Helyi Építési Szabályzat - 2013.07.14-től - Zalakaros

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 

12/2002. (VIII. 16.) rendelete 

ZALAKAROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 

ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL 

Zalakaros Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 

16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi 

LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének 

biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak 

megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási 

területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és 

épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi 

követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi 

önkormányzati rendeletet alkotja meg. 

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 

1.§ 

A rendelet hatálya és alkalmazása 

1. A rendelet területi hatálya Zalakaros város teljes közigazgatási területére terjed ki. 

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más 

építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, 

átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre 

hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e 

rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E 

rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai alkalmazandók. 

3. A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi 

személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési 

hatóság – jegyző – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti 

eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten 

feljogosítja). 

4. Önkormányzati rendelettel változtatható a 35.§-ban szereplő helyi védelemben 

részesült építmények címlistája (törlés, új védettség), és a 36.§-ban foglalt egyes 

sajátos jogintézmények követelményrendszere. 

5. A településen a 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 

Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat 

megállapításáról (továbbiakban: BTSZ) előírásai betartandók. 

6. 1 A Rendelet a Hübner Tervező Kft. (Pécs, Mogyorós köz 3.) 15/2008 munkaszámú 

módosítási dokumentáció 1-6 sorszámú tervlapjaival kiegészített 8/2007 

munkaszámú szabályozási tervével együtt érvényes. 

1 Módositotta a 12/2009.(IV.22.) sz. Ör.

2.§ 2 

3 2/A.§ 

Értelmező rendelkezés 

Szintterület mutató: Adott telek összes építményszint bruttó alapterületének és a telek 

területének hányadosa. 

3.§ 

1. Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 12.§-án, illetve 

17.§-án túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni, kivéve a helyi építészeti 

értékek védelméről szóló 6/1999. (III.24.) számú ök. rendeletben (34.§) foglaltakat. 

4 2. A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális 

örökségvédelemről szóló törvény rendelkezéseit érvényre kell juttatni. 

4.§ 

A település geológiai felépítése és morfológiai jellemzői miatt szükséges tennivalók: 

− építészeti tervek elkészítését megelőzően el kell végezni a tervezett új beépítésű 

területek felszínmozgás veszélyességének megállapítását geotechnikai és 

mérnök-geológiai feldolgozással, amelynek eredményeit a helyi építési 

szabályzatba be kell építeni, 

− a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködése szükséges az 5 m-nél nagyobb 

szabad magasságú földet megtámasztó, az eredeti tereptől számított 1,5 m-nél 

nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezéseknél, 

− a település teljes közigazgatási határán belül a 1,5 m-nél nagyobb 

földvastagságot érintő tereprendezési munkálatokhoz a testület előzetes 

jóváhagyása szükségeltetik (a 1,5 m-es vastagság az eredeti terepvastagságot 

érinti, nem a változás mértékét), melyet az építtetőnek meg kell szereznie. 

5.§ 

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai 

1. Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon 

szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet kötelezően 

meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített 

környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak (lásd: 1997. évi 

LXXVIII tv. 6.§ 1/b. bek.). 

2. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége 

(övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás 

is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető. 

2 Hatályon kívül helyezte a 24/2008.(VI.13) számú ör. 

3 Kiegészítette a 21/2013. (VI.14.) Ör. 

4 A 12/2009.(IV.22.) sz. Ör-rel kiegészitve.

3. Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban épült épületek bővítése, 

átalakítása esetében is alkalmazni kell. Azokat az épületeket, amelyek 

elhelyezkedése (a telekhatároktól és a szomszédos épületektől való távolsága), 

valamint nagysága (alapterülete, magassága) túllépi a hatályos előírásokat, csak a 

szabályossá tételükkel egyidejűleg szabad bővíteni, vagy átalakítani. 

4. Ez a korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli 

korszerűsítésére, továbbá a korábbi előírások szerint engedélyezett és épült épületek 

bővítésére. 

A korábbi előírásoknak megfelelő elhelyezkedésű és magasságú épületek abban az 

esetben bővíthetők, ha: 

− nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt; 

− vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető 

beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint 

az építési határvonalak átlépésével; 

− függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint 

megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, 

továbbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása 

miatt) nem korlátozza az építménymagasság növelését; 

− a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák. 

5. A 2. bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási 

tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha: 

a.) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg 

egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul, 

b.) a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik 

esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem 

teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli 

elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az 

építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási 

kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni). 

6. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például 

terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély 

nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a 

határozatban közölni kell. 

7. Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy az 

építtető által igazolt tulajdonjoggal, vagy használati joggal bíró magánútról 

gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított. 

8. Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló 

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestületének 10/1991. (XII.17.) számú 

rendeletben megfogalmazott feltételrendszer meglétét vizsgálni kell. 

9. A telken felvonulási épület csak a végleges épületre kért érvényes építési 

engedély birtokában lehet létesíteni, és azt a használatba vételig el kell bontani. 

6.§ 

Kétlépcsős engedélyezési eljárás 

1. A terv egyes területekre ill. egyes létesítményekre, a tervszerű és gazdaságos 

megvalósítás valamint az egységes építészeti megjelenés érdekében kétlépcsős 

engedélyezési eljárási kötelezettséget ír elő. 

a.) A kétlépcsős eljárás keretében – amennyiben a beruházás nem egy kialakult 

telken történik – előzetes elvi építési és/vagy telekalakítási engedélyezés során

kell meghatározni az adott terület (övezet, tömb) teljes kiépítettségére vonatkozó 

követelményeket, és ezáltal az adott építési ütem, beruházás konkrét építésügyi 

és a más szakhatósági előírásait. 

b.) Az előzetes elvi engedélykérelemhez – szaktervező által kidolgozott – 

BEÉPÍTÉSI TERVET kell csatolni, amely igazolja a tömb területén az övezeti 

előírások 

betarthatóságát az adott építési szándéknak megfelelő részletességű 

kidolgozásban. 

c.) Az elvi engedélyezési tervet az önkormányzat illetékes bizottságával, valamint az 

esetenként összehívott tervtanáccsal előzetesen véleményeztetni kell. 

2. Az ilyen területeken építési engedély csak érvényes előzetes elvi engedély 

alapján, az abban rögzített feltételek szerint adható. 

3. Kétlépcsős engedélyezési eljárásra kijelölt területek a terven KE jellel feltüntetett 

területrészek. 

4. Kétlépcsős engedélyezési eljárás költsége a beruházás kezdeményezőjét 

terhelheti. 

7.§ 

Közterületek 

1. A terv legfontosabb eleme a közterületek és a nem közterületek elhatárolására 

vonatkozó szabályozási vonal. 

2. A terven feltüntetett közterületek a közérdekből szükséges közterületeket 

tartalmazza, melyek egyrészt a városi közélet tereit, város működéséhez, 

üzemeltetéséhez szükséges területeket, másrészt az egyes telkek közterületi 

kapcsolatait (közút, közmű stb.) biztosítják. 

3. A terven meghatározott közterületeken felül további közterületek is létesíthetők, a 

közterületekre vonatkozó üzemeltetői feltételek teljesítése mellett. 

4. Közterületen csak közhasználatra szolgáló, alábbi építmények: 

a.) legfeljebb 16 m 2 alapterületű autóbusz-váróhelyiség vagy tető, 

b.) legfeljebb 4 m 2 alapterületű, fa homlokzatú, térelemes, önálló alapszerkezet 

nélküli pavilon. A pavilont a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások 

figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, 

tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni. Egy-egy közterületi 

szakaszon csak azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel, 

c.) telefonfülkék, valamint közműépítmények (szivattyúházak, trafóházak, telefonalközpontok 

stb.) és köztárgyak helyezhetők el, az OTÉK 39. §-ának előírásai 

szerint. 

5. Közterületen építményt az OTÉK 39. és 40.§-a alapján úgy kell elhelyezni, hogy az 

a közterület, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem 

akadályozhatja (OTÉK 2. ábra). 

6. A közterületekkel kapcsolatban a Zalakaros Város Önkormányzata mindenkor 

érvényben lévő rendeletében foglaltakat is alkalmazni kell.

