkoztak./" Az átrétegződés 

és a jobbratolódási tendencia 1947 tavaszától a választásokig 

tartó időszakban csak fokozódott. 

X X X X 

A szabolcs-szatmár-beregi választókerületben a tiz párt 

közül egyedül a Keresztény Női Tábor nem indult a választásokon, 

összesen 292.778 érvényes szavazatot adtak le 1947. augusz 

tus 3l-én a két megyében, húszezerrel többet, mint 1945-ben. 

Az FKGP közel 120 ezer szavazatot veszitett, s a 20,3 %-os 

arányával a koaliciós pártok között megtartotta ugyan a vezetést, 

de a rangsorban a Demokrata Néppárt /22,1 %/ mögé, a 

második helyre szorult. Ezt az előkelő helyezést is kizárólag

annak köszönhette, hogy a 12,5 %-os Szabolcs megyei eredményével 

szemben Szatmár-Beregben 33.681.- en, a szavazók 40 %-a adta 

voksát a Kisgazdapártra. A választókerületben a Szociáldemokrata 

Párt s/eszitett még szavazatokat* Az 1945-ös 9,6 %-os 

választási eredménye 6,3 %-ra csökkent. Növelte viszont szavazóinak 

számát a választási szövetség másik két pártja, az MKP 

és az NPP. 

A választási szövetség négy pártjára adott szavazatok száma a 

Szabolcs-szatmár-beregi választókerületben : 

Pártok: Szavazatok száma Mandátumok száma 

1945-ben : 1947-ben : 1947-ben ; 

MKP 24.824 44.947 3 

SzDP 26.243 18.402 1 

NPP 39.333 49.227 4 

FKGP ' 179.381 59.613 4 

Külön-külön vizsgálva a két megyét elmondhatjuk, hogy a Szociáldemokrata 

Párt a tiszai járáson kivül Szabolcs megye öszszes 

járásában szavazatot veszített. Legnagyobb a csökkenés a 

nyirbogdányi járásban és a m szókhelyen. Nyíregyházán az 

SzDP 17,6 %-ról 6,6 %-ra esett vissza, ugyanakkor a Kommunista 

Párt megkétszerezte szavazóinak számát. 

A Szociáldemokrata Párt szavazatainak száma a szabolcs-szatmárberegi 

választókerületekben 

1945 ós 1947-ben járásonként: 

Párások 1945 1947 

Nyíregyháza város 4.500 1.959 

Dadái alsó 3.617 2.569 

Dadái felső 2.243 1.408 

Nyirbogdányi 3.429 1.288 

Kisvárdai 1.835 960 

Tiszai 702 743 

Nagykéllói 2.040 1.144 

Nyírbátori 1.595 868

Ligetaljai 610 368 

Nyirbaktai 1.139 1.017 

Mátészalkai 2.183 2.257 

Csengeri 647 1.2l2 

Fehérgyarmati 397 1.728 

Vásárosnaményi 1.306 883 

ö s s z e s e n : 26.243 18.402 

Azok a tömegek, amelyek augusztus végére már eltávolodtak 

a Kisgazdapárttól, Szabolcsban még a baloldali pártokon kivül 

keresték politikai képviseletüket. Az FKGP által elveszitett 

kb. 95.000 szavazó Szabolcs megyében a Demokrata Néppárt /kapott 

szavazatainak száma: 59.654/, a Magyar Függetlenségi Párt 

/20.207/, ós a Független Magyar Demokrata Párt /22.044/ között 

oszlott meg. 

Szatmár-Beregben a baloldali pártok szempontjából kedvezőbb 

volt a helyzet. A Kisgazdapártról leszakadt mintegy 23 

ezer főnyi paraszti tömeg kétharmadát szivták fel a baloldali 

pártok, elsősorban a Kommunista Párt ós a Nemzeti Parasztpárt. 

A szociáldemokraták szavazatainak növekedése az 1945-Ös választásokhoz 

viszonyitva a legkisebb, 1,7 %. 

Sza.tmár-Bereg vármegyében induló pártok eredményei az 1945 és 

az 

1947-es választásokon: 

Pártok : 1945 % 1947 % 

Magyar Kommunista Párt 6.119 7.6 12.921 15,5 

Független Kisgazdapárt 58.132 72,4 33.681 .40,0 

Szociáldemokrata Párt 4.533 5,6 6.078 7,3 

Nemzeti Parasztpárt 10.974 13,6 17.234 20,5 

Demokrata Néppárt - - 

5.717 6,8 

Magyar Függetlenségi Párt - - 3 .834 4,3 

Magyar Radikális Párt 

- - 

421 0,5 

Fücjcjetlen Magyar Demokrata - - 3 .834 4,6 

Polgári Demokrata Párt 668 0,8 449 0,5 

Ö s s z e s e n : 80.426 100,0 83 .888 100,0

A baloldali pártok, ezen belül a két munkáspárt egymással 

való rivalizálása a választási kampány idején elterelte 

a figyelmet az ellenzéki pártokról, amelyek Szabolcsban 51 %, 

Szatmár-Beregben 16,5 %-os eredményükkel jelezték, hogy nem 

jelentéktelen politikai erőt képviselnek.

1. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt határozatai 

• 

Kossuth Könyvkiadó 1967. 404. old. 

2. Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok Magyarországon 

1945-1947. 

Kossuth Könyvkiadó. 1975. 479. old. 

3. Magyar Nép 1947. június 1. 

4. Nyirség, 1947. június 15. 

5. Magyar Nép, 1947. június 4. 


7. Balogh Sándor: i.m. 483. old. 


9. Szabolcsi Kis Újság, 1947. június 7. 

10. Szabolcsi Kis Újság, 1947. július 17. 

11. Szabolcsi Kis Újság, 1947. június 24. 

12. Szabolcsi Kis Újság, 1947. július 1. 

13. A választójogi törvény módositósóval kapcsolatos vitákról 

lásd Balogh Sándor: i.m. 482-491. old.; Vida István: A 

Független Kisgazdapárt politikája 1944-1947. Akadémiai 

Kiadó 1976. 304-414. old. 

14. 1947. év hatályos jogszabályai. Budapest 1948. 84-89. old. 

15. Magyar Közlöny, 1947. július 19. 161-162. szám. 


17. A Szabolcs vármegyében megalakult Összeiró bizottságok 

adatait lásd: Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár /továbbiakban: 

SzSzmL/XXI. 1. 1307/1947., Szatmár-Beregre vonatkozó 

adatokat pedig MSZMP KB. Pórttörténeti Intézetének Archivu 

ma /továbbiakban: PIArch/ 283. f. 16/153. őe. 


19. PIArch. 283. f. 16/153. őe. 

20. Lásd 6. sz. iratot. 

21. PIArch. 274. f. 16/217. őe. 

22. U.o. 


24. MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának Archívuma 

/továbbiakban: SzSzmB Arch./ 16. f. 1/4. őe. 

25. SzSzmB Arch. 16. f. 1/4. őe. 

26. SzSzmB Arch. 16. f. 1/5. őe. 

27. PIArch. 274. f. 16/217. őe.

28. SzSzmBArch. 16. f. 1/5. őe. 

29. PIArch. 283. f. 16/153. őe. 

30. A Mátészalkán tartott értekezlet jegyzőkönyvét lásd: 

Válogatott dokumentumok Szabolcs-Szatmár megye munkásmozgalmának 

felszabadulás utáni történetéből /továbbiakban: 

Válogatott dokumentumok.../ Nyiregyháza, 1985. 397. old.; 

a nyiregyházi értekezletre pedig a 10. sz. iratot. 

31. Lásd a 8. számú iratot. 

32. SzSzmL XXI. 1. 1307/'947. 

33. U.o. 

34. SzSzmB Árch. 16. f. 1/5. őe. 

35. SzSzmB.Arch. 16. f. 1/15. őe. 

36. Szabolcsi Kis Újság, 1947. augusztus 14. 

37. Szabolcsi Kis Újság, 1947. augusztus 29. 

38. SzSzwL XXI. 1. 1307/1947. 

39. Új Magyar Központi Levéltár /továbbiakban: UMKL/ XIX-B-l-g 

15. dob. k. tétel. 

40. Lásd 19. számú iratot. 

41. Váiogatott dokumentumok... 192-193. old. 

Balogh Sándor: Parlamenti és pártharcok 1945-1947 cimü 

munkájában szereplő, a Faragó-féle választási statisztikán 

alapuló adatok jelentősen eltérnek a Belügyminisztérium 

Választási Csoportjával közölt hivatalos megyei eredményektől. 

A Faragó-féle statisztika szerint az NPP 29.111, az 

SzDP 26.894, az MKP 24.370, az FKGP pedig 178.159 szavazatot 

kapott /Balogh Sándor: i.m. 99. old./ 

Az SzDP nyiregyházi szervezetének taglótszámát és a Szociáldemokrata 

Pártra adott férfi szavazatokat - jobb hiján 

- a Faragó-féle statisztika /PIArch. 253. f./ alapján 

közöljük. 

42. PIArch. 283. f. 16/246. őe. 

43. PIArch. 283. f. 16/245. őe. 

44. Az SzDP taglétszámáról, foglalkozási megoszlásáról közölt 

adatokat az SzDP Szabolcs és Szatmár-Bereg megyei titkárainak 

havi mozgalmi jelentései alapján állítottuk össze. 

A felhasznált iratokat lásd: PIArch. 283. f. 16/245-246. őe. 

45. Lásd a 2. számú iratot. 


47. PIArch. 283. f. 16/326. Őe. 

48. SzSzmB. A r ch. 29. f. 7. őe. 

49. SzSzmB. Arch. 16. f. 1/8. Őe. 

50. Szabolcs ós Szatmár-Bereg megye függetlenített szociáldemokrata 

járási titkárainak névsorát az SzDP és az MKP mer 

gyei titkárainak havi jelentései alapján állítottuk össze. 

Iratokat lásd: PIArch. 16/245-246. f. ós SzSzmB. Arch. 29. 

f. 7. őe.

51. Lásd a 11. és 12. számú iratot. 

52. Lásd a 15. számú iratot; továbbá Válogatott dokumentumok... 

399-400. old. 

53. SzSzmB. Arch. 29. f. 3. őe. és Válogatott dokumentumok... 

392. old. 

54. Nyírség, 1947. auguszt . 8. 

55. Nyirség, 1947. augusztus 19. 

56.. Nyirség, 1947. augusztus 17. 


58. Nyirség, 1947. augusztus 15. 

59. SzSzmB. A r ch. 29. f. 3. őe. 


61. SzSzmB. Arch. 16. f. 1/15. őe. 

62. SzSzwL XXI. 1. 9941/1946. 

63. SzSzwL XXII. 1. 1945. február 27-i jegyzőkönyv. 

64. Válogatott dokumentumok... 148-150. old. 

65. SzSzmB. A r ch. 16. f. 1/8. őe. 

66. Az 1945-ös és 1947-es választások statisztikai adatait 

lásd: Válogatott dokumentumok... 192-193. és 410-411. old.

Kisvárda, 1947. június 23. 

AZ MKP KISVÁRDAI JÁRÁSI TITKÁRÁNAK A MEGYEI BIZOTTSÁGHOZ KÜL 

DÖTT 3ELENTÉSE A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT TISZAKANYÁRON TARTOTT 

NÉPGYÜLÉSÉRŐL 

Delentem, hogy f. hó 22-én 12 órai kezdettel Tiszakanyár 

községben a Szoc.dem. Párt népgyűlést tartott a református 

templom mellett. Előadó Pásztor Oózsef nemzetgyűlési képviselő 

volt. A gyűlés megtartása előtt Pásztor képviselő és Varadi 

Sándor j.Szoc.dem. Párt titkára részt vettek a református i s 

tentiszteleten. A népgyűlést Váradi Sándor j . titkár nyitotta 

meg. A templomban megtartott prédikációból, illetve igehirdetésből 

beszélt és hangsúlyozta, hogy szeresd felebarátodat, 

mint önmagadat, és csak krisztusi igéket hirdetünk. Majd részletezve 

a beszédét kijelentette, hogy kétféle embert ismerünk 

csak: jó és rossz embert. A beszédet majd Pásztor Oózsef nemzetgyűlési 

képviselő folytatta, illetve átvette a szót. A beszédét 

a dolgozókkal kezdte, illetve részletezte azt, hogy 

kik a dolgozók, ós mit értünk ez alatt a szó alatt. Utána megkezdte 

a bel-és külpolitikai beszámolóját. Beszédében hangsúlyozta, 

hogy elmúlt a vihar, de mégsem mult el teljesen. A 

békeszerződéshez mindent Ígértek, mégis minden más lett, mert 

azt mondották, hogy mi, a magyar nép akartuk a háborút. Sajnos 

voltak nálunk is olyanok, akik mondták ós hirdették ezt, 

ós azt i s , hogy mi vagyunk az okai a háborúnak. Ismét olyan 

szelek fújnak, hogy ismét veszélyeztetjük a világ békéjét. 

Fontos, hogy mindenki ismerje a kül- és belpolitikát. Sajnos 

nem jó a belpolitikánk, s igy azért nem jó a külpolitikánk 

sem, mert vannak olyan klikkek, akik a szájuk ize szerint 

akarják megállapítani a külpolitikát. A Szoc.dem. Párt politikája 

minden néppel jó viszonyt akar fenntartani krisztusi 

szeretettel. Nekünk tovább ez a célunk. Mi azt mondjuk, soha 

többé háborút nem akarunk, mert háborúban az emberiségnek nem 

lehet jólétet biztosítani. Itten becsületes, tiszta külpolitikát 

kell csinálni, illetve uj , "félelem nélküli világrendet", 

amit megígértek. Sajnos még a nagyhatalmak sem tudtak eddig

megegyezni, amiben biztunk. A moszkvai tárgyalások nem hozták 

meg a békét. Azt kell látni, hogy a nagyhatalmakban is önzés 

van. Bennünket ismét egy nagy veszély fenyeget, mert megint 

vannak olyanok, akik külön külpolitikát akarnak csinálni, pedig 

i t t tévednek, mert ezt a nép dönti el. Ezek a kiskirályok, 

akik mindig mást akarnak. Értsék meg azok a politikusok, akik 

politizálnak, hogy lehetnek jó politikusok, de rosszak is. 

Rossz politikát csináltak ebben az országban ugy a múltban, 

mint most, mert nem ismertették a külpolitikát. Mi azt mondjuk, 

ebben az országban minden az fog történni, amit a nép 

akar és nem az, amit egyesek akarnak. Mi a múltban mindig ugródeszka 

voltunk, illetve az ország mindig ugródeszka volt, s 

ezért mi olyan politikát akarunk, ami független. Független magyarok 

akarunk lenni. Akadnak i t t kiskirályok, akik külön pol 

i t i k a i pecsenyét akarnak i t t sütni. Látjuk, hogy rossz a belpolitikánk, 

mert vannak, akik nem értik meg, s i t t nyugalomra 

van szükség. Látjuk, hogy a pártok nem tudnak felülhelyezkedni 

a nép érdekein, ezért legyen a nép a hatalom. Vannak i t t még • 

olyanok, akik egymást a bitófára Ítélnék, de mindennek vannak 

határai, ne legyen senki katólikusabb a pápánál. A belpolitikát 

ne vigyük a sir szólére, mert már a sir szélén állunk ós beledőlünk. 

Meg kell győzni a népet, hogy ne üljenek fel minden 

rémhirnek. Előfordul most sokszor, hogy ijesztik a népet, de 

i t t nem lehet kiskirály-szerepet játszani. Ők azt gondolják, 

hogy ők hatalmat fognak jelenteni, és ennek egy bizonyos része 

akar népakaratot csinálni. Ezt abba kell hagyni, mert mi nem 

akarunk minden utasitást felülről kapni, hanem a néptől, tehát 

népakaratot akarunk, mert ez a tartót /sic!/. Próbálják azt 

nektek beállítani, hogy elveszik a földeteket és visszajönnek 

a csendőrök, ha nem olyan a politika, amilyet t i akartok. Ez 

a világ már többé soha nem jön vissza. A földet is nem egy 

párt adta, hanem a magyar nép. Hangoztatta, hogy helyes volt 

a földosztás. Vannak olyanok, akik azt a hirt terjesztik, hogy 

kolhoz lesz. A Szoc.dem. Pártnak nem az a célja, mert ők a magántulajdon 

alapján állnak. Egészséges termelő és értékesítő 

szövetkezetet akarunk, nyugati szövetkezeti politikát. Itt csak 

a kis magántulajdonnak van talaja. Utána rátért a belterjes 

gazdálkodásra. A belterjes gazdálkodásról kihangsúlyozta, hogy

ahhoz pénz kell. illetve volna szükséges, az pedig nincs, i l 

letve nincs pénz és adottság. Irányított gazdálkodásra van nekünk 

szükségünk. Ehhez szükséges a jó politika, ami irányítja 

a munkálatainkat. A jóvátételről beszélve kihangsúlyozta, hogy 

nem mi vagyunk a bűnösök, de nekünk kell érte adózni. Az országunkban 

most nagyon sok pol. kalandor van, ami nem szükséges 

nekünk. A falunjárásom során már több izben felvetették 

nekem azt a kérdést, mondja Képviselő Ur, ki mond már igazat? 

Mire ón azt válaszoltam, ezt meg kell állapitani, hogy melyik 

az igazi, illetve ezért kell mindenkinek politizálni, hogy 

megállapithassa a helyes politikát. A politikát felfújni nagygyá, 

de jön egy vihar és könnyen elviszi. Itt magyar demokráciára 

van szükség, nem pedig paraszt demokráciára. Vannak olyanok, 

akik ilyen demokráciát akarnak hirdetni ós éket verni a 

nép közé. A fakultativ vallásoktatással kapcsolatosan kijelentette, 

hogy ez helyes, de nem korszerű, illetve nem időszerű. 

Ne akarjuk i t t a kiskirályságot, ós ne a nép megkérdezése nélkül 

csináljunk valamit, mert tisztában vagyunk a nép vallásosságával. 

Nem időszerű ezt ma felvetni. Aki a vallással szembe 

akar helyezkedni, az a néppel helyezkedik szembe. Nem kell azt 

ugy elfogadni, mint ahogy egyes kiskirályok azt akarják. Vannak 

lelketlen emberek, akik ebből is politikát akarhak csinálni. 

A hadifoglyok hazaszállításáról beszélt és kihangsúlyozta 

azt, hogy egyes pártok ebből is politikát akarnak csinálni, 

illetve azt mondják, hogy ők hozatták haza a hadifoglyokat. Ez 

hazugság és nem felel meg a valóságnak, mert nem egy párt hozza 

haza, hanem a magyar kormány. A békeszerződós egyik szakasza 

kimondja, hogy a békeszerződós ratifikálása után 90 napig minden 

hadifoglyot haza kell szállitani, de még a beszéde kezdetén 

a belpolitikánál megmondta, hogy a békeszerződést még Oroszország 

nem ratifikálta. Ezt a nép nem tudta rendesen megérteni, 

mert többen azt mondták, hogy Rákosi hozta haza. Mind tudatlan 

ember volt, akik pedig értették, mindannyian jobboldaliak voltak. 

