adalékok a szabolcs megyei elemi iskoláztatás történetéhez

katolikus, az izraelita és az evangélikus következett. Kis számban éltekmég a megyében az unitárius és a görög keleti vallás hívei is. A felekezetimegoszlásnak megfelelően a tanköteles gyermekek számára ref., róm.kat, gör. kat., izr. és evangélikus elemi iskolákat állítottak fel az egyházak.Az unitárius és a gör. keleti tankötelesek számára felállított elemiiskolákról nincs tudomásunk. A tanulók kevés száma és területi elszórtságamiatt ők más felekezet iskolájában tanultak. Az iskolába járatott tankötelesekfelekezetek szerinti megoszlása 1876—1911 között a következővolt:a- 1 0Tanév Ref. R. kat. G. kat. Izr. Evang.1876/77 9 433 5 680 3 999 2 294 1 7091881/82 10 064 6 135 3 808 1 878 1 9911882/83 9 937 6 336 3 620 2 070 2 1771883/84 10 503 6 539 3 980 2 288 1 9591884 85 10 653 6 236 3 838 2 450 1 9991885/86 11 076 6 662 4 240 2 961 2 1321889/90 12 659 8 083 4 802 3 184 1 1951891/92 14 358 9 508 5 848 3 850 2 1371892/93 14 511 10 619 6 233 3 916 2 1971910/11 14 173 9 006 5 079 1 818 2 504Az iskolába járó fenti tankötelesek kimutatásából megállapítható, hogya ref. és a róm. kat. vallású gyermekek képezték a tanulók nagyobb részét.A tanulók számának változása mutatja, hogy 1876-tól a beiskolázásfokozatosan emelkedett a század végéig, ekkor azonban — az ev. tanulókkivételével — erőteljes csökkenés következett be. Igen szembetűnő ez acsökkenés az izraelita tanulók esetében, melynek okait később részletezzük.A felekezeti iskolákba járó tankötelesek számára a következő iskolákálltak fenn: 11Tanév Ref. R. kat. G. kat. Izr. Evang. Összesen1875/76 9 7 7 ? 7 3291876/77 ? ? ? 7 17 3441880/81 7 ? ? ? 17 2H4*1881/82 122 73 47 (i 17 2651882/83 123 68 47 9 8? 255?1883/84 124 73 47 10 18 2721884/85 124 73 47 15 18 2771885/86124 74 47 18 lí! 2811889/90 129 75 49 20 18 2911891/92133 75 51 20 17 2961892/93 131 7« 52 20 17 2961900/01 135 83 54 17 17 3061904/06 118 78 4!) 15 18 2781910/11 117 79 44 16 26 282* = a nagymértékű csökkenés az 1876-ban bekövetkezett megyerendezés következménye!

A fenti táblázatban szembetűnő, hogy az 1882/83-as tanévben a tanfelügyelői jelentésaz előző évi 17 ev. iskolával szemben csupán 8 elemi iskola létezéséről számolbe. Ez minden bizonnyal tévedésen alapul. Ugyanis az ág. ev. felekezet már az1869/70-es tanévben 9 városi és 9 tanyai, azaz összesen 18 iskolát tartott fenn. Ezekben18 rendes és 6 segédtanító 1410 ev., 39 r. kat., 23 g. kat, 12 ref. és 3 izr., öszszesen1487 gyermeket tanított. 1 2 Az említett 18 iskola közül 17 elemi volt, egy pedigpolgári. Az utóbbiban Pazar István és Szénfy Gyula tanított. Az iskolák számaaz 1876/77-es tanévben is 17 volt, csupán az összetételben történt változás. Ekkorugyanis a tanyai iskolák száma 10-re emelkedett, melyekben a következő tanítókdolgoztak: (tanyák nevei) Mátsánszky Sámuel (Felső-Badur), Tomasovszky Károly(Alsó-Badur), Kirtyán Mihály (Antal-bokor), Hrenkó András (Racskó-bokor), VálentPál (Manda-bokor), Csernák János (Újtelek), Garay Márton (Nagycserkesz), FábiánMárton (Kiscserkesz), Vietórisz András (Sulyán-bokor), Mráz János (Henzsel). A városbandolgozó tanítók — a polgári iskola tanítóival együtt — a következők voltak:Stoffán Lajos, Mráz Károly, Zsák Endre, Rúzsa Endre, Gdovin Endre, Kabzsuda Dániel,Boczkó Lajos, Hudák György, Gerhard Soma (Sámuel), Szénfy Gyula, PazarIstván és Gdovin János. 1 3összesen tehát az ev. felekezet iskoláiban 24 tanító dolgozott.Mivel az 1881/82-es tanévben is 17 elemi iskoláról van tudomásunk, valaminta következő tanév iskolaszéki és tanítóegyleti jegyzőkönyveiben a tanitók és iskolákszámának csökkenéséről semmilyen bejegyzés nem található, továbbá az 1883/84-es tanévben feltüntetett 18 elemi iskola dokumentált, kellő biztonsággal állíthatjuk,hogy a kérdéses tanévben nem 8, hanem legalább 17 elemi iskola működött. Ezzela megye felekezeti iskoláinak száma 255 helyett 264-re.módosul!Az egyes felekezeti iskolák számának változását tekintve megállapítható,hogy a ref., a róm. kat. és gör. kat. iskolák száma fokozatosan emelkedetta századfordulóig, míg az ev.iskolák száma 1877—1901 között változatlanmaradt. Az izraelita elemi iskolák száma csekély mértékű emelkedéstmutatott. Ezek az adatok azonban önmagukban még nem tükrözika felekezetek közötti iskoláztatási különbségeket. Ehhez meg kell vizsgálnunka felekezetekhez tartozó tankötelesek beiskolázási arányait is,melyhez az I. sz. melléklet ad segítséget. Ebben a tankötelesek száma mellettfeltüntettük az iskolába járók és nem járók számát, valamint az utóbbiakarányát százalékban1 4 - 1 , 8is.Az iskolázatlan tankötelesek felekezetek szerinti százalékos kimutatásábólmegállapítható, hogy közel 10 év alatt átlagban a reformátusok9,10 százaléka, a róm. katolikusok 11,69 százaléka, az evangélikusok 12,70százaléka, a gör. katolikusok 13,27 százaléka és az izraeliták 17.30 százalékamaradt távol az iskolától. Megfigyelhető, hogy az átlagokat az 1893-asév erőteljesen negatív irányban befolyásolta. Ebben az évben ugyanis atankötelesek száma ugrásszerűen megemelkedett, s e megnövekedett tanulólétszámota meglévő iskolák nem tudták befogadni. Míg az 1886—1890 között az egy évre számított tankötelesek számának változása a r.kat.—g. kat.—ref.—ev.—izr. sorrend szerint +604, +235, +478, —83.+55, addig 1892—93-ban ez a változás +2270, +845, +481, +639, +317volt; az egy évre számított átlagos emelkedés tehát 1886—1890 között 258,1892—1893 között pedig 910 gyermek volt. A tankötelesek számának 1893-ban bekövetkezett ugrásszerű emelkedése két okra vezethető vissza, egyrésztaz 1887-ben születettek nagy számára és a következő években a me-

gyébe — főként Szatmár és Bihar megyékből — irányuló nagyobb arányúbetelepülésre, másrészt pedig a megismételt és pontosabb összeírásra.Ez utóbbit ugyanis nem az egyházi anyakönyvek alapján végezték,hanem házról házra járva. A helyzetet még súlyosbította, hogy több iskolaépülete életveszélyessé vált, vagy összedőlt, s ezekben a tanítás szünetelt.Pl. Pazonyban, ahol 76 ref. tanköteles volt „ . .. az iskola rosszaságamiatt a tanulók a templomban helyeztettek el", vagy Ibrányban a 149ref. lány tanköteles „ . . . az iskolai épület rosszasága, s túl zsúfoltsága miatt...a paplak egy szobájába helyeztettek". 19Az anyagi nehézségek ellenére a felekezetek erőfeszítéseket tettek a sajáttanköteleseik beiskolázása érdekében. Erre enged következtetni az atény, hogy a beiskolázottak száma határozottabb növekedést mutat, minta tankötelesek számának emelkedése. (Kivételt képez a már említett 1893-as tanév!) Ez a tendencia az izraelita vallásúak esetében igen szembetűnő:az 1884-es 63,95 százalékos beiskolázás 1893-ra 89,56 százalékra emelkedett.Ez a fokozottabb emelkedés a nyilvános izraelita elemi iskolák számánaknövekedésével és az ún. zugiskolák megszűnésével, megszüntetésévelmagyarázható. (L.: Zugiskolák)Ha a megyében működött összes elemi iskolákhoz viszonyítjuk a felekezetiiskolákat, akkor a következőket állapíthatjuk meg: az 1875—76-ostanévben az iskolák 96,8 százaléka volt felekezeti, arányuk 1392—93-astanévre 94,3 százalékra csökkent. Ezen idő alatt országos viszonylatban nagyobbmértékű volt a csökkenés: míg az 1869-es évben a 13 798 népoktatásitanintézet közül 13 324, azaz 96,6 százalék, az 1893-as évben pedig a16 942 tanintézet közül 13 924, azaz 82,2 százalék volt felekezeti jellegű. 20Szabolcs megyében még a századfordulón is, 1901-ben a felekezeti iskolákaz összes iskolák 93,9 százalékát alkották. Ez az arány csak az 1910—11-estanévre csökkent 85,5 százalékra. Ez a csökkenés a következőkkel magyarázandó:1901-ben még 306 felekezeti iskola volt, de 191 l-re ezek közül24 iskola megszűnt, illetve községivé, államivá alakult, azaz számuk 282-re csökkent. Ezzel szemben 1901-ben a 14 községi, 5 állami és egy magániskolából191 l-re 31 községi, 11 állami és 6 magániskola lett. A nem államielemi iskolák számának ilyen arányú növekedése, részben a magyarosításitörekvésekkel van kapcsolatban. (Lásd a II/1-es és II/2-es mellékletet!)A felekezeti iskolák a megyében zömmel egytanítós és osztatlan iskolákvoltak. Csupán a század utolsó éveiben építettek olyan iskolákat, melyekbentöbb tanterem és több tanító is dolgozhatott. E tekintetben jópéldát mutatott az evangélikus felekezet, amikor Nyíregyházán 1893-banegy ,,palotaszerű" iskolát építtetett. Ez valóban korszerű iskola volt: azemeletes épületben 10 tanterem kapott helyet, amelyben 10 rendes és egy