8.§ 

Telekalakítási rendelkezések 

1. Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások szerint kell megállapítani. 

2. Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie 

az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél. 

3. A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a 

méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg. 

4. A mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földeket magába foglaló tömbökön 

belül csak akkor adható engedély telekalakításra, ha előzetesen az egész tömbre 

kiterjedő elvi telekalakítási engedély – telekalakítási terv – rendelkezésre áll. 

9.§ 

Építési telkek beépítési módjának meghatározása 

1. Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az övezeti 

előírásokban meghatározott építési hely valamint a kötelező zöldfelületi 

területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani. Épület az adott 

építési telken belül ott építhető, ahol azt az összes előírás azt lehetővé teszi. 

2. Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket 

általában az adott beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint kell 

megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat az övezeti előírások rögzítik. 

3. Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az 

utcai építési vonaltól 5,0 m távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek. 

4. A meglévő oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben, ha a kialakult telek – a 

szomszédos telkeken álló, vagy elhelyezhető épületek miatt – az előírt építmények 

közötti legkisebb távolság hiánya következtében nem volna beépíthető, a D-E 

tűzveszélyességi osztályba tartozó, I-III tűzállósági fokozatú épületek közötti 

tűztávolság 4 m-ig csökkenthető, ha az épületek oldalhomlokzatainak magassága 6 

m-nél nem nagyobb. Ilyen esetekben az oldalkert mérete is 4 m-ig csökkenthető a 

tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával, ha a szomszédos telken álló épület 

ezen oldalkert felé néző homlokzatán legfeljebb az OTÉK 37.§ (4) bekezdése szerinti 

szellőzőnyílások vannak. 

5. 4 m illetve a 6 m-nél kisebb kialakult oldalkert fenntartható, az eredeti épület 

kontúrján belül új épület építhető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával. 

10.§ 

Az építményekre vonatkozó általános előírások 

1. A területen csak olyan városképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban 

egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a 

környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok 

sajátosságainak megfelelően alakítottak ki. 

2. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati 

színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és 

formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék. 

3. Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem 

lépheti át az építmény 

− a közterület felé néző, 

− a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló

homlokzatainak magassága. 

4. 5 Az épületeknek illeszkedniük kell szomszédságukba, mint épített környezetbe. A 

jellemző beépítési mód, feltárás/megközelítés iránya és tömegalakítás ne változzon. 

Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős 

konstrukcióban készülhet, ahol a tető hajlásszöge alkalmazkodik a szomszédságra 

jellemző értékhez. Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a 

hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott. Kerülni 

kell a mindkét oldalon tűzfalakkal zárt nyeregtetők alkalmazását az új 

lakóterületeken. 

5. A lakóépülettől különálló gazdasági funkciójú épület – kialakult állapot kivételével – 

legfeljebb 3,0 m építménymagasságú, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz 

harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet. 

6. Kerti építmény elsősorban az építési helyen belül helyezhető el, azon kívül a 

szükséges szakhatósági engedélyekkel és a jogos szomszédi érdekek sérülése 

nélkül telepíthető. 

Kerti építményekből fajtánként egy darab telepíthető. 

A kerti építmények által összességében lefedett terület, ha az nem került 

beszámításba a beépítési százalékba, legfeljebb 25 m 2 lehet, e felett a fedett 

szerkezetekre építési engedélyt kell kérni. 

7. Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások: 

a.) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, 

mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más 

építményeket és nyomvonalas létesítményeket. 

b.) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a 

terepszintből. 

c.) Ha a terepszint alatti épületrészben az épület főfunkciójának megfelelő 

helyiségek találhatók, úgy annak területe a szintterület-sűrűségi mutatóban 

figyelembe veendő. 

d.) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉK 25.§-ában rögzített 

feltételek mellett számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi 

mutató értékébe. 

d.) A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete 

nem haladhatja meg a telek területének 10%-át. 

8. A területfelhasználási egységre vonatkozó szintterületsűrűségi mutatót az épület 

nettó szintterületének figyelembevételével kell megállapítani. 

11.§ 

Közművesítés, közműlétesítmények 

1. A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK 

előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell 

venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül 

mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság 

hozzájárulása esetén engedélyezhető. 

2. A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), 

energiaellátás (villamosenergia ellátás, hő- és gázellátás), valamint a távközlés 

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági 

övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől 

5 Módosította a 11/2005.(IV.15) sz. ör. 1.§-a

eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági 

övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. 

3. Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt el kell bontani, 

funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. 

4. Belterületi új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű 

kiépítéséről, a meglevő közművek szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell. 

5. A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közműhálózatokat, létesítményeket 

építeni csak a talajmechanikai szakvélemény alapján szabad. 

6. A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőközpont, 

stb.) elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi és 

esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani. 

7. Zalakaros teljes közigazgatási területén a 200 m-nél nem mélyebb kút kivételével 

mindennemű kút létesítése tilos (kivéve az Önkormányzat tulajdonát képező Gránit 

Gyógyfürdő Rt.). 

6 8. A nyomvonalas közművek tervezőinek be kell tartani az elhelyezés területét 

biztosító, a nyomvonal jellegű építmények keresztezéséről és megközelítéséről szóló 

rendeletek és közlemények előírásait. 

7 9. A gáz elosztóvezeték biztonsági övezetére a vonatkozó rendelkezések az 

irányadók. 

12.§ 

Tűzvédelem 

1. A törvényi rendelkezés szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató 

magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi 

személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról 

gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek 

részére az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az 

oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell biztosítani. 

2. A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint a 

területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitás. 

3. A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti 

szabvány másként nem rendelkezik- az építményekhez olyan utat, illetve területet 

kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres 

közlekedésére és működtetésére. 

8 4. Az építmények közötti tűztávolságok, telepítési távolságok tekintetében a 

beépítésre szánt területek kialakításánál figyelembe kell venni az Országos 

Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló korm. rendelet 36.§ 

(1)-(3) bekezdésében foglaltakat. 

9 5. Az építési telkek kialakítása és az azokon elhelyezésre kerülő építmények 

létesítése során a vonatkozó rendelet (OTÉK 52.§) a tűzbiztonságra előírt a) – e) 

pontjai betartandók, az építményekkel szemben támasztott tűzvédelmi 

követelmények teljesítésével kapcsolatban a vonatkozó rendelet. 

6 A 12/2009.(IV.22.) sz. Ör-rel kiegészitett szöveg. 



9 A 12/2009.(IV.22.) sz. Ör-rel kiegészitett szöveg.

13.§ 

Járművek elhelyezése 

1. Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, 

területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 42.§- 

ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet, és rendszeres 

teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani. 

2. Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új 

várakozóhelyeket létesíteni. 

3. Amennyiben az építtető az OTÉK 42. §-ban meghatározott várakozó helyeket nem 

tudja megvalósítani, akkor azokat az OTÉK 42. § (11) bekezdésében meghatározott 

módon az önkormányzat hozzájárulásával létesítheti, vagy a képviselőtestületi 

rendeletben meghatározott módon megválthatja. 