Tekintettel arra, hogy a hallgatóság tudatlan parasztság 

volt, az értelmiség pedig jobboldali, a beszédet tetszéssel fogadták. 

A gyűlésen kb. 100 fő vett részt. Rendzavarás nem történt. 

K.m .f .t. 

Hajnal Sándor 

Tisztázat. - SzSzmB. Arch. 16. f. 1/15. őe.

Nagykálló, 1947. július 2. 

AZ SZDP NAGYKÁLLŰI JÁRÁSI TITKÁRÁNAK JÚNIUS HAVI MOZGALMI 

JELENTÉSE A VIDÉKI TITKÁRSÁGNAK 

Jelentem a Vidéki Titkárságnak, hogy a járás területén 

minden községi pártszervezetben megalakitottam a képviselőválasztáshoz 

szükséges bizalmas csoportokat. A megyei titkárságtól 

kapott utasitásokat, amelyek a választásokra vonatkoznak 

minden községi pártszervezet és végrehajtó bizottság előtt i s 

mertettem és kioktattam, egyszersmind nyomatékosan felhivtam a 

községi pártvezető figyelmét arra, hogy pártunk függetlenül 

minden párttól, különállóan megy a választásokba. A j-árási 

végrehajtó bizottságot megalakítottam, amelynek névsorát mellékelten 

felterjesztem. Ugyancsak a járási pártvezetők névjegyzékét 

pét példányban csatoltan felterjesztem. A július havi 

pártnapi anyagot a községi pártvezetőségekkel és a megjelent 

párttagokkal ismertettem. A három éves tervvel is kimeritően 

foglalkoztam. A megyei titkárságtól a mult hónapban, azaz 

3-ón Kocsik Anfdrás m. titkár elvtárs látogatta meg járásunk 

területét ós a három éves munkatervvel kapcsolatos tennivalókra 

adott utasítást. 9-én Nagykálióban megtartott pártnapon 

Kocsik András és Kovacsics Gyula* m. titkár elvtársak, mint 

előadók, a fenti tárgyakról előadást tartottak. 15-én járási 

közigazgatási értekezletet tartottunk, amelyen Újpest város 

polgármestere, mint központi kiküldött volt az előadó. 20-én 

Kovacsics Gyula elvtórs Balkányba kiszállt, s részt vett az 

ottani képviselőtestületi gyűlésen. A járás lakosságának általános 

véleménye pártunkkal szemben kielégítő. 

Nagykálló, 1947. július 2. 

Tisztázat. - PlArch. 283. f. 16/245. Őe. 

Márkus György 

járási titkár 

1. Kovacsics Gyula helyettes megyei titkár volt. 

82

Nyiregyháza, 1947. július 22. 

PEREDI ANDRÁSNAK, AZ SZOP SZABOLCS MEGYEI TITKÁRÁNAK JELENTÉSE 

A VIDÉKI TITKÁRSÁGNAK A PÁRT JÚNIUS HAVI MOZGALMI TEVÉKENYSÉGÉ 

RÓL 

Szociáldemokrata Párt Közporu i Titkársága, 

Vidéki Titkárság 

Jelentem a Vidéki Titkárságnak, hogy a Szabolcs vármegyei 

titkárságot július hó 15-ével átvettem. Szabolcs vármegye 

valamint a nyíregyházi mozgalom nagy kiterjedésénél fogva még 

általam nem áttekinthető. A mozgalom hiányosságai még ugy lártom 

a megfeszített munka és organizáció folytán a választásokon 

kedvező eredményeket hozhat /Sic!/. Természetesen a mostani 

helyzetben háromszoros teljesítményt ró a megyei titkárságra 

az a tény, hogy a mozgalom huzamosabb időn át a betekintés 

sem szerint nélkülözte azt az aktivitást, amely földmives j e l 

legénél fogva kétszeresen esett latba. Ugy látom, az előbbi 

jelentések áttanulmányozásából, hogy a járási titkári garnitúra 

sem végzett kifogástalan szervezési munkát, s jelen tárgyhónapról 

szóló kimutatás is csak igen óvatos becsléssel felel 

meg a mozgalmi érték 50 %-ának. Tekintve azt, hogy pártnapi 

i t t tartózkodásom alatt a kiadott utasítás értelmében nem tudok 

személyre szóló jelentést adni a járási titkárokról, ezen 

jelentésemet a kialakuló helyzetben ismereteim alapján fogom 

a későbbiekben megtenni. Magában Nyiregyháza városában és a 

járási szókhelyek egyes helyein kielógitő a mozgalom s a választási 

hangulat is bizakodó. A választások előkészítő munkái 

a megyém területén kedvező ütemben folynak, s minden reményünk 

megvan a további zökkenőmentes munkához i s . 

Jelen tárgyhónapról szóló jelentós Kocsik megyei titkár murt-

telj esitménye . 

Nyirenyháza, 1947. július 22-én. 

Barátsággal! 

Peredi András 

vm. 

titkár 

Qelentem, hogy a vidéki titkárság által leküldött megbizó levéllel 

ellátott Urbán Szabó Béla a megyei titkárságon jelentkezett, 

sőt állomáshelyére, Nyiradonyba vi-ttem ós beosztottam 

számára a központ tulajdonát képező, ós eddig a nyirbátori 

járási titkár használatában lévő kerékpárt'átadtam. 

Tisztázat. - PIArch. 283. f. 16/245. őe. 

Kisvárda, 1947. július 27. 

AZ MKP KISVÁRDAI JÁRÁSI TITKÁRÁNAK JELENTÉSE A MEGYEI BIZOTT 

SÁGNAK A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT JÉ KÉN TARTOTT NAGYGYŰLÉSÉRŐL 

Jelentem-, hogy folyó hó 27-én 15.30 h-kor Jéke községben 

a Szoc.dem. Párt népgyűlést tartott. Előadók voltak Sztaskó 

János községi pénztárnok /Kisvárdán/, Várady Sándor szoc.dem. 

járási titkára ós Vékony József kisvártlai községi főbiró, kép 

viselőjelölt. 

A megnyitó beszédet Sztaskó János kisvárdai községi pénz 

tárnok kezdte, aki az elkövetkezendő választásokról beszélt. 

Beszédében hangsúlyozta, hogy választások előtt állunk, és 

most rajtatok függ, hogy milyen lesz a jövő. A választásoknak 

tiszta becsületeseknek kell lenni. Romokban hever az ország 

és sokat építettünk, de nem annyira a romok felópitóse a fontos, 

mint a lelkiek épitése. Mi Szoc.dem. Párt becsületes magyar 

párt vagyunk, és most tőletek függ, hogy kire szavaztok. 

Olyanokra van szükség, akik ugy a bel-, mint a külpolitikában

jól fognak képviselni titeket. A célunk, függetleníteni magunkat. 

Ennek az országnak t i szabjátok meg a sorsát. A Szoc. 

dem. Párt a párt részéről a választásokra képviselőnek Vékony 

József kisvárdai főbirót jelölte. Méltatta Vékonynak a múltját 

és a munkáját, amit kifejt a demokráciáért. 

Következő felszólaló Várady Sándor szoc.dem. járási t i t 

kára volt, aki a beszéde kezdetén kijelentette, hogy a Szoc.dem 

Párt nem haladt sem jobbra, bem balra, hanem egyenes uton. A 

pártunk a választással tiszta képet akar látni. A Szoc.dem. 

Párt nem volt igérő párt, aki földet, búzát és jó pénzt igórt, 

a Szoc.dem. Párt nem hintett konkolyt, hanem a becsületes politikára 

törekedett. Mi nem igórjük, hogy a templomokat fel 

fogjuk ópiteni, mi nem fogjuk mondani, hogy hazahoztuk a hadifoglyokat 

és megteremtettük a jó pénzt. A hadifoglyok hazahozatalát 

a magyar Minisztertanács intézte, illetve csinálta. 

Hogy jó pénz legyen, ahhoz t i járultatok a legjobban hozzá és 

t i áldoztatok a legtöbbet. A Szoc.dem. Párt megmutatta, hogy 

a kilengéseknek nem hive, s a párt azt kivénja, hogy testvéri 

szeretettel kisérjétek az ország sorsát. Semmiféle kényszernek 

ne hagyjátok magatokat befolyásolni. Mi tiszta választásokat 

akarunk. A Szoc.dem. Párt képviselőnek Vékony Józsefet jelölte 

és ezzel is bebizqnyitja, hogy egy kőművest - aki parasztcsaládból 

származik - fog megválasztani képviselőnek. Majd utána 

átadta a szót Vékony Józsefnek. 

Vékony József beszédét a krisztusi szocializmussal kezdte. 

Krisztusról beszélve azt mondotta, hogy az első szocialista 

Krisztus volt, aki szembeszállt a gazdagokkal, és azt mondotta, 

hogy: oszd azét a földet, segits a szegényen. Mi ennek 

a követői vagyunk, és ugyanúgy akarjuk felemelni a szegény 

sorsú embereket. Utána méltatta a Szoc.dem. Párt 75 éves munkáját. 

Ha nem lesznek olyanok, akik ugy felemelik az emberiséget, 

mint Jézus, akkor elveszük az ország. Vannak még krisztusi 

szocializmussal átitatott emberek. Választanod kell magyar, 

hogy hová akarsz menni. Az elmúlt két év alatt ötfajta 

pártot csináltak. Hogy lehet ebben az országban ötfajta magyar? 

Ha igy van, akkor ebből ötféle nemzet lehet. A hallgatóságot 

figyelmeztetve a választásokkal kapcsolatban kijelentette, 

hogy vigyázzanak, hogy mit csinálnak. A hátunk mögött,

illetve fölött megjelenik a halálmadár, ós akkor fog majd felébredni, 

de akkor már beszélni sem fog tudni senki. Én ugy látom, 

hogy erre a magyar paraszt nem lesz kapható. Egy ut szükséges 

csak, az pedig az, hogy magyarok legyünk és maradjunk, 

megtartva a régi hagyományainkat és szokásainkat. Egy pár év 

muiva, ha megmaradunk, meglássátok, hogy volt egy ember, aki 

megmerte mondani a magyar igazságot. Különböző beszédekkel a 

magyarokat egymással szembe akarják állítani. Sokan gondolkodnak 

azon, hogy adják-e fel a harcot vagy nem, s akik gyengék, 

fel is adják a harcot akkor, amikor a legjobban ki kell állni. 

Vagy legyen olyan jövő, amit az utódok megemlegessenek, vagy 

nem. Láttam sok nagy és kis népgyűlést, de azt láttam, hogy a 

tömeg mosolygott azon, aki kiabálta, hogy tele lesz tejjel, 

mézzel, mindennel. Ez a mosoly igen keserves, bánatos lehet. 

/Ezt azokra értette, akik helyeslik a beszédeket./ Mi megmutattuk 

a múltban, hogy meg merjük mondani az igazat és ma is megmutatjuk. 

Ha valaki elhinné, hogy máról-holnapra paradicsomot 

lehet ópitenl, az szomorú. Tőlünk csak az igazságot hallják 

meg, és ezért mindenkinek tudni kell leszűrni mindent. Vannak 

terveink, amit a pártok együtt csináltak meg. Ha vannak beállított 

tervek, hol van erre a fedezet? Van-e még türelme a 

magyarnak még három évig nélkülözni? A Szoc.dem. Párt is részese 

a hároméves tervnek. Ez a terv nagyon szép, csak kérdés, 

hogy lehetne ezt megvalósítani, hogy lehet még a három évre a 

parasztra a terhet rányomni? Mi azt mondtuk, hogy egy egészséges 

külföldi kölcsön szükséges, s ezen vesztek össze a pártok. 

Ha ezt a kölcsönt megkapjuk, akkor a hároméves terv megvalósítása 

megvan. Mi, a Szoc.dem. Párt azt mondjuk, hogy a gyomron 

keresztül gondolkodunk. A politikai szinpad igen furcsa színekben 

tűnik f e l . Ha figyeljük a politikát, ebben az országban 

nem kétséges, hogy a Szoc.dem. Párt építi külföld felé a 

szálakat és igyekszik a külfölddel megismertetni a magyarokat. 

Látjuk, hogy akár Moszkvába, akár nyugat felé a szoc.dem. 

miniszterek kötnek egyezségeket. Egyetlen párt van, aki megismertette 

magát külfölddel, különösen nyugattal. Ha a választásnál 

bebizonyítja mindenki, hpgy'mit akar, ós aszerint 

akar vagy fog haladni, nem kell félni. Szerencsétlenség volna, 

hogyha a jobboldal kerülne ki győzelmesen, de ne gondolják.

hogy ha egy nagyon baloldali párt jönne ki győzedelmesen. 

/Sic!/ Ezért nekünk középút kell. A pártnak a programjáról az 

idő rövidsége miatt már nem tudok beszélni, de azt hiszem, 

hogy mindenki tud politizálni, tanult a múltban. A beszédét 

majd azzal fejezte be, hogy semmiféle terrornak nem engedjük 

befolyásoltatni magunkat . 

A gyűlést végighallgatták Zsenyei Károly, Kruppi András 

és Szikora István jékei lakosok. A gyűlésen kb. 30 fő vett 

részt, akik a beszédet látszólag tetszéssel fogadták, de a 

gyűlés után különböző vélemények hangzottak el. Általában azt 

beszélték, hogy én csak paraszt vagyok és én csak parasztpárt 

i lehetek. 

Kmf t . 

Both Károly r. fhdgy. 

Tisztázat. - SzSzmB. Arch. 16. f. 1/15. Őe. 

Vásárosnamóny, 1947. július 30. 

AZ MKP ÉS AZ SZDP VÁSÁROSNAMÉNYI JÁRÁSI TITKÁRAINAK JEGYZŐ 

KÖNYVBEN RÖGZÍTETT MEGÁLLAPODÁSA AZ ÖSSZEÍRÓ BIZOTTSÁGOK 

SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTEINEK PARITÁSOS ALAPON TÖRTÉNŐ DELE 

GÁLÁSÁRÓL 

J e g y z ő k ö n y v 

Készült: Vásárosnaményban, a Magyar Kommunista Párt járási 

titkárságának szókházában, 1947. július hó 30-ón. 

Jelen 

vannak": alulírottak. 

Tárgy: Az összeíró bizottságokba paritásos alapon való delegálás.

A bizottság megállapítja az összeíró bizottságok összetételét 

A központi utasítás alapján 36 szavazó körben a következőképpen 

alakult : 

Vásárosnamény 2 

Tarpa 3 

Lónya 2 

Barabás 1 

Beregsurány 1 

Tivadar 1 

Hete 1 

Oánd 1 

Tiszaszalka 1 

Tiszavid 1 

kommunista szakszervezeti elvtársat delegál az összeíró bizottságokba. 

A többi 22 körzetbe szociáldemokrata szakszervezeti 

elvtárs kerül be. 

A bizottság megállapítja, hogy a fenti arányszám a megállapított 

arányszámnak megfelel. 

Mindkét párt részéről felhivást intéztünk a járásban lévő 

összes kommunista ós szociáldemokrata szervezetek vezetőségei 

hez, melyben utasitottuk őket a munkásegysóg legjobb ápolására 

és a bizottságokba szavazás esetén egymás támogatására. 

Mindkét pártszervezet vezetőségei megfogadták, hogy a választás 

folyamán a reakciós törekvésekkel szemben egységesen lépnek 

fel. 

A jegyzőkönyv felolvasás után jóváhagyólag aláíratott. 

K. m. f. 

Fülöp Endre 

Sályi Sándor 

MKP megyei bizottság SzDP járási titkár 

kiküldő 11j e 

Tisztázat. - PIArch. 

283. f. 16/1953. őe.

Csenger, 1947. július 30. 

AZ MKP ÉS AZ SZDP CSENGERI JÁRÁSI TITKÁRAINAK JEGYZŐKÖNYVBE 

RÖGZÍTETT MEGÁLLAPODÁSA AZ ÖSSZEÍRÓ BIZOTTSÁGOK SZAKSZERVEZE 

TI KÜLDÖTTEINEK PARITÁSOS ALAPON TÖRTÉNŐ DELEGÁLÁSÁRÓL 


Felvétetett: 1947. j u l . 30-án a Magyar Kommunista Párt járási 

titkárságán. 

Jelen vannak: Valkovics Géza mb. tag. Enyedi Lajos járási 

titkár az MKP részéről. Szatmári József az SzDP 

részéről. 

Tárgy: Az összeiró bizottságban a szakszervezetek 

MKP ós SzDP paritásos képviselése. 

részéről az 

A központi utasitás értelmében a csengeri járásban a következő 

községekben helyeztük paritásos alapra a szakszervezetek 

által delegált összeiró bizottsági tagok számát: 

Csenger II. körzet MKP-tag visszahívása utján 

•i III " " '" " 

n yj H ' « •• 

Zajta MKP-tag visszahívása utján 

Császló " 

Tyúkod III. körzet MKP-tag visszahívása utján 

Csengersima 

Nagyhódos, Fékosz egyáltalán nem volt képviselve 

Kishódos " 

Garbolc " . . . . .. 

Tisztaberek 

Rápolt 

Szamosangyalos Fékosz " 

Szamostatárfalva " 

Csengerujfalu 

I.k." 

Csengerujfalu Il.k." " 

M 

" "

Csegó'ld I-II - k. Fékosz egyáltalán nem volt képviselve 

Porcsalma NPP-tag visszahívása utján 

Rozsály Fékosz egyáltalán nem volt képviselve 

Komlódtótfalu MKP-tag visszahívása utján. 

K. m. f. 

Enyedi Lajos Szatmári József 

MKP jár. titk. SzDP jár. titk. 

Olvashatatlan 

MKP mb . tag 

aláírás 


Mátészalka, 1947. július 31. 

K I M U T A T Á S 

a mátészalkai járás SzDP községi vezetőiről /VB-tagjairól/ 

Község : Vezetőségi /VB/ tagok: Foglalkozása: 

1. Mátészalka 

2. Szamosszeg 

3. Nagydobos 

4. Jármi 

5. Tunyog 

6. Ópályi 

7. Nyirparasznya 

Kőhalmi Frigyes 

Kovács István 

Steiner Benjámin 

Kósa Gáborné 

Sulyok József 

Takács István 

Török Oózsef 

Novodászky János 

Varga Lajos 

i f j . Soltész Sándor 

Fábián Lajos 

Paszinszky Lajos 

Milka János 

Toroncza László 

műszerész 

kereskedő 

szabó 

háztartásbeli 

földműves 

cipész 

földműves 

kereskedő 

molnár 

földműves 

jegyző 

kőműves 

gépész 

kőműves

8 . Nyi rmeggyes Komolyi Béla tani tó 

Tőkei István 

cipész 

9 . Papos Havalant János - földműves 

Tamássi István 

föIdműves 

10. Nyire sanoly Hegedűs József i asztalos 

Soltész Sándor 

géplakatos 

11. Kán torj ánosi Csi .! ik Laj os szabó 

Gaál Bertalan kovács 

12. Gebe Máthé Sándor jegyző 

Tóth K. János 

földmüves 

13. lik Járai Imre földmüves 

Vass Dezső 

földműves 

14. Vitka id . Szabó Sándor földműves 

Kári Menyhért 

kovács 

15. Olcsva K. Tóth Bertalan kovács 

Nagy József 

kovács 

lb. Olcsvaapáti Szászi István földműves 

Szászi Ádám 

földműves 

17. Szamoskér Tóth Péter cipész 

• Tóth Imre cipész 

18. Győrtelek Kilin István portás 

F

27. Nyirderzs Garancsi István 

Agyalos 

Ferenc 

biró 

földműves 

Tisztázat. - PIA. 283. f. 16/240. őe. /1947. j u l . havi jelentés 

melléklete/. 

