Szénbányászat Izsófalván - II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár
Szénbányászat Izsófalván - II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár
Szénbányászat Izsófalván - II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ször a bányatelek védnevét viselték. Ezek közül a következők voltak<br />
a jelentősebbek: Új-Remény tárók (1884), Remény-akna (?),<br />
Kornél-táró (1881), Mátyás-akna (1882), Pál-táró (1883), Emíliaakna<br />
(1883). Katonai térképek tudnak az Olga- és Vilmos-tárókról<br />
is. A szállítást lóvontatású vasúttal oldották meg az Ormos patak<br />
keleti oldalán, amelynek a Kornél-bánya környékén volt átrakó állomása.<br />
A bányák összetermelése becsült adatok szerint évi 15<br />
ezer tonna körül mozgott.<br />
*<br />
Az 1905. év jelentette a fordulópontot a disznóshorváti bányászat<br />
történetében. Ekkor szerezte meg a Magyar Általános Kőszénbánya<br />
Rt. a terület szénjogainak nagyobb részét. Jóllehet az itt<br />
kitermelt szén mennyisége nem volt jelentős, a disznóshorváti bányászat<br />
a rendkívül olcsó termelés következtében potenciális versenytársat<br />
jelentett a Sajó-völgyben monopolhelyzetre törekvő<br />
MÁK számára. Mindenképpen fontos volt tehát a terület megszerzése,<br />
amelyet előbb húsz évre szóló bérletként képzeltek el a<br />
MÁK vezetői, oly módon, hogy a termelést egy bizonyos szinten<br />
befagyasztják. Később azonban megváltozott a helyzet, részben<br />
azért, mert Sárkány Kornél már nem elégedett meg a bérbeadással,<br />
hanem anyagi helyzetének megromlása következtében az eladásra<br />
kényszerült, részben pedig azért, mert a MÁK által időközben<br />
végzett kutatások rendkívül kedvezőnek találták a művelési lehetőségeket.<br />
A vásárlás lebonyolítása után nyitották meg a Máriatárót,<br />
amely az Emília- és Mátyás-aknától délkeletre feküdt. 1917-<br />
ben pedig a MÁK érdekeltségű Borsodi Szénbányák Rt. Megkezdte<br />
az Ella-lejtősakna mélyítését is a Mária-táró közelében. Még<br />
korábban, l908-ban két lejtősakna nyitásának a munkálatai kezdődtek<br />
az időközben szintén megszerzett Rudolf bányatelken. Mivel<br />
ez a két akna a később egyre csökkenő szénkeresletet bőségesen<br />
kielégítette, a MÁK felhagyott a többi disznóshorváti bányájának<br />
művelésével. 1926-1940 között csak Rudolfon folyt termelés.<br />
A Sajókaza szénbányászatában jelentős szerepet játszó Radvánszkyaknak<br />
Disznóshorváton is voltak birtokaik, nevezetesen<br />
Ormospusztán, amely a középkorban falu volt, és a hódoltság ide-<br />
25