Taraba IstvÃ¡n MÅ±vese ÃllomÃ¡s - Szent JÃ¡nos KÃ³rhÃ¡z

More documents

Recommendations

Info

A szorongás és a harag beteggé tesz Beszélgetés Dr. Folyovich Andrással és Dr. Zsiga Katalinnal a Neurológiai Osztály – Stroke Centrumban 16 • A Mi Kórházunk Atesti betegségek és a lelki állapot közti összefüggés régóta foglalkoztatja az orvosokat, kutatókat és a mindennapi embert egyaránt. Ezen a területen azonban az ok-okozati kapcsolatot feltárni nagyon nehéz. Az utóbbi évek kutatásai alapján közelebb kerülünk a kérdés megértéséhez. Népi megfigyelés: az öröm és a bánat egyaránt okoz testi tüneteket. Ha valaki jó, vagy rossz hírt kap, akkor arca elpirul vagy elsápad, szívdobogást érez, esetleg elájul. Pulzus- és vérnyomásváltozás következik be, tehát érzelmi reakciók váltanak ki egyértelmű testi tüneteket anélkül, hogy bárki az illetőhöz egy ujjal is hozzányúlna. Az utóbbi évek új tudományága többek között ezeknek a jelenségeknek az élettani alapját is vizsgálja, vagyis azokat a jelenségeket is, amikor heves érzelmi igénybevétel mellett hirtelen, látszólag megmagyarázhatatlan szívhalál következik be. Ilyen tragédia lehetett, amikor a mátrai patakáradat az édesanya szeme láttára sodorta el fiát az autójában ülve, úgy, hogy mind - össze pár méter választotta el őket egymástól. Az asszony néhány órával később szívinfarktust kapott és a kórházban meghalt. Ezeket a haláleseteket azért is nehéz bizonyítékokkal alátámasztani, mert az érzelmi felindultság olyan szívritmuszavarokat tud okozni, melyek még a boncasztalon sem mutathatók ki utólag. „A választ az idegrendszer anatómiájában, az agyi strukúrában kell keresnünk – mondja dr. Folyovich András neurológus, osztályvezető főorvos. – Az ún. limbikus rendszer (az agy azon része, amely az érzelmek feldolgozásáért felel, szabályozza a pulzust, keringést), s az ezzel nagyon szorosan együttműködő, egymásba ágyazottan elhelyezkedő halántéklebeny, jelenti azt a struktúrát, mely anatómiai alapul szolgál ezekre a történésekre. A Neurológiai Osztály – Stroke Cen t - rum 2006-ban tudományos anyagot állított össze az Országos Mentő - szolgálat akkori főigazgatójával, dr. Göbl Gáborral együtt, melynek eredménye meg is jelent magyar orvosi szaklapban.” A lélekbeni változásoknak és azoknak testi betegségekkel való kölcsönhatásának másik területe a depresszió kapcsolata a szívbetegséggel, valamint az agyi érbetegséggel (stroke). A depresszió jelentős részben közös biokémiai gyökereket mutat a stroke-kal: a szeretoninnak nevezett anyag a hangulatzavar létrejöttében ugyanúgy szerepet játszik, mint az agyi infarktushoz vezető trombóziskészségben. A depresszió rizikófaktora a stroke-nak és a szívinfarktusnak egyaránt, ezek a betegek sokkal nehezebben gyógyulnak és rehabilitálhatók, mint az ép pszichéjűek. A Neurológia Osztály - Stroke Centrum egyik kutatási területe az ún. posztstroke depresszió, amikor a stroke utáni állapot okoz depressziót. Tudjuk, hogyha maradványtünetekkel gyógyul az agyi érkatasztrófa, s a beteg hátralévő életén keresztül bé - nán, rossz egyensúllyal kénytelen élni, az lehangolttá teszi. A posztstroke depresszió fogalma azonban nem ezt jelenti, hanem azt, hogy az ilyen beteg túl azon depressziós, mint amennyi az életmódbeli korlátokból következne. Ugyanazon agyterület ugyanolyan károsodásánál azok a betegek, akik ezt egy trauma, baleset révén szenvedik el, kimutatottan kevésbé depressziósak, mintha ennek az agyi elváltozásnak okozója agyi