Nyiregyháza, 1947. augusztus 2. 

A SZABOLCS VÁRMEGYEI NEMZETI BIZOTTSÁG, A KOALÍCIÓS PÁRTOK ÉS 

A SZAKSZERVEZET MEGYEI KÉPVISELŐINEK ÉRTEKEZLETÉN ELHANGZOTT 

FŐISPÁNI TÁJÉKOZTATÓ A KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL 

Amikor üdvözlöm az értekezleten megjelenteket, ugyanakkor 

bejelentem, hogy a Belügyminiszter Ur a Szabolcs és Szatmár-Be 

reg vármegyei választókerületben a választási teendők központi 

irányításával és ellenőrzésével bizott meg. Feladatommá tette 

a Belügyminiszter Ur a választással kapcsolatos rendeletek vég 

rehajtásának nemcsak ellenőrzését, de a választási eljárás 

tisztaságának biztosítását és megvédését i s . 

A választási eljárást több irányú előkészitő munka előzi 

meg, mely munkálatok folyamatban vannak. Az előkészitő munkálatok 

július 22-vel történt meginditása óta nap ós nap mellett 

annyi különféle észrevétel, panasz ós mulasztás jelentkezett, 

aminek megszüntetése nemcsak a koaliciós kormány rendeleteinek 

betartása, de éppen a választási eljárás tisztaságának biztosi 

tása és a magyar nép nyugalmának fenntartása érdekében is feltétlenül 

kivonatos. 

Ezen értekezlet egybehivásával célom az, hogy a vármegyei 

nemzeti bizottság elnökének, a pártok és szakszervezet 

megyei Vezetőinek bevonásával, az időszerű kérdéseket megbeszéljük, 

és hűen a függetlenségi front határozmányaihoz, de a 

magyar nép érdekeihez i s , kölcsönös bizalom és megbecsülés elve 

alapján az eddig mutatkozó bajokat ós panaszokat orvosoljuk, 

egyidejűleg pedig a további hibáknak és esetleges meg nem 

értésnek elejét vegyük. 

A választás előkészitésével kapcsolatos munkálatokat tor-

vény, illetve kormányrendeletek szabályozzák. Hogy eddig a 

végrehajtás során annyi és sok irányú panasz,-vélt vagy indokolt 

jogtalanság, jó vagy rosszhiszemű tévedés történt, azt 

elsősorban én magam is jóhiszeműen csak annak tudom be, hogy 

az eljárásra hivatott és intézkedésre jogositott személyek 

sem a rendeletekkel, sem feladatuk elvégzése során jogaikkal 

és kötelességeikkel nincsenek tisztában. Itt, ennél a kérdésnél 

a pártokra, szakszervezetre és a nemzeti bizottságra hárul 

a feladat, hogy kiküldött tagjait kellőképpen felvilágosítsa 

és őket ugy irányítsa, hogy a végzendő munka megfelelhessen 

a tiszta demokrácia követelményeinek. 

Eddig azt kellett tapasztalnom, hogy a kiindulástól kezdve 

mind a mai napig a pártok kiküldötteinek és megbizottainak 

"egyrósze, ritkább esetben maguk a közigazgatási hatóságok is 

nem egy esetben rendeletellenesen, vagy a jogszabály félremagyarázásával 

jártak el, ami természetesen nemcsak a pártok, 

hanem az érdekelt lakosság körében is nyugtalanságot idézett 

elő. 

Megkísérlem a választás előkészitósóvel kapcsolatos munkálatok 

megkezdése óta mutatkozó panaszokat, illetve még kisebb 

jelentőségű szabálytalanságokat keletkezésük időrendjében 

tárgyalni, s annak befejezésével az értekezlet igen tisztelt 

tagjait felkérni, hogy észrevételeiket, eddigi tapasztalataikat 

maguk is tegyék meg, és közös egyetértéssel törekedjenek 

arra, hogy a még további munkálatoknál minden félreértés 

és panasz megszüntethető legyen. 

Lehetőség szerint a hibákra ós panaszokra magam csak általánosságban 

kivánok majd rámutatni, egyes konkrét esetek 

megemlítésétől azonban el nem tekinthetek: 

1. Nyiregyháza város, mint a választókerület székhelyének 

szavazókörzeti beosztása és a szavazókörzetek területének 

megállapítása első megállapításom szerint is nemcsak rendeletellenesen, 

hanem ugy történt, hogy annak során a lakosság érdekeire 

figyelemmel nem voltak. 

Annak idején a szükséges intézkedéseket a magam részéről 

nyomban megtettem, Nyiregyháza megyei város polgármesterétől 

azonban olyan jelentést kellett vennem, hogy a területi 

beosztásra vonatkozó eredeti intézkedését később a Belügymi-

nisztérium választási csoportja is legalizálta. Most a rendelet 

gyakorlati végrehajtásánál - pedig még csak a kezdet kezdetén 

vagyjnk - bizonyosodik be, hogy Nyiregyháza város szavazókörzeteinek 

területi beosztása felületesen és helytelenül 

történt. Megállapitottam, hogy az összeirási hirdetményből és 

az egyes szavazókörzetekből teljes utcák maradtak ki, mig a 

város központi összeiró bizottsága elnökének jelentéséből közölhetem, 

hogy a szavazókörzetek ezen helytelen összeállitása 

azt eredményezte, hogy nem egy körzetben a rendelettel teljesen 

ellentétes módon 600-nál jóval több szavazó esik. 

2. Mulasztás terheli megállapításom szerint az összeiró 

bizottságok megalakításával kapcsolatosan Nyiregyháza megyei 

város vezetőségét és a pártokat i s , amennyiben nem tudták 

biztositani és nem gondoskodtak arról, hogy a delegált összeiró 

bizottsági tagok kellő időben a polgármester előtt megjelen 

ve az esküt letegyék és a bizottság megalakulása megtörténhessen. 

Ez eredményezte azt a szabálytalanságot, hogy a július 

27-i határidővel szemben az összeirási hirdetmény Nyiregyháza 

város területén csak négy napi késedelemmel július 31. napján 

nyert kifüggesztést. 

3.* Általános a panasz az összeiró bizottságok megalakulásával 

kapcsolatosan, helyesebben a már megalakult összeiró 

bizottságok olyan döntéseivel szemben, amelyek arra irányulnak, 

hogy az egyes pártok vagy szakszervezet által delegált tagokat 

minden érdemi, illetve konkrét ok nélkül kizárják és egyidejűleg 

arról sem gondoskodnak, hogy a kizárt tag helyett az igy 

kiesett párt vagy szakszervezet uj kiküldési jogával élhessen. 

4. Panasz merült fel azzal kapcsolatosan, - s i t t a vármegyei 

nemzeti bizottság igen tisztelt elnök urának megértő 

segitségét is kérem - hogy a vármegyei nemzeti bizottság megkeresése 

és javaslata alapján a központi összeiró bizottsági 

tagokat maga elé idézi és őket a törvény 5. és 6. §-aiban 

megállapított esetekre hivatkozással az összeiró bizottságból 

kizárja. Meg kell mondanom, - amit különben a Belügyminiszter 

Ur szintén vall ós ezt tudomásomra is hozta - hogy ha ez az 

eljárás igy van, az teljes egészében szabálytalan ós rendeletellenes. 

A nemzeti bizottság jogosult az összeiró bizottsági 

tagok kizárására vonatkozó javaslatát az illetékes összeiró

izottsághoz megtenni, azonban a tagok kizárása felől csakis 

az illetékes összeiró bizottság saját maga határozhat, nem pedig 

a központi összeiró bizottság. 

5. A választókerület sok községéből jelentik, hogy az 

érdekelt lakosság az összeiró biztosok által kikézbesitésre 

kerülő összeiró lapok átvételét érthetetlen módon, de nem egyszer 

rosszindulatú és mérgező propaganda hatása alatt megtagadja. 

Ott, ahol ennek még szükségessége fennállhat, kérem a 

pártok és szakszervezet vezetőit, hogy szervezeteiken keresztül, 

de az összeirással megbizott személyek útján is világositsák 

fel és nyugtassák meg az érdekelt lakosságot, hogy az 

összeiró lapok elfogadása és azoknak kitöltése nem párt tagtoborzást, 

nem a személyes szabadság korlátozását jelenti, hanem 

az egyén azon legmagasabb állampolgári jogát kivonja biztosítani, 

hogy az országgyűlésbe kiküldendő képviselőjét megválassza 

. 

6. Nyiregyháza város területéről érkezett olyan panasz, 

hogy az egyik összeiró bizottság elnöke a nemzeti bizottság 

által kijelölt összeiró biztos közbejöttével összegyűjtött és 

már kitöltött számlálólapok átvételét és azoknak elfogadását 

megtagadta• 

7. A választókerület egyik járásából azt jelentik, hogy 

az összeiró bizottság szakszervezeti kiküldöttje csakis az 

általa kijelölt, segédszemélyzet felfogadásához járul hozzá. 

Ez az eljárás természetesen szabálytalan, ehhez ragaszkodni a 

szakszervezetnek joga nincs, mert a vonatkozó rendelet alapján 

a segédszemélyzetet nem a bizottság egy tagja, nem annak elnöke, 

hanem maga az összeiró bizottság alkalmazza és fogadja f e l . 

A kiválasztásnál a munka érdekében is közös elhatározásra van 

szükség, és ebből párt vagy szakszervezeti kérdést csinálni 

nem lehet. 

8. Az Összeiró biztosok eljárásával kapcsolatos miniszteri 

rendelet félreértésre adhatott alkalmat, és ezért szükségét 

éreztem a Belügyminisztériumhoz fordulni abban a kérdésben, 

hogyan történjék meg az irni nem tudó, vagy más okból 

akadályozott személyek számlálólapjának kitöltése ott, ahol 

ugyanezt a közvetlen hozzátartozó sem teljesítheti. A kérdés 

szabályozva lett és közölhetem, hogy szükség esetén az összeiró

iztos a számlálólap kitöltésében, annak kiállításában igenis 

közreműködhet. 

9. Kérdés merült fel azzal kapcsolatosan i s , hogy az 

egyik összeiró bizottságba delegált és ott esküt tett óllami 

polgári iskolai tanár bizottsági tag maradhat-e? 

A Belügyminisztérium válasza igen volt. 

10. A hadifogságból hazatért személyekkel kapcsolatosan 

meg kell emlitenem, hogy hadifogságban töltött távollétüket 

figyelembe venni nem kell, illetve azt olyannak kell tekinteni, 

mintha azt állandó lakóhelyükön töltötték volna el. Távollét 

tehát a hadifogolynál választói jogosultságának akadálya 

nem lehet. 

Itt hivom fel a pártok és szakszervezet, rajtuk keresztül az 

összeiró bizottságok figyelmét a Belügyminiszter Úr azon legújabb 

keletű rendelkezésére, hogy ott, ahol még ennek szükségessége 

fennáll, segédszemélyzetként most hazatért hadifoglyokat 

alkalmazzanak. 

11. Egyes helyeken az összeiró bizottságok összetételén 

változtatásokat kivannak eszközölni. Ezen szándók és törekvés 

keresztülvitele törvénytelen. Oulius 27. óta az összeiró bizottságok 

összetételén változtatást végrehajtani csakis akkor 

lehet, ha valamelyik bizottsági tag ellen kizáró ok nyert megállapítást 

. 

12. A mindgyakrabban észlelhető jogbizonytalanság kiküszöbölése 

érdekében kéréssel fordultam a Belügyminisztériumhoz 

nemcsak a választás előkészítésével, hanem magával a választással 

kapcsolatos utasítások és szabályok megfelelő példányszámban 

való gyors lejuttatása érdekében. Augusztus hó 1. napján 

a Belügyminisztérium ezen segédkönyveket postára adta, 

azok megérkezésük után az illetékesek felé azonnal kíkózbesitóst 

fognak nyerni. Addig is - bár ezt pillanatnyilag az áramszünet 

akadályozza - a rádió naponta este 22 óra 20 perckor a 

választási munkálatokkal kapcsolatosan tájékoztatásul szolgál. 

13. Igen gyakori panasz, hogy az összeiró biztosok a 

szómlálólapot nem minden érdekelt felé kézbesítették k i . Ezen 

eljórós mellett az érdekelt személyek választójogosultságát 

még elbirálni sem lehet, s igy önhibáján kivül esik el a választó 

attól a jogától, hogy a névjegyzékbe felvétessék ós

szavazati jogával élhessen. 

Szükségesnek látom az összeiró bizottságokon keresztül 

az összeiró biztosokat utasitani, hogy az érdekelt személyek 

összeírásánál minden 20 éven felülire legyenek figyelemmel, s 

ugyancsak az összeiró bizottságok, pártok és szakszervezet 

által delegált tagjai is felhivandók volnónak, hogy az összeiró 

biztosok által benyújtott számlálólapok átvételével egyidejűleg 

tegyék alapos vizsgálat tárgyává, vajon az illető összeiró 

biztos összeirási körzetébe besorolt valamelyik épület lakói 

nem maradtak-e ki az összeirási munkából. Ezzel igen sok panasznak 

vehetnénk elejét, másrészt a felszólalások mértéke ós 

ezzel kapcsolatos munkálatok is lényegesen csökkentve volnának. 

Ezekben kivántam a pártok és szakszervezet igen tisztelt 

képviselőit, valamint a vármegyei nemzeti bizottság képviselőjét 

tájékoztatni, s ennek befejeztével kérésem az, szíveskedjenek 

őszintén, tárgyilagosan és szenvedélymentesen nemcsak 

észreveteleiket megtenni, de tapasztalataikat ós az esetleges 

előttem még ismeretlen panaszokról beszámolni, hogy azt i t t 

közös ós kölcsönös megértés ós munka alapján megszüntethessük. 

Fogalmazvány. - SzSzML. XXI. 1 - 1307/1947. 

A Tomasovszky Mihály főispán, a választó kerület központi 

megbízottja által összehivott értekezleten az augusztus 1-ón 

kelt meghivó szerint az FKGP, MKP, SzDP, NPP, PDP, a Szakszervezetek 

Megyei Titkórsógának két-két képviselője ós a 

Szabolcs vármegyei Nemzeti Bizottság elnöke vett részt.

Mátészalka, 1947. augusztus 5. 

AZ MKP SZATMÁR-BEREG MEGYEI TITKÁRÁNAK JELENTÉSE A PÁRT ORSZÁ 

GOS KÖZPONTJÁNAK PROPAGANDA OSZTÁLYÁHOZ A KOALÍCIÓS PÁRTOK VÁ 

LASZTÁSI ELŐKÉSZÜLETEIRŐL 

Jelentés 

Politikai hangulat: Általánosságban a megye területén a 

választások előkészületei foglalkoztatják a lakosságot. A hangulat 

azonban nem olyan lázas, mint az általában várni lehetett 

volna. így a többi pártok részéről az előkészületek meglehetősen 

vontatottak és határozatlanul indultak meg. A hangulat 

inkább akkor kezdett felélénkülni, amikor a jelölések öszszeállitása 

megkezdődött. 

Kisgazdapárt: A legtöbb vita a kisgazdapárti képviselők 

jelölésénél merült fel, már előzőleg sajtó ós gyűléseken keresztül 

igyekeztünk pártunk részéről ugy irónyitani a tömeg 

hangulatát, hogy az ujabb képviselőválasztásoknál ne válasszák 

meg a jelenlegi képviselőket. A három baloldali párt határozatilag 

felszólította a -Kisgazdapártot, hogy ne jelöljék dr. 

Lengyelt ós Gyulai Józsefet. Ennek ellenére a Kisgazdapárt vezetősége 

igyekezett mindent megtenni, hogy újból a fent emiitetteket 

jelöljék. Ennélfogva az ellentétek hatórozottan kiéleződtek 

a Kisgazdapárton belül. Különösen érezhető ez a vásárosnaményi 

járásban, ahol dr. Lengyel Sándort jelölték újból 

annak ellenére, hogy komoly ellenzésre táléit. Itt a Kisgazdapárton 

belül Szombati Sándor Gergelyibe való régi kisgazda az, 

aki dr. Lengyellel és a megyei vezetőséggel szemben folytatja 

a harcot azért, hogy parasztokat jelöljenek képviselőnek és 

semmi esetre sem a már emiitett személyeket. Egyébként Szombati 

Sándornak komoly tömegek vannak a háta mögött, amire támaszkodva 

komoly esélyekkel veszi fel a harcot a megyei vezetőséggel 

szemben. A harc olyannyire kiéleződött, hogy a járási 

szókhely Vásárosnaményb^ 1 Csarodára lett áthelyezve. Megyeszerte 

általános kavarodás érezhető a Kisgazdapárton belül, 

mert nincsenek tisztában, milyen irányzatot kövessenek. A

legutóbbi gyűlésükön Nagyecseden dr. Gulácsi egészen baloldali 

beszédet mondott, többek között dicsérte a kommunistákat, Rákosi 

Elvtársat, amit nem valami tetrzéssel fogadtak a kulákok . 

Az egészen jobboldali kisgazdák igyekeznek olyan hangulatot 

kelteni, hogy a mostani választás nem demokratikus, és a Kisgazdapártnak 

meg kell akadályozni. 

A cséplés kezdeténél a Kisgazdapórt szervezésével meg 

akarták valósitani, hogy a szakszervezeti tagokat, valamint a 

kommunistákat kizárják a munkából és kalákába csépeljenek. Ezt 

sikerült megakadályozni és szembeállitani a cséplőmunkásokat a 

kisgazdákkal és a főispánnal. 

Nemzeti Parasztpárt: Meglehetősen gyengén indult a választási 

előkészületük, és i t t is inkább a jelölések keltettek nagyobb 

érdeklődést. A jelöléseknél komoly ellentétek fejlődtek 

ki a megyei titkár, Szállási László és Tóth János képviselő 

között. A jelölési sorrendben a baloldal megerősödött. Az utóbbi 

időben különösen megindult egy értelmiségi-ellenes hangulat 

a vezetőségen belül. Komoly szervezett akciót nem képesek levezetni, 

és igy a választási munkájuk is meglehetősen kapkodó. 