14.§ 

Környezetalakítás, környezetvédelem 

(1) Általános követelmények 

a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek 

jelenlegi és tervezett használati módját lehetetlenné teszik. 

b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési 

mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és 

szolgáltató tevékenység [jelenleg a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet] csak a 

környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és 

határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. 

c) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a 

szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő 

területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) 

betervezése és kivitelezése kötelező. 

d) A belterületen vízhálózat csak a csatornahálózat egyidejű fejlesztésével 

bővíthető. Egyéb övezetekben (külterületen) csak közműpótló berendezés 

létesítése esetén építhető ki a vízhálózat. 

e) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról 

minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásokba 

csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek 

betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. 

f) A környezeti állapotot jelentősen terhelő tevékenységek üzemeltetői számára – 

különös tekintettel a vízminőségi kárelhárításra kötelezett üzemekre [jelenleg a 

21/1999. (VII.22.) KHVM-KöM együttes rendelet] – üzemelés-technológiai terv 

készítése kötelező. Az üzemelés-technológiai terv készítési kötelezettség alá 

tartozó tevékenységeket, illetve üzemeltetőket a jogszabályok jelölik meg, illetve 

az önálló települési környezetvédelmi program keretében kell kijelölni. 

g) A kereskedelmi szolgáltató és az ipari-gazdasági területen a kialakult zajkibocsátó 

források irányába az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy a védett homlokzat 

(lakószoba homlokzata) az ellenkező irányba kerüljön. 

h) A telkek területeinek - az övezeti előírásokban - meghatározott részét 

zöldfelületként kell kialakítani. Az övezeti előírásokban szereplő értékek

egyszintes növényállományra vonatkoznak. Többszintes növényállomány 

telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti 

szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ezáltal a környezeti értéke nem lesz kisebb. 

i) A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek 

és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell. 

j) Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdése szerint fásítani kell. 

k) A területen agresszív pollentermelő növényeket (pl. kanadai nyárfát) ültetni tilos. 

l) A szabályozási terven a *-gal jelölt tömbökben csak a BTSZ 9.§ (4) 

bekezdésének megfelelő szennyvíztisztító kapacitás megvalósulását követően 

lehet építményt engedélyezni. 2005. december 31-e után új épület építésére 

építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét 

meghosszabbítani csak a szennyvízcsatorna hálózat és megfelelő kapacitású 

tisztítómű megléte esetén lehet. 

(2) Környezetterhelési határértékek 

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák 

üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket 

[jelenleg az 5/1990. (XII.6.) NM rendelet alapján az MSZ 21854-1990. országos 

szabvány] és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket 

[jelenleg a 21/1986. (VI.2.) Mt sz. rendelet és a végrehajtására kiadott 4/1986. 

(VI.2.) OKTH sz. rendelkezés „védett-I.” területi kategória szerint]. 

b) Élővízbe illetve közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyezőanyag-tartalomra 

vonatkozó határértékeket be kell tartani [jelenleg a 3/1984.(II.7.)OVH, illetve a 

4/1984.(II.7.)OVH rendelkezés III. területi kategória szerint]. 

c) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve 

üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési 

határértéket [jelenleg a 4/1984. (I.23.) EüM rendelet 1. sz. mellékletében 

foglaltak]. 

d) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy 

megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság 

meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve 

műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek 

teljesülését. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós 

megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési 

határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett 

forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések 

alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg a határértékeket a 4/1984. 

(I:23.) EüM rendelet 3. sz. melléklete határozza meg.] 

e) Szórakoztató- és sportlétesítmények hangosító berendezéseire vonatkozó 

zajterhelési határértéket külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni. 

(3) Speciális eljárási szabályok 

a) Jelentős környezeti hatást okozó tevékenységekre környezeti hatásvizsgálatot 

kell készíteni a vonatkozó rendelet szerint [jelenleg a 152/1995. (XII.12.) Korm. 

rendelet mellékletei szerint], és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell 

lefolytatni. 

b) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi 

létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi 

hatóság előírásai szerint az érintett területeken az engedélyezéseket lefolytatni 

[jelenleg a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint].

c) A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok 

elhelyezésére, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett 

bevezetése engedély alapján történhet [jelenleg a 33/2000. (III.17.) 

Kormányrendelet szerint]. 

e) A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek 

engedélyezése [jelenleg a 80/1999. (VI.11.) Kormányrendelet szerint] a 

környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok 

előírásai szerint. 

f) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes 

hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó 

tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a 

hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról [jelenleg a 

hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 102/1996. (VII.12.) 

Kormányrendelet szerint]. 

II. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI ÉS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK 

15.§ 

Településrendezési eszközök 

1. A szabályozási tervlapokon kötelező erejű szabályozási elemek a település 

egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok megváltoztatásához a helyi 

építési szabályzat és a szabályozási terv módosítása szükséges. 

2. A kötelező szabályozási elemek a következők: 

– szabályozási vonal – közterületet nem közterülettől elválasztó vonal, 

– területfelhasználási módokat, övezeteket elválasztó vonal, 

– belterületi határ, 

– területegységre, építési övezetre vonatkozó előírások. 

3. A *-gal jelölt övezetekben a 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 

Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat 

megállapításáról (továbbiakban: BTSZ) korlátozásokat tartalmaz. 

16.§ 

Településszerkezet, területfelhasználás 

A szabályozási terv 

a.) a város közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem 

szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre 

osztja fel; 

b.) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit 

különböző építési övezetekbe sorolja; 

c.) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek 

területeit különböző övezetekbe sorolja; 

d.) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek 

nem minősülő területekre osztja. 

17.§ 

Területfelhasználási egységek és övezeteik 

1. A város területét az alábbi területfelhasználási egységekre alkotják:

a.) Beépítésre szánt területek: 

• lakóterület (Lk, Lke, Lf) 

• településközpont vegyes terület (Vt) 

• központi vegyes terület (Vk) 

• kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) 

• ipari gazdasági terület (Gip) 

• üdülőházas terület (Üü) 

• hétvégi házas terület (Üh) 

• különleges terület (K-ST, K-SP, K-T, K-TF) 

b.) Kialakult, de a BTSZ által korlátozás alatt álló terület: 

• kertvárosias lakóterület (Lke*) 

• üdülőházas terület (Üü*) 

• hétvégi házas üdülőterület (Üh*) 

• különleges terület (K-*) 

c.) Beépítésre nem szánt területek: 

• közlekedési és közműelhelyezési terület (KÖu) 

• zöldterület (Zkp) 

• erdőterület (E, Ev) 

• mezőgazdasági terület (Má, Mk) 

• egyéb terület (V) 

• különleges, beépítésre nem szánt terület: (Kk, Kb). 

A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI 

18.§ 

A beépítésre szánt területfelhasználási egységre vonatkozó előírások 

1. Az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk 

szerint a beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási egységre osztottak 

(a területfelhasználási egységet, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv 

tartalmazza). 

Megjegyzés: 

– a táblázatban a telkekre és építménymagasságra vonatkozó értékek tervezett 

állapotra értendők, 

– új telek minimális nagysága a megosztás esetén visszamaradó telekre is 

vonatkozik, 

– a K jel a kialakult állapotra utal. A szabályozási terven a kialakult övezet külön 

jelkulccsal szerepel. 

2. A lakó, üdülő, vegyes és különleges területfelhasználású területen nem 

helyezhetők el: 

– az OTÉK 13.§ (4) bekezdése szerintiek, 

– a számított környezeti terheléstől függetlenül az alábbi kisipari tevékenységek: 

• autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó, 

• fafűrészelő, 

• galvanizáló, 

• műanyagfeldolgozó, 

• műanyag darálás, darabolás, 

• öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó, 

• vegyianyag készítő és előállító,

• vas- és fémszerkezeti lakatos, 

• asztalos (javító-szolgáltatás kivételével), 

• sírköves, műköves, 

• tűzikovács. 

LAKÓTERÜLETEK 

19.§ 

Kisvárosias lakóterület (Lk) 

1. A területen az OTÉK 12.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el. 

A területen elhelyezhető: 

– lakóépület * 

– a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 

– egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 

– sportépítmény, 

– a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület. 

– igazgatási 4 

2. A területen a 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen 

elhelyezhető: 

10 -szálláshely szolgáltató épület* 

-a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági 

létesítmény. 

3. A terület építési övezeteit, valamint az abban betartandó telekalakítási és 

beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák: 

Lk jelű építési övezet OTÉK HÉSZ 

A kialakítható legkisebb telekterület méret 1200 m 2 

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete 25 m 

mélységi mérete 30 m 

A beépítési mód 

szabadonálló 

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság 6,0-10,0 m 

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 % 

A zöldfelület legkisebb mértéke 50 % 

4. Az övezetben a telken maximum 1 épület helyezhető el. 

5. Az építési telken az épület az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított 

„építési helyen” belül szabadon elhelyezhető: 

– minimum 5 m-es előkert 

– az oldalkert szélessége nem lehet kisebb 

• az OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, 

• sem 3 m-nél, 

– a hátsókert nem lehet kisebb 

• az OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb távolság felénél, 

4 Megállapította a 3/2004. (II.13.) sz. ör. 

10 Módositotta a 12/2009. (IV.21.) SZ. Ör.

• sem 6 m-nél, 

• sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának 

mértékénél. 