érbetegség: a stroke. „Meg kell említenünk vizsgálódásaink egy újabb területét, mely részben a szorongással, részben a haraggal és az agresszivitással foglalkozik vizsgálva a kapcsolatot a strokekal – folytatja a főorvos. – Új ez a kutatási terület. Ún. „D típusú személyiség”- ként írják le azokat az embereket, akikre speciális magatartásforma a legjellemzőbb, s mint ilyenek, magas rizikófaktorral rendelkeznek a különböző szívérrendszeri betegségekre. A D típusú személyiségről elmondható, hogy hajlamos a szorongásra, a negatív benyomások fokozottan uralják a különféle helyzetekben és kevéssé, vagy egyáltalán nem képes ezeket a negatív élményeket más emberekkel megosztani. Általában makacs és tartós lehangoltságtól szenvednek, krónikus hangulati nyomottságról, krónikus fáradtságról és kimerültségről panaszkodnak. Agyi érbetegségeknél a D típusú személyiséget alig vizsgálták a szakemberek. Kórházunk Neuro lógiai Osztálya ezzel a területtel is kiemelten foglalkozik. A Semmelweis Egyetem Maga tartás - tudományi Intézetével, illetve a Gyógy szerhatástani Intézettel kö -
zösen, dr. Purebl György tanár úrral és dr. Tekes Kornélia professzor asszonnyal együttműködve vizsgálják az egyes személyiségtípusok és ún. új biogén aminok szerepét heveny agyi érkatasztrófában, melyek többek kö - zött a szorongásért tehetők felelőssé. Ezek a kutatások a megbízható orvosi háttér mellett igénylik a tudományos kutatás iránt érdeklődő pszichológusok munkáját is, így ők meghatározó részesei a tudományos munka sikerének”. Amennyire gyakran vizsgált a rossz hangulat, de még a düh kapcsolata is az érbetegségekkel, annyira kevés adat áll rendelkezésre a boldogság és a szívbetegségek kapcsolatára. Visszatérően mindössze egy közleményt idéznek, mely szerint 22%-kal volt alacsonyabb a szívbetegség aránya a magukat boldognak érzők között. Érdemes megállni egy szóra annál, hogy akár jobb, akár rosszabb hangulatú személyeket vizsgáltak mindig kizárólag szívbetegségekkel kapcsolatban tették. Ez látszólag ellentmondásos, hiszen a hangulat „lakhelye” az agy, így kézenfekvő lenne az összefüggés vizsgálata az agyi érbetegségekkel, a stroke-kal. Ez még sincs így. A már említett poszt-stroke depressziót leszámítva ilyen vizsgálat alig fellelhető. Ennek több oka is van. Az agyi érbetegségek számtalan más ún. magas, humán – emberi funkciót károsítanak. Az agyi érbetegségek a pszichés tünetek jóval szélesebb körét idézhetik elő, mint önmagában a hangulati élet zavarát. Ekkor pedig nehéz megtalálni az utóbbi elváltozását, mint tűt a szénakazalban. Emellett a stroke gyakori tünete a beszédkifejezés – és értés zavara, márpedig ez fontos működés a hangulatzavar biztos megítélésében. Kérdés, hogy a modern kor megpróbáltatásai lehetővé teszik-e a feszültségtől, indulattól, szorongástól mentes mindennapjainkat – veti fel Folyovich főorvos. Az őszinte válasz megítélése szerint egyértelmű: nem. De ne feledjük: az iskolában sem az a jó tanár, aki a hibázó diákot nem számoltatja el. A megoldást egykori ta - nára és tanítómestere, Csanda professzor úr adta meg, szerinte, a büntetést, dühöt, haragot sohase vidd át másnapra, mindig gyakorold a megbocsátást. Éjszaka mindig megbocsátó csókkal válj el gyermekedtől, házastársadtól, szeretteidtől. Ez a kulcsa az igazságnak és a megbékélésnek. Soha ennyire aktuális üzenete nem volt a neuropsychiátriának, pszichológiának. Az azért elmondható, hogy a szélsőséges hangulati kilengések, legyenek akár jó vagy