A listavezetés kérdésében szembekerültek az országos központtal, 

nem voltak hajlandók elfogadni Darvas jelölését. 

Szociáldemokrata Párt: A választási munkák i t t már nagyobb 

vonalakban indultak meg hangszórós autók, mozigépek v i 

dékre hurcolásával, valamint sok gyűléssel kezdtek hozzá az 

előkészítéshez. Egyébként az érdeklődés nem túlságosan nagy 

irántuk, amit abból is meg lehet állapitani, hogy Bereg megyében 

a gyűléseik túlnyomó részét meg sem tudták tartani. A szónokaik 

nem éppen kommunistabarát hangon beszélnek, hanem igyekeznek 

ugy beállítani a kérdést, hogy mi állandóan csatlakozunk 

hozzájuk. A jelölések tekintetében i t t is komoly viták fejlődtek 

k i , az eredmény az lett, hogy a baloldali vezetők kimaradtak 

a jelölésből. Emiatt érezhető némi szakadás. Az összeiró 

bizottságokban többé-kevésbé együtt tudunk dolgozni. A Nemzeti 

Paraszt párttal meglehetősen ellentétben vannak. Kezd elterjedni 

a hire, hogy pénzt kaptak az amerikaiaktól. Kiss Roland belügyi 

államtitkár gyűlést tartott Mátészalkán, ahol a legszorosabb 

együttműködésre szólitotta fel a két pártot. A gyűlésen mintegy 

120 ember vett részt. A megye területén általában a hangulat

izakodó, és pártunk irányában megnövekedett az érdeklődés, 

pl. a pedagógusok szakszervezeti gyűlésére, amelyet Matolcson 

rendeztek meg, meghivták a Kommunista Pártot i s , és az ottlévő 

pedagógusok valamennyien nagy érdeklődéssel hallgatták pártunk 

kiküldöttjét, továbbá sikerült ezen a gyűlésen egy egyhangú 

határozatot hozni a Kisgazdapárt ellen, akinek képviselőié 

a megyei értekezleten meglehetősen fasiszta módon szólalt 

f e l , de általánosságban a jó termés is nagyban hozzájárult ahhoz, 

hogy a hangulat bizakodó legyen pártunk irányába, tekintve, 

hogy mi harcoltunk legjobban azért, hogy a beszolgáltatást 

15 holdig szüntessék meg. Az ujgazdák körében nagyon jó hangulatot 

keltett, hogy pár községben már kiosztották a telekkönyvi 

kivonatokat, és a választások előtt további 16 községben 

fogják kiosztani. 

1. 

Általános panaszok a megyében: A malmok nem járnak a- 

zórt, mert az őrlési dijat 5 forintban állapították meg, ós 

igyekeznek ugy beállitani a dolgot, hogy javításuk van a malmon. 

A malmosok még az utóbbi időben is fót követeltek az Őröltetőktől, 

és nem hajlandók másképp őrni, pl. Tiszaszalkán 

amiért az őröltető nem vitt fát, a malmos nem adta ki a l i s z 

tet, elvette az őrlési tanusitványt, stb. Az állat tenyésztési 

alapra fizetendő dijakat is sokallják, különösen a szegényebb 

gazdák, azon kivül nagy panasz, hogy a kiadott l i s z t 

jegyekért be kellett fizetni a közellátási hivatalnak az árát, 

lisztet viszont nem kaptak rá, most az őrlési tanusitások kiadásával 

beszedték a jegyeket, és az árát nem fizették vissza, 

sem pedig nem számolták el az őrlési engedély árában. 

Sok panasz van tnég a telekhelyek kimérésénél és a hadisegélyes 

asszonyoknál, akik sérelmezik, hogy igen kevés segélyt 

kapnak, és közellátási jegyekért annak is csaknem a 

felét odafizetik. Atanitók azért panaszkodnak, hogy nem tudnak 

fizetésükből ruhát venni, és szeretnék, ha résziétfizetós- 

A kihagyott részben a jelentés beszámol a reakció kommunista-ellenes 

"suttogó" propagandájáról.

e kaphatnának szövetkezeten keresztül ruhát. 

Ezek közül amelyek megoldhatók helyileg i s , bevettük az 

akcióprogramba, amelyben segiteni tudnak az elvtársak, ugy kérem, 

mielőbb közöljék azt velem. 

Fogalmazvány. - SzSzmB Arch. 29. f. 12. őe. 

Nyíregyháza, 1947. augusztus 8. 

0E6YZŐKÖNYV A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ÉS A KOMMUNISTA PÁRT SZA 

BOLCS MEGYEI SZERVEZETÉNEK A KÉT PÁRT EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FOKO 

ZÁSÁRA IRÁNYULÓ MEGÁLLAPODÁSÁRÓL 

O e g y z ő k ö n y v 

mely felvétetett Nyíregyházán, 1947. év augusztus hó 

8-án a Magyar Kommunista Párt Szabolcs vármegyei Bizottságának 

Vay Ádám u. 24. szám alatti helyiségében. 

öeleh vannak: Szikra Sándor MKP központi kiküldött. 

Csákvári Oánós SzDP központi kiküldött, Peredi András SzDP 

m. titkár, Solymosi Mihály SzDP városi titkára, Pálfi Ernő 

MKP v. titkár, Barczi Gyula MKP megyebizottsági tag. 

Áz SzDP .városi titkára és az MKP városi titkára a mai 

napon megállapodtak abban, hogy mindkét párt részéről tapasztalt 

esetleges kilengéseket a választási bizottságokban korrigálják 

és megszüntetik. Megállapodtak arra vonatkozóan i s , 

hogy tévedésből a névjegyzékből kihagyott szocialistákat, 

régi szervezett munkásokat, aktiv párttagokat, akár az SzDP, 

akár az MKP tagjai, hozzásegítik választójoguk megszerzéséhez. 

Együttesen megvizsgálják az esetenkénti sérelmeket és 

azokat orvosolják. Odahatunk, hogy a két munkáspárt megbízottai 

között előforduló súrlódásokat megszüntessük, és a 

két munkáspárt megbizottain keresztül az együttműködést megjavítsuk, 

hogy együttes erővel a két munkáspárt közös ellenségeit 

távolitsák el, illetve rekesszék ki és közös erővel

küzdjenek a reakció előretörése 

ellen. 

K. m . f. 

Csákvári Dános 

Solymosi Mihály 

Pál.fi Ernő 

Szikra Sándor 

Peredi András 

Tisztázat. - SzSzmB. Arch. 16. f. 1/15. őe. 


TUDÓSÍTÁS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI VÁLASZTÓKERÜLET 

ÁLDEMOKRATA KÉPVISELŐOELÖLTOEINEK 

LISTAVEZETŐIRŐL 

SZOCI 

A Szociáldemokrata Párt országos pértválasztmánya döntött 

arról, hogy kik legyenek a Szociáldemokrata Párt képviselőjelöltjei. 

A párt választmányának ezen a nagyfontosságú 

ülésén ismét bebizonyosodott, hogy milyen egységes álláspontot 

foglal el a párt a legfontosabb kérdésekben. Az a tény, hogy 

alig néhány felszólalás kisérte a jelölőbizottság közlését, 

bizonyíték arra* hogy a Szociáldemokrata Párt vezetősége a 

párt egységes szellemének megfelelően minden szempont gondos 

mérlegelésével kószitette el azt az osztatlan helyeslést kiváltó 

jelölő listát, amely méltó pártunk 75 éves múltjához ós 

országos jelentőségéhez. 

Szabolcsvármegye szociáldemokratái különösen nagy figyelemmel 

kisérték, hogy az országos pártválasztmány kit állit 

listavezetőnek Szabolcsvármegyében. A város kisiparos ós kiskereskedő 

társadalma bizonyára örömmel fogadja ezt a hirt, 

hogy a szabolcsvármegyei lista élén Rónai Sándor 1 kereskedelemügyi 

miniszter áll. Utána Kiss Roland belügyi államtitkár 

következik, aki régi kipróbált harcosa a szocialista mozgalomnak. 

Előkelő helyet kapott a szabolcsvármegyei listán Pásztor

József. volt nemzetgyűlési képviselő földmunkás, aki nagy 

közszeretetnek, megbecsülésnek, tiszteletnek örvend Szabolcs, 

Szatmár és Bereg vármegye szellemi és fizikai dolgozói előtt. 

A higgadt, megfontolt, böles szocialistát örömmel küldi a kel 

e t i országrész újra a parlamentbe. Huri Lajos tiszalöki kisgazda 

következik Pásztor Oózjef után, aki szintén népszerű 

Szabolcsban. Dr. Papp Sándor nagykállói gimnáziumi tanár, református 

lelkész az ötödik helyet foglalja el a nyirségi l i s 

tán, aki után Arató Mária, Szabolcs Kéthly Annája következik. 

Tiszta szivből kivánja minden szellemi és fizikai dolgozó, 

hogy a listákon szereplő hat vezető szocialista be is kerüljön 

az ország házába. 

Nyirség, 1947. augusztus 9. - Rónai Sándor kereskedelemügyi 

miniszter vezeti a Szociáldemokrata Párt listáját Szabolcsban. 

Rónai Sándor: Paraszti családban született Miskolcon 1892- 

ben. A polgári iskola elvégzése után kőműves, majd épitési 

rajzoló és művezető. 

A munkásmozgalommal 12 éves korában kezd megismerkedni. Az 

1918. és 1919. évi forradalmakban tevékenyen vett részt. 

Mint a Szociáldemokrata Párt tagja, 1930-tól Miskolcon a 

párt kerületi titkáraként dolgozik. A német megszállás idején, 

1944. március 19-én letartóztatták és internálták. Az 

internáló táborból október 16-án megszökött és illegalitásban 

várta meg a felszabadulást. Munkásságát, mozgalmi tevékenységét 

ismerve 1944. november 23-án Miskolc város nemzet-, 

gyűlési képviselőjévé választják. 1945 júliusától közellátásügyi, 

majd novemberétől kereskedelmi és szövetkezeti miniszterként 

dolgozik. Az 1947. évi választások idején tagja az 

SzDP országos vezetőségének, aktiv szerepe volt a pártélet 

irányításában. 

1948-1956-ig tagja az MDP Központi vezetőségének. 1950-1952- 

ig az Elnöki Tanács elnöke. 1952-től 1963 februárjáig pedig 

az országgyűlés elnöke. Az 1956-os ellenforradalom után részt 

vett az MSZMP megszervezésében, tagja volt az MSZMP Központi 

Bizottságának, a Politikai Bizottságnak és a Munkás-Paraszt 

Kormánynak. Élete végéig /1965/ a Magyar-Szovjet Baráti Társaság 

elnöke volt. 

> 

"Kiss Roland : Szabolcs megyéből származó szíjgyártó családban 

született Budapesten 1888. október 23-án. A gimnáziumi tanulmányai 

után postai dijnokként mint állami hivatalnok dolgozott. 

Hivatali munkája mellett elvégezte a budapesti egyetem 

jogi fakultását, s 1912-ben már kinevezett tisztviselő. Pol 

i t i k a i működését a köztisztviselők jogaiért folytatott harc-

cal kezdte. Munkájának eredményeként 1917 első hónapjaiban 

megalakult a közalkalmazottak első szervezete. Ekkor került 

közelebb a Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz. Politikai 

működését a katonai behívás rövid időre megszakította, melyet 

az 1918. októberi polgári demokratikus forradalom után folytatott. 

A Közalkalmazottak Szakszervezetének titkára - tagja 

a Szociáldemokrata Pártnak -, majd 1919. február 28-án Szabolcs 

megye főispán-kormánybiztosának nevezik ki. 

A proletárdiktatúra idején az első megyei direktórium tagjává 

választották, ő képviselte Szabolcsot a Tanácsok Országos 

Gy 'lésén. A Tanácsköztársaság megdöntése után a nyíregyházi 

kir. törvényszék öt évi fegyházra és 10 évi hivatal- és jogvesztésre 

ítélte. Két év után kegyelemmel szabadult. 

Szabadulása után ismét bekapcsolódott a párt- és a szakszervezeti 

mozgalomba, ahol különböző tisztségeket töltött be. 

1931-ben szociáldemokrata képviselőjelölt volt. Ebben az időben 

eszmeileg erősen a krisztianizmus, a "tiszta evangéliumi 

hit" irányába tolódott. 

A felszabadulás Budapesten éri. Ismét jelentősebb szerepet 

vállalt pártja - a Szociáldemokrata Párt - munkájában. 1945. 

március 29-én a debreceni kormány belügyi államtitkárrá nevezi 

k i . 1950-ben nyugdíjazták, de továbbra is mint közéleti 

személyiség tevékenykedik. 

1956 novembere után tagja az MSZMP-nek. A felszabadulás után 

kezdettől hive volt a két munkáspárt egyesülésének, ezt támogatta. 

1967-ben halt meg. 

Pásztor József : Földhöz ragadt parasztcsalád gyermekeként 

születik Nyírturán 1892-ben. Egész fiatal korában, 1907-ben 

csatlakozik a Mezőfi Vilmos által irányított parasztmozgalomhoz. 

1926-ban költözik Nyíregyházára. Közreműködésével alakul 

meg Nyíregyházán a Földmunkások Szakszervezetének helyi szervezete. 

Belép a Szociáldemokrata Pártba, hamar felfigyelnek 

élénk politikai tevékenységére, s rövid időn belül megválasztják 

vezetőségi tagnak i s . A felszabadulás előtt az SzDPben 

tevékenykedik, a mozgalomnak mint régi kipróbált embere, 

nagy népszerűségnek örvendett. A felszabadulás után az elsők 

között van, akik az SzDP nyíregyházi szervezetét újjászervezik. 

A földosztás lelkes hive és szorgalmazója, megyeszerte 

ismerik, sok népgyűlést tart. Később egyre jobban a jobboldal 

felé sodródik. Végül a két párt egyesülése előtt ezért 

zárják ki a pártból. Ettől kezdve visszavonultan élt, de 

szociáldemokrata mivoltát soha sem adta fel. Az ellenforradalom 

idején, 1956. október 3l-én mint' pártalapi tó jelentkezik, 

és vezetésével megalakítják az SzDP nyíregyházi szervezetét. 

A pártszervezet a megalakuláson tul azonban nem 

tevékenykede11 .


A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT SZABOLCS MLGYEI NAPI LAPJA KÖZLI A 

SZABOLCS-, SZATMÁR-BEREGI VÁLASZTÓKERÜLET SZOCIÁLDEMOKRATA 

KÉPVISE LC3ELÖLTJEINEK LISTÁJÁT 

Beszámoltunk arról, hogy a Szociáldemokrata Párt országos 

választmánya döntött arró'l, hogy kik legyenek Szabolcs, Szatmár 

és Bereg vármegyében pártunk képviselőjelöltjei. - A Nyírségnek 

mostmár módjában van közölni a Szociáldemokrata Párt 

szabolcs-szatmár-beregi képviselőjelöltjeinek teljes névsorát. 

Az országos pártválasztmány által 

végleges névsor a következő : 

elfogadott ós jóváhagyott 

1. Rónai Sándor 22. dr. Esze Kálmán 

2. Kiss Roland 23 . Vaszil László 

3. Pásztor József 24. Bácskai Bertalan 

4. Huri Lajos 25. István Sándor 

5. dr. Pap Sándor 26. Tamási 

Gyula 

ref . lelkész 

6. Arató Mária 27. Szatmári József 

7. Vas Ferenc 28. Kovácsi - Zoltán 

8. Vajda Emil 29. Szepesi István 

9. Széles Elemér 30. Jakab J. János 

10. Dr« Sebella István 

g. kat. plébános 

11. Máchel Sándor 

12. 

. 31. Kokas Jenő 

32. Rubóvszki József 

Kacor Ferenc 33. Shwetz János 

13. Garai János 34. Papp Zoltán 

14. Kabók Ferenc 35. Palotai Pál 

15. Szilágyi Simon 36. Kósa Gáborné 

16. Estók Józsefné 37. Moldován József 

17. Tőkei Gyula 38. Kazár Mihály 

18. Vékony József 39. Szabó Ferenc 

19. Farcsádi Lajos 40. Német István 

20. Kovács Albert 41. Balog Sándor 

21. Szilvási István 

Nyírség, 1947. augusztus 10. - Közöljük a szabolcs-, szatmár-.

eregi szociáldemokrata képviselőjelöltek teljes listáját 

Helyesen: Kácsor 

Ferenc. 

Meg.] eqyzés : A listavezető képviselőjelöltek végleges sorrendje 

a szavazólap alapján a következő volt: 1. Rónai Sándor, 

2. Kiss Roland, 3. Pásztor József, 4. Huri Lajos, 5. Széles 

Elemér.- 

Vásárosnamény, 1947. augusztus 11. 

KORBULY ISTVÁN, VÁSÁROSNAMÉNYI JÁRÁS SZOCIÁLDEMOKRATA VÁLASZTÁ 

SI VEZETŐJÉNEK JELENTÉSE AZ SZDP VIDÉKI TITKÁRSÁGÁNAK AZ ÖSSZE 

IRÓ BIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁRÓL ÉS A VÁLASZTÁSI NÉPGYŰLÉSEK ELŐKÉ 

SZÍTÉSÉRŐL 

Jelentés 

Indulás Budapest III. ker. pártszervezet /Selmeczi u. 14. 

ház alól/ 1947. augusztus 9-én 10 órakor a Bszkrt. S. 8899 

rendszámú 3 tonnás teherautóval. Az autón a következő elvtársak 

jöttek a vásárosnaményi járásba: Korbuly István járási vezető, 

Merklánszki Antal, Kóczián Károly, Kirschner József, 

Jambrik János, Sir Lajos, Szoszták Árpád, Rossi Károly, Márton 

Ilona, Csabai Imre, Tóth István, Lastameri Ilona, Nagy Gyula, 

Baranyai Mihály, Klemm Lajos, Mészáros Sándor, Hideg Katalin, 

Blázy Ernőné, Csorna Lajosné, Hoffer József. 

Az uton semmi különös esemény nem történt. 

Érkezés Vásárosnaményba 1947. augusztus 29-én este 9 óra. 

Sályi Sándor járási titkár és Zoltán Lajos vásárosnaményi t i t 

kár a pártszervezet e*lőtt várt. Elő volt készitve az elvtársak 

szállása. 

1947. augusztus hó 10-én 8 órakor indulás a járás községeibe. 

Előzőleg Sályi Sándor járási titkár elvtárs beosztotta 

a kiküldött elvtársakat a községekbe. Minden elvtársat már vár 

tai< minden faluban, mindenki elszállásolásáról gondoskodás tor

tént, du. 6 órára érkeztünk vissza Vásárosnaményba. 

A választási névjegyzékek egy része már be is futott a 

pártszervezetbe, és megdöbbenve láttuk, hogy az egyes Összeiró 

bizottságok nagyon sok párttagunkat ki akarja rekeszteni a szavazásból. 

Zoltán Lajos titkár elvtárs kérésemre összeköttetést szervezett 

a helybeli Kommunista Párt és a helybeli Nemzeti Parasztpárt 

vezetőségével, és a mai napon pártközi értekezletet tartottunk. 