segédtanító kezdte meg működését az 1893—94-es tanévben. Az iskolaépítési költsége 86 000 Ft volt, ezenkívül 6 tanítói lakás is megépítésre került,összesen 9500 Ft költséggel. 21A századforduló iskolai helyzetét jóltükrözi Wilt György tanfelügyelő 1904-ben készült összesítése a megyébenműködő elemi iskolaszékekről és az alkalmazott tanítókról. (L.: III.áz. melléklet!) Ezek szerint a feltűntetett 133 szabolcsi településen 237 felekezetiiskolaszék működött, melyekhez összesen 332 tanító tartozott. Azegyes községek kimutatása alapján megállapítható, hogy azokban 2—3,sőt 4 különálló elemi iskola is működött. Pl. Buj községen 4 iskolaszék:nevezetesen r. kat., g. kat., ref. és izr. állott fenn összesen 4 tanítóval.Ajak, Gelse, Kenézlő, Kisléta, Mada, Oros, Piricse és Tass községekben3—3 iskolaszék működött 3—3 tanítóval.- A települések zömében egy iskolaszékhezegy tanító tartozott. A nagyobb településeken, mint pl. Nyíregyházán,Nagykállón, Polgáron, Kisvárdán egy-egy iskolaszékhez 2—7, sőta nyíregyházi ev. iskolaszékhez 27 tanító is tartozott. 22Ez utóbbi azonbannem jelentette azt, hogy egy iskolában tanítottak és ott osztott tanításfolyt. Ugyanis ha egy felekezeti iskolaszék kettő vagy több tanítót alkalmazott,akkor a tanköteleseket nemenként szétválasztották és összevontantanították az I—IV. osztályt, esetenként az I—VI. osztályt is. Nagyobbtanulói létszám esetén, mint pl. a nyíregyházi ev. népiskolában egy-egy tanítóa fiú I—II., a III—IV., az V—VI. osztályokat tanított, s hasonló csoportosításbanoktatták a lányokat is. A megyében 1908-ig teljesen osztottelemi iskola nem volt. (L.: IV. sz. melléklet!) Mindezek alapján teljes biztonsággalkijelenthetjük, hogy az egytanítós és osztatlan iskola kifejezésekugyanazt az iskolát jelentették.2. A községi elemi iskolákElső népoktatási törvényünk elrendelte, hogy minden olyan községben,ahol népiskola nem működik, azok felállításáról és fenntartásáról a polgárijogokkal rendelkező község köteles gondoskodni. Ha a községben a márlétező felekezeti iskola a tankötelesek befogadására nem képes, illetve halegalább 30 olyan tanköteles található a településen, akik szülei a hitfelekezetáltal fenntartott elemi iskolát nem kívánják igénybe venni, szinténközségi iskolát kell szervezni. Az így felállított és a községi vagyonbólfenntartott elemi iskolák olyan hitfelekezet nélküli intézetek, amelyeket aközség lakói — bármely felekezethez is tartoznak — igénybe vehetnek.A község jövedelméből az ott működő felekezeti iskolák is segélyezhetek,fenntarthatók, de ezen jövedelmek elosztása „igazságos arányban" valósíthatómeg. Az iskolák fenntartásához a helyi hatóságok a polgári lakosságtól— iskolaadó címen — az állami egyenes adó 5 százalékát szedhe-

tik be. Ezen adónem kivetését és behajtását az 1876. évi XXVIII. tc. kötelezőjelleggel előírta. A községi népiskolákra vonatkozó teendőket és aközségi hatóságok hatáskörét az „Utasítás a polgári községek számára" c.miniszteri rendelet állapította meg.A Lex Eötvös fentebbi rendelkezései a tankötelezettség egyik alapvetőfeltételének megteremtését, az iskolák létrehozását és fenntartását szolgálta.Az ország területén jelentős volt ugyanis azon községek száma, ame-,lyek semmilyen iskola működését sem tudták kimutatni. 1869-ben pl. 1593községben 23 , 18 70-ben pedig 1712 községben és településen nem volt iskolahazánkban. 24 Az iskolával nem rendelkező községek száma — a rendelkezésekhatására — a következő mértékben csökkent: Trefort Ágoston1873. évi 12 041. sz. rendeletének nyomán készült kimutatás alapján 801község 25 , 1880-ban 274, 1881-ben 237, az 1891—92-es tanévben pedig mégmindig 214 község nem tartott fenn iskolát. 23 Az említetteken kívül jelentősvolt azon községek száma, amelyek más településsel közösen tartottakfenn iskolát; ilyen község 1869-ben 972, 1880-ban 1876, 1881-ben1808, és 1891—92-es tanévben 1757 volt. Összesen tehát, az utóbbiakat isfigyelembe véve, az országban 1869-ben 2570, 1880-ban 2150, 1881-ben2045, az 1891—92-es tanévben 1971 község, az összes településeknek 1869-ben 20,3 százaléka, 1892-ben pedig 15,5 százaléka saját közigazgatási területénelemi iskolát nem tudott kimutatni. 23A valósághoz tartozik, hogy azemlített községek többsége kis lélekszámú volt. Egy 1893-as jelentés szerintugyanis 1505 önálló községet nem lehetett népiskolák felállításárakötelezni, mert lakosainak lélekszáma nem haladta meg a 250 főt. 20Az ország területén a községi elemi iskolák száma a törvény megjelenéseután csak kevés mértékben emelkedett: az 1868-ban kimutatott 479községi iskola az összes iskolák jelentéktelen hányadát képezte. Számuk1893-ban 1952-re emelkedett, de még így sem érte el az elemi iskolák 12százalékát. 27Szabolcs megyében a népoktatási törvény megjelenése után csak néhány,csekély lélekszámú településen hiányzott az iskola. Az 1876-banbekövetkezett megyerendezés után a „saját helyi elöljáróval" rendelkező135 község közül csupán Kisbákán és Ontelken nem volt iskola, így nemtartozott azon 11 megye közé, melynek minden községe iskolát tartottfenn. 23A szomszédos megyék iskolával való ellátottságát tekintve viszont„előkelő" helyet foglalt el, mert Biharban 113 (?), Szatmárban 15, Ungbanés Beregben 57 község nem tartott fenn egyetlen iskolát sem. 29Az említettkét szabolcsi településen élő tankötelesek azonban nem maradtak iskolázatlanok,mert Kisbákáról Nagybákára, Öntetekről pedig a közeliDombrádra jártak át, ahol felekezeti jellegű iskolákban, oktatásban részesültek.30

Községi jellegű elemi iskola a megye területén 1868-ban még nem volt.Ezek megalakulása csak az 1870-es években kezdődött. 1873-ban bizonyosatcsak egy községi iskola létezéséről tudunk, amely Nyírbátorban működöttegy tanítóval. 1876-ban Kiss József tanfelügyelő az iskolák jellegszerinti kimutatásában, az V. pont alatt egy községi iskolát említ, de aXV. pont alatt a következőket írja: ,, . . . 2. A Pappon lévő, s legnagyobbrészben méltóságos báró Horváth-Rohonczy Ilona úrnő által alapított községiiskolában a báróné, komornája által taníttatja a leánynövendékeketruhavarrásra és kötésre." A 3. pontban pedig a nyírbátori községi elemiiskola tanítójáról, Sándor Albertről olvashatunk, aki a gyermekeket,, . . . kefék és szalmakalapok kötésére is tanítja". 31 A pappi iskola községijellegét egy 1880-ból származó jelentés is dokumentálja, mely szerint„ ... az 1876—77-es iskolai évtől községivé nyilváníttatott iskola..." 167Ft államsegélyben részesült. 32 Tehát kétséget kizáróan megállapítható,hogy a megye területén 1876-ban Nyírbátorban és Papp községben községielemi iskola működött. A következő évben ezek száma eggyel nőtt, merta karászi g. kat. egyházközség belátta „ . . . miszerint egyesült erővel többszolgálatot tehetnek a közoktatás ügyének . . . iskolájukat községivé nyilvánították."33 A községi iskolák száma 1882-ben 4-re, 1884-ben 10-re,1886-ban 12-re, 1893-ban 13-ra emelkedett és 1901-ben összesen 14 ilyenjellegű iskola működött. Ezután egy évtized alatt újabb 17 iskolát hoztaklétre, s ezzel 1911-ben számuk 3l-re emelkedett. (L.: II/l. és a III. sz. melléklet!)Az összes iskolákhoz viszonyítva azonban arányuk még 1911-bensem érte el a 10 százalékot.3. Az állami elemi iskolákAz Eötvös-törvény a népoktatási tanintézetek felállításának és fenntartásánakjogát az államra is kiterjesztette. 1868-ban, a törvény megjelenésénekévében állami jellegű elemi iskola még nem volt az országban, ezekszervezése csak lassan és vontatottan haladt. Ennek egyik oka az volt.hogy Eötvös József halála után a kormányok több alkalommal kijelentettek:a törvény végrehajtására csak fokozatosan kerülhet sor. Az államiköltségvetésben alig gondoskodtak az iskolaépítésekre szánt összegekről.Az 1870-es évek közepétől azonban az állami elemi iskolák építése, megszervezésemár egyre inkább előtérbe került. A kiegyezés utáni közoktatáspolitikaugyanis fokozatosan eltávolodott Eötvös liberális nemzetiségipolitikájától és a magyarosítási törekvések kerültek előtérbe. Ennek legfontosabbeszközeként az iskolákat tekintették. Első megnyilvánulásként,megalkották az 1879. évi XVIII. tc-et, amely kötelező tantárgyként mindennépiskolában bevezette a magyar nyelv tanítását, s a nem magyar