rossz irányúak, a szervezetet, a testi működéseket jelentősen igénybe veszik. A kiegyensúlyozott és kedvező hangulati környezet biztosan csökkenti a testi és lelki betegségek kockázatát. Kérdés, hogy napjainkban mekkora esély van ennek elérésére akár a munkahelyen, akár a magánéletben. Mindenesetre ennek megvalósítására törekednünk kell, és így válik a boldogság nem csak lelki adománnyá, de az igen drága egészségügyi ellátás költségkímélő eszközévé. A Neurológiai Osztály – Stroke Centrum kutatatásai tehát látszólag a misztikum miatt érdekesek, de az igaz ság az, hogy az orvos, pszichológus és pszichiáter együttműködé - sével ezeken a vizsgálódásokon keresztül valóban újat tudunk felmutatni és remélhetőleg az elért eredmények közvetlenül a betegek számára is hasznosíthatók lesznek. Nincs késő a változásra Az O rszágház Felsőházi termében, a Magyar Diabetes Tár sa - ság szervezésében került megrendezésre november 11-én a Chang - ing Diabetes Parlamenti fórum a cukorbetegekért című konferencia. Az esemény fővédnökei prof. dr. Rét - helyi Miklós miniszter és a budapesti Dán Királyi Nagykövetség, díszvendégei dr. Schmittné Makray Katalin és Őfelsége Benedikte dán hercegnő voltak. Az ülésen elnökölt dr. Winkler Gábor professzor úr a II. Belgyó - gyászati osztály vezetője, a Magyar Diabetes Társaság elnöke, valamint részt vett kórházunk több szakorvosa. Az eseményen vezető szakembe - rek beszéltek a magyarországi megoldandó feladatokról, a gyermekkori cukorbetegség terjedéséről, a megelőzés lehetőségeiről. Emellett ismertették a Nemzeti Diabetes Prog ramot, amelyben alapvető változásokat javasoltak a következő négy területen: Nagyfokú kockázattal rendelkező egyének felismerése, körükben a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri kockázat csökkentésének elérése; – a cukorbetegség és kockázati tényezőinek tudatosítása a lakosság körében; – korai, megfelelő terápia biztosítása, az önellenőrzés és az önmenedzselés feltételeinek biztosítása, edukációja és népszerűsítése a szűrés során diabéteszesnek bizonyult betegek számára; – a cukorbeteg-gondozás szakmai és szervezeti színvonalának erősítése. A tanácskozáson elhangzott, hogy a diabetes népegészségügyi je - lentőségű kórkép: a lakosság 7,6%-a cukorbeteg és ugyanennyire tehető azok száma, akik cukorbetegek, de nem tudnak állapotukról. Ez azt je - lenti, hogy országunkban legalább 1,5 millió cukorbeteg él. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy mindkét típusú diabétesznél kulcsfontosságú a cukorbetegség idejében történő felismerése, a betegség terjedésének megállítására pedig széles körben végzett, államilag finanszírozott szűrővizsgálatok szükségesek. Az időben megkezdett terápiával számos szövődmény megelőzhető, vagy késleltethető, jobb életminőséget adva a betegeknek. A Mi Kórházunk • 17
Page 1 and 2: A MI KÓRHÁZUNK Fővárosi Önkorm
Page 4 and 5: Képalkotó diagnosztika a gyógyí
Page 6 and 7: kíváncsi a klinikus, milyen diagn
Page 8 and 9: mindkettőjüket lenyűgözte. Szé
Page 10 and 11: Taraba István Művese Állomás a
Page 12 and 13: 2011 Fővárosi Önkormányza és
Page 14 and 15: Fiatal Diplomások Fóruma Már sok
Page 18 and 19: Gyógyszeres mozsártól a szétsze
Page 20 and 21: Ne azt add, amit kérek, hanem amir
Page 22 and 23: A Budai Gyermekkórház szemészet

Taraba IstvÃ¡n MÅ±vese ÃllomÃ¡s - Szent JÃ¡nos KÃ³rhÃ¡z

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

Taraba IstvÃ¡n MÅ±vese ÃllomÃ¡s - Szent JÃ¡nos KÃ³rhÃ¡z