adalékok a szabolcs megyei elemi iskoláztatás történetéhez

tik be. Ezen adónem kivetését és behajtását az 1876. évi XXVIII. tc. kötelezőjelleggel előírta. A községi népiskolákra vonatkozó teendőket és aközségi hatóságok hatáskörét az „Utasítás a polgári községek számára" c.miniszteri rendelet állapította meg.A Lex Eötvös fentebbi rendelkezései a tankötelezettség egyik alapvetőfeltételének megteremtését, az iskolák létrehozását és fenntartását szolgálta.Az ország területén jelentős volt ugyanis azon községek száma, ame-,lyek semmilyen iskola működését sem tudták kimutatni. 1869-ben pl. 1593községben 23 , 18 70-ben pedig 1712 községben és településen nem volt iskolahazánkban. 24 Az iskolával nem rendelkező községek száma — a rendelkezésekhatására — a következő mértékben csökkent: Trefort Ágoston1873. évi 12 041. sz. rendeletének nyomán készült kimutatás alapján 801község 25 , 1880-ban 274, 1881-ben 237, az 1891—92-es tanévben pedig mégmindig 214 község nem tartott fenn iskolát. 23 Az említetteken kívül jelentősvolt azon községek száma, amelyek más településsel közösen tartottakfenn iskolát; ilyen község 1869-ben 972, 1880-ban 1876, 1881-ben1808, és 1891—92-es tanévben 1757 volt. Összesen tehát, az utóbbiakat isfigyelembe véve, az országban 1869-ben 2570, 1880-ban 2150, 1881-ben2045, az 1891—92-es tanévben 1971 község, az összes településeknek 1869-ben 20,3 százaléka, 1892-ben pedig 15,5 százaléka saját közigazgatási területénelemi iskolát nem tudott kimutatni. 23A valósághoz tartozik, hogy azemlített községek többsége kis lélekszámú volt. Egy 1893-as jelentés szerintugyanis 1505 önálló községet nem lehetett népiskolák felállításárakötelezni, mert lakosainak lélekszáma nem haladta meg a 250 főt. 20Az ország területén a községi elemi iskolák száma a törvény megjelenéseután csak kevés mértékben emelkedett: az 1868-ban kimutatott 479községi iskola az összes iskolák jelentéktelen hányadát képezte. Számuk1893-ban 1952-re emelkedett, de még így sem érte el az elemi iskolák 12százalékát. 27Szabolcs megyében a népoktatási törvény megjelenése után csak néhány,csekély lélekszámú településen hiányzott az iskola. Az 1876-banbekövetkezett megyerendezés után a „saját helyi elöljáróval" rendelkező135 község közül csupán Kisbákán és Ontelken nem volt iskola, így nemtartozott azon 11 megye közé, melynek minden községe iskolát tartottfenn. 23A szomszédos megyék iskolával való ellátottságát tekintve viszont„előkelő" helyet foglalt el, mert Biharban 113 (?), Szatmárban 15, Ungbanés Beregben 57 község nem tartott fenn egyetlen iskolát sem. 29Az említettkét szabolcsi településen élő tankötelesek azonban nem maradtak iskolázatlanok,mert Kisbákáról Nagybákára, Öntetekről pedig a közeliDombrádra jártak át, ahol felekezeti jellegű iskolákban, oktatásban részesültek.30