anyanyelvű tanítókat arra kötelezte, hogy 4 éven belül sajátítsák el a magyarnyelvet, valamint képesítésüket is a magyar nyelvtudásuktól tettékfüggővé. 34Ezen törvény megjelenése után az állami elemi iskolák építése,ill. megszervezése már erőteljesebben érzékelhető: 1879-ig összesen 230állami iskolát működtettek, 1885-ben már 584, 1890-ben pedig 728 ilyenjellegű iskola volt. 35Az állami elemi iskolák száma 1890—1894 között mindössze 83-malemelkedett, ezért a minisztérium 500 új iskola szervezését határozta el.Az ezredévi ünnep alkalmából kidolgozott kormányprogram ugyancsaktervbe vett 400 állami népiskola felépítését. A telepítési szempontok azonosságamiatt azonban ezeket az iskolákat a tervbe vett 500 iskolából választottákki. Csáky Albin miniszter tervét, a kormányváltozás miatt, azúj miniszter, Wlassics Gyula hajtotta végre.Wlassics azonban az állami iskolák gyorsabb ütemű fejlesztését kívántamegvalósítani és 1000 új iskola megszervezését határozta el. A tervbevett új iskolák elhelyezéséről a következőket jelentette ki: ,, . . . a tervbevett 1000 új iskola elhelyezésénél elsősorban figyelemmel leszek azon községekre,amelyekben a magyar elem kisebbségben van, s ezek számáranincs a községben magyar tannyelvű jó népiskola; azután azon községekre,amelyekben a más nyelvűekkel sz' mben a magyar elem van többségbenés ezen magyar többségnek nincs jó népiskolája; ezen rendelkezésselpárhuzamosan a leggondosabb figyelembe veszem azon tiszta magyarlakosságú községeket, amelyek önerejükből, kedvezőtlen anyagi helyzetükmiatt, nem képesek virágzó népiskolákat biztosítani; végre figyelemmelvagyok az állami elemi népiskolák elhelyezésénél azon tisztán nemzetiségiközségekre is, amelyek magu kérik az állami iskolát." 36Ezen „hódítóés védelmi" szempontok alapján jelölte ki az alapítandó iskolák helyéta nemzetiségi területeken, mert ,, . . . a nemzeti kultúra szempontjából amagyar fajra kell a súlypontot áthelyezni, ... a magyarság az, amelybena legtöbb hódító erő rejlik az államban, mert az dolgozik és küzd a legtöbbet;ez halad elő a perifériák felé, folyton visszaszerezve a haza földjét,s a második ezredév kezdetén ez van hivatva virágzóvá tenni a magyarnemzeti államot."A fentebbi indokok alapján kidolgozott nagyszabású iskolaépítési programa következőképpen valósult meg: 1895-ben 882 állami iskola létezett,1896-ban már 993, 1897-ben 1257, 1898-ban 1401, 1899-ben 1453, 1900-ban1521, 1901-ben 1571 és a program befejezésekor, 1902-ben az állami elemiiskolák száma 1858-ra emelkedett, amelyekben 4000 állami tanító dolgozott."7E pozitív jelentőségű iskolaszervezésre némi árnyékot vet, hogy azújonnan szervezett iskolák 2/3-ad részét ideiglenes, bérelt helyiségekben

helyezték el. Ezek az iskolák voltak hivatottak arra, hogy a „magyar elemszupremáciáját" biztosítsák.Szabolcs megyében az állam által fenntartott elemi iskolák szervezése az1370--es években kezdődött. Ezek létrehozását az iskolázatlanok nagy száma,a felekezetek és a községek szűkös anyagi helyzete, valamint az idegenanyanyelvű lakosság jelenléte indokolták. A megye területén nemzetiségilakosság csak kis számban élt, melyek közül a kisebb csoportot az„oláhok" alkották, akik a megye délkeleti részén: Szentgyörgyábrány(1901-től Nyírábrány!), Nyíradony és környékén éltek. Nagyobb lélekszámban,főleg Nyíregyházán és a környező tanyavilágban éltek a „tótok",akik az 1773-as újratelepítéskor kerüllek ide. Az előbbiek zömmel a gör.katolikus, az utóbbiak pedig az evangélikus egyház hívei számát növelték.A szlovákok asszimilációja, elmagyarosodása a tárgyalt időszakban csaknemteljesen végbement, kisebb részük „beolvasztását" pedig az ev. egyházelemi iskolái eredményesen folytatták. Nehezebben haladt előre ez afolyamat a román nemzetiségűeknél, akik anyanyelvük megőrzése érdekébenerős ellenállást fejtettek ki.Az első állami elemi iskolát 1873-ban Szentgyörgyábrány községbenszervezték meg, melynek környékén román nemzetiségű lakosság is élt.Itt egy tanító működött. A minisztérium 1875-ben szervezte meg a következőállami iskolát Kisvárdán, melyet ideiglenesen, bérelt helyiségben helyeztekel. 1877 tavaszán azonban ,, . . . egy palotaszerű állami elemi iskolaépítése . . . megkezdetett, s jövő év iskolai év elejére rendeltetésének át isfog adatni, melyben 3 fi és 2 nő tanerő működik, s e tanintézet rövid időalatt iparos iskolával fog egybekapcsoltatni" — olvashatjuk a korabelidokumentumban. 38 Az iskola felépítése után a kisvárdai tankötelesek nagyobbrésze ebben az iskolában részesült oktatásban. 1882-ben pl. a településiskolába járó 506 tanköteles közül 125 fiú és 162 lány az állami iskolatanulója volt, akik „ ... nemek szerint elkülönítve 3—3 tanteremben6 tanító által... a törvényszabta tantárgyakból kitűnő eredménnyel taníttatnak."39Az állami elemi iskolák száma 1895-ben Pusztabánházán és 1898-banKótájon megszervezett iskolákkal 5-re gyarapodott (a kisvárdai iskolátkettőnek számítva!). Az előbbi elhelyezéséről Bory Béla birtokos, míg azutóbbiról a kincstár gondoskodott. 1900-ban a Tiszalökhöz tartozó Fástanyánegy újabb állami iskola kezdte meg működését ideiglenes helyiségben,egy tanítóval. A végleges elhelyezésről, egy új épület felépítésérőlbáró Vay Arnold és Miklós, valamint Szomjas Gusztáv földbirtokosok —1100 korona költséggel — gondoskodtak. Az iskola megépítése után 1901.szeptember 22-én 90 tanköteles gyermek vette birtokba az iskolát. Ugyanebbenaz évben a kisvárdai állami elemi iskolát 24 000 korona költségből i

tanteremmel bővítették, így az tíz tanteremmel rendelkező iskolává vált/' 0A következő években, főként a felekezeti iskolák állami kézbe adása következtében,újabb állami iskolák szerveződtek. Az egyházak bár erősenragaszkodtak iskolafenntartó jogukhoz, mégis a megye néhány településénerről lemondtak. Az esetek többségében azon iskoláikat ajánlották fel aközségnek vagy az államnak, amelyek állaga már annyira leromlott, hogyfelújítása, illetve egy új iskola építése jelentős összegeket emésztett volnafel. így pl. Papon a ref. iskola az egyházközség kérésére államivá alakulhatottazzal a feltétellel, hogy a meglévő iskolai alap vagyonból ,, . . . 2tantermes iskolaház és 2 tanítói lakás épüljön". 41A következő években aminisztérium állami iskola felállításán z hozzájárult Cserepeskenézen 2tanítóval, Ófehértón 2 tanítóval, Nyírbátorban 6 tanítóval és a Nagyhalászhoztartozó Telektanyán egy tanítóval. 42Az említettek közül azonbancsak az 1905—06-os tanév után épült fel az állami iskola Öfehértón ésCserepeskenézen. (L.: V—VI. sz. melléklet!)Az állam által fenntartott elemi iskolák számát tekintve tehát megállapítható,hogy az első megszervezésétől, 1873-tól 1911-ig összesen 11 működött.Ezek aránya az összes elemi iskolák között csupán 3,3 százalékvolt 1911-ben. Ha figyelembe vesszük, hogy az iskolák közül pl. Pusztabánházánés Tiszalök-Fástanyán az iskola elhelyezéséről magánszemélyekgondoskodtak, valamint a kisvárdai fenntartásához a község évi 200 Fttaljárult hozzá, akkor elmondhatjuk; Szabolcs megyében a népoktatásfejlesztéséhez az állam elenyészően csekély mértékben járult hozzá. Azállami hozzájárulás gyakorlatilag az egyes iskolák kisebb-nagyobb államsegéllyelvaló támogatására korlátozódott.4. MagániskolákAz Eötvös-törvény adta lehetőséggel élve a megyében magánszemélyekis tartottak fenn elemi iskolákat. Ennek feltétele az volt, hogy aziskolafenntartó tanítói képesítéssel rendelkezzen, iskolája a törvény általelőírt felszereléssel bírjon, valamint a törvény által meghatározott tantárgyakattanítsák. A tandijat az iskolafenntartó határozta meg.Szabolcs megyében az ilyen jellegű népiskolák rövidebb-hosszabb ideigműködtek, ezért nem képezhették a népoktatás szilárd bázisát. Számukattekintve, a tárgyalt időszakban, egy és tíz között változtak. Az 1875—76-os tanévben pl. 7 magániskola volt a megyében, s az 1877—78-as évbenszámuk 10-re emelkedett. 451878-ban érkezett Gönczy Pál miniszteri tanácsos16 215 sz. irata a megyéhez, melyben a következőket olvashatjuk:„ . . . megengedem, hogy Paltzer Vilma oki. tanítónő Nyíregyházán egy hatosztályú elemi magán leányiskolát állíthasson fel, oly feltétel alatt azon-