6. A lakóterületen magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge 20-45° 

között lehet. 

7. Az utca felöli telekhatárokon csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő 

vagy tégla) lábazatos, 1,50-2,20 m közötti magasságú áttört kerítés létesíthető. 

8. Ezen övezetben a személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani, 

fedett gépkocsi tárolónak az épület tömegében kell elhelyezkednie. 5 

9. A terület-felhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,2. 

*(maximum 12 egységes, egységenként 50 m 2 zöldfelülettel) 

20.§ 

Kertvárosias lakóterület (Lke) 

1. A területen az OTÉK 13.§-ában megnevezett építmények, valamint kialakult 

esetben üdülőépületek helyezhetők el. 

A területen elhelyezhető: 

– lakóépület, illetve üdülőépület, 

– a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, valamint 

a javító-szolgáltatást biztosító épület, 

– az OTÉK 13.§ (2), (3) bekezdése szerintiek, 

– melléképítmények közül: 

• közmű-csatlakozási műtárgy, 

• kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, 

• kerti épített tűzrakhely, 

• kerti lugas, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő. 

2. Egy építési telken szabadonálló (SZ), illetve oldalhatáron álló (O) beépítési mód 

esetén legfeljebb 4 lakás építhető. Kialakult esetben a 4 egységből maximum 2 

egység lehet üdülő. 



Lke-1 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ 

A kialakítható legkisebb telekterület méret K – 1500 m 2 

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K – 18 m 


mélységi mérete K – 60 m 

szabadonálló, 

oldalhatáron álló 


A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke* 30 30 % 

A zöldfelület legkisebb mértéke 50 50 % 

*A beépítettség maximuma 500 m 2 

5 Módosította a 3/2004. (II.13.) sz. ör.









A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 30 30 % 












A kialakítható legkisebb telekterület méret K –720 m 2 

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K m 


mélységi mérete K m 






Lke-5 jelű építési övezet 

(Jegenye sor új lakóterület) 

OTÉK 

HÉSZ 

A kialakítható legkisebb telekterület méret K m 2 








Lke-6 jelű építési övezet 

(sorházas lakóterület) 

OTÉK 

HÉSZ 

A kialakítható legkisebb telekterület méret K m 2 





A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság K – 6,0 m 


A zöldfelület legkisebb mértéke 50 50 %

4. A Lke-1*, Lke-2* és Lke-3* övezet előírásai azonosak a Lke-1, Lke-2 és Lke-3 

övezeti előírásaival. 

5. A Lke-1, Lke-2, Lke-3 és Lke-4 övezetekben a telken maximum 2 épület, a 

Lke-5 és Lke-6 övezetekben a telken csak egy épület helyezhető el. 

6. A szabadonálló/oldalhatáron álló beépítési mód (SZ/O) esetében a szabadonálló 

beépítés akkor alkalmazható, ha a telekszélesség nagyobb 18 m-nél. 

7. Kialakult építési övezetben (K) maximum két telek vonható össze. Az újonnan 

kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m. 

8. Az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével 

kialakított „építési helyen” belül szabadon elhelyezhetők: 

– az építési hely közterület felőli vonala: az utcában kialakult építési vonal, új 

lakóterületen minimum 5,0 m-es előkert, 

– az oldalkert szélessége nem lehet kisebb 

• az OTÉK 36.§ (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság 

felénél, 

• sem 3,0 m-nél, 

– az építési hely hátsókert felé eső vonala a közterület, illetve magánút felől 

maximum 50 méter 6 lehet, de a hátsókert mélysége 11 nem lehet kisebb 

• az OTÉK 36.§ (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság 

felénél, 

• sem 6,0 m-nél, 

• sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának 

mértékénél. 

9. 12 A kialakult lakóterületen magas tetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge 

30-45° között lehet. Lke-1* övezetben a homlokzat kialakítása és a tető hajlásszöge, 

annak fedése illeszkedjen a szomszédságára jellemző régi épületekéhez. 

10. Az utca felőli telekhatárokon csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, 

vagy tégla) lábazatos, 1,50-2,20 m közötti magasságú áttört kerítés létesíthető. 

11. Személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani. 

12. A terület-felhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6. 

21.§ 

Falusias lakóterület (Lf) 

1. A területen az OTÉK 14.§ (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények 

helyezhetők el. 

2. A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mezőés 

erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 

kézműipari építmény – vonatkozó szabályok: 

2.1. A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb 

az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás 

építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél. 

2.2. Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell 

felhasználni. 

2.3. A meglévő gazdasági épület felhasználásakor 

6 Módosította a 3/2004. (II.13) sz. ör. 

11 Módosította a 11/2005.(IV.15) sz. ör.2.§-a 

12 Megállapította a 11/2005.(IV.15) sz. ör. 3.§-a

a.) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot 

meg kell szüntetni, 

b.) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – 

épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy 

mesterséges szellőző-berendezést meg kell szüntetni. 

2.4. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló 

beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra 

helyezhető el. 

2.5. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület 

a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is elhelyezhető, ez esetben is 

biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást. 

2.6. A különböző épületeket építészeti egységben kell kialakítani. 

3. A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan 

kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m. 

4. A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési 

előírásokat a következő táblázat tartalmazza: 

Lf jelű építési övezet 

(Újfalu, Újmajor) 

OTÉK 

HÉSZ 

A kialakítható legkisebb telekterület méret - K – 1200 m2 

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K – 16 m 

mélységi mérete - K – 60 m 

A beépítési mód - oldalhatáron álló, 


A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - 2,5-4,5 m 



5. Az elő- és oldalkert szélessége: a kialakult beépítési mód, illetve az OTÉK 35.§ 1- 

4 bekezdése szerinti értékek, a hátsókert szélessége: minimum 50 m. 

6. A terület-felhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 

0,5. 

22.§ 

Településközpont (vegyes) területe (Vt) 

1. A területen az OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények, valamint kialakult 

esetben üdülőépületek helyezhetők el. 13 

2. E területfelhasználási egységbe (területbe) a városközpont és környezetének 

területe tartozik. 

3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő 

táblázatok tartalmazzák: 

13 Módosította a 18/2007.(VI.29) sz. ör. 2.§-a

14 Az Vt-1 jelű építési övezet beépítési módja a zártsorún kívül kiegészül, oldalhatáron 

és szabadonálló beépítéssel, építménymagasságának minimális mérete 7,5m-ről 

4,5m-re csökken. 

Vt-1 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ 




A beépítési mód - oldalhatáron 

álló, 


zártsorú 

A megengedett legkisebb/legnagyobb - 4,5 -13,5 m 

építménymagasság 

A beépítettség megengedett legnagyobb 80 80 % 

mértéke 


Vt-2 jelű építési övezet 1 OTÉK HÉSZ 






zártsorú 










zártsorú 








A beépítési mód - szabadonálló 




14 Módositotta a 12/2009. (IV.22.) sz. Ör. 

1 a 16/2002.(IX.13.) sz. ör-tel módosított szöveg

4. A területfelhasználási egységben a HÉSZ 6.§-ában rögzített „kétlépcsős 

engedélyezési eljárás” szabályai szerint végezhető telekalakítási és építési 

tevékenység. 

5. A Vt-1 terület-felhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület 

sűrűség 2,4. A Vt-2, Vt-3, és Vt-4 terület-felhasználási egységekre megengedett 

legnagyobb szintterület sűrűség 2,0. 15 

6. A Vt-1 terület-felhasználási egységbe tartozó Gyógyfürdő téren a meglévő 

parkolószám megtartandó. 16 

17 7. A Termál u K-i oldalán lévő Vt-1 jelű építési övezeten belül üzemanyagtöltő 

állomás nem helyezhető el. 