100 % megegyezésre jutottunk, mégpedig a következő 

módon 

1. A központi összeiró bizottság, ami 5 tagot számlál, 

megegyezett abban, hogy a fent jelzett baloldali blokk tagjai 

mindenkor egyhangúlag szavaznak. 

2. Minden pártérdeket ós személyi ellentétet félretéve 

csak a demokrácia érdekeit tartják szem előtt, mégpedig ugy, 

hogy a.három fent jelzett párt jogos érdekeit közösen védik. 

.3. A választási névjegyzékből minden indok, illetve hamis 

véd alapján kizárt szociáldemokrata, kommunista és parasztpárt 

tagjait vissza kell venni a választási névjegyzékbe. 

4. Mindhárom párt a kizárt tagjaikról névjegyzéket koszit, 

egyben a központi összeiró bizottsághoz beadja aláirva 

kérését, és a névjegyzékükbe, amit mi készítünk, "an blokk" 

visszaveszik a szavazásra jogosultak közé. így elértük azt, 

hogy a hamis vád és valótlan indok alapján kizárt tagjaink és 

elvtársaink szavazhatnak. 

5. A Kommunista Párt, valamint Szociáldemokrata Párt járási 

titkárai, még a mai nap folyamán közösen bejárják az öszszeö 

községeket, és utasitják mindenütt a helybeli titkárokat, 

hogy a fenti megegyezésünk alapján járjanak el. 

Ma megkaptam a Vidéki Titkárság táviratát, amelyben j e l 

z i , hogy 15-én de. 11 órakor Tarpán és Vásárosnaményban és 

du. Beregdarócon és Beregsurányban gyűlést tartunk pesti 

előadóval. A gyűlések előkészületeire megtettem a kellő intézkedést 

. 

Vasárnap a helybeli vezetőség a következő helységekben 

tart gyűlést: Barabás, Gelónes, Vámosatya, Csaroda, Marokpapi, 

Tákos, Fejércse, Gulács, Tivadar, Oánd, Gergelyiugornya, Tar-

pa, Lónya, Mátyus, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid. 

Magam tartom meg Gergelyiugornyán a népgyűlést, a helybeli 

titkár kért fel erre. 

Jelentem, hogy a járási megfigyelésem alapján a községekben 

sérelmezik, hogy helybeli képviselőjelölt nagyon a lista 

végén van jelölve. Sérelmezik azt, hogy Szatmár-Bereggel nem 

törődik a központ. Mátészalkai elvtárs sokkal előbb van jelölve, 

mint a szatmár-beregi. Az a kérésük, hogy közvetlen a 

mátészalkai elvtárs után volna a szatmár-beregi elvtárs jelölve, 

mert a helyi problémákkal és helyi viszonyokkal tisztában 

van. Sok ingadozó, közömbös választót lehetne igy magunkhoz 

csalogatni. 

Kérem a Vidéki Titkárság I. sz. jelentésem tudomásulvételét. 

Barátság ! 

Korbuly István 

járási választási vezető 



TUDÓSÍTÁS KISS ROLAND BELÜGYI ÁLLAMTITKÁR NYÍRBÁTORBAN TARTOTT 

VÁLASZTÁSI 

BESZÉDÉRŐL 

Nyírbátorban óriási tömegek előtt Kiss Roland belügyi 

államtitkár. Szabolcsvármegye képviselőjelöltje mondott általános 

érdeklődéssel kisért beszédet. A kiváló szónok beszédét 

nem egyszer szakitotta félbe az éljenzés ós a taps. 

- A magyar nemzet - mondotta beszéde során - nagy próbatétel 

előtt áll. Meg kell valósitanunk a hároméves tervet, 

hogy a nemzet megtarthassa szabadságát, hogy a termelést növeljük, 

hogy a dolgozók életszínvonalát emeljük, hogy külföldi 

kötelezettségeinknek eleget tegyünk.

A jó forintot is megcsináltuk a magunk erejéből, ugyanigy 

hajtjuk végre a hároméves tervet i s . Ha Magyarország tejjelmézzel 

folyó Kánaán tudott lenni az uraknak, az kell, hogy legyen 

a dolgozóknak i s . A Szociáldemokrata Párt ugyanazt akarja, 

amit Krisztus akart: a mindennapi kenyeret. Mi nem szüntetjük 

meg a magántulajdont, de nem védjük azok vagyonát, akik mások 

verejtékéből szerezték azt. Államosítjuk a bankokat, az 

üzemeket, nagyvállalatokat, ezzel is a dolgozók javát szolgóljuk. 

Mi nem akarunk kolhozokat, ha ez lett volna a célunk, akkor 

1945-ben nem valósitjuk meg a földosztást. 

A mi pártunk forradalmi párt, de véres ós nem türelmes. 

Mi a munka forradalmát akarjuk. Azt hirdetjük, hogy aki nem 

dolgozik, ne is egyék. 

- A magyarság legnagyobb átka a közömbösség - mondotta 

ezután Kiss Roland. - Ne legyünk közömbösek saját sorsunk 

iránt, hanem foglaljunk állást. Mondjuk meg nyiltan, akarjuk-e 

a demokráciát, vagy sem, ós eszerint adjuk le szavazatainkat. 

Kiss Roland ezután kijelentette, hogy a felekezeti pártalakitésok 

ellen a legerélyesebben tiltakozunk, mert ez válaszfalat 

emel magyar ós magyar közé, márpedig mi nem válaszfalakat 

emelni, hanem válaszfalakat lerombolni akarunk. 

A szeretet ós béke pártja vagyunk - fejezte be beszédét 

az államtitkár -. Nem a reakciósokát akarjuk eltiporni, hanem 

lelkűkből a'reakciót akarjuk kiirtani. Aki soraitokban békét 

és jólétet akar, az szavazzon a Szociáldemokrata Pártra. 

Nyirség, 1947. augusztus 12. - Kiss Roland: Mi nem a reakciósokat 

akarjuk eltiporni, hanem a lelkekből a reakciót kiirtani.

Budapest, 1947. augusztus 12. 

KISS ROLAND LEVELE SCHIFFER PÁL NEMZETGYŰLÉSI KÉPVISELŐHÖZ 

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK SZABOLCS-SZATMÁR-BEREGI VÁLASZTÓ 

KERÜLET LISTAVEZETÉSÉNEK ÜGYÉBEN 

Kedves Barátom ! 

Én a jelölések nyilvánosságra hozatala óta nem beszéltem 

Rajkkal. Nem nagy kedvem volt ehhez. Ma azonban felkeresett 

titkára - más ügyben. Ez alkalommal mégis meg kellett hallanom, 

hogy miniszteren nagyon csodálkozott azon, hogy a szabolcsi 

listán elém tették Rónait. Értesülésem szerint erről 

beszólt is környezetével és az ennek során elhangzott reflexiók 

teljes mértékben igazolják azt a feltevésemet, hogy csakis 

rossz hatást válthat ki az, ha a pártvezetőség maga devalválja 

a saját előretolt emberének értékét a nyilvánosság előtt. - 

Ezt elértük a minisztériummal i s . 

Én sohasem kértem a párttól segitséget minisztériumi 

helyzetemhez. Viszont rontást sem vártam. Sajnálattal állapitom 

meg, hogy az történt. 

Kedves Barátom ! Minél többet gondolkozom ezen az eseten 

ós minél több véleményt hallok erről, annál inkább fokozódik 

az elkeseredésem. Ha nem következik reparáció, akkor nyilvánvalóvá 

válik az a szomorú valóság, amit sok elvtársunktól hallok, 

hogy pártunkban többet ér egy kis ügyeskedés, célszerű 

kapcsolatok gondos ápolása, mint a komoly, csendes és lelkes 

munka a hivatalban ós a pártmozgalomban. 

Ami Pest megyében megtörténhetett Szóliggel, azt sokkal 

több indokkal igényelhetem én Szabolcsban. 

Határozottan kérem, hogy Szabolcsban a listavezető ón 

legyek. 

Semmiféle konzekvencia kilátásba helyezésével sem akarok 

a döntésnek elóbevágni, viszont a hibás döntés következményeiért 

felelősséget nem vállalok. Az azokat terhelné, akik a körülményeket 

nem mérlegelnék kellőképpen. 

Elvtársi szívességgel köszöntelek: 

-., n Kiss Roland

Fogalmazvány. - UMKL. XIX-B-I-O. 1. doboz. 

Az SzDP országos pártválasztmánya ugy határozott, hogy a szo 

ciáldemokrata képviselőjelöltek listáját minden választókerületben 

tárcabirtokos miniszterek vezessék. 

Szélig Imre esetében, aki e döntés ellen a pártválasztmányi 

ülésen kifogást emelt, kivételt tettek, ós megkapta Pest megyében 

a listavezető helyet. Erre a precedensre hivatkozik 

Kiss Roland. 


TUDÓSÍTÁS KÉTHLY ANNA NYÍREGYHÁZÁN TARTOTT VÁLASZTÁSI BESZÉ 

DÉRŐL 

Kéthly Anna, a volt nemzetgyűlés alelnöke tegnap délben 

váratlanul Nyíregyházára érkezett. A városban futótűzként ter 

jedt el a hire annak, hogy Kéthly Anna nagy választási beszédet 

tart, és délután két órára már pártkülönbség nélkül zsúfolásig 

töltötték meg az érdeklődők a városháza nagytermét, a 

gyűlés szinhelyét. 

A gyűlést Pásztor József, Szabolcsvármegye 

szociáldemokrata 

képviselőjelöltje 

nyitotta meg, majd Kéthly Anna emelkedett 

szólásra. 

• 

Beszédének során kitért azoknak a körülményeknek az i s 

mertetésére, amelyek szükségessé tették a nemzetgyűlés 

látását és uj országgyűlési választások kiirását. 

felosz 

- Ez a választás - hangoztatta Kéthly'Anna - több lesz, 

mint bármelyik eddigi választás 1867, az alkotmányos élet 

helyreállítása óta. Más 

lesz, mint az 1945. évi volt, sőt lehet 

mondani, a fölszabadulás utáni első valóságos választás 

lesz. Más lesz, mert a hároméves tervvel kapcsolatban egy referendum, 

egy népszavazás 

vajon vállalják-e 

lesz arról, hogy a magyar választók 

azokat az áldozatokat ós erőfeszítéseket, 

amelyek elengedhetetlenül szükségesek a hároméves 

terv végrehajtásához. 

A másik kérdés, hogy a választók többségétől megkapják-e 

a demokratikus pártok a felhatalmazást munkájuk elvégző 

sére.

Különösen a legutóbbi hónapokban súlyos ellenvetések 

hangzottak el a parlamentben. Hangoztatták egyesek, hogy a magyar 

demokrácia túlságosan gyorsan alakitja ki az uj intézményeket. 

- Sokszor szemünkre vetették, hogy elsiettük a földreformot 

és az államosítást . A Szociáldemokrata Pártnak ezzel 

szemben az az álláspontja, hogy amit mi két ós fél esztendő 

alatt csináltunk, nem volt gyors tempójú munka. Ez alatt az 

ido alatt 75 év mulasztásait kellett pé ülnünk. 

1942-ben a Szociáldemokrata Párt lefektette azokat az 

alapvető tényeket, az elvégzendő teendők első megfogalmazását, 

amikhez hozzá kell nyúlni akkor, ha a felszabadulás után a mi 

erőnk fog érvényesülni az állam életében és kormányzásában. 

1942-ben józan és reális tényeket kellett megállapítanunk, és 

ezekre a reális alapokra épült fel az a terv, amely nagyon is 

alaposan és messzemenően számolt ennek az országnak teherbíróképességeivel. 

Oózan számitásunk alapján akarunk felhatalmazást 

kapni a néptől további munkánkra. 

A dolgozóktól függ, hogy lesz-e, vagy sem harmadik világháború 

Ezután Kéthly Anna a gazdasági demokrácia megteremtésének 

szükségességét hangoztatta, majd a következőképp folytatta: 

- A Szociáldemokrata Párt csak ugy tud felelősséget vállalni 

az elvégzendő munkáért, ha az ország megbízik benne, ha 

az ország dolgozó népe a felhatalmazást megadja arra, hogy a 

munka elvégzésében i t t lehessünk az első helyen. A nagy munka 

akkor lesz a legjobban elvégezve, ha ennek a munkának őrzője 

ós biztositéka a Szocióldemokrata Párt lesz /nagy taps/. 

A mi pártunk volt az, amely ebben az országban demokratákat 

nevelt a demokratikus szocializmusnak, amely még a testvérpártnak 

és más demokratikus pártoknak is saját embereiből 

adott olyanokat, akik ott a demokráciát jelentik és képvisel 

i k . 75 évünk tehát a demokráciát, a demokrácia eszközeit ós 

a demokráciában való bizalmat jelentik. 

Erre való hivatkozással igényt tartunk arra, hogy a választások 

a Szociáldemokrata Pártot bizzák meg a hároméves 

terv megvalósításának legnagyobb részével.

A levegőben benne van a harmadik világháború, ós csak a 

dolgozó tömegektől függ, hogy lesz-e, vagy nem lesz harmadik 

világháború. A harmadik világháború még borzalmasabb fegyvereket 

tartogat az emberiség számára, mint a második. A hároméves 

terv Magyarországon belső békét, nyugalmat és jólétet 

akar teremteni, ós ez a hároméves terv az egész világ közös 

bókeakaratának elengedhetetlen eleme lesz. A harmadik világháború 

sokkal borzasztóbb sorsot tartogat azok számára, akik a 

békére nem tudnak vigyázni, nem tudnak vigyázni arra, hogy felé 

püljön az ország, ós a béke útjáról soha le ne térjen. A Szociáldemokrata 

Párt 75 év alatt kemény és keserves küzdelmet vívott 

a bókéért. 1914-ben csak a szociáldemokraták tiltakoztak 

a háborúban való részvétel ellen, ezért bennünket hazaárulóknak 

neveztek. Azok voltak a hazaárulók, akik erre az országra 

az első és a második világháborút hozták, és még bennünket neveztek 

hazaárulóknak. 

Rajtunk áll és tőlünk függ, hogy az ország meg tudja-e 

óvni a békét; és ehhez az szükséges, hogy ezen a választáson 

ugy nyilatkozzék meg az ország, hogy a demokratikus pártoknak 

és elsősorban a demokrácia legbiztosabb oszlopának, a Szociáldemokrata 

Pártnak adjon parlamenti felhatalmazást a munka elvégzésére 

/dörgő taps/. 

Legyen mindenki bizalommal a Szociáldemokrata Párt erejével 

szemben. - Akárhonnan jön a fenyegetés, mi elvégezzük azt 

a munkát, amit el kell végeznünk annak érdekében, hogy ez az 

ország végre valahára egészséges ország legyen. 

Mi ezekkel a józan érvekkel fordulunk az ipari munkás felé, 

mint a mozgalom legrégibb törzse felé, akikkel megvívtuk 

a választások jogi harcát. - Ugyanígy fordulunk a mezőgazdasági 

munkások felé, akiknek története a Szociáldemokrata Párt 

életének legszebb része. Nádasokban és erdőkben bujkáltak a 

mult század utolsó éveiben ós a 900-as évek első évtizedeiben, 

de nem féltek a csendőrtől, a szolgabirótól ós a börtönbüntetéstől. 

Ezzel a józansággal fordulunk a kisiparosok felé, akiket 

azzal rémítenek, hogy a Szociáldemokrata Párt meg akarja 

semmisíteni a tisztes iparosságot. A Szociáldemo! rata Pártnak 

az a meggyőződése, hogy nincs olyan tökéletes nagyipar, ami 

nélkülözhetné a művészeti munkát, a teljesítmény munkát, az

izlóses munkát, amit a kózmüiparosság koszit. - A kereskedelemre 

éppen ugy szükség van a demokráciában, mint a kisiparra, 

de csak a ^igztességes kereskedelemre, amely igazi kapocs tud 

lenni a termelő ós a fogyasztó között. És igy fordulunk az értelmiségi 

dolgozókhoz, az adminisztráció v emberéhez, aki most 

fog először valóban ember lenni ós nem másnak a szolgája. Először 

érzi majd, hogy a néptől kapta hatalmát, ós a népért kell 

gyakorolnia a hatalmat a nép érdekében. így fordulunk a pedagógushoz, 

az orvoshoz, az ügyvédhez, a mérnökhöz, minden dolgozóhoz, 

hogy a Szociáldemokrata Pártnak a választások idején 

erőt adjon a nagy munka elvégzésére. A nagy munka vógón ott áll 

az életszínvonal emelése, a munkanélküliségtől való mentesség 

és a béke biztosítása. Ott áll az a nagy cél, amelyet József 

Attila, a nagy proletár költő^ ugy fejezett k i , hogy jusson 

végre az igazság bőséges kenyeréhez a munka s eszme. 

Kóthly Anna beszéde után percekig tartott az éljenzés ós 

a taps. Ezután a városi tisztviselői kar nevében csokrot nyújtottak 

át neki, majd Pásztor Oózsef mondott zárószót. 

A gyűlés a Himnusz elóneklósóvel ért véget. 

Nyirsóg, 1947. augusztus 14. - Azok voltak a hazaárulók, akik 

erre az országra az első és második világháborút hozták. 

Nagydobos, 1947. augusztus 17. 

JEGYZŐKÖNYV VÉGVÁRI OTTÓ SZDP MÁTÉSZALKAI JÁRÁSI TITKÁRÁNAK 

NAGYDOBOSON ELMONDOTT VÁLASZTÁSI BESZÉDÉRŐL 

• 


Felvétetett Nagydoboson 1947. VIII. 17-én. Jelen vannak 

alulírottak. 

1 

Tárgy: 1947. VIII. 16-án Végvári Ferenc SZDP.pórt mátészalkai 

járási titkár beszédének kivonata. 

Végvári szombaton este 8 órakor részeg állapotban kezdte 

meg gyűlését, beszédmodorával nevetség tárgyává tette a

aloldali pártokat. Két és egynegyed óra alatt beszédében 

csak azMKP ellen agitált fasiszta modorban. Kijelentéseivel 

megbotránkoztatta az SZD-párt jelenlévő tagjait is. Állandóan 

a 75 éves múltra hivatkozott s azt hangsúlyozta, hogy az SZDpárt 

tett a népért. Fél óráig csak önmagát dicsérte az alábbiak 

szerint: Nem akarok dicsekedni, de az SZD-párt tudja ki vagyok, 

s ezért küld ki a falvakba népgyűlést tartani. Beszéde alatt 

mindenki megállapította, hogy egy berúgott ember beszél, ki nem 

ura a gondolatainak. 