an, hogy nevezett tanítónő az általa felállítandó leányiskolában az 1868.évi XXXVIII. törv. czikknek a hasonló iskolákra vonatkozó minden rendeleteit,úgy a tantervre mint a helyiségek és a felszerelésre nézve pontosanmegtartani köteles."' 16 A szinérváraljai r. kat. rendes tanítónőnek magyarés német tannyelvű alsó elemi leányiskola tanítására volt képesítése.Az 1876-ban bekövetkezett megyerendezés után — melynek során azújonnan megszervezett Hajdú, valamint a meglévő Bihar megyéhez kapcsoltaktöbb szabolcsi települést — a megye elemi iskoláinak száma csökkent.Ennek következtében a magániskolák száma 188l-re 6-ra módosult. Ezekközül ki kell emelnünk Löffkovics Ignác nyíregyházi leányintézetét, amelyet1881-ben a minisztérium 36 627/1880. sz. engedélye alapján „Frőbelfélegyermekkert"-tel egészített ki. 4 7 Ugyanebben az évben Haás Mórnyíregyházi földbirtokos a miniszter 10 797/1881. sz. leirata alapján „ ...elismerő és kitüntető okiratot" kapott, mert „ ... az általa haszonbéreltpuszták központján, Varjúlaposon egy elemi népiskolát állított fel, s azt aszükséges taneszközökkel felszerelte."' lS Hasonló iskolát hozott létreSzegegyháza tanyán gróf Dégenfeld Imre és Bashalom községbenDessewffy Miklós is. 49Az utóbbi iskolák jellege felekezetnélküli magániskolavolt, ahol a fenntartók képesített tanítókat alkalmaztak. Ebben azévben még egy magániskola létrehozásáról van tudomásunk, amelyet SiglerHenrik okleveles tanító állított fel Tiszalökön. 50Ezekben a magániskolákbantanuló gyermekek ,,. . . jó előrehaladásnak örvendnek", különösen„dicséretes a tanítás" a nyíregyházi Löffkovics és a Pachmayer-féle intézetekben,ahová összesen 113 lány járt. 51Az 1882—83-as tanévben a tanfelügyelői jelentés 8 magán elemi iskolárólszámol be, de ugyanakkor 12 tanyai és pusztai iskola fenntartójátnem jelöli meg. Ezek fenntartói zömmel földbirtokosok és bérlők voltak,s iskoláikban felekezeti különbség nélkül tanították a gyermekeket. Kimondottanmagániskola ebben az évben 3 keletkezett: Űjfehértón GuttmannJózsef 52 , Schön Hermann izraelita tanítók nyitottak iskolát 53 , valamintNyíregyházán Latinak Benedikty Hermin oki. tanítónő „ ... egygyermekkerttel összekötött 6 osztályú elemi leány népiskolát..." szervezett.54Az 1834—85-ös tanévre a magán elemi iskolák száma 5-re csökkent.Ebben az évben a Löffkovics Ignác által fenntartott elemi iskolát a miniszterbezáratta, mert a tulajdonos-tanító a gyermekekkel szemben „szeméremelleni büntettet követett el", s az oda járó gyermekek egy részea Latinak Jánosné által fenntartott magániskolába került. 55Ugyanakkora miniszter engedélyezte, hogy Róth Matid Nyíregyházán egy 6 osztályosmagán leányiskolát nyithasson. 56A fentiekből látható, hogy a magániskolákszáma és azok fenntartói is szinte évről évre változtak; egyesekmegszűntek, mások megalakultak.

A későbbi években is a magániskolák száma állandóan változott: 1892-ig ezek száma 5—6 volt, 1901-ben csak egy működött, 1911-ben azonbanmár újra 6 iskolában tanítottak. Ebből az időszakból néhány magániskolamegalakulását említjük meg. 1887-ben Berger Jakab Nyíradonybannyitott iskolát. 571890 márciusában Lakner Irén oki. tanítónő kapott engedélyt,hogy Nyírbátorban egy 6 osztályú magán elemi népiskolátállítson fel." 58 1891-ben Krausz Salamon oki. tanító Kisvárdán leányiskolátnyitott. 591892-ben Goldstein Vilmos Gyürén állított fel hasonló iskolát.60Végül megemlítjük, hogy 1902-ben Vencsellőn Liebermann S. Sándoris megnyitotta iskoláját. 61Az elmondottakból kitűnik, hogy a megyében működött elemi magániskolákaz összes iskoláknak csak a töredékét alkották. Százalékban kifejezettarányuk nem emelkedett 2,5 fölé, sőt 1902—1905 között még az egyszázalékot sem érte el. Bár ezek az iskolák a törvény által előírt feltételeknekjól megfeleltek, képesített tanítóik eredményesen tanítottak, mégis— az iskolába járó kevés gyermek miatt — csak kis mértékben járulhattakhozzá a megye népoktatásához.5. ZugiskolákSzabolcs megyében jelentős számú ún. zugiskola működött a XIX. sz.második felében és a századfordulón is. Ezek az iskolák elsősorban az izraelitatankötelesek oktatásával foglalkoztak. Az országos méretekben bekövetkezetelterjedésük miatt a VKM. arra kényszerült, hogy az 1391.évi 40 598. sz. rendeletével meghatározza azok fogalmát, s egyben bezáratásukatis elrendelje. Ezek szerint „ . . . zugiskola azon nevelő- vagly tanintézet,melyben több gyermek a népiskolai tantárgyakra egyútteden taníttatik,anélkül azonban, hogy a fenntartók külön egyházi vagy polgáriközséget, vagy jóváhagyott alapszabályok mellett iskolai célokra működőtársulatot képeznének, vagy a fenntartó magánegyénnek ily intézet fenntartásárajogosultsága lenne." 62A fenti meghatározáson kívül ismereteselőttünk Rósenberg Jakab büdszentmihályi izr. tanító véleménye is, amelya zugiskolák körülményeire is tesz megállapításokat: ,,. . . zugiskola alattoly gyermekkínzó helyiséget értek, hová több szülő, kölcsönös megállapodásszerént, az általuk akár a debreceni vásáron, akár budapesten az Orczy-kávéházbanfelvett és magát tanítónak nevező, de tényleg csirkefogó,faczér pinczér, kalmár-segéd, bukott deák, de legjobb esetben szegény orvos-növendékvagy technikus elé járatja gyermekeit. Hogy ezek annyitértenek a paedagógiához, mint tyúk az ÁBC-hez, ahhoz commentár semkell. Zugiskola továbbá egy oly viskó, melynek penészes falai közt azegész hitközség gyermekei egy bócherből lett tanító által, aki egyúttal a

sakter teendőit is végzi, oktattatnak. Zugiskola végre még az is, ha a községbenlétező nyilvános felekezeti iskola daczára több család külön, bárokleveles tanítót tart." 63A tanító megkülönböztet ún. dug-iskolát is, amely,, . . . a hittanoda köpenye alatt szereplő oly ádáz és ravasz kígyó, melyveszélyesnek ugyan nem látszik, de azért kártékony; mar, pusztít, decsak lappangva" — olvashatjuk később. Az utóbbi „meghatározásból" egyértelműenmegállapítható, hogy a zugiskolákat az izraelita vallású lakosoktartották fenn. Ezek főleg a frissen bevándorolt ortodox lakosság körébenvoltak életképesek — mint pl. Űjfehértón — és kifejezetten a ritus,a mentalitás, az értékrendek és a magatartások terén fenyegető asszimilációellen kívántak hatni.Már az 1870-es években az izr. zugiskolák mellett megjelentek az izr.hitoktató (thalmud thóra) iskolák is, amelyek több esetben hitoktatásonkívül más tantárgyakat is tanítottak. Ennek nyomán a VKM. több rendeletbenmegtiltotta, ill. szabályozta ezek működését. 1877-ben pl. a 20 521.sz. rendelet az izr. hitoktatásra szolgáló iskolákat engedélyezte, s azok bezárásátcsak abban az esetben írta elő, ha azokban a népiskolai tantárgyakatis tanítják. A VKM. 31 400/1877. sz. rendelete felhívta a hatóságokfigyelmét, hogy a felekezeti iskolák még akkor sem minősíthetők zugiskoláknak,ha azok a törvény kívánalmainak nem felelnének meg. A 4910/1881. sz. és a 24 237/1881. sz. VKM. rendeletek ismételten leszögezték,hogy a thalmud-thóra iskola zugiskolának tekintendő és bezárandó, habenne a hittanításon kívül más tantárgyat is tanítanak. Ilyen határozottrendelkezések ellenére az izraelita tankötelesek nem kevés száma mégiszugiskolában tanult.Szabolcs megyében az izr. tankötelesek beiskolázási aránya a fentebbimegállapítást kellően igazolja. Ugyanis az 1870-es évek végén az izr. tankötelesektöbb mint 40 százaléka nem járt nyilvános felekezeti vagy engedélyezettmagániskolába. Az 1883—84-es tanévben is ezek aránya a 36százalékot meghaladta és csak az 1892—93-as tanévre sikerült — a hatóságokszigorú intézkedései nyomán — ezt az arányt közel 10 százalékracsökkenteni.A vármegyei közigazgatási bizottság az izr. zugiskolák számának csökkentését,ill. megszüntetését a szülők bírságolásával, a tankönyvek, tanszerek,felszerelések elkobzásával, a zugiskolák bezárásával, sőt a „zugtanító"községből való eltávolításával igyekezett elérni. A fentiek igazolásáraa tanfelügyelői jelentésekben bőségesen találunk példákat. Már 1873.ápr. 4-én Kiss József tanfelügyelő a következőket írta az alispánnak:„ . . . Méltóztassék a kisvárdai alsó járás szolgabírójának, tek. Bónis Sámuelúrnak kötelességévé tenni, miszerint az 1868. XXXVIII. tc. kívánalmainaksemmi tekintetben meg nem felelő következő zugiskolákat, melyek

