25.11.2014 Views

Szénbányászat Izsófalván - II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár

Szénbányászat Izsófalván - II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár

Szénbányászat Izsófalván - II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

dául kagylókat, csigákat, emlősmaradványokat. Legutóbb 1998-<br />

ban az izsófalvai határban működő, de Rudolftelephez közelebb<br />

eső külszíni fejtés meddőhányóján talált mamut lábszárcsontot egy<br />

általános iskolás fiú. 2002-ben a Szuhakálló melletti szénbányából<br />

több mint 3 m hosszú, jó megtartású mamutagyar került napvilágra,<br />

amit a miskolci Herman Ottó Múzeumba szállítottak. A község<br />

külterületének több helyén gyűjthetők a felszínen vagy homokgödrök,<br />

-bányák bevágásaiban megkövesedett kagylómaradványok<br />

(többnyire osztrigák).<br />

Izsófalva és környéke vízben szegény: a rudabányai völgyfőből<br />

induló, a falut kettészelő Ormos patakocska napjainkban szinte<br />

csaknem száraz, legfeljebb hóolvadáskor vagy nagyobb esők után<br />

csörgedez benne némi víz. Szinte hihetetlen, hogy ennek ellenére<br />

egy-egy felhőszakadást vagy tartós esőt követően árvizet is okozhat;<br />

erre az elmúlt századokban néhány alkalommal volt már példa.<br />

(Amikor a bányászat még virágzott a patakparti községekben,<br />

jóval bővízűbb volt, mert a folyamatosan szivattyúzott bányavizeket<br />

évtizedekig belevezették, s emiatt vízhozama állandónak,<br />

egyenletesnek tűnt. Napjainkban a rudabányai volt külszíni vasércbánya<br />

hatalmas tavából bányavágatokon és csővezetékeken át<br />

lecsorgó víz táplálja a patakot. )<br />

Izsófalva délnyugati határában folyik a Szuha, amely többnyire<br />

ugyancsak gyéren csordogál, de például 1952-ben tragikus áradást<br />

okozott: elöntötte a közelében levő egyik szuhakállói szénbányát,<br />

aminek következtében a föld alatt dolgozók közül többen életüket<br />

vesztették. (A vízbetörésről később Életjel címmel játékfilm is<br />

készült Sinkovits Imre főszereplésével.)<br />

A Kurityán felé vezető bekötőúttól délre található két tó az<br />

1960-as évek elején felhagyott külszíni szénbányák betemetetlen<br />

mély gödreiben jött létre; ma kiváló horgászvíznek számítanak. Az<br />

1990-es években művelt rövid életű kisebb külfejtések nyomán<br />

visszamaradt tavacskák sorsa még bizonytalan: valószínű, hogy<br />

belátható időn belül megszüntetik, földdel töltik fel valamennyit,<br />

bár ennek – több évvel a termelés megszűnése után – még semmi<br />

jele.<br />

7

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!