You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
• AKADÉMIAI SZÉKFOGLALÓ •<br />
amerikai teljesítmény romlását, inkább egyfajta<br />
stratégiaváltást jelez. A tudásteremtés csatornái<br />
közül az Egyesült Államok egyre inkább a gazdaságban<br />
felha<strong>sz</strong>nálható innovációk „gyártását”,<br />
valamint a felsõoktatást ré<strong>sz</strong>esíti elõnyben,<br />
és ebben az értelemben – de nem csak egy<strong>sz</strong>erûen<br />
a <strong>sz</strong>abadalmi és a publikációs teljesítmény<br />
<strong>sz</strong>embeállításával – valóban kimutatható<br />
az EU nemzetközi lemaradása.<br />
Az áttekintett – a sikerkritérium (publikáció<br />
avagy <strong>sz</strong>abadalom) rugalmas kezelése miatt<br />
nem is kifejezetten <strong>sz</strong>ilárd érvényességû – európai<br />
paradoxon helyett más bizonyítékok erõsebben<br />
esnek latba az EU lemaradásának mérlegelésekor.<br />
Kifejezetten fontos bizonyítéknak<br />
tekinthetjük például a minõségi felsõoktatásban<br />
megmutatkozó amerikai fölényt, amely<br />
több nemzetközi egyetemi rangsor <strong>sz</strong>erint is<br />
vitán felül áll. 22 Ennek a fölénynek pedig legalább<br />
három tényezõjét különböztethetjük<br />
meg, amelyek egyike sem tartozik a <strong>sz</strong>ûkebben<br />
értelmezett K+F-politika területére.<br />
Az elsõ tényezõ, hogy az USA-ban magasabb<br />
a társadalmi státu<strong>sz</strong>a nemcsak az egyetemeknek,<br />
hanem a támogatásuknak is, mint Európában.<br />
Ott az egyetemek jövõjének és függetlenségének<br />
egyidejû biztosítása igazi közügy,<br />
és nem egy példa van arra (például a<br />
Princeton University és a hozzá kapcsolódó<br />
Institute for Advanced Study esete), hogy néhány<br />
évtized alatt társadalmi ös<strong>sz</strong>efogással a világ<br />
egyik legerõsebb egyetemét és kutatóhelyét<br />
hozták létre. Ehhez nagylelkû finan<strong>sz</strong>írozást<br />
biztosítottak neves tudósoknak úgy, hogy meghagyták<br />
teljes <strong>sz</strong>akmai és politikai függetlenségüket,<br />
miközben kutatásaik támogatását nem is<br />
kötötték rövid távú és ré<strong>sz</strong>letes be<strong>sz</strong>ámolási<br />
kötelezettséghez. A támogatások elo<strong>sz</strong>tását<br />
sokkal inkább a <strong>sz</strong>akmai közösség értékítélete<br />
határozta meg.<br />
A második fontos elem, hogy az Egyesült<br />
Államokban – és az angol<strong>sz</strong>á<strong>sz</strong> világban máshol<br />
is – az egyetemi finan<strong>sz</strong>írozás erõsen függ a<br />
végzett hallgatókkal (alumni) való intézményes<br />
kapcsolattartástól. A végzett hallgatók<br />
<strong>sz</strong>ervezeteit bevonják az egyetemek irányításába,<br />
és <strong>sz</strong>inte erkölcsi kötelességüké te<strong>sz</strong>ik – s<br />
ezt az év<strong>sz</strong>ázados hagyomány táplálja – azt,<br />
hogy a volt hallgatók által irányított cégek vagy<br />
más <strong>sz</strong>ervezetek rend<strong>sz</strong>eresen támogassák vagy<br />
megbízásokkal lássák el az egyetemeket.<br />
A harmadik momentum pedig, hogy az európai<br />
akkreditációs rend<strong>sz</strong>erek autonómiája és<br />
hatóköre jóval kisebb az É<strong>sz</strong>ak-Amerikában<br />
meg<strong>sz</strong>okottnál. Az EU or<strong>sz</strong>ágaiban a felsõoktatási<br />
akkreditáció általában az oktatási kormányzathoz<br />
kötõdik, azaz még az autonómnak<br />
mondott akkreditációs intézmények mûködtetésében<br />
és finan<strong>sz</strong>írozásában is ré<strong>sz</strong>t ve<strong>sz</strong> az állam,<br />
ös<strong>sz</strong>eállításukban is van <strong>sz</strong>erepe, s az<br />
akkreditációs játék<strong>sz</strong>abályokat, illetve kritériumokat<br />
ugyancsak kizárólag a kormányzat alakítja<br />
ki. Ez formálissá teheti az akkreditációt,<br />
hi<strong>sz</strong>en gyakran nem az <strong>sz</strong>ámít, hogy melyik intézmény<br />
képes valóban <strong>sz</strong>ínvonalas képzésre a<br />
<strong>sz</strong>akma <strong>sz</strong>erint, hanem az, hogy melyik képes<br />
betû <strong>sz</strong>erint (és esetleg csak az adat<strong>sz</strong>olgáltatás<br />
idõpontjában) teljesíteni a követelményeket.<br />
A magyar akkreditációs rend<strong>sz</strong>erben például vi<strong>sz</strong>onylag<br />
gyakori, hogy egy vezetõ oktatónak<br />
van ugyan tudományos fokozata (ami <strong>sz</strong>ükséges<br />
például egy <strong>sz</strong>ak irányításához), de az utóbbi<br />
években, esetleg évtizedekben (!) nem volt publikációja<br />
(amit csak olyan formában követelnek<br />
meg, hogy „<strong>sz</strong>akirányú publikációs tevékenység”).<br />
Ebbõl sok vita <strong>sz</strong>ármazik: az illetõ formálisan<br />
teljesíti a követelményeket, igényesebb<br />
<strong>sz</strong>akmai megítéléssel azonban nyilvánvalóan alkalmatlan<br />
lenne a megjelölt feladatra.<br />
Az amerikai rend<strong>sz</strong>er ezzel <strong>sz</strong>emben két<strong>sz</strong>intû,<br />
ami jól meghatározható <strong>sz</strong>erepo<strong>sz</strong>tást jelent<br />
az állami és a <strong>sz</strong>akmán belüli érdekeltek között.<br />
Az elsõ <strong>sz</strong>int az állami, ez az Egyesült Államokban<br />
<strong>sz</strong>övetségi tagállamokat, illetve egyes tagállamok<br />
(például Midwestern States) akkreditációs<br />
konzorciumait jelenti. Ezen a <strong>sz</strong>inten nem<br />
562
Change language