adalékok a szabolcs megyei elemi iskoláztatás történetéhez

adja gyermekét.. ., aki olcsóbban tanít. De a melámedek egyszer elfogynakés a tanítás szünetel*'. Ezután nemsokára jön egy „ . .. bitang hoczpocz,lengyelhoni faluból száműzött, nagyszakállú, kis zömök zsidócska,akinek állítólag valamely csudarabbitól merájnere van, és ő tanít''. A többieklapulnak, mert Reb Mufti megtelepszik rovásukra. Az ilyen iskolázatlanhitoktatók tevékenységének beszüntetését kéri, sőt a hitközség elnökére100 ft, a községi bíróra 50 ft, a szolgabíróra 200 ft és a tanfelügyelőre„elmozdítás" büntetését javasolja, ha azok 3 hónap alatt „ . . . nemtudják kisöpörni Augias istállóját". 74Rósenberg fentebbi kijelentései igen közel állhattak a valósághoz.Ugyanis a megyében működő rabbik többsége nem rendelkezett megfelelőképesítéssel, sőt egyesek még magyarul sem tudtak. Ezek tehát nemtettek eleget a VKM. 5047/1884. sz. leiratának, mely szerint csak azoklehetnek rabbik az izr. hitközségekben, akik magyar alattvalók és legalábba gimnázium vagy reáliskola 4 alsó osztályát, esetleg a polgári iskolát sikerrelelvégezték. Ezzel szemben a megye területén működő 19 rabbi közülcsak a nyíregyházi status quo ante izr. hitközség rabbija végzett rabbiképzőintézetben, Pozsonyban, ,, . . . a többi rabbinak anélkül, hogy megelőzőlega gimnázium vagy reáliskola négy alsó osztályát, avagy esetleg apolgári iskolát elvégezték volna, egyes ún. szent rabbik által nyertek képesítést..." Állítólag a nagy kallói és a kislétai rabbi végzett ilyen iskolát,de azt igazolni nem tudták. Továbbá mind a 19 rabbi magyarországi illetőségű,akik közül azonban 3 magyarul nem tudott, 3 pedig csak kevésséismerte a nyelvet. 75(L.: VIII. sz. melléklet!)A vármegyei hatóságok erélyes beavatkozásainak eredményeként az izr.zugiskolák száma az 1880-as évek közepétől csökkenő tendenciát mutatott,ezzel egy időben az izr. felekezetű nyilvános elemi iskolák, valamint azizr. magániskolák száma növekedett. Azonban még mindig nagy nehézségetjelentett, hogy a talmudisták munkájának tartalmi oldalát és az oda járóizr. tanköteleseket nem tudták kellően ellenőrizni. Az utóbbiak számaugyanis fokozatosan emelkedett. 1877-ben pl. Kisvárdán a város különbözőhelyein Grünwald Mór kerületi főrabbi, Wohlhendtler Jakab, EhrenfeldJózsef, Feldmann Sámuel, Frenkel Jakab, Berliner Márton, Fried Náthán,Goldberger Hermann és Bleick Izsákné talmudiskolát vezettek, melyektanulói közül többen nem fejezték be az elemi iskolát. Súlyosbítottaa helyzetet, hogy a tanulók zöme nem is volt kisvárdai illetőségű, s azokadatainak ellenőrzése komoly akadályokba ütközött. Grünwald Mór talmudiskolájábanpl. az ország különböző megyéiből, sőt még Galíciábólszármazó gyermekek is voltak. A főrabbi tanítványainak életkorát az általabeküldött névsorból nem lehetett megállapítani,.mert csupán a 85 tanítványánaka nevét, lakhelyét és a megyét tüntette fel. 7(i(L.: IX. sz. mel-