tanítóikkal úgy nevelés, mint oktatási szempontból minden-bírálaton alólállnak Kisvárdában mielőbb zárattassa be. Nevezetesen: Elefánt Farkas,Goldberger Hermann, Wöhlhöndler Jakab és Frisch Ignác zugiskoláit." Elevélben szerepel még az a kérés, hogy Hetey Alajos, a nádudvari felsőjárás szolgabírója Nagy kallóban zárattassa be Mann Ábrahám, Brühl Ignác,Grünfeld Jakab és Frühmann Dávid által fenntartott zugiskoláit. 6 ' 11877-ben is ,, ... a megye területén több törvénytelen és a czélnak s a népnevelésügyének semmiképpen meg nem felelő izr. zugiskolát bezárattak."65 1879-ben a tanfelügyelő Űjfehértón 5, Kemecsén 2, Halászon 3izr. zugiskolát záratott be 66 , de az 1880. március 11-i közigazgatási bizottságiülésen a következőket kellett ismételten jelentenie: „ . . . Űjfehértónismét 4 izr. zugiskolát fedeztem fel, melyekben minden rendszer és törvényesfelügyelet nélkül, a tanításra képtelen és teljesen alkalmatlanegyének voltak tanítókul alkalmazva. Ezen, inkább a nép butítására, minta közhasznú jóra, s nemes eszmék fejlesztésére szánt s tartott izr. zugiskolák,a legszigorúbb intézkedés mellett azonnal bezárattak, s az izr. tanköteleseka helybeli más vallásfelekezetű iskolákba járásra köteleztettek."67Ennek ellenére az izr. zugiskolák száma növekedett, ezért a KözigazgatásiBizottság a már régebben kiadott 875/1879. sz. határozatánakeredménytelensége miatt, 1881. január 13-án újabb és szigorúbb határozatothozott. Eszerint ,, . . . a járási szolgabírók útján szigorúan oda utasíttatnaka községek elöljárói, hogy a községükben lévő izr. zugiskolákatazonnal, minden haladék nélkül becsukják, a rendes képesítéssel nem bíróizr. zugtanítókat a tanítástól szigorúan eltiltsák; a községben lévő izr.tanköteleseket pedig hitelesen összeírván, ha az illető izr. hitközség azokszámára rendszeres, nyilvános elemi iskolát fel nem állít, az esetben úgya 6—12 éves, mint a 13—15 éves izr. tanköteleseket a f. évi febr. 28-ig azott lévő, akármelyik felekezetű nyilvános népiskolába okvetlenül felrendeljék.Továbbá . . . utasíttatnak . . ., hogy az ezen határozat ellenére mégiszugiskolát tartó izr. felekezetekről, az egyesek megnevezésével, kik ti.gyermekeiket ily zugiskolába járatják, azonnal tegyenek jelentést a kir.tanfelügyelőhöz, hogy az a közig, bizottság útján úgy az egyes szülőkön,mint a tanítással törvénytelenül foglalkozó izr. zugtanítón, a jelen végzésbenis kimondott 20—50 ft-ig terjedő pénzbüntetést végre hajthassa. Megjegyeztetvén,miszerint ha az illető község elöljárója az ily. izr. zugiskolákatbe nem jelentené, annak létezése más úton tudatnék ki, az esetben abejelentést elmulasztó község elöljárósága fog a kiszabott pénzbüntetésbenfenyíttetni." 68 Ennek, a pénzbírságot is kilátásba helyező, szigorú határozatmeghozatalához minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy a tanfelügyelőaz ülésen újabb 54 zugiskola bezáratásáról számolt be.Az említett szigorú határozatok sem változtatták meg alapjában a hely-

zetet. A tanfelügyelő ugyanis 1882 márciusában tett látogatása során isméttöbb helyen tapasztalta az izr. zugiskolák működését. Pl. Űjfehértón,Szakolyban, Mihálydiban „zugiskola lappang". Geszteréden „ .. . 12 izr.gyermek minden háborítás vagy megtiltás nélkül egy ronda kamrába zsúfolva,minden képesítés nélküli egyén által taníttatnak" — olvashatjuk ajelentésben. Itt a zugtanító péznbírsággal „megfenyíttetett". Gelsén 8 irz.tanköteles, Bökönyben pedig 48 járt zugiskolába. Nyíradonyban a helybelikorcsmáros tartott fenn izr. zugiskolát, akit szintén pénzbírsággal sújtottak.09Az áprilisi tanfelügyelői jelentésben is szerepelnek a zugiskolák.Ekkor Bezdéden és Mándokon került sor azok bezáratására. Az utóbbi településenösszesen 5 zugiskola működött, melyekben 62 gyermek tartózkodott.70Az izraelita zugiskolák az 1882—83-as tanévben is működtek. A tanfelügyelőlátogatásakor bezáratott zugiskolák ugyanis rövid időtt alatt újjászerveződtek.1883 márciusában újra 5 zugiskola bezáratására került sorŰjfehértón, melyekben Schön Hermann 12 tanulót, Goldstein Sámuel 16-ot, Reinicz Sámuel 12-t, Fein Ferenc 12-t és Grünfeld Farkas 8 tanulóttanított. 71Az 1883. ápr. 12-én tartott közigazgatási bizottsági ülésen a tanfelügyelőkimutatást nyújtott be az izr. zugiskolákról, mely szerin a megyeterületén 23 községben 44 zugiskolát fedeztek fel. A 44 zugtanító közülcsak az új fehértói Schön Hermann rendelkezett tanító oklevéllel. Ajelzett iskolákban ,, . . . az olvasást, írást, számolást, valamint a többi tárgyakatis minden rendes beosztás nélkül titokban tanítják s ezért az általukhasznált tankönyvek meg nem nevezhetők" — olvashatjuk a jelentésben.7 - (A zugiskolákról és a zugtanítókról készült részletes kimutatásta VII. sz. melléklet tartalmazza!)A következő tanévben is olvashatunk a zugiskolák ismételt működéséről.Nyíradonyban pl. a 34 izr. tanköteles közül nyilvános elemi iskolábaegy sem járt, ehelyett az ott működő zugiskolában tanultak. A büntetéskéntkirótt 16 ft-ot a szülők azonnal kifizették. Nagykálióban pedig„ . . . egy egészségtelen, ronda zughelyiségben minden megkívántató készültségnélkül 11 különféle korú izr. fiú találtatott, kik a thalmudthóratanulásával foglalkoztak, s kik kétévi tanfolyam bevégezte után, mint sakters olykor mint rabbijelöltek az életbe elbocsájtatnak." 73Az ilyen helyekentanító hitoktatókról igen elmarasztaló véleményének adott hangot,többek között a már említett Rósenberg Jakab büdszentmihályi izr. rendestanító a Nyírvidék hasábjain. Idézzünk írásából: ,, . . . lakik N. községbennéhány kopott, nyomorult thalmudista, kit a kenyérhaj hászás vallástamtókkáavat fel, kik saját bűzhödt lakásukban 10—15 fiút bibliában ésthalmudban a legkirívóbb járgon fordítással. . ." tanítanak. A szülőkkelegyezkedve „ . . . cserélnek, kiki Reb Brumáktól elveszi s Reb Dandekhez

adja gyermekét.. ., aki olcsóbban tanít. De a melámedek egyszer elfogynakés a tanítás szünetel*'. Ezután nemsokára jön egy „ . .. bitang hoczpocz,lengyelhoni faluból száműzött, nagyszakállú, kis zömök zsidócska,akinek állítólag valamely csudarabbitól merájnere van, és ő tanít''. A többieklapulnak, mert Reb Mufti megtelepszik rovásukra. Az ilyen iskolázatlanhitoktatók tevékenységének beszüntetését kéri, sőt a hitközség elnökére100 ft, a községi bíróra 50 ft, a szolgabíróra 200 ft és a tanfelügyelőre„elmozdítás" büntetését javasolja, ha azok 3 hónap alatt „ . . . nemtudják kisöpörni Augias istállóját". 74Rósenberg fentebbi kijelentései igen közel állhattak a valósághoz.Ugyanis a megyében működő rabbik többsége nem rendelkezett megfelelőképesítéssel, sőt egyesek még magyarul sem tudtak. Ezek tehát nemtettek eleget a VKM. 5047/1884. sz. leiratának, mely szerint csak azoklehetnek rabbik az izr. hitközségekben, akik magyar alattvalók és legalábba gimnázium vagy reáliskola 4 alsó osztályát, esetleg a polgári iskolát sikerrelelvégezték. Ezzel szemben a megye területén működő 19 rabbi közülcsak a nyíregyházi status quo ante izr. hitközség rabbija végzett rabbiképzőintézetben, Pozsonyban, ,, . . . a többi rabbinak anélkül, hogy megelőzőlega gimnázium vagy reáliskola négy alsó osztályát, avagy esetleg apolgári iskolát elvégezték volna, egyes ún. szent rabbik által nyertek képesítést..." Állítólag a nagy kallói és a kislétai rabbi végzett ilyen iskolát,de azt igazolni nem tudták. Továbbá mind a 19 rabbi magyarországi illetőségű,akik közül azonban 3 magyarul nem tudott, 3 pedig csak kevésséismerte a nyelvet. 75(L.: VIII. sz. melléklet!)A vármegyei hatóságok erélyes beavatkozásainak eredményeként az izr.zugiskolák száma az 1880-as évek közepétől csökkenő tendenciát mutatott,ezzel egy időben az izr. felekezetű nyilvános elemi iskolák, valamint azizr. magániskolák száma növekedett. Azonban még mindig nagy nehézségetjelentett, hogy a talmudisták munkájának tartalmi oldalát és az oda járóizr. tanköteleseket nem tudták kellően ellenőrizni. Az utóbbiak számaugyanis fokozatosan emelkedett. 1877-ben pl. Kisvárdán a város különbözőhelyein Grünwald Mór kerületi főrabbi, Wohlhendtler Jakab, EhrenfeldJózsef, Feldmann Sámuel, Frenkel Jakab, Berliner Márton, Fried Náthán,Goldberger Hermann és Bleick Izsákné talmudiskolát vezettek, melyektanulói közül többen nem fejezték be az elemi iskolát. Súlyosbítottaa helyzetet, hogy a tanulók zöme nem is volt kisvárdai illetőségű, s azokadatainak ellenőrzése komoly akadályokba ütközött. Grünwald Mór talmudiskolájábanpl. az ország különböző megyéiből, sőt még Galíciábólszármazó gyermekek is voltak. A főrabbi tanítványainak életkorát az általabeküldött névsorból nem lehetett megállapítani,.mert csupán a 85 tanítványánaka nevét, lakhelyét és a megyét tüntette fel. 7(i(L.: IX. sz. mel-