23.§ 

Központi vegyes terület (Vk) 

1. A területen az OTÉK 17.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el. 

2. E területfelhasználási egységbe a város oktatási intézményeinek területe tartozik. 

3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat 

tartalmazza: 

Vk jelű építési övezet OTÉK HÉSZ 






A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke - 40 % 

A zöldfelület legkisebb mértéke - 40 % 

4. A terület-felhasználási egységben a HÉSZ 6.§-ában rögzített „kétlépcsős 




2,0. 

18 6) A meglévő épületek építménymagassága kialakult, az övezetben új épület 

esetében a legnagyobb építménymagasság 7,5 m. 

24.§ 

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) 

1. A területen az OTÉK 19.§-ában megnevezett, valamint kivételesen vegyes 

funkciójú (lakás- és szállásegységeket tartalmazó) építmények helyezhetők el. 

15 Módosította a 18/2007.(VI.29) sz. ör. 3.§-a 

16 Megállapította a 18/2007.(VI.29.) sz. ör. 4.§-a 

17 Kiegészitette a 12/2009. (IV.22.) sz. Ör. 

18 Kiegészitette a 20/2013.(VI.14.) Ör. 1. §-a

2. E területfelhasználási egységbe (területbe) a Termál út déli szakaszának keleti 

része tartozik (benzinkút térsége). 

3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat 

tartalmazza: 

19 Az Gksz jelű építési övezet legkisebb zöldfelületi mértéke 40%-ről 20%-ra csökken. 

Gksz jelű építési övezet OTÉK HÉSZ 





A megengedett legkisebb/legnagyobb - 4,5-10,5 m 



mértéke 


4. A területfelhasználási egységben a HÉSZ 6.§-ában rögzített „kétlépcsős 




2,0. 

25.§ 

Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület (Gip) 

1. A területfelhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és 

településgazdálkodási építmények helyezhetők el. 

2. A területen nem helyezhető el: 

− egészségügyi, szociális épület, 

− roncsautó tároló és bontó telepek. 

3. E területfelhasználási egységbe a 7521 számú Zalakomári út északi oldalán 

tervezett ipari terület tartozik. 

4. A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – 

szabályozási terven feltüntetett – előírások: 

Gip jelű építési övezet OTÉK HÉSZ 





A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság* - 3,0-10,5 m 



* a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból 

szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el. 

19 Módositotta a 12/2009. (IV.22.) sz. Ör.

Az Gip jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert 

minimális szélessége 5 m, a hátsókert minimális szélessége 10 m, valamint az 

OTÉK 35.§ 1-4 bekezdése szerinti értékek. 


1,5. 

6. Telekalakítás: 

a.) Az egyes tömbökben kialakítható minimális teleknagyságot a szabályozási terv 

tartalmazza. 

b.) A tömbökre – amennyiben a tervezett beruházás a tömb (területegység) teljes 

területét nem veszi igénybe – telekalakítási terv készítendő. 

A tervezés során folyamatosan biztosítani kell, hogy az előírt minimális 

teleknagyságnál kisebb területrész ne maradjon vissza. 

c.) A telekalakítási terv készíttetésének költsége a telekalakítás kezdeményezőjét 

terheli. 

7. A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a 

védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek 

együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé. 

8. Az ipari területen élelmiszer gyártása, csomagolása, valamint tűz- és 

robbanásveszélyes tevékenység csak a környezetre kiterjedő, a terhelések 

környezeti kölcsönhatás vizsgálata szerint folytatható, illetve engedélyezhető. 

9. A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási 

épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető. 

10. Az utca felőli telekhatárokon csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, 

vagy tégla) lábazatos, 1,50-2,20 m közötti magasságú kerítés létesíthető. 

11. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5. 

ÜDÜLŐTERÜLET 

26.§ 

Üdülőházas üdülőterület (Üü) 

1. A területen az OTÉK 22.§-ában megnevezett építmények, továbbá kialakult 

esetben szállásépületek, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló 

kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el. 



Üü-1 jelű építési övezet 

(nagyüdülők) 

OTÉK 

HÉSZ 





A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság - K – 14,5 m 


A zöldfelület legkisebb mértéke 40 50 %

A Termál út felől a Freya Hotel vonalában a lépcsőzetesen kialakítandó létesítmény 

maximális építménymagassága 18,5 m lehet. 

Az Üü-1 jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 10 m, az oldalkert 

minimális szélessége 10 m, a hátsókert minimális szélessége 20 m, illetve az OTÉK 

35.§ 1-4 bekezdése szerinti értékek. Egy építési telken két épület létesíthető. 


(társas többszintes üdülők) 

OTÉK 

HÉSZ 








Az Üü-2 jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 10 m, az 

oldalkert minimális szélessége 6 m, a hátsókert minimális szélessége 20 m, 

illetve az OTÉK 35.§ 1-4 bekezdése szerinti értékek. Az övezet területén egy 

telken maximum két épület helyezhető el. 

20 Az Üü-3 jelű építési övezet legkisebb zöldfelületi mértéke 55%-ről 50%-ra csökken. 


OTÉK HÉSZ 

(társasüdülők) 








mértéke 


Az Üü-3 jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 10 m, az 

oldalkert minimális szélessége 6 m, a hátsókert minimális szélessége 20 m, 

illetve az OTÉK 35.§ 1-4 bekezdése szerinti értékek. Az övezet területén egy 

telken maximum két épület helyezhető el. 


Üü-3* jelű építési övezet 21 

OTÉK HÉSZ 

(társasüdülők) 


A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - K –25 m 






mértéke 


Az Üü-3* jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 10 m, az oldalkert 

minimális szélessége 6 m, a hátsókert minimális szélessége 10,50 m, illetve az 

OTÉK 35.§ 1-4. bekezdése szerinti érték. 

Telekösszevonás esetén az összevont telekre az összevont telkek számának 

kétszeres számú épület helyezhető el. 

Üü-4 jelű építési övezet 22 OTÉK HÉSZ 

A kialakítható legkisebb telekterület méret - 10000 m2 




A megengedett legkisebb/legnagyobb - 4,5 – 14,5 m 



mértéke 


Az övezeten belül maximális homlokzat 

magasság 18,5 m 23 

24 Az övezeten belül maximális homlokzatmagasság 18.5 m. 

Az építési telket – telken belül – valamennyi oldaláról 10 m-es zöldsávval kell 

körülvenni. 

4. A területfelhasználási egységben csak legfeljebb 1,0 m magas, nem tömör kerítés 

építhető. 


1,0. 



23 Kiegészitette a 12/2009. (IV.22.) sz. Ör. 

24 Kiegészitette a 12/2009. (IV.22.) sz. Ör.

27.§ 

Hétvégi házas üdülőterület (Üh) 

1. 25 A területen az OTÉK 23.§-ában megnevezett építmények, továbbá kialakult 

esetben lakó- és szállásépületek és tárolóépületek, valamint az üdülővendégek és a 

lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények 

helyezhetők el 

2. Az üdülő-, vagy lakásegységek száma az övezetben legfeljebb 2 lehet. 

3 26 . Beépítetlen telken csak 1 épület helyezhető el, a már beépült ingatlanon a fő 

épület mellet különállóan csak egy max. 6,00 m 2 alapterületű, max. 2,20 m 

építménymagasságú tárolási célú esztétikus kivitelű, faszerkezetű épület (épületrész) 

helyezhető el. 

4. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és 

beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák 

Üh-1 jelű építési övezet 27 OTÉK HÉSZ 




A beépítési mód - szabadonálló, 






* A beépítettség maximuma 200 m 2 

** Közút kialakítása miatt visszamaradó legkisebb telekterület 420,0 m2, 

beépítettség 25 %, legkisebb telekmélység 36,0 m a legkisebb telekszélesség 7,5 m 

a legkisebb előkert 3,0 m és a legkisebb hátsókert 6,0 m. 

28 A Üh-1 jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert 

minimális szélessége szabadon álló beépítés esetén a telepítési távolság fele, 

oldalhatáron álló beépítés esetén a telepítési távolság, a hátsókert minimális 

szélessége 15 m, illetve az OTÉK 35.§ 1-4 bekezdése szerinti érték. 

29 Az Üh-1.1 jelű építési övezet legnagyobb építménymagassága 5,5m-ről 5,0m-re 

csökken. 

