Szénbányászat Izsófalván - II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár
Szénbányászat Izsófalván - II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár
Szénbányászat Izsófalván - II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Manó betléri vasgyáros kötött Kantnerrel. Ehhez a szerződéshez<br />
akkor jutott a Rima, amikor megvásárolta az Andrássy-féle vasgyárat.<br />
Mivel ekkor már a szerződés elévült, 1910-ben új adományt<br />
kértek a területre. A bányatelket Rudolf védnév alatt jegyezték<br />
be. Jelentős bányászat azonban nem folyt a területen.<br />
A nagyvállalatok által szabadon hagyott szénjogok megszerzésével<br />
kisebb bányák nyíltak. Ezek közül az elsőt Czeizler Zsigmond<br />
alapította Disznóshorváti Kőszénbánya Betéti Társaság<br />
néven. Hevesi Lajos budapesti bányamérnök volt a vállalkozásban<br />
Czeizler társa. A kültagok Hevesi Béla budapesti, Hajdu Dezső<br />
budapesti, Apler Edgár weigelsdorfi gyáros és mások voltak, akik<br />
30-60.000 korona közötti összeggel társultak hozzájuk. Még ebben<br />
az évben elkezdték a tárót hajtani az ormospusztai lakótelep mellett,<br />
ahol később az István-bánya létesült. A kedvezőtlen geológiai<br />
és szállítási viszonyok miatt azonban hamarosan, 1922-ben abbahagyták<br />
a művelést. Hevesi és Czeizler még ebben az évben sokkal<br />
előnyösebben fejthető szénterületet szerzett Ella lejtősaknától délre,<br />
s ott nyitott is tárót. Ennek művelésére, miután az előző vállalkozásból<br />
kiléptek, új közkereseti társaságot alapítottak Disznóshorváti<br />
Kőszénbánya Vállalat Hevesi és Czeizler név alatt. Bányájukat<br />
1925-ig művelték. Ekkor a szénkereslet csökkenése miatt<br />
kellett felhagyni a termeléssel. 1932-ben a fellendülés idején nyitották<br />
új bányájukat, és ekkor kaptak adományt is az István <strong>II</strong>.<br />
védnevű telekre. A bánya kisebb-nagyobb megszakításokkal a második<br />
világháború végéig üzemelt.<br />
Rudolfteleptől, pontosabban az ottani I. számú akna nyílásától<br />
kb. két kilométerre északra 1926-ban mélyített egy kis lejtősaknát<br />
a IV. telepre Grünberger Ármin disznóshorváti lakos. Később társult<br />
vele egy budapesti vállalkozó, Sugár István, s ezzel megalapították<br />
a Disznóshorváti Barnaszénbánya Részvénytársaságot. Az<br />
északkeleti irányban haladó lejtősakna 90 méter után ért az itt 2<br />
méter vastag IV. telepbe. A bánya 1934-ben merült ki. Ekkor az<br />
időközben egyedüli tulajdonossá vált Sugár István berendezéseit<br />
Alacskára költöztette, ahol ugyanezen a néven folytatott még egy<br />
évig bányászatot, és csak 1935-ben változtatta meg cége nevét. E<br />
bánya évi termelése 20-45.000 tonna körül ingadozott, 1929 és<br />
33