3. fejezet; Szervezeti működés, támogató környezet ... - Felvi.hu
3. fejezet; Szervezeti működés, támogató környezet ... - Felvi.hu
3. fejezet; Szervezeti működés, támogató környezet ... - Felvi.hu
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
74 DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS – KÉZIKÖNYV<br />
Egy centralizált megoldás esetében összességében kevesebb ember kell a DPR<br />
működtetéshez, mint egy decentralizált megoldás esetében. Bizonyos folyamatok<br />
intézményi szinten egyszerűbben hajthatóak végre mint kari szinten (például<br />
az elérhetőségi adatok legyűjtése nagy rendszerekből intézményi szinten egyszerűbb),<br />
rendszeresen ismétlődő feladatok esetén ezekben viszonylag rövid idő<br />
alatt rutin alakítható ki. A specializáció miatt megalapozottabb, alaposabb lehet<br />
a felmérés (például módszertanilag felkészültebb, gyakorlottabb gárda foglalkozik<br />
vele), az időnként felmerülő speciális problémákkal felkészültebb emberek<br />
foglalkozhatnak (például jogi és adatvédelmi kérdések).<br />
Az intézményi szintű<br />
DPR kialakítása erősíti az<br />
intézmény integritását.<br />
Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy az intézményi szintű DPR kialakítása<br />
erősíti az intézmény integritását, ennek különösen azoknál az intézményeknél<br />
lehet jelentősége, amelyek különböző intézmények integrációja során<br />
jöttek létre, itt az adminisztratív folyamatok egységesítése a kulturális közeledést<br />
elősegítő lépés is lehet. A centralizált modellben a módszertani, adatfelvételi és<br />
szervezeti változások könnyebben és rövidebb idő alatt vezethetők be; mindezek<br />
mellett fontos szempont lehet az is, hogy a centralizált felmérések keretében<br />
könnyebben biztosítható az egységes módszertan, amellyel (az intézményen belül)<br />
összehasonlítható adatok nyerhetők.<br />
Mint minden centralizált megoldásnak, a centralizált DPR-nek is abból fakad a<br />
hátránya, hogy azt a karok, tanszékek kevésbé érzik sajátjuknak, így az esetlegesen<br />
szükséges közre<strong>működés</strong>ük, érdekeltté tételük is nehezebben biztosítható.<br />
A tisztán decentralizált modellben a DPR adatfelvétel megtervezése, a kérdőív<br />
kialakítása, az eredmények feldolgozása és/vagy a hallgatók megkeresése, és a<br />
velük való kapcsolattartás a szakok (vagy az őket képviselő tanszékek, karok)<br />
feladata. E modell előnyei abból fakadnak, hogy a felmérést ez esetben azok<br />
bonyolítják le, akik az eredmények (egyik) közvetlen felhasználói: így jobban<br />
tisztában vannak a saját igényeikkel, elvárásaikkal, a képzés specialitásaival,<br />
amelyeket a DPR felmérésben is érvényesíteni tudnak. A hallgatókkal való<br />
kommunikáció jobban személyre szabható, ezáltal a kitöltési arány is növelhető.<br />
Ez különösen akkor igaz, ha a DPR működtetését azok végzik, akik a<br />
leginkább személyes kapcsolatot alakították ki a hallgatókkal a képzés során<br />
(például a „gazdatanszék”, a szakirányért felelős tanszék, a hallgatók gondját<br />
vise lő szakfelelős stb.). Esetlegesen a hallgatók elérhetőségi információi is jobban<br />
rendelkezésre állnak ezen a szinten. Mindez jó esetben magasabb kitöl tési<br />
arányt eredményezhet.<br />
A decentralizált megoldások hátránya, hogy külső kényszer vagy belső igény nélkül<br />
a DPR nehezen működtethető és tartható fenn. Ha ezek rendelkezésre is<br />
állnak, a DPR működtetése intézményi szinten több erőforrást igényel, hiszen<br />
specializációra kevésbé nyílik mód. A specializáció hiánya azt is jelzi, hogy a DPR<br />
működtetése a végrehajtóknak nem feltétlenül tartozik az alapfeladatai közé<br />
(különösen így van ez, ha szakfelelősök, tanszékek végzik a felmérést), ezért aztán<br />
a hosszú távú, szisztematikus adatgyűjtés kevésbé biztosítható.
Change language