Szénbányászat Izsófalván - II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár

nűleg szerepet játszott az is, hogy anyai rokonsága a környéken
élt. 1849. február 26-án önkéntesként a szabadságharc katonájának
állt. Mint honvéd hadnagy, 19 ütközetet harcolt végig. A visszaemlékezők
szerint mindig kitűnt bátorságával, példamutatásával.
A nagysallói ütközetben súlyosabban megsebesült. A világosi
fegyverletétel után egy ideig szülőföldjén bujdosott, majd menekülnie
kellett, mert kényszersorozással császári katonának akarták
vinni. 1850-ben ismét Rimaszombatba került, s újból Jakovetz Antal
kőfaragó-mester műhelyében vállalt munkát. Itt hozta össze a
sors a városban visszavonultan élő neves szobrászművésszel, Ferenczy
Istvánnal, aki felismerte tehetségét, szorgalmát, és 1853-56
között félbemaradt műveinek befejezése közben a szobrászat alapjaira
és a márványfaragás sok szaktudást igénylő, nehéz mesterségére
tanította. 1856-ban Ferenczy bizonyítványt állított ki Izsó
számára, mely szerint nála 3 évig a „képfaragást gyakorolta”, s
ebben ügyesnek és szorgalmasnak bizonyult.
1857-ben hamis iratokkal Bécsbe ment, ahol neves mestereknél
fejlesztette tudását. Gasser szobrász 1859-ben rábízta gróf Széchenyi
István mellszobrának márványba faragását. (A szobor későbbi,
már teljes egészében Izsó munkáját dicsérő változata, amely
a nevét egy csapásra ismertté tette, ma is látható Budapesten, a
Magyar Tudományos Akadémia székházában.) Tehetségére felfigyeltek
a Bécsben tanuló magyar egyetemisták, és létrehozták
Krajcáros Egyletüket, abból a célból, hogy Izsót – s rajta keresztül
a hazai szobrászművészetet – támogassák. E szerény alapítvány
tette lehetővé számára, hogy 1859 őszén beiratkozzon a korabeli
Európa legjobb művészképzőjébe, a Müncheni Művészeti Akadémiára.
Itt évfolyama legjobb hallgatója volt. 1861 nyarán hazalátogatott.
Rajzvázlatokat készített Bugacon, majd Pesten megmintázta
a Búsuló juhász első változatát. Modellként – juhásznak öltözve
– testvére, a színész József volt segítségére.
Eötvös József biztatására és erkölcsi támogatásával a honvágyat
és a nélkülözést tovább vállalva visszatért Münchenbe. 1861-
ben carrarai márványból itt készült el máig legismertebb szobra, a
Búsuló juhász. 1862-ben a mostoha hazai viszonyokat vállalva
Pesten telepedett le. Neves kortárairól mellszobrokat mintázott.
15