25 módosította a 11/2005.(IV.15) sz. ör 4.§-a 

26 Módosította a 11/2005.(IV.15) sz. ör 4.§-a 

27 Módosította a 18/2007.(VI.29) sz. ör. 6.§-a 



Üh-1.1 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ 





odalhatáron 

álló 




mértéke 



** Közút kialakítása miatt megváltozó legkisebb telekterület 550,0 m 2 

A Üh-1* övezet előírásai azonosak a HÜ-1 övezeti előírásaival. 

Üh-2 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ 




A beépítési mód - szabadonálló, 



A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke* 20 20 % 


A Üh-2 jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert 



szélessége 10 m, illetve az OTÉK 35.§ 1-4. bekezdése szerinti érték. 9 

Üh-3 jelű építési övezet OTÉK HÉSZ 



mélységi mérete - K – 50 30 m 


odalhatáron 

álló 




mértéke 



9 Módosította a 3/2004. (II.13) sz. ör. 

30 Módositotta a 12/2009. (IV.22.) sz.ör.

A Üh-3 jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert 



szélessége 20 m, illetve az OTÉK 35.§ 1-4. bekezdése szerinti érték. 


0,2. 

6. 31 A közterület felé – az építési helyen belül - 15%-nál meredekebben lejtő telken 

az utcai homlokzat magassága indokolt esetben az eredeti terepszint megtartása 

mellett az építménymagasság értékét 1,5 méterrel az HÜ-1, illetve 0,50 m-rel az HÜ 

1.1 övezetben meghaladhatja. 

28.§ 

Különleges területek (K) 

1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő 

építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a 

környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet 

igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek. 

2. Az e területfelhasználási egységbe (területbe) tartozó tömbök helyét, telekformáját, 

övezeti jelét a szabályozási terv jelöli. 

3. A területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz 

kapcsolódó építmények helyezhetők el. 

4. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és 


K-ST jelű építési övezet 

OTÉK HÉSZ 

TERMÁL ÉS STRANDFÜRDŐ 

A kialakítható legkisebb telekterület méret - nincs m2 

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - kikötés m 

mélységi mérete - m 


A megengedett legkisebb/legnagyobb - 

32 2,5-18,0 m 



mértéke 


31 megállapította a 11/2005.(IV.15) sz. ör. 7.§-a 

32 Módositotta a 12/2009. (IV.22.) sz.ör.

K-SP jelű építési övezet 

SPORTTERÜLET 

OTÉK 

HÉSZ 








K-TF jelű építési övezet 

TURISZTIKAI FEJLESZTÉS TERÜLETE 

OTÉK 

HÉSZ 

A kialakítható legkisebb telekterület méret - 50000 m2 

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete - 100 m 

mélységi mérete - 300 m 



A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke - 8 % 

A zöldfelület legkisebb mértéke - 50 % 

K-T jelű építési övezet 

TEMETŐ TERÜLETE 

OTÉK 

HÉSZ 








5. A K-ST*, K-SP* és K-TF* övezet előírásai azonosak a K-ST, K-SP és 

K-TF övezet előírásaival. 


0,5. 

7. A K-ST, K-SP, K-LS és K-TF jelű övezetek területén a HÉSZ 6.§-ában rögzített 

„kétlépcsős engedélyezési eljárás” szabályai szerint végezhető telekalakítási és 

építési tevékenység. 

A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI 

29.§ 

Közlekedési, közmű-elhelyezési, hírközlési terület (KÖu) 

1. E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt 

célra szolgál. 

2. Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a 

szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési 

tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a 

területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) 

mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe 

vételével – engedélyezhető.

3. A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv 

másként nem jelöli – az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani. Azoknál a 

területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) 

nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és 

egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési 

intézkedéseket. 

4. A város kialakult közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési 

és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi 

szabályozási szélességükben megmaradnak. 

5. Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a 

keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás 

keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a 

szakhatóságok hozzájárulnak. 

6. Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak 

tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban 

előírt feltételek szerint helyezhető el. 

7. A nem közterületen elhelyezett közműlétesítmények területeit a terv határolja le. 

8. Közszolgálati távközlési antennát csak az építési hatóság előzetes véleménye 

alapján lehet elhelyezni. Antenna elhelyezése, torony elhelyezése csak a tervezett 

elkerülő úttól keletre lehet a Képviselőtestülettel történt egyeztetés után. 

9. Zalakaros területén az ÉTV 2.§ (1) „Akadálymentes” fogalom meghatározásában 

rögzítettek figyelembevétele kiemelt fontosságú. 

30.§ 

Zöldterület (Zkp) 

1. E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Zkp), a védő- takaró 

fásítások tartoznak. 

2. A zöldterületek más célú területhasznosítása csak a településszerkezeti terv és a 

helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosításával, valamint az érintett 

terület közelében lévő más területen történő visszapótlásával engedélyezhető. 

3. A területen legfeljebb 4,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el. 

4. A közparkokat külön kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani. 

5. A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el 

építmény. 

6. A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos 

fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell. 

7. A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti 

rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni. 

33 30/A. § 

Különleges beépítésre nem szánt terület 

1. A területen az egyházi épületek, valamint a templomdomb funkcióját biztosító 

egészségügyi létesítmény (nyilvános WC) helyezhető el. 

2. Az e terület-felhasználási egységbe tartozó területek helyét, telekformáját, 

33 Kiegészitette a 20/2013. (VI.14.) Ör. 2. §-a

övezeti jelét a szabályozási terv rögzíti. 

3. A terület építési övezeteit, az azokon betartandó telekalakítási és beépítési 

előírásokat az alábbi táblázatok tartalmazzák: 

Kk-1 jelű övezet 

A kialakítható legkisebb telekterület méret 

5000 m2 




A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m 

A beépítettség megengedett legnagyobb 

9,5 % 

mértéke 

A zöldfelület legkisebb mértéke 70 % 

4. A Kk-1 jelű építési övezetre vonatkozó egyéb előírások: 

• a Bodahegyi út és a patak közötti telekfelületen parkolóhelyek létesítendők, 

• az ingatlan telekhatárán kerítés nem létesíthető. 

• az ingatlanon kialakult gyalogutakon a közhasználat biztosítandó. 

34 30/B.§ 

Különleges beépítésre nem szánt egyéb terület (Kb-tt) 

(1) A területbe a helyi sajátosságokat hordozó, legfeljebb 5%-os beépítettségű területek 

tartoznak. 

(2) A Kb-tt övezetbe a Termál-tó és az Ökopart területe tartozik, melyen a tó és a 

környezetéhez tartozó funkcióhoz szükséges létesítmények helyezhetők el: 

- látogatóközpont; 

- oszlopsor, szökőkút, sétány, hangok pavilonja, mesepark, tanösvény, labirintus, vízi 

színpad, tanösvény, stb.; 

- mesterséges tó szigettel és hidakkal; 

- a létesítmény kiszolgálására szolgáló parkoló felület 

Kb-tt jelű övezet 

A kialakítható legkisebb telekterület méret 

4000 m2 




A megengedett legnagyobb építménymagasság 10,0 m 

A beépítettség megengedett legnagyobb 

5 % 

mértéke 

A zöldfelület és vízfelület legkisebb mértéke 70 % 

Az építési övezetben a telekre megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség 

mértéke 0,1 

(3) A területre építészeti és kertépítészeti terv készítendő. 

34 Kiegészitette a 21/2013.(VI.14.) Ör.

31.§ 

Erdőterület (E) 

1. A meglévő erdőterületeken (E-1) a 2000. évi CXII. törvény 47.§-ában rögzített 

előírások betartandók. 

2. Az övezetben a BTSZ 5.§-a alkalmazandó. 

3. E terület-felhasználási egységbe (területbe) tartoznak a védelmi (Ev) rendeltetésű 

erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek is, melyek besorolását a mindenkor 

érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza. 

4. Meglévő erdőt más művelési ággá alakítani nem lehet. 

5. Az állami pénzeszközből megvalósuló erdőtelepítéshez az erdészeti szakhatóság 

engedélye szükséges. 