léklet!) Az izr. zugiskolák bezáratásáról ebben az évben csak két jelentésszámol be: Gégényben és Nyíregyházán fedeztek fel zugiskolát. Az utóbbitKlein Izidor a Pazonyi utca 175. sz. házban, 18 tanulónak tartottafenn, 77Az 1890-es években a meglévő, ül. felfedezett izr. zugiskola tanítóit szigorúanmegbüntették, sőt néhány esetben azokat a település elhagyásárakötelezték. így pl. 1891. nov. 22-én a főszolgabíró Bernstein Márton zugtanítótLövőpetriből kiutasította. 78Hasonló sorsra jutott 1891. dec. 23-ánHaász Ignác is, akit arra kötelezett a főszolgabíró, hogy Benk községet 8napon belül hagyja el. 79 Az 1892—93-as tanévben egy zugiskola bezáratásárakerült sor; Eszeny községben Grünstein Lipót és Klein Erik izr. vallástanítókáltal vezetett iskolát záratták be és az ott talált „ ... 2 drb földrajz,1 drb számolási gyakorlókönyv s 1 drb mértankönyv elkoboztatott".80A század végén az izraelita vallásúak ellen irányuló közhangulat — melyetmég jobban felkorbácsolt a tiszaeszlári Sólymos Eszter-fele per —szinte lehetetlenné tette az izr. zugiskolák működését. Egy gyanúsnak tűnőösszejövetel után a vármegyei hatóságokhoz azonnal érkeztek a bejelentésekmás vallású lelkészektől, tanítóktól, magánemberektől. 1902-benpl. Balogh József bökönyi ref. lelkész jelentette, hogy „ . . . a községbe befészkelődvénegy Markovits nevű (M. Henrik) izr. ifjú, tanítónak adta kimagát, és a kevés értelmű izr. szülék jóhiszeműségét felhasználva, a népnevelésügyében való kontárkodással akarja magának a megélhetést biztosítani".A tájékoztatás szerint a zugtanító magyarul nem tudott, melyeta lelkész a következőkkel igazolt: a „tanító" az egyik gyermek egyháztörténetifüzetébe a következő „előírást" tette: „Berger él aba a városba,melyben már . . .", s a gyermek ezt többször így, hibásan lemásolta, melyetMarkovits elégségesnek minősített. A lelkész az írás alá „az előíráselégtelen" bejegyzést tette, melyre a zugtanító így válaszolt: „Kérem csaknem ítélni, nem vagyok én magyar tanító se nem magyar Pap!, csak mintzsidó tanító és aba versenyhetem! másotszor köszönöm szépen legalábbkét szóval többet tudom. Markovics." A ref. lelkész a „szédelgő ifjú" kitoloncoltatásátés megbüntetését kérte. 8JEgy másik bejelentés 1901. nov.2-án keltezett, melyet Herczeg Ármin karászi lakos írt. Leveléből nagymértékűzsidógyűlölet árad: „... tanítják, hogy azt a bort, melyhez keresztényember nyúlt, inni nem szabad, de a két métermázsa borral megtöltötthordót keresztény embernek a szekérre feltenni szabad, a 20 gramsúlyú zsebkendőt, mint terhet szombaton a zsebben hordani nem szabad,de ugyanazt a zsebkendőt nyakba felkötve hordani szabad, de ha dróttala várost körülhálózzuk, már akkor a zsebkendőt a zsebben szombatonis szabad hordani". Tájékoztat arról is, hogy az izr. zugiskolában magya-

ul is oktatnak, de ez „ . . . csak arra jó, hogy a magyar ajkú lakossággalüzleteket lehessen kötni, meg arra, hogy a váltó törvényeket lehessen olvasni'.Majd így folytatja levelét: „ . . . hogy ezek a zugiskolák a magaskormány egybeolvasztási és magyarosítási szándékát illuzórikussá teszik,hogy ezek a zugiskolák a XX. században szomorú világot vetnek a magyarnemzeti kultúrára, hogy ezek a zugiskolák a magyar hazafiságot devalválják,azt a tekintetes alispán úr is tudja." 82Az ilyen és ehhez hasonlóbejelentések a legtöbb esetben eredményre vezettek és a jelzett zugiskolákata legrövidebb időn belül bezárták s az ott tanuló izr. tanköteleseketa nyilvános elemi iskolába járásra kötelezték.A zugiskolákról összefoglalóan elmondható, hogy azokat az izraelita vallásúlakosok tartották fenn. A település egyik házában az általuk megfelelőnekítélt „tanítóhoz" járatták gyermekeiket, akinek illetményét is őkszedték össze. Az illetmény mértéke az iskolába járó tanulók számától függött,de sohasem volt kevesebb, mint a nyilvános elemi iskolai tanítóé.Egy-egy zugiskolában tanuló gyerekek száma a 8—20 között változott, akika héber nyelv és az izr. vallás elsajátítása mellett a magyar nyelvet, számolást-mérést,s egyéb tantárgyakat is tanultak. A tantárgyak oktatásianyagának kiválasztása mindig az illető tanító elképzelésétől függött, akioktatásában nélkülözte a rendszerességet és a tervszerűséget. Ezen zugiskoláktevékenysége a hatékonyan alkalmazott rendelkezések hatására, valaminta zsidóság feltartóztathatatlan asszimilációja folytán fokozatosancsökkent és a XX. század első évtizedében jelentőségüket szinte teljesmértékben elveszítették.iA fentebb leírt adalékok legnagyobb neveléstörténeti jelentőségét abbanlátjuk, hogy az iskolafenntartók sokfélesége, a kialakult kettős felügyelet(állami és iskolafenntartó) ténye, a vallási elkülönülés és szembenállásnem engedte és nem is engedhette, hogy az elemi iskolákban hatékony ésegységes nevelés valósuljon meg a sokfelekezetű Szabolcs megyében.

MELLÉKLETEKI. sz. mellékletA felekezetek iskoláztatási viszonyai Szabolcs megyében1883 és 1893 között1883/84 1884/85 1885/86 1889/90 1891/92 1892/93R 1. 7696 6886 7416 9382 10199 12469ÓM. 2. 6539 6236 6662 8083 9508 10619KA 3. 1157 050 754 1298 691 1850T. 4. 15,03 9,44 10,17 13,85 6,78 14,85G 1. 5021 4385 4546 5488 6581 7426ÖR. 2. 3980 3838 4240 4802 5848 6233KAAT.RÍJ17 í' .3. 1041 547 306 686 733 11934. 20,73 12,47 6,73 12,50 11,14 16,071 11969 11972 12007 ,13921 15327 158082. 10503 10653 111076 .12659 14358 145113. ¡1466 1319 931 1262 969 12974. 12,25 11,02 7,75 9,07 6,32 8,20E 1. 2445 2340 2401 2069 2167 2806VA 2, 1959 1999 2132 1915 2137 2197NG. 486 341 269 154 30 6094. 19,88 14,57 11,20 7,44 1,40 21,70I 1. 3578 3237 3536 3756 4056 4373Z 2. 2288 2450 2961 3184 3850 3916RU.O. 1290 787 575 572 206 4574. 36,05 24,31 16,26 15,23 5,08 10,45(1. = Tankötelesek száma; 2. = Iskolába járók száma; 3. = Iskolába nemjárók száma; 4. = Iskolába nem járók százaléka.)

A Szabolcs megyei elemi iskolák megoszlása fenntartóik szerint1876—1911 közöttTanév1875/761876/771880/811881/821882/831883/841884 851885/861889/901891/921892/931893/941894/951897/981900/011904/051905/061910/11A Z E L E M I I S K O L Á Kfelekezeti községi állami magán összesen329 1 3 7 340344 2 3 — 349264 6 3 4 277265 4 3 6* 285264 4 3 8** 291272 10 3 7*** 293277 10 3 5 295281 12 3 4 ,301291 10 3 311296 11 3 4 314296 13 3 2 314297 14 3 2 316298 15 4 1 318297 12 4 1 314306 14 5 1 326284 9 9 3 305278 13 9 5 305282 31 11 6 330* = -4-7 „felekezet nélküli" iskola** = -|-12 tanyai és puszta iskola ((fentartó megjelölése nélkül)**** _ _|_] egy e sületi elemi iskola (Nőegylet)***** = +1 egyesületi „női ipartanműhely" (Nőegylet)

