3. fejezet; Szervezeti működés, támogató környezet ... - Felvi.hu
3. fejezet; Szervezeti működés, támogató környezet ... - Felvi.hu
3. fejezet; Szervezeti működés, támogató környezet ... - Felvi.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>3.</strong> SZERVEZETI MŰKÖDÉS, TÁMOGATÓ KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA...<br />
75<br />
<strong>3.</strong>2 táblázat. A DPR működtetésének lehetséges modelljei<br />
Előny<br />
Hátránya/nehézsége<br />
Tisztán centralizált modell<br />
• Költséghatékonyság a lebonyolítás során (például<br />
elérhetőségi adatok legyűjtése nagy rendszerekből, illetve<br />
kevesebb ember kell a DPR működtetéshez)<br />
• Specializáció miatt megalapozottabb lehet a felmérés<br />
(például módszertanilag felkészültebb gárda foglalkozik vele)<br />
• Az időnként felmerülő speciális problémákkal felkészültebb<br />
emberek foglalkozhatnak (például jogi és adatvédelmi<br />
kérdések)<br />
• Átfedés a karrier és minőségügy egyéb funkcióival<br />
• Erősíti az intézmény integritását<br />
• Egységes intézményi kommunikáció<br />
Az adatok felhasználóinak (karok, szakok, intézetek) bevonása,<br />
érdekeltté tétele<br />
Tisztán decentralizált modell<br />
• Elérhetőségi információk, közvetlen kapcsolatok helyben<br />
elérhetőek, emiatt magasabb kitöltési arány<br />
• Személyesebb kapcsolat lehetősége<br />
• A felmérés lebonyolítói egyben az eredmények felhasználói:<br />
egyértelmű érdekeltségi rendszer, az igények, szükségletek<br />
és specialitások közvetlenebbül érvényesíthetőek<br />
• Személyre szabott kommunikáció<br />
Nem alaptevékenység, az oktatók ritkán éreznek késztetést<br />
hosszú távú, szisztematikus adatgyűjtés folytatására<br />
Központi szervezeti<br />
egység formája, feladata<br />
és hatásköre<br />
Szakok, karok,<br />
tanszékek feladata és<br />
hatásköre<br />
Önálló felelősséggel és hatáskörrel bíró szervezeti egység<br />
Feladata a DPR tervezése és végrehajtása<br />
Legfeljebb konzultációs (például valamilyen tanácsadói testület<br />
formájában), illetve egyes részfeladatok kapcsán végrehajtói<br />
szerep<br />
Nem feltétlenül létezik, de ha igen, akkor szerepe lehet:<br />
1. karok közötti egyeztetés biztosítása (pl. intézményi szintű<br />
bizottság)<br />
2. központban elérhető információk, például címlisták biztosítása<br />
(amelyet vagy egy erre a célra is működtetett szervezeti<br />
egység gyűjt össze a többi egységtől, vagy pedig az egyes<br />
karok maguk szerzik be)<br />
Önálló felelősséggel és hatáskörrel bíró szervezeti egység<br />
Feladata a DPR tervezése és végrehajtása<br />
Természetesen e két szélsőség mellett számos köztes megoldás is létezik, amelyben<br />
egy-egy részfeladat centralizációjára vagy decentralizációjára kerül sor.<br />
Például központi szervezeti egység létrehozása a decentralizált modellben is<br />
lehetséges, de felelőssége ez esetben nem elsősorban a végrehajtás, hanem a<br />
karok különböző gyakorlatának összehangolása (közvetítés), és esetleg bizonyos<br />
központi szolgáltatások (pl. jogi tanácsadás, informatikai szolgáltatások stb.)<br />
nyújtása. Az előbbi feladatot akár valamilyen egyetemi szintű egyeztető bizottság<br />
is elláthatja, és a központi szolgáltatásokat sem feltétlenül kell összefogni<br />
egy szervezeti egységbe, mert az egyes feladatok jellemzően különböző központi<br />
szervezeti egységekben, széttagoltan is elérhetőek.<br />
A magyar felsőoktatásban jellemzőbbek a centralizáltabb megoldások, ahol a karok,<br />
tanszékek és szakgazdák direkt véleménykérésre reagálva, az általános döntéshozási<br />
testületeken (például szenátus), vagy pedig erre a célra (is) létrehozott<br />
szakbizottságon keresztül (DPR bizottság, minőségügyi bizottság, stb.) kapnak konzultatív,<br />
véleményező lehetőséget. Ennek oka lehet, hogy a DPR jellemzően nem<br />
evolutív módon, alulról szerveződve alakult ki az intézményekben, hanem „felülről”,<br />
egy-egy szervezeti reform keretében alakították ki azt az intézmény egészére.<br />
Ezt a különböző felsőoktatási fejlesztési pályázatok is ösztönözték.<br />
A szervezési racionalitás mellett számos tényező befolyásolja, hogy intézményi<br />
szinten milyen megoldás érvényesül. A centralizációs-decentralizációs dilemma<br />
kevésbé élesen (vagy egyáltalán nem) vetődik fel kisebb, egykarú intézmények-