adalékok a szabolcs megyei elemi iskoláztatás történetéhez

A későbbi években is a magániskolák száma állandóan változott: 1892-ig ezek száma 5—6 volt, 1901-ben csak egy működött, 1911-ben azonbanmár újra 6 iskolában tanítottak. Ebből az időszakból néhány magániskolamegalakulását említjük meg. 1887-ben Berger Jakab Nyíradonybannyitott iskolát. 571890 márciusában Lakner Irén oki. tanítónő kapott engedélyt,hogy Nyírbátorban egy 6 osztályú magán elemi népiskolátállítson fel." 58 1891-ben Krausz Salamon oki. tanító Kisvárdán leányiskolátnyitott. 591892-ben Goldstein Vilmos Gyürén állított fel hasonló iskolát.60Végül megemlítjük, hogy 1902-ben Vencsellőn Liebermann S. Sándoris megnyitotta iskoláját. 61Az elmondottakból kitűnik, hogy a megyében működött elemi magániskolákaz összes iskoláknak csak a töredékét alkották. Százalékban kifejezettarányuk nem emelkedett 2,5 fölé, sőt 1902—1905 között még az egyszázalékot sem érte el. Bár ezek az iskolák a törvény által előírt feltételeknekjól megfeleltek, képesített tanítóik eredményesen tanítottak, mégis— az iskolába járó kevés gyermek miatt — csak kis mértékben járulhattakhozzá a megye népoktatásához.5. ZugiskolákSzabolcs megyében jelentős számú ún. zugiskola működött a XIX. sz.második felében és a századfordulón is. Ezek az iskolák elsősorban az izraelitatankötelesek oktatásával foglalkoztak. Az országos méretekben bekövetkezetelterjedésük miatt a VKM. arra kényszerült, hogy az 1391.évi 40 598. sz. rendeletével meghatározza azok fogalmát, s egyben bezáratásukatis elrendelje. Ezek szerint „ . . . zugiskola azon nevelő- vagly tanintézet,melyben több gyermek a népiskolai tantárgyakra egyútteden taníttatik,anélkül azonban, hogy a fenntartók külön egyházi vagy polgáriközséget, vagy jóváhagyott alapszabályok mellett iskolai célokra működőtársulatot képeznének, vagy a fenntartó magánegyénnek ily intézet fenntartásárajogosultsága lenne." 62A fenti meghatározáson kívül ismereteselőttünk Rósenberg Jakab büdszentmihályi izr. tanító véleménye is, amelya zugiskolák körülményeire is tesz megállapításokat: ,,. . . zugiskola alattoly gyermekkínzó helyiséget értek, hová több szülő, kölcsönös megállapodásszerént, az általuk akár a debreceni vásáron, akár budapesten az Orczy-kávéházbanfelvett és magát tanítónak nevező, de tényleg csirkefogó,faczér pinczér, kalmár-segéd, bukott deák, de legjobb esetben szegény orvos-növendékvagy technikus elé járatja gyermekeit. Hogy ezek annyitértenek a paedagógiához, mint tyúk az ÁBC-hez, ahhoz commentár semkell. Zugiskola továbbá egy oly viskó, melynek penészes falai közt azegész hitközség gyermekei egy bócherből lett tanító által, aki egyúttal a