Az elemi iskolák fenntartók szerinti megoszlása Szabolcs megyében1876—1911 között (százalékban)TanévAZ ELEMI ISKOLÁK KÖZÜLfelekezeti községi állami magán összesen1875/76 96,78 0,29 0,88 2,05 1001876/77 98,57 0,57 0,86 0,00 1001830/81 95,31 2,17 1,08 1,44 1001881/82 95,32 1,44 1,08 2,16 1001882/83 194,62 1,43 1,08 2,87 1001883/84 03,15 3,42 1,03 2,40 1001884/85 93,90 3,39 1,02 1,69 1001885/86 93,40 4,00 1,00 1,60 1001889/90 93,87 '3,23 0,96 1,94 1001891/92 94,27 ,3,50 0,96 1,27 1001892/93 94,27 4,14 0,95 0,64 1001893 94 93,99 4,43 0,95 0,63 1001894/95 93,71 4,72 1,26 0,31 1001897/98 94,59 3,82 1,27 0,32 1001900/01 93,87 4,29 1,53 0,31 1001904/05 93.12 2,95 2,95 0,98 1001905/06 91,15 4,26 2,95 1,64 1001910/11 G5,45 9,41 3,33 1,81 100Kimutatás Szabolcs megyében az 1903/04-es tanévben működött iskolaszékekről éstanítókról. (Az utóbbiak számazárójelben!)I. Ajak: r. kat., g. kat., ref. (1+1+1), 2. Anarcs: ref. (1), 3. Apagy: r. kat., ref.(1+1), 4. Ágtelek: ref. (1), 5. Balkány: r. kat.,, ref. izr. (1+2+1), 6. Balsa: g. kat.,ref. (1+1), 7. Bácsaranyos: g. kat., ref. (1+1), 8. Báj: ref. (1), 9. Benk: ref. (1), 10.Bércei: r. kat., ref. (1+2), 11. Berencs: ref. (1), 12. Berkesz: ref. (1), 13. Besenyőd:ref. (1), 14. Beszterec: ref. (1), 15. Bezdéd: ref., r. kat. (1+1), 16. Biri: g. kat. (1),17. Bogát: ref., izr. (3+1), 18. Bogdány: r. kat., ref. (1+1), 19. Bököny: ref., g. kat.(1+2), 20. Buj: r. kat. ref., g. kat., izr. (1+1+1+1), 21. Büd: g. kat. (2), 22. Cserepeskenéz:ref. (1), 23. Csobaj: ref. (1), 24. Demecser: r. kat., ref. (1+1), 25. Dombrád:r. kat., ref., izr. (2+3+1), 26. Döge: r. kat., ref. (1+2), 27. Encsencs: g. kat., ref.(1+1), 28. Eőr: ref. (1), 29. Eperjeske: ref. (1), 30. Eszeny: ref. (1), 31. Fényeslitke:r. kat., ref. (2+1), 32. Gáva: r. kat., g. kat., ref. (1+1+2), 33. Gelse: g. kat., r. kat.,ref. (1+1+1), 34. Gemzse: r. kat, ref. (1+1), 35. Geszteréd: r. kat., ev. (1+1), 36.Gégény: ref., (1)';37. Gyulaj: g. Itat., ref. (1+1), 38. Gyulaháza: r. kat., ref. (1+1),39. Gyüre: ref. (1), 40. Halász: ref., r. kat. (2+1), 41. Hugyaj: g. kat., ev. (2+1),42. Ibrány: ref., r. kai. (3+1), 43. Ibrony: ref. (1), 44. Jákó: r. kat. (1), 45. Jéke:r. kat., ref. (1+1), 46. Kanyar: ref. (2), 47. Karász: r. kat., ref. (1+1+1), 48. Kállósemjén:közs., r. kat., g. kat. (1+1+1), 49. Kemecse: r. kat., ref. (1+2), 50. Kenézlő:r. kat., g. kat., ref. (1+1+1), 51. Kék: ref. (1), 52. Kékese: r. kat., ref. (1+1),

53. Keres: ref. (1), 54. Kisbáka: ref. (i), 55. Kískálló: g. kat. (1), 56. Kisléta: r. kai,g. kat., ref. (1+1+1), 57. Kisvarsány: ref. (1), 58. Kisvárda: r. kat., közs., ref., izr.,magán (1+2+1+2+1), 59. Komoré: ref. (1), 60. Kótaj: r. kat., g. kat., közs. (1+1+1),61. Kopócsapáti: r. kat., ref. (1+1), 62. Laskod: ref. (1), 63. Levelek: r. kat., g.kat. (1+1), 64. Lórántháza: ref. (1), 65. Lövő: g. kat., ref. (1+0), 66. Lövőpetri;ref. (1), 67. Mada: g. kat., ref., izr. (1+1+1), 68. Magy: r. kat. (0), 69. Mándok:r. kat., ref., izr. (1+2+1), 70. Máriapócs: g. kat. (3), 71. Mártonfalva: ref. (1), 72.Mihálydi: ref. (1), 73. Mogyorós: ref. (1), 74. Nagyfalu: ref., r. kat. (1+1), 75. Nagykálló:r. kat., g. kat., ref., izr. (1+1+4+2), 76. Nagyvarsány: r. kat., ref. (1+1),77. Napkor: közs., r. kat., g. kat (1+1+1), 78. Nyíracsád: g. kat., ref. (2+1), 79. Nyíradony:r. kat., g. kat. (2+2), 80. Nyírábrány: r kat., g. kat., ref. (1+1+1), 81. Nyírbakta:r. kat., g. kat. (1+1), 82. Nyírbátor: közs., r. kat., ref., izr. (2+l+4+)l, 83.Nyírbéltek: r. kat., g. kat (1+2), 84. Nyírlugos: r. kat., g. kat. (1+1)» 8 5 - Nyíregyháza:r. kat., g. kat., ref., izr., ev., közs. (5+2+4+4+27+2), 86. Mezőladány: ref.,r. kat. (1+1), Ófehértó: r. kat., ref. (2+1), 88. Oros: r. kat., g. kat., ref. (1+1+1), 89.Pap: ref. (1), 90. Paszab: ref. (2), 91. Pazony: g. kat., ref. (1+2), 92. Pátroha: ref.(2), 93. Petneháza: g. kat., ref. (1+1), 94. Pilis: g. kat. (1), 95. Piricse: r. kat., g. kat.,ref. (1+1+1), 96. Pócspetri: r. kat. (1), 97. Polgár: r. kat., ref., izr. (7+0+1), 98.Pusztadobos: g. kat., r. kat. (1+1), 99. Prügy: r. kat, ref. (1+1), 100. Rakamaz: r.kat. (3), 101. Ramocsaháza: ref. (1), 102. Rohod: ref. (1), 103. Sényő: ref. (1), 104.Szabolcs: r. kat., ref. (1+1), 105. Szakoly: g. kat., ref. (1+1), 106. Szalóka: ref. (1),107. Szentmihály: r. kat., ref., izr. (2+6+1), 108. Székely: ref. (1), 109. Tass: r. kat.,g. kat., ref. (1+1+1), 110. Taktakenéz: ref. (1), 111. Tardos: r. kat. (1), 112. Tét:ref. (1), 113. Tímár: g. kat. (2), 114. Tiszadada: r. kat, ref., izr. (1+2+1), 115. Tiszadob:r. kat., ref. (2+3), 116. Tiszaeszlár: r. kat., ref. (1+1), 117. Tiszaladány: ref.(1) , 118. Tiszalök: r. kat., ref., izr., hajnalospusztai (1+3+1+1), 119. Tiszaszentmárton:ref. (1), 120. Tornyospálca: g. kat., ref. (1+1), 121. Tura: r. kat., ref. (1+1), 122.Tuzsér: ref. (1), 123. Újfehértó: r. kat., g. kat., ref., izr. (1+2+4+2), 124. Vaja: ref.(2) 125. Vasmegyer: ref. (1), 126. Venesellő: r. kat., g. kat., ref. (2+1+1), 127. Veresmart:ref., g. kat (1+1), 128. Viss: r. kat., ref. (1+1), 129. Zalkod: r. kat. (1),130. Zsurk: ref. (1), 131. Bashalom: r. kat. (1), 132. Királytelek: r. kat (1), 133. Kálmánháza:közs. (1).összesen: 252 iskolaszék, 399 tanító.

Állami elemi iskolai gondnokságok és tanítók az 1903/04-es tanévben:1. Kisvárda: (4); 2. Kótaj: (2); 3. Nyírábrány: (1); 4. Pusztabánháza: (1);5. Telektanya: (1); 6. Fástanya: (1); 7. Pap: (1); 8. Nyírbátor: (1).összesen: 8 gondnokság, 12 tanító.IV. sz. mellékletSzabolcs megye elemi iskoláinak adatai az 1907/08-as tanévbenJellegIskolákszáma ,teljesenAz elemi mindennapos iskolák közülosztottrészbenévfolyamú1—3osztatlanÁllamsegélyesÁllami 9 0 5 4 7 2 0 ,Községi 15 0 0 15 n 5 2 7Róm. kat. 78 0 14 64 65 12 1 62Gör. kat. 48 0 5 43 43 4 1 46Ref. 117 0 28 89 105 11 1 100•Evang. 22 0 2 20 8 10 4 20Izraelita 15 0 4 11 14 í 0 11Magán 8 0 0 8 2 4 2 0összesen: 312 0 58 254 252 49 11 246V. sz. mellékletAz állami elemi iskolák adatai Szabolcs megyében 1900-igTanítók közülTelepülés Szerv, éve Neme Elhelyezés Tandíjférfi nőKisvárda 1875 fiú 3 0 kincstár van(Kisvárda 1875 lány 0 5 kincstár vanKótaj 1898 vegyes 2 0 kincstár vanSzt.gy.ábrány 1873 vegyes 1 0 kincstár vanP.-bánháza 1895 vegyes 1 0 Bory Béla nincsTiszalök 1900 vegyes '1 0 b. Vay Arnold van

Az állami elemi iskolák Szabolcs megyében az ÍÓ06/07-es tanévbenLélekszámA tanítók közülTelepülés Szerv, éveö s s z

VII. sz. mellékletSzabolcs megyei zugiskolák és zugtanítók 1883-banTelepülés Tanító neve RabbikerületNyíracsád Korn Móric NagykállóHerskovitsNyíradony Eisenstadt Jakab BalkányNyírbátor Mendlovics Azér (?) NyírbátorGoldfinger MózesMoskovics SámuelBököny Katz Lajos ÜjfehértóGlück HermannDombrád Fischer Jakab KisvárdaEszeny Sohwartz Majer MándokEszlár Rein Mózes TiszalökGáva Forgács Józs'ef GávaSzendrovics ÁbrahámHalász Klein Imre HalászKárász Elefánt Gábor TassGlück MihályKállásenijén Deutsch Mór. NagykállóKemeese Rosenwasser József KemeeseSchwartz MártonMaulvolf EmánuelKótaj Bürger Jakab NyíregyháTisza lök Lieber Hermann TiszalökFriedmann MárkusFried JózsefGoldstein ZiligLorber SámuelMándok Mezei Jakab MándokWeisz DávidFelbermann IgnácNyírmada Weisz Ignác NyírmadaMihálydi Zilib ermann Mózes BalkányÖfehértóPócspetriPaszab Steiimann Ábrahám BérceiPátroha Weinberger Emánuel TassWeisz LőrincPolgár Spirer Mihály PolgárKiss FarkasTass Klein Bernát TassReich LeóÜjfehértó Schön Hermann ÜjfehértóGoldstern SámuelReinitz SámuelFein FerencGrünfeld Farkas1883. ápr. 1. Velkey

