Szénbányászat Izsófalván - II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár

dalmi munkafelajánlások” is érkeztek, és volt, aki természetbeni
segítséget (követ, fát, meszet stb.) ígért. A kezdeményezések
azonban nem vezettek eredményre, rövid idő múlva elhaltak, többnyire
azzal az indokkal, hogy nincs elég anyagi ereje az egyháznak
a nagy munka kivitelezésére. Végre 1859-ben sikerült megállapodni
Kirner Eduárd poprádi (Szepes megye) építőmesterrel, aki el
is készítette az új templom tervrajzát és költségvetését. A részletes
kétnyelvű (magyar és német) számvetés fennmaradt, a terveknek
azonban már nem találtuk nyomát. Kirner 5.261 forintért vállalta
az építést, anyagköltséggel együtt. Ehhez járult még 2.076 forint
szállítási és napszám-díj, így összesen 7.337 forintra rúgott a
templomépítés költségvetése. Amint az idézett korabeli tudósításból
kiderül, hamarosan hozzá is fogott a kivitelezéshez. De mivel
az egyház pénze elfogyott, a munka egy idő után abbamaradt, és
az új falak félig készen meredeztek a még álló régi templom körül.
1864-ben azután, „midőn az enyészet teljesen kikezdte”, az utóbbit
lebontották, és „a lelkész búcsúszavai hatása alatt az egész gyülekezet
fájdalmas könnyekre fakadt”. Csak másfél évtized múlva,
1879-ben épült fel teljesen az új templom, csonkán maradt tornya
pedig még később, csupán 1896-ban készült el. Alig három évtized
múlva, 1928-ban már szükségessé vált külső és belső felújítása.
Ekkor nyerte el mai külsejét, amit a későbbi tatarozások már
nem változtattak meg lényegesen.
Az 1860-as években nagy kiterjedésű szénlelőhelyeket fedeztek
fel a község külterületén, és a Sajó bal partján az elsők között indult
meg itt a bányászat 1873-ban. (Korábban kizárólag mezőgazdasági
jellegű tevékenység folyt errefelé.) Több kis bányaüzem
működött hosszabb-rövidebb ideig magánosok kezén. Az 1900-as
évek elején két állami bányatelep épült ki a falu határában: Ormospuszta
és Rudolftelep, amelyek egészen 1993-ig, illetve 94-ig,
önálló községgé válásukig Disznóshorváthoz, illetve később Izsófalvához
tartoztak.
A szénbányászat révén óriási fejlődés következett be az élet
minden területén. Új iskolák, egészségügyi és kulturális intézmények,
üzletek, munkáslakások épültek, és a vasútvonal is elért ide.
A népességszám néhány évtized alatt a korábbinak többszörösére
11