Beszédének kivonata: 

Eddig ebben az országban a reakció nem győzött, ez az 

SZD-pártnak köszönhető, ezután sem fog győzni, erre hitvallást 

tesz az SZDP. Én felelősségem tudatában ezt kijelentem, az 

SZD-párt óvva őrködik a demokrácia fölött a magyar nép érdekében, 

de nem ugy, ahogy egy párt csinálja, hogy mindent kisajátít 

magának. Van egy párt, aki azt mondja, hogy ő csinálta a 

földreformot, ő osztotta ki a földet. Ez nem igaz, mert egy 

két és féléves szőke kis gyerek mit tud csinálni? Nem ugy, 

mint az SZD-párt, aki 75 éve harcol a magyar népért. Földreformot 

az SZD-párt már 1932-ben 2 követelte, és most, 1945-ben 

az SZD-párt javaslata alapján lett megcsinálva. Van párt, aki 

magának tartja fenn az ujjáópitóst, azt hireszteli, hogy 

mindent egy ember csinált, egy ember ópitette fel a hidakat. 

Aki ezt mondja, az aljas ós marha, mert félre akarja vezetni 

a népet, de a magyar nép tudja, hogy mi történt ebben az országban 

. 

Azt mondja egy párt, hogy a stabil pénzt ő csinálta, 

hogy a stabil pénznek egy apja van. Ki hiszi el, hogy egy ember 

megtudta valósitani a forintot? Az SZD-párti dolgozók 

voltak azok, akik munkájukkal megteremtették a forintot. Vannak, 

akik azzal házalnak, hogy egy párt hozza a hadifoglyokat- 

Ki hiszi azt e l , hogy egy embernek a levele olyan hatást váltott 

volna ki Szovjet Unióból, hogy hazaengedje a hadifoglyokat, 

ki hiszi el azt, hogy egy embernek olyan tekintélye van, 

hogy hazaengedjék a hadifoglyokat? A hadifoglyok azért jöttek 

haza, mert látta külföld, hogy i t t a demokrácia biztos, mert 

az SZD-párt őrködik felette. 

Egy párt azt mondja, hogy a 3 éves tervet ő csinálta.

Micsoda hülyeség azt mondani, hogy ő fogja fölópiteni az országot? 

Ki hiszi azt e l , hogy egy fiatal párt egyedül föl tudja 

ópiteni az országot? Az SZD-párt volt, aki megcsinálta a 

3 éves tervet, és majd a magyar néppel együttesen hajtják végre. 

Van párt, aki házról-házra jár, s ugy akar szavazatokat 

szerezni, biztonságot, jólétet igór. Az SZD-párt nem 1947-ben 

hirdette a bókét, jólétet, ezért harcolt már 75 óv óta. Van 

párt, aki mindent ami i t t történik, maguknak mondanak, ezek 

fajankók. Van párt, aki kérkedik a magyarságával, a jelvényét 

befesti piros, fehér, zöldre, de i t t belül a bőr alatt mást 

érez. Hiába kérkednek, s hiába mázolják plakátjaikat nemzeti 

színekkel, hiába teszi azt, a magyar nép tudja hova kell szavazni. 

Azzal agitálnak, hogy ha azt akarod, hogy hazahozzuk 

kedveseidet, ha kölcsönt akarsz, szavazz ránk, ós mi kacsasültet 

fogunk holnap adni. Az SZD-párt nem igy tesz, mi szerények 

vagyunk, az SZD-párt 2000 év múlva sem akar kolhozt csinálni. 

Mi nem Ígérünk semmit, hanem azt mondjuk, hogy nem szabad 

a választásokkal játszani, meg kell gondolni, hova böki 

a keresztet. Mi azt mondjuk, gondolkodj ós a választások után 

ne panaszkodj . 

Az SZD-párt nem kommunista párt, soha nem fog a két párt 

fuzionálni, mint ahogy egyesek szeretnék. 

A gyűlés alatt még számtalan munkásegysóg-ellenes kijelentést 

tett, egyetlen egyszer sem .emiitette a Kisgazda 

Pártot, ahol a reakció megbújt. Beszédét a hallgatóság megunta 

és követelte, hogy hagyja abba a gyalázkodást. 

Kérjük az MKP Megyei Bizottságát, hogy hasson oda, 

fent nevezett ne tudja folytatni a munkásegység-ellenes tevékenységet. 

Kérjük, hogy az SZD-párt váltsa le, s az államvédelmi 

osztály nyomozza le a múltját, mert igy csak egy fasiszta 

tud beszólni. 

A négy párt választási szövetséget küldött ós ez kimondja, 

egyik párt sem támadhatja a másikat anélkül, hogy azt meg-

torlás ne követné. 

K. m. f . 

/Olvashatatlan vezetéknév/ József 

népnevelő 

id. Balogh István 

Balogh József 

Kállai Menyhért 

Bárány Pál 

Fogalmazvány. - SzSzmB. Arch. 29. f. 16. őe. 

Helyesen: Végvári Ottó. 

Az SzDP 1930-ban 

dolgozta ki agrárprogramjót.

Nyi.regy • á**», 194?. augusztus 19. 

AZ SZOP SZABOLCS MEGVET TITKÁRSÁGÁNAK OüLIUS HAVI TAGLÉTSZÁMJELENTÉSE A VIDÉKI TITKÁRSÁGNAK 

3árás 

neve : 

324 64 1025 32 63 289 19 34 15 89 59 69 24 12 - /-.. 1904 211 1092 211 

Ipari Földmunkápo/ 

bir 

ros és al'.alra Szabad- Közal- 

rendő r 

Egyéb vi tagdés 

zás 

sen 

Kis-/tör- 

Kisipa - Közlek 

Értelmiségi Katona és Bányász 

Előző ha 

Növeke 

Fogya'ko - Össze 

munkás 

tokos kisker 

foqlalk. kaim. 

ié tsz.' 

Férfi NO Férfi No Férfi No Férfi Férfi NO Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő Férfi NŐ Férfi Nő Férfi Nő Férfi No 

Kisvárdal 

Ligetaljai 

-' 142 - 166 - - - 55 . . - " 7 68 - - - - 370 68 

Nagy- 

*éliói 

213 20 26 14 -. >." 40 4 6 - - *- 8 3 - - 246 34 50 4 296 38 

96 25 14L 60 L JOC 180 145 32 26 2 IOO 22 - - 2í 2 - ; - - - - - 24bl 353 

't» 632 13 273 84 47 15 ?7 8 17 9 45 9 4 - 37 12 125 S 248 - - lS»S 248 

Tiszai 9 2 3 3 i 4 2 18 9 6 4 35 12 8 12 3 252 86 64 124 316 192 

Nyirbogdányi 

riszálok! 

Oadaifelső 

3i5 •* . 349 - 73 - 2 - 31 - 34 4 . - - 1235 358 - - 34 Í220 349 

- 212 *1 9 25 2 14 4 6 - 18 9 9 - - 25 0 4 

80 77 25 32/ 105 

Nylrbakti 

Kózponti 

1/y 60«. 272 - 122 - ' -. - - 26 - - • - - - - - 1199 406 - - 1199 406 

176 141 17 19 120 / 69 14 196 22 ->e 1 - 86 141 1025 338 01 * 10 'fc 345 

Nyiregvháza 

Összesen 

: 15 «9 736 3458 569 1951 274 i ?44 ' 24 7 399 49 395 121 158 15 135 224 7366 1761 242 160 .54 10424 23lt 

A létsram hullMién *j*a / elvi Un/: A fent- iátszamje • testié" nsf szelepei 

• nyírbátori járás, ahol jele l«g járási 

Tagdíjat fizetett összesen: J084


A SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG VÁRMEGYEK VÁLASZTÓKERÜLETÉBEN VÉG 

LEGESEN NÉVJEGYZÉKBE FELVETT SZAVAZOK, ILLETVE VÉGLEGESEN 

KIHAGYOTT SZEMÉLYEK SZÁMSZERŰ ÉS JÁRÁSONKÉNTI KIMUTATÁSA: 

F ó r f i Nő : ö sszesen Férfi: Nő : Összesen 

Nyiregyházo 12.753 17.220 29 .901 1.053 850 1.903 

Oadai alf3Ó 13 .960 15.026 29.706 642 474 1.116 

Dadái FELSŐ 9 .530 11.274 20.004 517 97 614 

Nyirbogdányi 11 .185 13.695 24.080 964 20 2 1.246 

Ki svá rdai 13.257 14.342 27.599 763 83 846 

Tiszai 7 .200 0 .041 15.249 165 90 255 

Nagykállói 12.763 14.627 27.390 1.004 306 1.310 

Nyírbátori 7 .040 9.223 17.063 826 270 1.096 

Ligo t alj a i 5.094 5 .985 11.079 209 99 308 

Nyi rbak tai 7 .346 8.163 15.509 857 299 1.157 

Szabolcs vm. 100.936 110.404 219.340 7 .001 2 .850 9.851 

Csengeri 7.342 8 .650 15 .992 804 590 1.394 

A névjogyzékhe felvet t A névj egyzékbö1 k ihá 

Járások : választók száma : gyot t válasz tók sz ám a : 

Vásárosnamónyi 

6.351 8.334 14.685 372 145 517 

Fehérgyarmati 9 .067 11.888 21.755 655 196 851 

Mátészalkai 16.237 19.716 35.953 1 .296 1 .176 2.471 

Sza tmár vm. 39.797 40.588 88 .385 3 .127 2 .106 5.233 

ÖSSZESEN: 140.733 166.992 307.725 10 .128 4 .956 15.084 

Fogalmazvány. - SzSzML XXI. 1. 1307/1947.


1 

TUDÓSÍTÁS RÓNAI SÁNOOR KERESKEDELEM- ES SZÖVETKÉZ! Tt'lGYl MI 

NISZTERNEK A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYT LEZÁRÓ NYÍREGYHÁZI NÉPGYŰ 

LÉSEN ELMONDOTT BESZÉDÉRŐL 

A választási kampány befejezésoképpen tegnap esto 6 órakor 

népgyűlést tartott a Szociáldemokrata Párt nyíregyházi 

szervezete, amelyen Rónai Sándor kereskedelem- ós szovetkezotügyi 

miniszter, pártunk szabolcs-szatmár-berogi listavozotőjo 

nagy beszédet mondott. 

Bevezetőjében hangoztatta, hogy a Szociáldemokrata Pórt 

hármas jelszava a "Béke, jólét, biztonság" nem uj követelése 

a pártnak. Ezután a mostani választások nagy jelentőségót méltatta 

. 

- 1947. augusztus 3l-e - mondotta többek között - a magyar 

történelemben arra a lapra kerül, amely lapon vagy az lesz 

megírva, hogy a magyar dolgozó megértette a fejlődós, a haladás 

szavát, vagy hogy nem tudta felmérni a világeseményeket, ós 

nem tudva kiszakadni a múltból, olyan parlamentet választ, amely 

nem munkaképes, és nem tudja teljesiteni a nép érdekeinek védelmé 

t. 

• 

Biztosítani kell a nyugodt kormányzást 

Mi, szociáldemokraták el vagyunk telve attól a meggyőződéstől, 

hogy a magyar dolgozó nép a vasárnap tartandó választáson 

a demokratikus erőket olyan többségben fogja a parlamentbe 

küldeni, amely biztosítja a vólságmentes nyugodt kormányzás 

lehetőségét . 

Rónai miniszter ezután az eddig elért nagy eredményekről 

beszólt, majd kitért az ellenzék által plakátokon és népgyűléseken 

hangoztatott megtévesztő jelszavakra /mint pl.: vallásszabadság, 

kereszténység, családi ólét tisztasága, polgári 

életforma, magántulajdon szentsége, stb./. -

A mi sorainkban is vannak vallásos életet élő 

emberek 

Őszintén megmondtuk, hogy mit akarunk - mondotta Rónai 

Sándor -, mondják meg az ellenzékiek i s . Kik ellen akarjók 

megvédeni a vallást? Velünk szemben? A Szociáldemokrata Párt 

kezdettől fogva soha senkitől meg nem kérdezte, hogy mi a 

vallósa, melyik templomba jár, hogy imádkozik istenéhez. A 

vallásos érzést mindig tiszteletben tartottuk, s nem egy vezető 

párttagunk van, aki mély vallásos életet ól és ezt senki 

nem veti a szemére. Mi nemcsak programunkban valljuk, hanem 

a gyakorlatban is megvalósítjuk, hogy a vallásos érzéshez senkinek 

hozzányúlni nem szabad. A móltban kihozták a templomból 

a keresztet a napi politika posványába Ízléstelenül, durván 

ós erkölcstelenül, s addig forgatták, görbítgették, mig nyilaskereszt 

és horogkereszt lett belőle, ós ezzel tragédiát 

züditottak az emberiség nyakába. Ne tessék a kettős keresztet 

fölhasználni népámitásra, ne tessék a kettőskereszt háta mögé 

bújni, mert az nem arra való, hogy a politika szennyében forgassák 

meg. /Nagy taps./ 

A családi élet tisztaságát ne féltsók tőlünk. A családi 

viszály, perpatvar háttere mindig a nincstelenség, nyomorúság 

volt. Mi szociáldemokraták 75 éven keresztül azért küzdöttünk, 

harcoltunk, hogy szűnjék meg a szegénység. Aki a szegénység 

ellen küzd, egyben a családi élet tisztaságát is akarja. 

Polgári életformán vajon mit értenek ellenfeleink? Egészséges 

lakást, szép bútorokat, villanyvilágítást, fürdőszobát, 

rendes napi jó tóplálkozást? Ha ezt értik alatta, akkor jöjjenek 

hozzánk inasnak, mert mi 75 éve harcolunk ezért I Ha azonban 

azt értik, ami a múltban volt, hogy a paraszt ós munkás nem 

számit, többet számit a parasztnál a nagybirtokos előtt a vadászkutya. 

Ha ezt a polgári életformát akarják, ez ellen minden 

erőnkkel lázadozunk. Mi csak egy polgári életformát akarunk: 

csak egyetlen érték ós tekintély legyen az országban, a 

fizikai és szellemi dolgozók megbecsülése. 

A magántulajdont védik velünk szemben, akik küzdöttünk, 

harcoltunk azért, hogy sok embernek legyen magántulajdona. A 

földreform során néhányszáz ember magántulajdonából lett 

660.000 magántulajdon. - Ezeket a magántulajdonokat a tiz kör-

műnkkel védeni fogjuk és nem fogják visszaállítani a kevesek 

magántulajdonát. /Helyeslés./ 

Az ember legszentebb magántulajdona az élete, ezért lett 

jelszavunk a béke. A békét kell biztosítani a földön, hogy a 

legértékesebb magántulajdont, az ember életét meg tudjuk védeni 

. 

Rónai Sándor ezután igy folytatta beszédét: 

Mit 

mond majd a külföld? 

. 

Ha Magyarországról külföldön az lesz a vélemény, hogy i t t 

él egy nép, amely tiszta, becsületes, szorgalmas, nemzeti munkát 

alkotó népesség, amely körömszakadtig ragaszkodik a szabadsághoz 

a demokráciához ós ezzel együtt a béke biztositásához, - ha ez 

lesz a vélemény rólunk a szabadságszerető népeknél, akkor a mi 

feladataink könnyebbek lesznek. 

A szavazásnál, az urnák előtt dől el, hogy vajon a kenetteljes 

szavak lesznek-e a döntők, ós megyünk-e olyanok után, 

akikről nem tudjuk, hogy hová akarják vinni az országot, avagy 

azok után megyünk, akik részben már évtizedek óta jól vizsgáztak, 

részben a felszabadulás óta mint a koalícióban dolgozó 

pártok többet tettek, mint amennyi politikai erejük volt, és 

teremtettek ebben az országban a dolgozó néppel együtt olyan 

helyzetet, amely ma bizalmat és megbecsülést élvez, dói vigyózzunk, 

ezt a nagy értéket kockára ne tegyük értéktelen jelszavakórt, 

amelyeknek a hátamögött nem tudjuk mi van. 

Bebizonyítjuk, hogy méltók vagyunk a 

bizalomra 

Ml, szocióldemokraták azt mondjuk, hogy a magyar dolgozó 

nép ezen a választáson adjon nekünk nagyobb erőt. Becsülettel 

be fogjuk bizonyítani, hogy méltók vagyunk a bizalomra. Adjon 

nagyobb erőt, hogy az orszóg kormánykerekét az eddiginél keményebben 

foghassuk, és a haladás, a fejlődós irányában egyet 

tudjunk rajta lendíteni. 

• km 

Rónai Sándor nagy tapssal fogadott beszéde után Bácsik

Oózsef mondott zárszót, aki a kisiparos és kereskedő tórsadalom 

érdekeinek további, támogatását kérte. 

Nyirség, 1947. augusztus 28. - A 

keresztet ne mocskolják be 

politikával! Rónai Sándor nagy beszéde Nyíregyházán.

Nyíregyháza. 1947. szeptember 1. 

Ö s s z e s í t ő 

k i m u t a t á s 

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG VÁRMEGYÉK VÁLASZTÓKERÜLETÉBEN 1947; AUGUSZTUS 31. NAPOÁN TARTOTT KÉPVISELŐVÁLASZTÁS EREDMÉNYÉRŐL 

Vármeqve meg 

nevezése . 

Leadott összes 

Érvényte 

Az egyes pártokra, illetve pártok laistromaira leadott szavazatok megoszlása 

szavazat len SZ3V. 

Férfi Nő összes 

1 

M.K.P 

2 

F.K.G.P, 

3 

Sz.D.P 

4 

N.P.P 

6 

D.M.P. 

7 

M.F.P. 

8 

M.R.P. 

9 

F .M .0 ,P . 

10 

P.D.P. f. Nő Össze 

1 

f: 16749 f: 12135 f : 6668 f: 15748 f : 24949 f: 8869 f : 1059 f: 9977 f : 1060 

n: 15277 n: 13797 n: 5656 n : 16245 n: 34705 n: 11338 n: 1239 n: 12062 n: 1350 

Szabolcs 97708 112213 209921 32026 25932 12324 31993 59654 20207 2298 22039 2410 494 544 1038 

Szatmár-Bereg 

39012 45160- 84172 

f : 6693 f: 14579 f : 3256 f: 84 21 f: 2432 f : 1460 f : 194 f: 1650 f : 195 

n: 6228 n: 19102 n : 2822 n: 8813 n: 3285 n : 2093 n : 227 n: 2189 n : 256 

12921 33681 6078 17234 5717 3553 421 3839 451 132 145 277 

Összesen: 136720 157373 294093 

f : 23442 f: 26714 f : 9924 f: 24169 

n: 21505 n: 32899 n : 8478 n: 25058 n: f : 37990 27381 f : 10329 f: 1253 f: 11627 

n: 13431 n: 1466 n: 14251 n: f : 1606 1255 

626 689 1315 

44947 59613 18402 49227 65371 23760 2719 25878 2861 

/Mandátumok száma töredék kiegészítéssel: 3 4 1 4 5 2 2 

P.h. 

Tomasovszky Mihály 

fő ispén 

Fogalmazvány. _ SzSzML XXI. 1. 1307/1947. A szabolcs-Szatmár-beregi választókerületben induló pártok Járásonkénti eredményeit lásd: 

Válogatott dokumentumok Szabolcs-Szatmár megye munkásmozgalmának felszabadulás utáni történetéből. Nyíregyháza, 1985. 410-411. old,

Nyíregyháza, 1947. szeptember 

/eleje/ 

A NEMZETI PARASZTPÁRT SZABOLCS MEGYEI TITKÁRSÁGÁNAK KIMUTATÁSA AZ 1947. 