VIII. sz. mellékletSzabolcs megyében működött rabbik 1884-benA RABBI~T—\Neve Szül. éve Helye Stw£~(Magyarultud" e?Friedmann Ignác 1823 Encsencs van tudFriedmann Károly (1830 Boldogfalva van nem tudWeisz Israel 51845 Ópályi nincs nem tudBenedikt Bernát 1821 .Náchod nincs tudRottenberg József 1853 Halics nincs kissé tudBriszk Salamon 1843 Felsőnyárád nincs tudGrünfeld Juda

NevKözségMegye24. Grósz Áron Nagykároly Szatmár25. Goldstein Baruch Homonna Zemplén26. Grósz Dávid Űjfehértó Szabolcs27. Grósz József Gálszécs Zemplén28. Gescheidt József Putnok Gömör29. Grünfeld József Sárospatak Zemplén30. Grünfeld Samu Sárospatak Zemplén31. Grün Márton Szürnyeg Zemplén32. Glück Mór A. hrabócz Zemplén33. Gestetner Márton Csorna Sopron34. Guttmann Salamon Nyíradony Szabolcs35. Grósz Kálmán Homonna (Zemplén36. Grünfeld Pinkász Homonna Zemplén37. Grünwald Dezső Csorna Sopron38 Grünvald Ignác Csorna Sopron39. Hartstein Henrik Szomotor Zemplén40. Hartstein Manó Szomotor Zemplén41. Jakabovics Aladár Anarcs Szabolcs42. Jakabovics Salamon Anarcs Szabolcs43. Holländer Mór T. krivó Ugocsa44. Krón Áron Kántorjánosi Szabolcs45. Klein Adolf Űjfehértó Szabolcs46. Kain Lázár Vaja Szabolcs47. Khon Béni Sebeskellemes Sáros48. Klein Béni Tárkány Zemplén49. Kesztenhaum Jakab liuszt Máramaros50. Klein Jakab lik Szabolcs51. Koth Lipót Putnok Gömör52. Krausz Manó Benkocz Zemplén53. Kestenbaum Mór Eszeny Szabolcs54. Künstlidier Henrik Hanusfalva Sáros55. Krausz Vilmos Nyírmada Szabolcs56. Lebovics Samu Tárkány Zemplén57. Libstein Lázár B. újfalu Zemplén58. Müller Viktor Huszt Máramaros59. Moskovics Ignác Hencóc Zemplén60. Neumann Lipót Tokaj Zemplén61. Páhmer Áron Semviz Sáros62. Preis Adolf Huszt Máramaros63. Preis Adolf Szerencs Zemplén64. Propper Mór Beregszász Bereg65. Róth Éliás T.-kerecseny Bereg66. Rózner Izsák Királyháza Ugocsa67. Reismann Izsák Ungvár Ung68. Reich Izsák Legyesbénye Zemplén69. Róth Samu Szatmár Szatmár70. Rósenberg Salamon Sátoraljaújhely Zemplén71. Rósenblüth Henrik Sátoraljaújhely Zemplén72. Róth Náthán Nagykároly Szatmár73. Schwartz Hermann Tárkány Zemplén74. Spiegel Áron N.-lucskó Bereg75, Spitzer Salamon lik Szabolcs76. Teitelbaum Áron Gergely (Bereg77. Fisohler Jakab Szatmár Szatmár73. Szafir Salamon Tarcal Zemplén79. Ungar Salamon Dukla Gácsország80. Weisner Bernát Sebeskellemes Sáros

NevKözségMegye81. Weis Jacob Üköritó Szatmár82. Wahrmann Samu Jármi Szatmár83. Wollner Márton Eperjes Sáros84. Weil Izsák Csabinye Zemplén85. Schwartz Lipót iNyírbogát SzabolcsJEGYZETEK1. Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár (Továbbiakban: Sz. Sz. M. L.) IV/B-404. (Közigazgatásibizottsági iratok) 27.245/1878. IV. p.2. Ua. 34. 865/1881.3. Ua. 37/XIV. 35/1883. I. p.4. Ua. 40/XIV. 20./1884. és 50/1884.5. üa. 45/XIV. 18/1886.6. Ua. 46/XIV. 499/1886.7. Ua. 50/XIV. 344/1890.R. Ua. 54/XIV. 621/18.%.9. Ua. 55/XIV. 90/1893.10. Uo. IV/B—411. (Alispáni iratok 10 000/1913. Tanügy. 50—53. lap.11. Ua. 8600/1908. Tanügy. 37—40. lap.12. Nyíri Közlöny. 1870. I. évf. 10. sz. „Statisztikai adatok".13. Sz. Sz. M. L. X/103. (Nyíregyházi ág. ev. Tanítói kör jegyzőkönyvei) 78. lap.14. Uo. IV/B—404. 26. 42/1877.15. UO. IV/B—411. 5435/1894. „Népnevelés" 2—3. lap.16. Ua. 14 526/1895. „Nevelésügy" 6. lap.17. Ua. 1200/1899. „Népoktatási viszonyokról" 48—53. lap.18. Ua. 8800/1907. „Tanügy" 39—43. lap.19. Uo. IV/B—404: 53/XIV. 204/1892.20. Péterfy Sándor: A magyar elemi iskolai népoktatás. Bp. 1896. II. füzet. 42. lap.21. Sz. Sz. M. L. IV/B—404. 55/XIV. 90/1893—1082.22. Ua. 75/111. 294/1907.23 Péterfy: id. mű. II. füzet. 44. lap.24. A vallás és közoktatásügyi miniszternek az országgyűlés elé terjesztett jelentése a népiskolaiközoktatás állapotáról 1870-ben. = Eötvös József: Kultúra és nevelés. Bp. 1976. MagyarHelikon. 432. lap.25. Halász Ferenc: Állami népoktatás. Bp. 1902. Atheneum. 17. lap.26. Péterfy: id. mű. II. füzet. 45. lap.27. Uo. 43. lap.28. Nyírvidék (Szabolcs megyei hetilap) 1882. III. évf. 1. sz.29. Ua. 1882. III. évf. 32. sz.30. Sz. Sz. M. L. IV/B—404. 40/XIV. 20/1884.31. Ua. 26. 42/1877.32. Ua. 30. 184/1880.33. Ua. 26. 250/1877. 4. pont.34. Köte Sándor: Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában (1849—1918). Tk. Bp. 1975. 70. lap.35. Halász: id. mű. 17. lap.36. Idézi Köte Sándor: A közoktatáspolitika alakulása a dualizmus időszakában. 100 éves akötelező népoktatás. (Tanulmányok) Tk. Bp. é. n. 26. lap.37. Halász: id. mű. 25. lap.38. Sz. Sz. M. L. IV/B—404. 26. 496/1877. 8. pont.

39. Ua. 36. 514/1882. I. pont.40. Ua. 59/XIV. 12/1902—2499.41. Ua. 59/XIV. 12/1902—689.42. Ua. 60/11. 484/1903—705.43. Halász: id. mű. 228. és 246. lap.44. Sz. Sz. M. L. IV/B—404. 76/111. 1339/1907. „Állami elemi népiskolák 1906/07. tanévben. Bp.1907. 39. lap.45. Halász: id. mű. 246. lap.46 Sz. Sz. M. L. IV/B—404. 26. 496/1877. 9. pont.47. Ua. 26. 430/1877.48. Ua. 34. 225/1881.49. Ua. 34. 605/1881.50. Ua. 34. 865/1831.51. Ua. 34. 1168/1881.52. Ua. 35. 268/1882. I. pont.53. Ua. 37/XIV. 165/1883.54. Ua. 38/XIV. 273/1883.55. Ua. 38/XIV. 392/1883.56. Ua. 40/XIV. 175/1884.57. Ua. 40/XIV. 176/1884.58. Ua. 48/XIV. 602/1887.59. Ua. 49/XIV. 11/1890.60. Ua. 51/XIV. 4/1891—61561. Ua. 54/XIV. 522/1892.62. Ua. 60/111. 366/1903.63. Körösi Henrik—Szabó László: Az elemi népoktatás enciklopédiája. Franklin Társ. Bp. 1911.III. köt. 461. Lap.64. Nyírvidék. 1884. V. évf. 45. sz. „Zug-, dug- és jesivaiskolák".65. SZ. Sz. M. L. IV/B—411. 1601/1873.66. Uo. IV/B—404. 26. 496/1877. 4. pont.67. Ua. 29. 294/1879.08. Ua. 30. 240/1880. 1. lap. 3. bek.69. Ua. 36. 725/1882—71.70. Ua. 36. 399/1882.71. Ua. 36. 514/1882.72. Ua. 37/XIV. 104/1883.73. Ua. 38/XIV. 237/1883.74. Ua. 40/XIV. 67/1884.75. Nyírvidék. 1884. V. évf. 46. sz. „Ki a hittanár?"76. Sz. Sz. M. L. IV/B—404. 40/XIV. 69/1884.77. Ua. 47/XIV. 310/1887—781.78. Ua. 47/XIV. 369/1887.79. Ua. 52/XIV. 217/1891—2323.80. Ua. 52/XIV. 435/1891.81. Ua. 54/XIV. 442/1892—867.82. Ua. 59/XIV. 307/1902—800,