6. A területen – a kilátótornyok kivételével – építmények nem helyezhetők el, kivéve 

a gazdasági rendeltetésű erdőterületen, ahol az erdő rendeltetésének megfelelő 

gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők (OTÉK 28.§ (4) 

bekezdés). 

7. Elsődlegesen közjóléti erdő területén 

– a természeti és kultúrtörténeti értékek bemutatását, 

– a szabadidő eltöltését, a testedzést és a turizmust, 

– a vendéglátást 

szolgáló építmények is elhelyezhetők. 

Az épületek a helyi építési hagyományoknak megfelelően tájba illő, nyeregtetős, 

legfeljebb 4,5 m homlokzatmagassággal építhetők. 

8. A Panoráma út és Csermely u. által határolt tömbbelsőben az újonnan 

kialakítandó üdülőtelkek beépítése során a terven jelzett erózióvédelmi erdőt 

minimálisan a terv szerint nagyságban meg kell tartani, annak karbantartásáról 

gondoskodni kell. A beépítés csak tervezett vízrendezés, út és közműépítés 

elkészülte után engedélyezhető. 

9. Ahol az erdő adott létesítmény védelmét szolgálja (Ev), ott bekerítése 

engedélyezhető. A védőerdő létesítése és fenntartása az adott létesítmény 

tulajdonosát terheli. 

10. Beruházás céljára csak akkor vehető erdő igénybe, ha erre alkalmas más 

művelési ágú terület nincs. A termelésből való kivonáshoz az erdészeti szakhatóság 

engedélye szükséges. 

11. Az erdősítési programokat gyenge minőségű gyepterületeken, vagy alacsony 

aranykorona értékű szántókon kell megvalósítani. 

35 12. E rendelet 31.§-ában a védelmi erdőkre (Ev) vonatkozó rendelkezéseken túl a 

Ev-1 jelű védelmi erdőterületeken a BTSZ magterület térségi övezetekre (Ö-1) és a 

térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre (T-1) vonatkozó rendelkezései 

betartandók. 

32. § 

Egyéb (vízgazdálkodási) terület (V) 

1. E területfelhasználási egységben (területen) az OTÉK 30.§ (2) bekezdése szerinti 

építmények helyezhetők el. 

2. Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek 

elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok területe). 

35 Kiegészitette a 21/2013.(VI.14.) Ör.

3. A területen csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár-elhárítási 

létesítmények helyezhetők el. 

4. A csapadékvíz elvezetés vízművel történő megoldása vízjogi engedély köteles 

tevékenység. A vízjogi engedélykérelemnek, illetve mellékletének ki kell elégíteni a 

18/1996. (IV.13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásait. 

33. § 

Mezőgazdasági terület (M) 

1. E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29.§-a szerinti célt szolgálja. 

2. A termőföldön történő építmény létesítéséhez az 1994. évi LV. tv. 70.§ (2) 

bekezdésének a) pontja értelmében a földhasználónak talajvédelmi szakhatósági 

hozzájárulást kell beszerezni az építési engedélyhez, elsősorban a humuszos 

termőréteg megóvása és a csapadékvizek megfelelő elvezetése ellenőrzésének 

érdekében. 

3. Bármilyen termőföldön történő tereprendezéshez (akár építmény elhelyezése 

esetén is) a talajvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni az 1994. évi LV. tv. 

62.§ (4) bekezdésének b) pontja és a 69.§ (1) bekezdésének a) pontja értelmében. 

4. A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté a 

Balaton Törvény, valamint az illetékes hatóságok jóváhagyásával, közlekedési és 

egyéb rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható. 

5. A beépíthető földrészlet feltétele közterületi illetve magán út kapcsolat megléte. 

6. A mezőgazdasági terület a következő övezetekre, illetve alövezetekre tagolódik: 

– árutermelési (Má): 

• szántóföldi művelés, 

• gyep művelési ág, 

– kertgazdasági terület (Mk), 

7. Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható. 

8. Az árutermelési övezetben (Má) a 2000. évi CXII. törvény 45.§ b, c, d és g pontja 

szerinti teleknagyságon, illetve a fenti pontokban rögzített beépítési feltételekkel lehet 

építményt elhelyezni. Az övezetben a terület művelésével összefüggő gazdasági/ 

lakó épület maximum 4,5 m építménymagassággal építhető. 

− az övezetben az átlagos építménymagasság értékét indokolt esetben 

meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, 

tároló, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el (BTSZ 

13.§ (2) és (3) bekezdés), 

− az övezet telkein növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető, 

− az övezetben épületet a feltáró út (dűlőút) tengelyétől 30 m-re, az 

oldalhatároktól minimum 10-10 m-re lehet telepíteni. Az épületet/ 

épületcsoportot fasorral kell övezni. 

9. A kertgazdasági övezetben (Mk) a 2000. évi CXII. törvény 46., 51. és 52.§-ában a 

kertgazdasági területekre, a Szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú területekre 

vonatkozó előírások betartandók. 

Az övezetben beépíthető minimális telekméret 1500 m2. 

A beépítés szabályai: 

− a telken maximum 1 épület létesíthető. Az épület szabadonállóan és oldalhatáron 

állóan is elhelyezhető, 

− különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető, 

árnyékszék csak az épülettel együtt helyezhető el,

− az épületekben a szőlő- és borkultúrához kapcsolódó vendéglátás (nem 

szálláshely) megengedhető, melynek feltétele: ivóvíz, villany, zárt szennyvízgyűjtő 

közműpótló berendezés, 

− 

36 az előkert mélysége minimálisan 8 m, az oldalkert minimálisan 4 m, a hátsókert 

minimálisan 6 m, figyelembe véve az OTÉK 35-36.§-ában foglaltakat, 

− az épületek a növényzeti, domborzati, megközelítési, tájolási, stb. adottságoknak 

megfelelően az építési helyen belül szabadon elhelyezhetők, 

− a szomszédos telektől olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni 

kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.)a 

szomszédos telkek használatát ne zavarják. Egymáshoz közeli épület elhelyezés 

esetén az OTÉK-ben előírt tűztávolságot kell megtartani. 

A gazdasági épület (illetve ahol a 2000. évi CXII. törvény 46.§ g. pontja megengedi, a 

lakóépület) előírásai: 

− a területen új épület építése, a meglévők bővítése csak építési engedély alapján 

végezhető, 

− a gazdasági épület földszintes, legfeljebb 4,00 m-es építménymagasságú lehet, 

legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 m-t. Az 

épület tetőtere beépíthető, 

− az épületet 35-45°-os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni, a 

héjazat égetett agyag cserépfedés, pikkelyes fedési jelleget adó bitumenes 

zsindely lehet. Hullámpala, fémlemez fedés nem alkalmazható, 

− az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog). A 

homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag hullámlemez, műpala 

nem alkalmazható, 

− a nyílászárókat a biztonsági követelményekre való tekintettel fatáblákkal, vagy 

zsalukkal célszerű védeni. 

Pince, kerítés, támfal: 

− pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb 

felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész 

terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie, 

− a pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re 

közelítheti meg, 

− az egyes földrészleteket elhatárolni huzallal erősített élősövénnyel, illetve 

maximum 1,50 m magasságú, lábazat nélküli drótfonatú, fa anyagú kerítéssel 

lehet. Ugyanez vonatkozik a telek homlokvonalára is. A kerítés a kialakult dűlőút 

tengelyétől minimum 4 m-re lehet. 

− a meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket 

természetes földművekkel (rézsűkkel) kell kialakítani. A rézsűk biológiai 

eszközökkel történő védelme kötelező. 

37 10. (törölve) 

34.§ 

III. A 2000. ÉVI CXII TÖRVÉNY 

(A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK 

ELFOGADÁSÁRÓL ÉS A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT 

MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL) ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI 


37 10.pontot törölte a 12/2009. (IV.22.) sz. Ör.

A BTSZ szerinti övezeti előírásokat – a 2000. évi CXII. törvény szerint – a 

szabályozási terven jelölteknek megfelelően alkalmazni kell. 

1. Természetvédelmi övezet: 

23.§ V-1 Védett természeti területek alövezete. 

25.§ V-3 Az ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezete. 