AUGUSZTUS 31-IG ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK KÖZSÉGENKÉNTI EREDMÉNYEIRŐL: 

A koaliciós pártok választási 

eredményei: 

Az ellenzéki pártok választási eredményei 

1. 2. 3. 4. 6. 7. 8. 9. 10. 

MKP FKGP SZDP NPP DNP MFP MRP FMDP PDP 

Nyiregyháza 

Belterület 

1-26 szavazókör 

össz.: 2.250 691 1.347- 136 8.946 1.070 457 1.530 368 

Külterület 

1-21 szavazókörössz.: 

1.242 1.718' 619 1.162 4.280 704 94 1.989 138 

1• Dadái felső j . 

Buj 391 64 60 98 445 106 30 778 30 

Gáva 270 186 106 658 617 89 . 14 69 4 

Ibrány 1.002 99 414 259 1.204 223 25 69 14 

Paszab 204 9 78 113 15 300 9 8 2 

Rakamaz 710 246 351 167 1.116 158 8 14 29 

Tiszabercel 209 44 53 246 45 725 20 22 1 

Tiszanagyf alu 345 103 57 341 50 218 15 19 8

1. 2. 3. 4. 6. 7 . 8 . 9 . 10. 

MKP FKGP SzDP NPP DNP MFP MRP FMDP PDP 

Timár 154 108 42 116 543 44 3 27 , 4 

Vencsellő 237 25 55 196 1.307 86 6 11 6 

Viss 92 58 47 156 339 45 2 2 

- 

Kenézlő 303 54 52 77 529 93 10' 7 1 

• Zalkod 31 3 15 73 317 26 1 2 

- 

Balsa 100 35 53 363 364 50 3 5 7 

Szabolcs 76 

- 

20 117 117 27 10 1 5 

Összesen : 4.112 1.034 1.402 2.970 7 .008 2.190 156 1.034 110 

2. Nyi r.boqdányi j árás : 

Demecser 642 587 ' 202 177 266 103 29 146 112 

Kemec se 359 69 ' 79 353 80 48 12 1.090 44 

Kótaj 638 28 • 89 60 1.160 94 7 20 5 

Nagyhalász 1.011 382 168 725 815 556 118 72 

- 

Nyi rbogdány 247 13 129 232 231 56 12 246 17 

Nyi rpazony 255 49 84 137 637 228 13 145 54 

Nyi rszö Hős 268 137 51 154 126 31 2 45 2 

Oros 115 31 47 176 1.791 106 6 76 4 

Gégény 232 30 15 538 27 283 20 40 4 

Berkesz 151 42 27 48 46 165 12 11 20 

Kék 339 112 66 248 24 30 13 229 9 

Beszterec 212 112 25 276 5 8 3 90 12 

Nyi rté t 125 15 31 38 16 57 13 85 16 

Székely 294 51 57 14 127 42 3 151

1. 2. 3 . 4. 6. 7. 8. 9. 10. 

MKP FKGP SzDP NPP DNP. MFP. MRP. FMDP PDP 

Nyirtu ra 104 9 111 33 102 36 7 316 17 

Sényő 76 16 45 181 155 57 5 43 2 

Vasmegyer 150 17 26 222 34 47 12 359 27 

Tiszarád 103 99. 16 125 4 14 6 117 4 

Összesen : 5.321 1.799 1.268 3.564 5.646 1.961 293 3.281 360 

3. Dadái alsó járás: 

Büdszentmihály 423 270 242 862 79 66 42 2.988 88 

Polgár 983 57 223 646 91 70 41 2.582 100 

Tiszadada 98 899 187 487 33 60 12 80 54 

Tiszadob 916 515 302 90 42 205 23 325 34 

Tiszaeszlár 170 256 58- 615 165 45 9 464 '30 

Tiszalök 357 235 851 529 32 29 38 1.033 106 

Csobaj 136 174 46 223 16 36 7 36 

- 

Báj 72 61 25 113 26 185 16 4 

- 

Tiszaladány 69 101 54 470 51 46 3 27 1 

Tiszatardos 46 35 39 35 22 82 5 123 7 

Prügy 121 217 104 72 92 153 24 131 114 

Taktakenéz 72 20 73 149 9 213 39 58 2 

Görbeháza 290 146 179 398 24 12 

- 

94 4 

Uj tikos 71 50 17 214 20 6 2 154 9 

Uj szen tmargita 146 69 73 374 88 33 6 81 9 

Tiszagyulaháza 193 177 37 210 19 9 3 17 2

. 1. 2. 3 . 4 . 6. 7. 8. Q 10. 


Tiszabüd 286 107 89 59 207 52 11 8 ,38 

összesen : 4.449 3.389 2.599 5.543 1.016 1.202 281 '8.205 591 

4. Kisvárdai /járás: 

Ajak 33 5 7 59 1.181 137 9 10 2 

Dombrád . 527 46 133 348 216 2.057 101 16 36 

Gyulaháza 297 71 47 283 70 218 9 1 5 

Kisvárda 604 125 325 218 3.833 773 189 54 58 

Nyírkárász 235 43 62 73 694 131 44 112 6 

Nyírtass 110 248 53 278 485 71 6 14 6 

Pátroha 174 33 50 465 69 952 27 5 3 

Rétközberencs 90 47 5 174 44 368 21 3 4 

Döge 259 241 25 204 73 270 15 5 3 

Szabolcsveresmart 61 198 47 449 182 52 6 5 5 

Fényeslitke 83 32 36 115 594 334 36 8 3 

Komoré 37 16 11 31 4 35 66 4 

Pap 193 4 15 152 389 35 2 1 1 

Oéke 23 8 159 161 13 1 .. . 

Szabolcsbáka 252 258 33 150 18 83 7 3 4 

Anarcs 375 66 22 137 227 191 2U 9 10 

Ti szakanyár 80 294 87 94 18 279 26 9 2 

Kéke se 23 266 32 93 266 129 12 ... 

Összesen : 3 .756 1.993 1 .018 3 .765 S .050 6 .169 53b 255 148

1. 2. 3. 4. 6. 7. 8. 9. .10. 


5 . Tiszai járás : 

Mándok 341 919 156 66 543 194 10 10 34 

Tornyospálca 150- 452 99 91 625 77 6 7 15 

Tuzsér 203 45 43 61 . 18 624 38 5 4 

Ti szabezdéd 18 31 22 107 128 530 30 6 1 

Eperjeske 155 21 30 145 175 127 "10 2 . . . 

Tiszamogyorós 67 18 4 101 9 257 12 1 2 

Tiszaszentmá rton 163 6 33 191 10 193 6 1 1 

Zsurk 39 7 14 105 4 3 10 i 1 

Gyüre 142 220 38 153 20 11 4 8 

Kisvarsány 220 190 32 12 4 9 2 * • # 1 

Nagyvarsány 459 81 44 169 9 1 2 

Kopócsapáti 113 ' 5 23 105 274 44 2 1 1 

Révaranyos 87 75 27 220 141 18 10 2 

Záhony 101 21 67 27 55 337 19 16 2 

Győröcske 11 . .. 10 2 3 73 10 . . . ... 

Mezőladány 120 18 24 23 291 169 10 4 10 

Benk 68 20 14 63 153 4 10 

Uj kenéz 147 26 10 113 21 193 15 2 

Lövőpetri 110 44 22 77 128 32. 2 3 4 

Nyirlövő 111 35 3 32 187 25 2 10 10 

Gemzse 23 152 43 92 94 22 2 6 2 

Összesen: 2.848 2.386 7 58 1.955 2.744 3.092 204 124 112

6. Liqetaliaj. .iárás: 

ti 2. 3. 4. 6. 7. 8. . 9. 10. 


Nyiracsád 109 1.72Í 67 104 71 11 11 23 1 

Nyiradony 273 669 95 897 987 139 16 82 56 

• Nyirábrány 88 507 109 345 

Nyirbéltek 332 42 4 38 2 

Nyirlugos 137 227 50 61 1.251 92 5 11 • • • 

Nyirmártonfalva 

Nyirmihálydi 89 332 36 82 301 49 3 20 5 

Nyirgelse 100 135 11 86 591 25 6 2 

Penészlek 36 787 29 117 78 29 11 13 1 

Összesen: 832 4.378 397 1.692 3.611 387 50 193 65 

7. Naqvkállói .iárás: 

Balkány 238 230 104 1.357 669 102 7 746 36 

Bököny 196 59 47 99 725 106 5 31 4 

Kállósemjén 172 54 33 268 902 88 7 717 30 

Nagykálló 398 716 515 567 1.639 264 33 319 163 

Napkor 45 80 62 94 1.321 104 6 22 11 

Szakoly 69 299 77 259 418 103 7 66 3 

Uj fehértó 785 928 185 1.945 2.402 289 39 322 58 

Érpatak 110 18 32 323 922 94 38 5 

Gesztered 39 11 13 466 429 118 6 13 4 

-

1. 2. 3 . 4. 6. 7. 8 . 9 . 10. 

MKP FKGP SzDP NPP DNP . MFP. MRP FMDP POP 

Nagykálló 38 31 93 91 170 41 5 11 4 

Biri 88 9 13 191 350 40 4 25 1 

összesen: 2.178 2.435 1.174 5 .660 9.947 1.255 213 2.310 319 

8. Nyírbátori iárás: 

Encsencs 183 275 74 185 152 26 1 16 1 

Kisléta 135 56 60 150 535 64 2 46 1 

Má riapócs 131 15 . 35 125 931 25 9 g 2 

Nyi rbá tor 775 1.450 426 229 746 116 51 1 .282 71 

Nyírbogát 333 951 -102 248 163 83 22 2 7 

Nyirgyulaj 221 54 68 284 550 145 10 43 4 

Pócspe t r i 9 6 2 100 908 32 5 14 — 

Pi ricse 171 185 13 47 36 95 20 25 2 

Nyírpilis 132 46 61 69 366 25 

-- 12 1 

összesen: 2.090 3 .038 841 1.437 4.387 611 120 1.449 89 

9. Nyirbaktai iárás: 

Apagy 79 51 37 180 455 104 9 163 9 

Ófehértó 265 98 106 . 378 238 29 17 37 5 

Baktalórántháza 245 782 185 128 100 18 3 30 7 

Nyirké rcs 166 113 21 113 25 8 8 1 1 

Levelek 42 9 66 137 443 63 1 10 5

1. 2. 3. 4. 6. 7. 8. 9 . 10. 

MKP FKGP SzDP NPP DNP MFP MRP FMDP POP 

Magy 70 1 3 21 196 26 1 18 — 

Besenyőd 142 121 39 86 23 7 

-- 

6 — 

Vaja 220 468 119 437 22 129 7 15 

Őr 152 210 129 . 131 1 33 3 53 3 

Nyirmada 37.8 481 44 524 94 30 35 ' 294 21 

Pusztadobos 125 61 34 22 355 28 40 

Petneháza 50 10 24 118 484 137 11 6 1 

Laskod 181 62 11 244 11 22 2 

Ramocsaháza 279 216 14 99 108 38 3 2 2 

Nyiribrony 269 70 100 100 15 97 8 46 

Rohod 54 312 43 294 14 16 3 15 1 

Nyirj ákó 71 8 24 65 65 85 7 7 2 

összesen: 2.788 3.073 994 3.072 2.649 870 158 703 57 

Tisztázat. - 

PIArch. 284. f. 8. őe. VII . kötet . 36-46 . lap. 

Az NPP Szabolcs megyei Titkársága által készitett kimutatás az 1947-es országgyűlési választások 

adatain kivűl tartalmazza az 1945-ös nemzetgyűlési választásokon induló pártok eredményeit 

ugyancsak községenkénti bontásban, valamint az NPP járási titkárainak rövid jellemzését. Nyíregyháza 

esetében csak az 1947-es választások adatai vannak szavazókörönként részletezve, amelyből 

csak az összesítést közöltük. 

A szóbanforgó kimutatás nem egyezik pontosan a Szabolcs vármegye főispánjának a Belügyminisztérium 

Választási Csoportja számára készitett jelentésével /a járásonkénti összesítő adatokat 

közlő iratot lásd.: Válogatott dokumentumok Szabolcs-Szatmár megye munkásmozgalmának felszabadulás 

utáni történetéből. Nyíregyháza, 1985. 410-411. old./ Az irat közlését indokolja, hogy más 

forrásban található községi választási adatok rendkívül hiányosak, másrészt az eltérés ellenére 

arányaiban megegyezik a hivatalos járási összsitő eredményekkel.

Budapest, 1947. szeptember 15. 

KISS ROLAND, BELÜGYI ÁLLAMTITKÁR LEVELE SZAKASITS ÁRPÁD MI- 

NISZTERELNÖKHELYETTESHEZ, A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT TÓTITKÁRÁ- 

HOZ MANDÁTUMÁNAK MEGHAGYÁSA ÉRDEKÉBEN 

Főtitkár Elvtárs! 

Tegnap este telefonon felhivott Nyíregyházáról egy régi 

elvtárs, aki 30 évvel ezelőtt került a pártba, mint nyomdai 

munkásnő és az ottani nőmozgalomban most is nagy szerepet játszik. 

Elmondotta, hogy Nyirégyházán nagy megütközést keltett 

az az állítólagos pesti hir, amely szerint én lemondottam volna 

a szabolcsi mandátumról Pásztor Oózsef javára, s amennyiben 

ez igaznak bizonyulna, ez esetre máris sokan kijelentették, 

hogy akkor ők kilépnek a pártból. 

Én kijelentettem, hogy ilyen nyilatkozatot nem tettem ós 

ilyen közlésre senkinek sem adtam felhatalmazást. Érdekelt 

részről azonban tényleg felvetették azt az ötletet, hogy mivel 

kevés a paraszt képviselő, lemondásommal Pásztor Oózsefet lehetne 

mandátumhoz juttatni. Erre a régi elvtárs a következőket 

mondotta: 

- Pásztor mielőtt képviselő lett nem paraszt volt, hanem 

fagylaltárus. A fagylalt főszezonja pedig tudvalevőleg éppen 

nyóron van, a legnagyobb paraszti dologidőben. Milyen paraszt 

az , aki nyáron fagylaltot árul? 

A felszabadulás után földet igényelt és mint képviselőnek, 

összeköttetései révén sikerült is 11 hold földhöz jutnia, ami 

részben szőlő. Szántóföldi részekre azonban utóbb igazi parasztok 

jelentettek be igényt, éppen arra való hivatkozással, 

hogy Pásztor nem paraszt, és jelenleg is Nyiregyháza aszfaltos 

belvárosának közepén emeletes bérházban, első emeleti lakásban 

lakik, a Vay Ádám utca 6. szám alatt. /Ez egyébként megállapitható 

a nemzetgyűlési képviselők lakjegyzékéből i s . / 

/Az én tudomásom szerint Pásztor régebben k'bikos munkát 

is végzett, és ujabban fent jelzett lakásából annak szomszódságába 

költözött, Klár nagybirtokos lakásába./^-

Főtitkár Elvtárs, - én ehhez kommentárt nem főzök. Ellenben 

ismételten kérem, hogy az a testület, amely a szabolcsi 

mandátum ügyében véglegesen dönt, döntés előtt engem személyesen 

hallgasson meg. Az önnek átadott Írásbeli előterjesztést 

csak a Pártvezetőség iránti tiszteletből készítettem, 

hogy az ügy historikuma meg legyen örökítve ^s az mindenkor 

rendelkezésre állhasson. A súlyt azonban nem az abban foglaltaidra 

vetem, amik közül némely rész már úgyis túlhaladott, - 

a fősúlyt az ügynek politikai vonatkozásaira helyezem. Politikailag 

nem lehetne igazolni azt, hogy amikor Peyer Károlylyal 

szemben, aki a pártot jobbfelé elárulta és polgári párthoz 

csatlakozott, a párt olyan enyhén járt el, hogy még mandátumát 

is meghagyta egy eklatánsán jobboldali pálfordulása 

után, és ki sem zárta egészen addig, amig végül ő maga polgári 

párthoz csatlakozott, - viszont engem 30 éves múltammal, aki 

a felszabadulás óta is rendithetetlen hűséggel és buzgósággal 

kitartottam - ós természetesen továbbra is kitartok, - a párt 

munkájában a legnagyobb buzgósággal résztveszek, országszerte 

állandóan előadásokat tartok, a legkeresettebb előadók közé 

tartozom, akit budapesti és vidéki pártszervezetek állandó 

meghívásukkal elhalmoznak ugy, hogy azoknak csak részben tudok 

eleget tenni, - akinek 31 éves szocialista múltja tele van bátor 

szocialista cselekedetekkel ós a legsúlyosabb áldozatokkal, 

aki egzisztenciáját ismételten feláldozta meggyőződóséért, aki 

olyan területeken is becsületet szerzett a szocialista eszmének 

és a szociáldemokrata pártnak, ahová mások el sem juthattak, 

- engem most megfosztanák a mandátumtól, amelyet törvény szerint 

elnyertem, - akkor, amikor most is a pártvezetőség kiküldetésében 

járom az üzemeket és a pártszervezeteket és a választások 

után a pártvezetőséget hűségesen támogatva, megnyugtatni 

igyekszem a munkásokat, segitek felrázni a prolikat a választás 

utáni megrendülésükből, ós sikerrel buzdítom őket a további harcra. 

Ezt az ellentétes eljárást Peyerék és én köztem - politikailag 

igazolni megnyugtatóan lehetetlen lenne, nemcsak a párt 

közönsége előtt, amely engem előadásaimból jól ismer, becsül és 

szeret, hanem a többi demokratikus pártok előtt sem. 

Az én multam és országosan ismert nevem nem arra való, hogy

labdázzanak vele. Elvégre azt is figyelembe kell venni és meggondolni, 

hogy államtitkár vagyok miniszteri rangban, akinek 

a Belügyminisztériumban két és fél éves komoly munkával kiépített 

pozícióját is károsan befolyásolná a pártnak velem szemben 

tanúsitott ilyen elbánása. Nem lehet politikailag igazolni 

azt, hogy mikor a pártnak vannak fiatal képviselői, akikről 

senki sem tudja, hogy a felszabadulás előtt hol működtek a 

pártban, akkor nem az ő mandátumuk elcserélésével szaporítják 

a paraszt mandátumokat, hanem az enyémmel. 

E levél irása közben telefonálják a nyíregyházi szociáldemokrata 

rendőrök, hogy tegnap esti gyűlésükön nagy felháborodást 

keltett a tervezett mandátumcsere híre. 

Ugyancsak e levél irása közben telefonálják Nyíregyházáról, 

hogy a köztisztviselők, iparosok és kereskedők, akiknek 

ügyeit a nemzetgyűlési ciklus alatt állandóan, buzgón és eredményesen 

gondoztam, - felháborodva tiltakoznak a rnandátumcsere 

ellen. 

