katolikus, az izraelita és az evangélikus következett. Kis számban éltekmég a megyében az unitárius és a görög keleti vallás hívei is. A felekezetimegoszlásnak megfelelően a tanköteles gyermekek számára ref., róm.kat, gör. kat., izr. és evangélikus <strong>elemi</strong> iskolákat állítottak fel az egyházak.Az unitárius és a gör. keleti tankötelesek számára felállított <strong>elemi</strong>iskolákról nincs tudomásunk. A tanulók kevés száma és területi elszórtságamiatt ők más felekezet iskolájában tanultak. Az iskolába járatott tankötelesekfelekezetek szerinti megoszlása 1876—1911 között a következővolt:a- 1 0Tanév Ref. R. kat. G. kat. Izr. Evang.1876/77 9 433 5 680 3 999 2 294 1 7091881/82 10 064 6 135 3 808 1 878 1 9911882/83 9 937 6 336 3 620 2 070 2 1771883/84 10 503 6 539 3 980 2 288 1 9591884 85 10 653 6 236 3 838 2 450 1 9991885/86 11 076 6 662 4 240 2 961 2 1321889/90 12 659 8 083 4 802 3 184 1 1951891/92 14 358 9 508 5 848 3 850 2 1371892/93 14 511 10 619 6 233 3 916 2 1971910/11 14 173 9 006 5 079 1 818 2 504Az iskolába járó fenti tankötelesek kimutatásából megállapítható, hogya ref. és a róm. kat. vallású gyermekek képezték a tanulók nagyobb részét.A tanulók számának változása mutatja, hogy 1876-tól a beiskolázásfokozatosan emelkedett a század végéig, ekkor azonban — az ev. tanulókkivételével — erőteljes csökkenés következett be. Igen szembetűnő ez acsökkenés az izraelita tanulók esetében, melynek okait később részletezzük.A felekezeti iskolákba járó tankötelesek számára a következő iskolákálltak fenn: 11Tanév Ref. R. kat. G. kat. Izr. Evang. Összesen1875/76 9 7 7 ? 7 3291876/77 ? ? ? 7 17 3441880/81 7 ? ? ? 17 2H4*1881/82 122 73 47 (i 17 2651882/83 123 68 47 9 8? 255?1883/84 124 73 47 10 18 2721884/85 124 73 47 15 18 2771885/86124 74 47 18 lí! 2811889/90 129 75 49 20 18 2911891/92133 75 51 20 17 2961892/93 131 7« 52 20 17 2961900/01 135 83 54 17 17 3061904/06 118 78 4!) 15 18 2781910/11 117 79 44 16 26 282* = a nagymértékű csökkenés az 1876-ban bekövetkezett megyerendezés következménye!
A fenti táblázatban szembetűnő, hogy az 1882/83-as tanévben a tanfelügyelői jelentésaz előző évi 17 ev. iskolával szemben csupán 8 <strong>elemi</strong> iskola létezéséről számolbe. Ez minden bizonnyal tévedésen alapul. Ugyanis az ág. ev. felekezet már az1869/70-es tanévben 9 városi és 9 tanyai, azaz összesen 18 iskolát tartott fenn. Ezekben18 rendes és 6 segédtanító 1410 ev., 39 r. kat., 23 g. kat, 12 ref. és 3 izr., öszszesen1487 gyermeket tanított. 1 2 Az említett 18 iskola közül 17 <strong>elemi</strong> volt, egy pedigpolgári. Az utóbbiban Pazar István és Szénfy Gyula tanított. Az iskolák számaaz 1876/77-es tanévben is 17 volt, csupán az összetételben történt változás. Ekkorugyanis a tanyai iskolák száma 10-re emelkedett, melyekben a következő tanítókdolgoztak: (tanyák nevei) Mátsánszky Sámuel (Felső-Badur), Tomasovszky Károly(Alsó-Badur), Kirtyán Mihály (Antal-bokor), Hrenkó András (Racskó-bokor), VálentPál (Manda-bokor), Csernák János (Újtelek), Garay Márton (Nagycserkesz), FábiánMárton (Kiscserkesz), Vietórisz András (Sulyán-bokor), Mráz János (Henzsel). A városbandolgozó tanítók — a polgári iskola tanítóival együtt — a következők voltak:Stoffán Lajos, Mráz Károly, Zsák Endre, Rúzsa Endre, Gdovin Endre, Kabzsuda Dániel,Boczkó Lajos, Hudák György, Gerhard Soma (Sámuel), Szénfy Gyula, PazarIstván és Gdovin János. 1 3összesen tehát az ev. felekezet iskoláiban 24 tanító dolgozott.Mivel az 1881/82-es tanévben is 17 <strong>elemi</strong> iskoláról van tudomásunk, valaminta következő tanév iskolaszéki és tanítóegyleti jegyzőkönyveiben a tanitók és iskolákszámának csökkenéséről semmilyen bejegyzés nem található, továbbá az 1883/84-es tanévben feltüntetett 18 <strong>elemi</strong> iskola dokumentált, kellő biztonsággal állíthatjuk,hogy a kérdéses tanévben nem 8, hanem legalább 17 <strong>elemi</strong> iskola működött. Ezzela megye felekezeti iskoláinak száma 255 helyett 264-re.módosul!Az egyes felekezeti iskolák számának változását tekintve megállapítható,hogy a ref., a róm. kat. és gör. kat. iskolák száma fokozatosan emelkedetta századfordulóig, míg az ev.iskolák száma 1877—1901 között változatlanmaradt. Az izraelita <strong>elemi</strong> iskolák száma csekély mértékű emelkedéstmutatott. Ezek az adatok azonban önmagukban még nem tükrözika felekezetek közötti iskoláztatási különbségeket. Ehhez meg kell vizsgálnunka felekezetekhez tartozó tankötelesek beiskolázási arányait is,melyhez az I. sz. melléklet ad segítséget. Ebben a tankötelesek száma mellettfeltüntettük az iskolába járók és nem járók számát, valamint az utóbbiakarányát százalékban1 4 - 1 , 8is.Az iskolázatlan tankötelesek felekezetek szerinti százalékos kimutatásábólmegállapítható, hogy közel 10 év alatt átlagban a reformátusok9,10 százaléka, a róm. katolikusok 11,69 százaléka, az evangélikusok 12,70százaléka, a gör. katolikusok 13,27 százaléka és az izraeliták 17.30 százalékamaradt távol az iskolától. Megfigyelhető, hogy az átlagokat az 1893-asév erőteljesen negatív irányban befolyásolta. Ebben az évben ugyanis atankötelesek száma ugrásszerűen megemelkedett, s e megnövekedett tanulólétszámota meglévő iskolák nem tudták befogadni. Míg az 1886—1890 között az egy évre számított tankötelesek számának változása a r.kat.—g. kat.—ref.—ev.—izr. sorrend szerint +604, +235, +478, —83.+55, addig 1892—93-ban ez a változás +2270, +845, +481, +639, +317volt; az egy évre számított átlagos emelkedés tehát 1886—1890 között 258,1892—1893 között pedig 910 gyermek volt. A tankötelesek számának 1893-ban bekövetkezett ugrásszerű emelkedése két okra vezethető vissza, egyrésztaz 1887-ben születettek nagy számára és a következő években a me-