2. Táj- és településkép-védelmi övezet: 

26.§ T-1 A tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt 

jelentőségű területek alövezete. 

3. Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezete: 

31.§ Sz-1 A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezete. 

4. Felszínmozgásra érzékeny területek övezete: 

35.§ P-2 Az eróziónak fokozottan kitett területek alövezete. 

A BTSZ 5 sz. melléklete szerinti területeken az építési engedélyezés során az érintett 

ingatlanokon tervezett építményekhez építésföldtani szakvélemény készítése 

kötelező. 

5. Termelési övezet lásd: HÉSZ 32.§ 

6. Minőségi fejlesztést szolgáló övezet: 

50.§ Ü-1 Turisztikai fejlesztési területek alövezete 

51.§ C-1 Szőlőkataszter szerinti I. 

52.§ C-2 Szőlőkataszter szerinti II. 

IV. ÉRTÉKVÉDELEM 

35.§ 

A helyi természeti értékek védelme 

38 Helyi védelemre javasolt fák listája kiegészül és a Rendelet 1. sz. Függelékébe 

kerül. 

A védelem részletes körülményeit külön önkormányzati rendeletben kell 

meghatározni. 

36.§ 

A helyi épített környezet értékeinek védelme 

39 Helyi védelemre javasolt épületek, építmények listája kiegészül és a Rendelet 2. sz. 

Függelékébe kerül. 

A védelem részletes körülményeit külön önkormányzati rendeletben kell 

meghatározni. 

V. A VÁROSFEJLESZTÉS SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEI 

37.§ 



1. A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása 

esetén – az Étv. 17.§-ában foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen 

szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint. 

2. Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézménynyekkel 

él: 

2.1. Építésjogi követelmények: 

a.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el 

(kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések). 

b.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő 

építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját 

megváltoztatni csak akkor szabad, ha: 

− a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, 

− közérdeket nem sért, 

− az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik 

igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem 

idegeníthetők el. 

2.2. Elővásárlási jogi követelmények: 

a.) Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken 

elhelyezkedő ingatlanok esetében: 

− a terv szerinti új közterületek területeire, 

− a terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben 

azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. 

b.) Az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. 

c.) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési 

munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek 

megfelel, továbbá amit az Étv. 22.§-a tartalmaz. 

2.3. Helyi közút céljára történő lejegyzés: 

a tervezett forgalmi, gyűjtő és lakóutak létesítésére kijelölt területsávok. 

2.4. Településrendezési kötelezések: 

a.) Az építésügyi hatóság a városkép védelme érdekében kötelezheti az ingatlanok 

tulajdonosait: 

– a legalább 90 %-ban beépített telektömbökben lévő beépítetlen, elhanyagolt 

építési telkek beépítésére, valamint befejezetlen építkezések befejezésére, 

– a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, 

feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-műszaki tervezésére 

és kivitelezésére; 

– a rossz műszaki állapotban lévő, a városképet ez által rontó építmények külső 

helyreállítására és színezésére, 

– az egységes utcakép biztosítása, a telek városképileg megfelelő állapotának 

megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanoknak – a telken folytatott 

tevékenység miatt – szükségessé váló védelme céljából a telek bekerítésére, 

– kertészeti munkák (tervezés, kivitelezés) elvégzésére, 

– a közegészségügyi (fertőzés-, allergia- stb.) veszélyforrást jelentő elhanyagolt 

telkek azonnali rendbetételére; 

– a telkek közterületről látható részén lévő szemét-, hulladék-, törmelékkupacok 

15 napon belüli eltávolítására. 

b.) Az építésügyi hatóság az építési vagy telekalakítási engedélyek megadásának 

feltételeként előírhatja az építési munkával érintett ingatlanon már meglévő olyan 

építmények vagy építményrészek kártalanítás nélküli lebontását, amelyek nem

felelnek meg a hatályos építésügyi jogszabályok előírásainak, függetlenül attól, hogy 

korábban építési engedéllyel vagy építési engedély nélkül épültek-e. 

c.) Az 1 évnél hosszabb határidővel elrendelt kötelezettségeket be kell jegyeztetni az 

ingatlan-nyilvántartásba. 

d.) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a 

szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok a közút menti területeken, 

védőerdő sávok a KG és IG jelű övezetekben, a vízfolyások menti területeken) 

fásítást írhat elő. 

38.§ 

Záró rendelkezés 

1. E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2002. augusztus 16. napján lép 

hatályba. Rendelkezéseit, a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell 

alkalmazni. 

2. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 16/1997. /XII.16./ számú 

önkormányzati rendelet hatályát veszti. 

Kiss Mihály 

jegyző 

Szirtes Lajos 

polgármester 

40 1. sz. Függelék 

A Zalakaros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 

módosított 12/2002.(VIII.16.) sz. rendelethez: 

Helyi védelemre javasolt fák: 

1. fa hrsz. 1406 

2. fa hrsz. 2186 

3. fa hrsz. 1109 

4. fa hrsz. 1085 


5. fa hrsz. 1410 

41 2. sz. Függelék 

A Zalakaros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 

módosított 12/2002.(VIII.16.) sz. rendelethez: 

Helyi védelemre javasolt épületek, építmények: 

1. parasztház Petőfi utca 14. hrsz. 102 

2. lakóépület Petőfi utca 5. hrsz. 1045 

3. parasztház Fő utca 15. hrsz. 62 

4. lakóépület Fő utca 23. hrsz. 57 





9. római katolikus templom Fő utca 56. hrsz. 1085 

10. lakóépület Kossuth utca 20. hrsz. 1116 

11. lakóépület Kossuth utca 26. hrsz. 1135 

12. parasztház Kossuth utca 23. hrsz. 5 

13. parasztház Zalagyöngye u. 39. hrsz. 539 

14. gazdasági és melléképületek Kossuth utca 32. hrsz. 1141/2 

15. présház külterületen hrsz. 2188/1 

16. kúria jellegű épület külterületen hrsz. 2168/2 

17. présház külterületen hrsz. 2086 



20. vályogépület külterületen hrsz. 3073 


22. présház külterületen hrsz. 3085/2 

23. épület külterületen hrsz. 3477 


25. kőkereszt Fő út 4. hrsz. 1056 




28. kőkereszt Fő út hrsz. 1053 

29. kőkereszt külterületen hrsz. 1424 

30. kőkereszt Petőfi utca 9. hrsz. 1043 

31. kőkereszt Alsóhegyi út 2. hrsz. 1410 

32. kőkereszt Panoráma út hrsz. 499 

33. kőkereszt Szent Orbán út 18. hrsz. 2086 

34. kőkereszt Harangláb u. hrsz. 3502/2 

35. kőkereszt Kilátó utca hrsz. 2370/2 

36. kőkereszt Felsőhegy hrsz. 2105 

37. Szűz Mária szobor, kegytartó Banyavölgyi út hrsz. 3146 

38. Jézus szobor, kegytartó Banyavölgyi út hrsz. 3476/11 

Hatályba léptető, átmeneti és vegyes rendelkezések 

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 3/2004. (II. 13.) számú 

rendelete Zalakaros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 

12/2002. (VIII. 16.) számú rendelet módosításáról 9§ (1) E rendelet a kihirdetés 

napján lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik 

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 11/2005. (IV.15.) számú 

rendelete Zalakaros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló

12/2002. (VIII. 16.) számú rendelet módosításáról 9§ E rendelet 2005. április 15 

napján lép hatályba. 

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 12/2009. (IV.22.) számú 

rendelete Zalakaros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 

12/2002. (VIII. 16.) számú rendelet módosításáról 21. §. 

E rendelet 2009. április 22. napján lép hatályba. 

Utolsó módosítások 

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 20/2013. (VI.14.) önkormányzati 

rendelete a Zalakaros Város építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 

12/2002. (VIII.16.) Ör. módosításáról 

E rendelet 2013. július 14. napján lép hatályba. 

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 21/2013. (VI.14.) önkormányzati 

rendelete a Zalakaros Város építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 

12/2002. (VIII.16.) Ör. módosításáról 

E rendelet 2013. július 14. napján lép hatályba.

Helyi Építési Szabályzat - 2013.07.14-től - Zalakaros

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?