Ugyancsak régi elvtársak telefonálják, hogy a mandátumcsere 

rossz benyomást tenne a szabolcsi parasztság körében is, 

amelyre én - szerintük - nagyobb hatást gyakorolok, mint Pásztor. 

Szabolcs megye egy községében sem tarthattam gyűlést anélkül, 

hogy a hallgatók között ne akadt volna közbeszóló, aki 

felemiitette, hogy 1919 után velem együtt szenvedett a nyíregyházi 

börtönben. Sok helyen megkérdezték, hogy van a feleségem, 

aki a nyíregyházi internáló táborban, embertelen szenvedések 

között, bátor magatartásával "tartotta bennük a l e l 

ket". Mándokon azt mondták: - "Ó volt a mi védőangyalunk!". 

Igazságot követelek és védem a párt érdekét, amikor nem 

mondok le a mandátumról. Én a magam személyére nézve nem fenyegetőzöm 

semmiféle konzekvencia levonásával, de egyéb következményekért 

a felelősséget elhárítom magamtól azokra, 

akik döntenek. 

Elvtársi üdvözlettel 

Kiss 

Roland 

E levél aláírása után megjelent nálam Solymosi elvtárs,

a nyiregyházi városi pártszervezet titkára, és közölte velem, 

hogy ő is ugyanazon az állásponton van, amelyen Peredi elvtárs, 

a Szabolcs megyei titkár: - a párt érdekében kivánatos, 

hogy az elnyert mandátumot megtartsam, a mandátumcsere Szabolcsban 

tovább gyengitenó pártunkat. - 

Fogalmazvány. - PIArch. 762. f. 28. őe. 

Meg j eqyzés: Az SzDP egy mandátumot szerzett a szabolcs-szatmár-beregi 

választókerületben. A listavezető Rónai Sándor a 

borsodi mandátumot tartotta meg, helyette azonban az országos 

nagyválasztmány nem a második helyen jelölt Kiss Rolandot, ha 

nem Pásztor Oózsef pótkópviselőt hivta be a parlamentbe. 

Kiss Roland Pásztor Józseffel kapcsolatos megjegyzéseit 

mellőzöttségéből fakadó sórtődöttsóge motiválta. Pásztor valóban 

földnélküli kubikus volt, aki - más munka hiján - nyáron 

fagylaltérusitással, télen favágással vagy cukrász-sütemény 

árusításával tartotta el a családját. A földosztáskor 2 kh 

szőlő juttatásban rószesylt. A felszabadulás után Nyíregyháza 

polgármesteri hivatalának kulturtanácsnoka ós Szabolcs megye 

nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselője 1945 ós 1949 

között. Ebben a minőségében utalták ki számára a Kiss Roland 

levelében is emiitett szolgálati lakásokat.

Mátészalka, 1947. szeptember 17. 

AZ SZOP SZATMÁR MEGYEI TITKÁRSÁGÁNAK JELENTÉSE A VIDÉKI TITKÁRSÁGNAK AZ AUGUSZTUS HAVI TAGLÉTSZÁMRÓL 

Járás 

tjeve: 

ipari 

munkás 

Földmunkás 

Kia-/íör- Kispapa/ 

bir- ros és 

tokos kisker. 

Közlek. 

alkálin . 

Értelmiségi 

Szabad- Közalfoqlalk. 

kaim. 

Katona és 

rendőr 

Bányász Eqyéb 

FérfiN

Mátészalka, 1947. november 26. 

VÉGVÁRI OTTÓ JÁRÁSI TITKÁR JELENTÉSE AZ SZOP MÁTÉSZALKAI JÁ 

RÁSI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK AZ 1947. OUNIUS 1. ÓTA VÉGZETT 

MUNKÁJÁRÓL 

• 

összefoglaló jelentés 

az Első Járási Végrehajtó Bizottsógnak 

Tisztelt 

Elvtársak! 

A mai nappal - központi utasitás alapján - megalakult a 

Mátészalkai Járási Végrehajtó Bizottság. A most megválasztott 

vezetőségre, de minden egyes végrehajtó bizottsági tagra a 

mai nappal igen komoly feladat vár,annál is inkább, mivel ez 

a végrehajtó bizottság hivatott a Szociáldemokrata Pártot 

- járási viszonylatban - politikailag irányitani ós felvilágosítani 

. 

Az irányítás tág fogalom, éppen ezért ez a végrehajtó 

bizottság és minden egyes tagja - kötelességszerűen - a járásban 

minden téren előforduló problémákkal kell, hogy foglalkozzon. 

Amint látom, a szervezetek legharcosabb elvtársai 

vannak i t t jelen, ami biztosítéka annak, hogy ez a járási 

végrehajtó bizottság a jövőben valóban komoly, eredményes 

munkát fog kifejteni. Hogy azonban a járási végrehajtó bizott 

ság tiszta képet kapjon a jelenlegi párthelyzetről, engedjék 

meg, hogy röviden, vázoljam a járási titkárság eddigi munkaját. 

A mátészalkai járási titkárság hivatalosan 1946. év 

eleje óta létezik. Az elmúlt időben /az elfekvő okmányok szerint/ 

ez a titkárság nem sokat tett, ha tett i s , sajnos igen 

sok helyrehozhatatlan hibát. Igaz, akkor nagy hanggal bár, 

de igen kevés eredménnyel. így jutott el ez a járási titkárság 

1947. június l-hez, amikor is a régi titkórságot felváltották, 

és ezzel átvettem a mátészalkai járási titkárságot. 

Miután láttam, hogy igen nehéz feladattal kell megküzdenem, 

legelsősorban a mindennapos üres frázisokból áttértem,

eálltam - kisebb hanggal ugyan, de annál nagyobb erővel - a 

cselekedetek vonalára. Engedjék meg elvtársaim, hogy ezzel 

kapcsolatban ugy az előző, mint az utóbbi idők munkáját kis 

statisztikai adatokkal világítsam meg: 

1947. évi június hó 1-én a járási titkárság 27 szervezetet 

számlált, amelyből ténylegesen csak 19 szervezet működött, 

s egyben kimutattak mindösszesen 2.496 párttagot. Sajnos, ez 

a létszám csak megtévesztés volt, mivel megállapitást nyert, 

hogy legfeljebb csak az 50 %-a volt meg a kimutatott és vezetett 

létszámnak. 

Ounius 1. óta azonban a járásban valóban kiépült a 27 

szervezet, és a most pontosan vezetett kimutatás szerint a 

valóban meglévő 27 pártszervezetnek a létszáma mindösszesen 

2.038 fő. Az i t t mutatkozó, előzően emiitett 2.496 fővel szemben 

a valóban meglévő létszám közötti differencia is bizonyítja, 

hogy akkoriban csak hozzávetőleges nyilvántartást vezettek, 

illetve, hogy semmi komolyabb alapja nem volt a titkárságnak, 

hogy mindent csak elképzelés alapján kezeltek. Ez természetesen 

a különböző szervezeteknek is felróható, mivel a 

szervezetek vezetőségei adatokat egyáltalán nem szolgáltattak 

a járási titkárságnak. 

1947. évi június hó l-ig a járásban havonta 300-400 bélyeget 

adtak el, ebből a mátészalkai szervezet egymaga felvásárolt 

havonta 200-280 db tagsági bélyeget. Ez azt jelenti, 

hogy a járási titkárság, valamint a szervezetek egyáltalán 

nem törődtek eme ügy nagy fontosságával. /Itt megemlitem, hogy 

tisztelet a kivételnek: a mátészalkai szervezet./ Sajnos még 

ma is valósággal presszionálnom kell egyes szervezeteket, hogy 

pártjukkal szemben teljesítsék ebeli kötelezettségüket. Ez 

igen szomorú, annál is inkább, mivel az egyes tagok azt megkövetelik, 

hogy a párt mindent kövessen el érdekükben, azonban 

hogy azok legalább hozzájárulnának a párt erősségéhez, 

azt nem igen akarják. Felkérem a tagokat, hassanak oda, hogy 

minél nagyobb számban vásárolják fel a tagsági bélyegeket, 

még akkor is, ha azt hirdetik, hogy más pártok ezt nem kívánják 

tagjaiktól. Ezen keresztül meg kell mutatnunk, hogy a mi 

tagjaink különbek, mint a más pártok tagjai, áldozatkészebbek 

és áldozatvállalóbbak . Elsősorban személyes példaadásunkkal

érhetjük ezt e l , és minden egyéb vonatkozásban is igy van. 

Az uj helyzettel kapcsolatban a tettek alapján ez is gyökeresen 

megváltozott. Ma az elfekvő okmányok bizonyitják, havonta 

a múltban eladott 200-280 db- al szemben ma havonta 

1100-1250 db tagsági bélyeg fogy el. Ezt mint már mondottam, 

feltétlenül meg kell emelnünk. Ma ugyan cca. 1100 fizető taggá 

1 rendelkezünk a járás területén, de el kell érnünk a taglétszám 

szerinti fizető taglétszámot. Tudom, hogy a vidéki 

szervezeteknél ez igen nehéz feladat, mivel a szervezeteknél 

adminisztrációs ügyekben járatlan elvtársak vannak, de öntevékeny 

ós rugalmas cselekedetekkel mindent el lehet érni. 

Egyben bejelentem, mint ahogyan azt már a 4. sz. körlevelemben 

is ismertettem, hat községet vett át a mátészalkai 

járási titkárság a fehérgyarmati járási titkárságtól, hogy a 

munkát, szervezést kibővithessük a Szociáldemokrata Párt érdekében. 

A mátészalkai járási titkárság igy jelenleg nem 27, 

hanem 33 községgel, illetve szervezettel rendelkezik. Ezzel 

a legnehezebb ós a legtöbb munkát végző titkárság a megyében 

a többi járási titkárságokkal szemben. A szervezetek látogatása 

során a szervező titkárnak havonta 400-500 km-t kell meg 

tennie, amely természetesen igen nagy feladat. 

Az egyes szervezetek látogatása során - mint ahogyan azt 

önök is tudják - a sok községre való tekintettel havonta egyszer 

tart a járási titkár pártnapot, illetve végrehajtó bizottsági 

értekezletet, vagy egyéb előadást a vidéki szervezeteknél. 

Ettől természetesen nem térhetünk el. Igen kivonatos 

volna, ha a vidéki szervezetek vezetőségei legalább még ezen 

felül is egyszer tartanának pártösszejövetelt, annál is inkább, 

mivel a mostani téli időszakban a vidéki dolgozók jobban 

ráérnek. 

Igy állandó kontaktus épült ki a szervezetek és a járási t i t 

kárság között. Ezen kivül minden héten szerdán a járási t i t 

kár hivatalos napot tart a járás székhelyén, mely az eddigi 

eredmények szerint igen bevált, mert a vidéki szervezetek 

tagjai ezeken a szerdai napokon csoportosan keresik fel a járási 

titkárt ügyeik elintézése végett. Ez a szerdai nap, valamint 

a havonta egyszeri kiszállás gyökeresen megváltoztatta 

azt a bizalmatlanságot, melynek a múltban tanúi voltak azok

az elvtársak, akik a mozgalmat szemmel kisérték. Ez a munka 

most fejlődést mutat, és pártunk erősségét bizonyitja. 

A fenti adatok mellett meg kell, hogy emlitsem, 1947. június 

l-ig adminisztráció sem igen volt. A különböző szervezetek 

ugyan leveleztek a járási titkársággal, sajnos azonban az 

elfekvő papirokkal bizonyitható, hogy minden ügy adaktóvá vált 

Ezen a téren is hatalmas lépéseket tettünk 1947. június 1-étől 

A szerdai napok beállításával 438 ügyet dolgozott fel a 

járási titkárság, ebből a tagoknak kedvezően, illetve eredményesen 

elintézett 300 ügyet. Ez igen nagy bizalomra késztette 

elvtársainkat a járási titkárság munkájával szemben. A szerdai 

napon a nagy torlódások miatt a helyi titkárság bevonásával az 

egyes panaszokat, illetve ügyeket személyesen intézzük el. Az 

utóbbi időben mind eredményesebben. 

1947. június 1. óta ... SZIM-szervezet"'' létesítését segítették 

elő /a járásban/, amelyek szintén igen szépen fejlődnek 

Sajnálatos tény azonban, hogy a női mozgalmat mindezideig nem 

sikerült - az eddigi elfoglaltságok miatt is - nagyobb mérvben 

létrehozni. Ez szintén önöktől is függ. Szeretném, ha a mai 

nappal eltávozva, máris lépéseket tennének ezirányban. Remélem 

azonban, hogy a jövő hónap folyamán minél több községben ez is 

megvalósu1. 

A járási titkárság ez idő szerint készpénzzel, de tartozással 

sem bir. Az ellenőrzést a Központi Titkórság és a Vármegyei 

Titkárság gyakorolja. Eddig ilyen vizsgálat a Vármegyei 

Titkárság által már kettő izben történt, amikoris mindent a 

legnagyobb rendben találtak. 

A fentiek után engedjék meg, hogy röviden vázoljam a 

járási titkárság által fél év alatt elvégzett munkát: 

108 napot töltöttem az egyes községekben. 26 népgyűlést, 

44 pártnapot, 5 üzemi pártnapot, 110 végrehajtó bizottsági értekezletet 

és 128 egyéb előadást /panasz-felvételt, kulturelőadást, 

stb./ tartottam. 

Nem mulaszthatom el, hogy feltétlenül ki ne hangsúlyozzam, 

hogy a mátészalkai járás szervezeteinek újbóli életre 

hívásában igen nagy része van a mátészalkai végrehajtó bizottságnak. 

Egyébként azt is megemlítem, hogy a járásban a következő 

szervezetek - szerintem - minta szervezetnek számítanak.

mivel ezeknél a szervezeteknél valóban igen komoly pártéletet 

tapasztaltam : 

1. Mátészalkai szervezet 

2. Nagyecsedi 

3. Nyircsaholyi 

4. Ópályi 

5. Szamosszegi 

6. Kocsordi 

7. Nyirmeggyesi 

Nagyon szeretném, ha - mint ahogyan ezt tervbe vettem 

- a legközelebbi negyedéves beszámolóm alkalmával közölhetném 

a járási végrehajtó bizottsággal, hogy a mintaszervezetek 

létszáma emelkedett. Természetesen ez nemcsak rajtam múlik. 

Mindezt azért soroltam fel, hogy a most megalakult járási 

végrehajtó bizottság lássa, hogy rövid ittlétem alatt milyen 

nagy változás állott be, de ezt egyébként úgy gondolom, személyesen 

is tapasztalták. De ezzel az eredménnyel nem elégedhetünk 

meg. Igen fontos, hogy még nagyobb eredményeket mutassunk 

f e l , hogy ez a jórós ugy megye viszonylatban, mint esetleg 

országos viszonylatban is minta járásnak tűnjön k i . 

Ezért most ismételten - bár ezt már irásban többször adtam ki 

- felhivom az elvtársak figyelmét az alábbiakra: 

/Kérem a most elmondottakat feljegyezni!/ 

1. Minden szervezet haladéktalanul vizsgálja át nyilvántartását, 

és ott, ahol a nyilvántartási lapokat még nem fektették 

fel teljesen, azt pótolják. /Amely szervezet részére 

nyilvántartási lap szükséges, ugy azt kérem az értekezlet 

után bejelenteni, hogy azokat kiadhassam. A nyilvántartási 

lapokért fizetni nem k e l l . / 

A nyilvántartási lapokot kérem a 4. sz. körlevélben leirtak 

szerint csoportosítani. ABC csoportositás . 

2. Minden párttagnak legyen párttagsági igazolványa, ós abban 

benne legyen a minden havi tagsági bélyeg is. 

3. Felkérem az elvtársakat, miután ez a járási végrehajtó bizottság 

minden hónapban egyszer feltétlenül össze fog ülni, 

i l y esetekben hozzák magukkal az összes változásokat is.

Pl. kilépés, elköltözés, uj tagok belépése, stb-nek a bejelentését. 

Ilyenkor kérem közölni az illető elvtárs nevét, 

foglalkozását is, hogy a változásokat a járási központi 

nyilvántartáson is átvezethessem. 

4. Mint már emiitettem oly sokszor, minden szervezetnél fel 

kell fektetni egy ellenőrző füzetet, amibe a szervezettel 

tárgyaló, vagy látogctó bejegyzi, hogy milyen céllal tárgyalt 

a szervezettel. Vagy beirja, milyen előadást tartott 

az elvtársaknak. Ez a füzet mindenkor az elnöknél legyen 

/egységesen a járásban/. 

5. A pénztári könyv kezelésére kérem mindenütt nagyobb súlyt 

fektetni, nehogy ebből kifolyólag valamilyen - későbbi - 

rágalom felmerülhessen. Itt megemlitem, hogy az újonnan 

idecsatolt szervezeteknek ha még nem volna pénztári könyvük, 

ugy azt i t t beszerezhetik. Db-ja 3 Ft. A mikénti kezelésére 

kiszállásom alkalmával útmutatást adok. 

6. Ott, ahol még nem volna meg, vegyenek egy vékony füzetet, 

amelyet iktatónak - kiszállásom alkalmával azt személyesen 

fogom felfektetni -, hogy minden kiküldött postát szabályosan 

kezelhessünk. Azt hiszem talán teljesen felesleges 

hangsúlyoznom, hogy minden párt-ügyirat bizalmas, tehát 

zár alatt tartandó. 

Végezetül megemlitem, hogy ez a jórási végrehajtó bizottság, 

miután erre már megállapodtunk, miden hónap ...héten.. napon 

/sic!/ fog összeülni. Kérem a járási végrehajtó bizottságnak 

minden tagját, hogy a megjelölt napon nem csak saját érdekében, 

de szervezete érdekében is feltétlenül jöjjön be. 

Egyben engedjék meg, hogy nyomatékosan felkérjem szives 

támogatásukra, mert úgy gondolom, ha továbbra is - lehetőleg 

- még fokozottabb lelkesedéssel és szocialista öntudattel 

végezzük munkánkat, elérhetjük, hogy tényleg komoly pártegység 

épül fel. Meg vagyok győződve, ha hétről-hétre, 

napról-napra még többen bekapcsolódnak aktiv munkájukkal a 

mozgalomba, akkor rövidesen még nagyobb eredményeket fogunk 

tudni felmutatni, és ezzel hathatósan elősegitjük a szocialis-

ta társadalom mielőbbi megvalósítását. 

Mátészalka, 1947. évi november hó 26-án. 

B a r á t s á g 

I 

P.H. 

Végvári Ottó 

járási titkár 

Fogalmazvány. - PÍArch. 283. f. 16/326. őe. 

számadat hiányzik 

Ez úton is köszönjük Murczkó Károlynak az iratokat 

jegyzetek összeállításához nyújtott segítségét. 

kiegészítő

Az 1947. augusztus 31-i vÃ¡lasztÃ¡sok Ã©s a - Magyar Nemzeti LevÃ©ltÃ¡r ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?