adalékok a szabolcs megyei elemi iskoláztatás történetéhez

tanteremmel bővítették, így az tíz tanteremmel rendelkező iskolává vált/' 0A következő években, főként a felekezeti iskolák állami kézbe adása következtében,újabb állami iskolák szerveződtek. Az egyházak bár erősenragaszkodtak iskolafenntartó jogukhoz, mégis a megye néhány településénerről lemondtak. Az esetek többségében azon iskoláikat ajánlották fel aközségnek vagy az államnak, amelyek állaga már annyira leromlott, hogyfelújítása, illetve egy új iskola építése jelentős összegeket emésztett volnafel. így pl. Papon a ref. iskola az egyházközség kérésére államivá alakulhatottazzal a feltétellel, hogy a meglévő iskolai alap vagyonból ,, . . . 2tantermes iskolaház és 2 tanítói lakás épüljön". 41A következő években aminisztérium állami iskola felállításán z hozzájárult Cserepeskenézen 2tanítóval, Ófehértón 2 tanítóval, Nyírbátorban 6 tanítóval és a Nagyhalászhoztartozó Telektanyán egy tanítóval. 42Az említettek közül azonbancsak az 1905—06-os tanév után épült fel az állami iskola Öfehértón ésCserepeskenézen. (L.: V—VI. sz. melléklet!)Az állam által fenntartott elemi iskolák számát tekintve tehát megállapítható,hogy az első megszervezésétől, 1873-tól 1911-ig összesen 11 működött.Ezek aránya az összes elemi iskolák között csupán 3,3 százalékvolt 1911-ben. Ha figyelembe vesszük, hogy az iskolák közül pl. Pusztabánházánés Tiszalök-Fástanyán az iskola elhelyezéséről magánszemélyekgondoskodtak, valamint a kisvárdai fenntartásához a község évi 200 Fttaljárult hozzá, akkor elmondhatjuk; Szabolcs megyében a népoktatásfejlesztéséhez az állam elenyészően csekély mértékben járult hozzá. Azállami hozzájárulás gyakorlatilag az egyes iskolák kisebb-nagyobb államsegéllyelvaló támogatására korlátozódott.4. MagániskolákAz Eötvös-törvény adta lehetőséggel élve a megyében magánszemélyekis tartottak fenn elemi iskolákat. Ennek feltétele az volt, hogy aziskolafenntartó tanítói képesítéssel rendelkezzen, iskolája a törvény általelőírt felszereléssel bírjon, valamint a törvény által meghatározott tantárgyakattanítsák. A tandijat az iskolafenntartó határozta meg.Szabolcs megyében az ilyen jellegű népiskolák rövidebb-hosszabb ideigműködtek, ezért nem képezhették a népoktatás szilárd bázisát. Számukattekintve, a tárgyalt időszakban, egy és tíz között változtak. Az 1875—76-os tanévben pl. 7 magániskola volt a megyében, s az 1877—78-as évbenszámuk 10-re emelkedett. 451878-ban érkezett Gönczy Pál miniszteri tanácsos16 215 sz. irata a megyéhez, melyben a következőket olvashatjuk:„ . . . megengedem, hogy Paltzer Vilma oki. tanítónő Nyíregyházán egy hatosztályú elemi magán leányiskolát állíthasson fel, oly feltétel alatt azon-