28.11.2014 Views

3. fejezet; Szervezeti működés, támogató környezet ... - Felvi.hu

3. fejezet; Szervezeti működés, támogató környezet ... - Felvi.hu

3. fejezet; Szervezeti működés, támogató környezet ... - Felvi.hu

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

<strong>3.</strong> SZERVEZETI MŰKÖDÉS, TÁMOGATÓ KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA...<br />

75<br />

<strong>3.</strong>2 táblázat. A DPR működtetésének lehetséges modelljei<br />

Előny<br />

Hátránya/nehézsége<br />

Tisztán centralizált modell<br />

• Költséghatékonyság a lebonyolítás során (például<br />

elérhetőségi adatok legyűjtése nagy rendszerekből, illetve<br />

kevesebb ember kell a DPR működtetéshez)<br />

• Specializáció miatt megalapozottabb lehet a felmérés<br />

(például módszertanilag felkészültebb gárda foglalkozik vele)<br />

• Az időnként felmerülő speciális problémákkal felkészültebb<br />

emberek foglalkozhatnak (például jogi és adatvédelmi<br />

kérdések)<br />

• Átfedés a karrier és minőségügy egyéb funkcióival<br />

• Erősíti az intézmény integritását<br />

• Egységes intézményi kommunikáció<br />

Az adatok felhasználóinak (karok, szakok, intézetek) bevonása,<br />

érdekeltté tétele<br />

Tisztán decentralizált modell<br />

• Elérhetőségi információk, közvetlen kapcsolatok helyben<br />

elérhetőek, emiatt magasabb kitöltési arány<br />

• Személyesebb kapcsolat lehetősége<br />

• A felmérés lebonyolítói egyben az eredmények felhasználói:<br />

egyértelmű érdekeltségi rendszer, az igények, szükségletek<br />

és specialitások közvetlenebbül érvényesíthetőek<br />

• Személyre szabott kommunikáció<br />

Nem alaptevékenység, az oktatók ritkán éreznek késztetést<br />

hosszú távú, szisztematikus adatgyűjtés folytatására<br />

Központi szervezeti<br />

egység formája, feladata<br />

és hatásköre<br />

Szakok, karok,<br />

tanszékek feladata és<br />

hatásköre<br />

Önálló felelősséggel és hatáskörrel bíró szervezeti egység<br />

Feladata a DPR tervezése és végrehajtása<br />

Legfeljebb konzultációs (például valamilyen tanácsadói testület<br />

formájában), illetve egyes részfeladatok kapcsán végrehajtói<br />

szerep<br />

Nem feltétlenül létezik, de ha igen, akkor szerepe lehet:<br />

1. karok közötti egyeztetés biztosítása (pl. intézményi szintű<br />

bizottság)<br />

2. központban elérhető információk, például címlisták biztosítása<br />

(amelyet vagy egy erre a célra is működtetett szervezeti<br />

egység gyűjt össze a többi egységtől, vagy pedig az egyes<br />

karok maguk szerzik be)<br />

Önálló felelősséggel és hatáskörrel bíró szervezeti egység<br />

Feladata a DPR tervezése és végrehajtása<br />

Természetesen e két szélsőség mellett számos köztes megoldás is létezik, amelyben<br />

egy-egy részfeladat centralizációjára vagy decentralizációjára kerül sor.<br />

Például központi szervezeti egység létrehozása a decentralizált modellben is<br />

lehetséges, de felelőssége ez esetben nem elsősorban a végrehajtás, hanem a<br />

karok különböző gyakorlatának összehangolása (közvetítés), és esetleg bizonyos<br />

központi szolgáltatások (pl. jogi tanácsadás, informatikai szolgáltatások stb.)<br />

nyújtása. Az előbbi feladatot akár valamilyen egyetemi szintű egyeztető bizottság<br />

is elláthatja, és a központi szolgáltatásokat sem feltétlenül kell összefogni<br />

egy szervezeti egységbe, mert az egyes feladatok jellemzően különböző központi<br />

szervezeti egységekben, széttagoltan is elérhetőek.<br />

A magyar felsőoktatásban jellemzőbbek a centralizáltabb megoldások, ahol a karok,<br />

tanszékek és szakgazdák direkt véleménykérésre reagálva, az általános döntéshozási<br />

testületeken (például szenátus), vagy pedig erre a célra (is) létrehozott<br />

szakbizottságon keresztül (DPR bizottság, minőségügyi bizottság, stb.) kapnak konzultatív,<br />

véleményező lehetőséget. Ennek oka lehet, hogy a DPR jellemzően nem<br />

evolutív módon, alulról szerveződve alakult ki az intézményekben, hanem „felülről”,<br />

egy-egy szervezeti reform keretében alakították ki azt az intézmény egészére.<br />

Ezt a különböző felsőoktatási fejlesztési pályázatok is ösztönözték.<br />

A szervezési racionalitás mellett számos tényező befolyásolja, hogy intézményi<br />

szinten milyen megoldás érvényesül. A centralizációs-decentralizációs dilemma<br />

kevésbé élesen (vagy egyáltalán nem) vetődik fel kisebb, egykarú intézmények-

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!