Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
• KÖZPÉNZÜGYEK – Monetáris és fiskális rend<strong>sz</strong>er •<br />
(Mehlum és tsai, 2006; Borkó, 2008) 3 , az általunk<br />
vizsgált államokban nem keletkezik olyan<br />
járadék, amit ekképpen <strong>sz</strong>ét lehetne o<strong>sz</strong>tani.<br />
Ezekben az or<strong>sz</strong>ágokban ezért éppen az az újdonság,<br />
hogy az állami pénzek „elengedése” inkább<br />
a bevételi oldalon figyelhetõ meg. Ehhez társul<br />
még az, hogy az állam nem is képes, de nem<br />
is hajlandó a magánfogya<strong>sz</strong>tás – több évtizednyi<br />
vis<strong>sz</strong>a<strong>sz</strong>orítottságot követõ – el<strong>sz</strong>állását fékezni<br />
vagy éppen megakadályozni. Vagyis esetünkben<br />
nem a kiadási, hanem inkább a bevételi és a <strong>sz</strong>abályozási<br />
oldalon figyelhetõ meg a nép<strong>sz</strong>erûséget<br />
hajhá<strong>sz</strong>ó politika. A következõkben ennek ö<strong>sz</strong><strong>sz</strong>etevõit<br />
vázoljuk, a teljesség igénye nélkül.<br />
A nép<strong>sz</strong>erûséget hajhá<strong>sz</strong>ó politika<br />
ös<strong>sz</strong>etevõi<br />
jelentõs ré<strong>sz</strong>ben e pénzintézetek kezébe került,<br />
amelyek vi<strong>sz</strong>ont a devizahitelezéssel lényegében<br />
megkerülik a belföldi pénzkínálat alakulását<br />
célzó elõírásokat. Termé<strong>sz</strong>etesen az is igaz<br />
marad, hogy kis nyitott gazdaságokban általában<br />
véve is egyre inkább jelképessé válik a monetáris<br />
politika <strong>sz</strong>erepe, hi<strong>sz</strong>en nem a monetáris<br />
tanács fújja a pas<strong>sz</strong>át<strong>sz</strong>elet, ami például a<br />
fõbb pénzpiaci kamatlábak és a belsõ kockázati<br />
<strong>sz</strong>int indokolta kamatlábak közti különbség<br />
mértékében megjelenik. A bankok tran<strong>sz</strong>nacionalizálódása<br />
és a banki, valamint a nem banki<br />
tevékenységek közti határok elmosódása jelentõs<br />
új <strong>sz</strong>abályozási kihívássá vált, ami korántsem<br />
<strong>sz</strong>orítkozik az átalakult or<strong>sz</strong>ágokra, s aminek<br />
megoldatlansága már korábban is ismert<br />
volt – még mielõtt közvetlen válságtényezõvé<br />
lépett volna elõ (Csaba, 2007, 13. fejezet).<br />
A MAGÁNSZEKTOR ÉS A SZEMÉLYES FOGYASZTÁS<br />
VEZÉRELTE BOOM A balti or<strong>sz</strong>ágok és a román–bolgár<br />
egyensúlytalanság elemzõi (Darvas<br />
– Szapáry, 2008) joggal emelik ki azt, hogy míg<br />
a <strong>sz</strong>ocialista kor<strong>sz</strong>akban általában az állami költekezés,<br />
a beruházások és a hadiipar túlfuttatása<br />
vezetett külsõ egyensúlyhiányhoz, addig a<br />
kétezres évek közepén kimondottan a magán<strong>sz</strong>ektor<br />
és ezen belül a <strong>sz</strong>emélyes fogya<strong>sz</strong>tás vezérelte<br />
boom bontakozott ki. E fejlemény további<br />
sajátossága, hogy a pénzügypolitika e fejleménnyel<br />
<strong>sz</strong>emben jelentõs mértékben e<strong>sz</strong>köztelennek<br />
bizonyult. Nem utolsó sorban azért,<br />
mert a hitelezés a privatizálás során a külföldiek<br />
tulajdonába került magánbankok kezében<br />
van. Utóbbiak pedig a <strong>sz</strong>ékhelyor<strong>sz</strong>ág <strong>sz</strong>abályozása<br />
alá esnek, a telephely állam csak igen<br />
korlátozottan képes hitelfelvételüket korlátozni.<br />
Kihelyezéseik tekintetében pedig végképp<br />
csak a minimálisan kötelezõ átláthatósági és<br />
elõvigyázatossági <strong>sz</strong>abályokat kérheti <strong>sz</strong>ámon,<br />
az ütemet és a <strong>sz</strong>erkezetet aligha. Mindezt úgy<br />
is lefordíthatjuk, hogy a jegybank jelentõs ré<strong>sz</strong>ben<br />
elve<strong>sz</strong>tette a hatalmát a monetáris bázis alakulása<br />
felett. A magánosítással a pénzteremtés<br />
SEGÍTSEN A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA Magától<br />
adódik e fölvetésbõl az a javaslat (Backé és tsai,<br />
2007), hogy a pénzpolitikát a gazdaságpolitika<br />
másik ága, a költségvetési politika segítse ki a nehézségbõl.<br />
Ennek <strong>sz</strong>ámos e<strong>sz</strong>köze és értelme is<br />
lehet. Egyfelõl 10 <strong>sz</strong>ázalék fölé pörgetett, vagyis<br />
nyilvánvalóan túlhevített és a fenntarthatóság<br />
<strong>sz</strong>empontjából ve<strong>sz</strong>élyes növekedési ütemet<br />
a <strong>sz</strong>okásos közgazdasági megfontolások<br />
alapján mindenképpen cél<strong>sz</strong>erû (lett volna) hûteni.<br />
Ennek e<strong>sz</strong>köze lehet például az adóemelés,<br />
amit – ismerve az adott or<strong>sz</strong>ágok fizikai infrastruktúrájának<br />
és közintézményeinek állapotát<br />
– „improduktív” módon is el lehet költeni a<br />
növekedés további gerje<strong>sz</strong>tése nélkül. Nem<br />
kétséges, hogy például az EU által különösen a<br />
bolgár és román esetben hiányolt igazságügyi<br />
reformok, de a balti or<strong>sz</strong>ágokat is sújtó – jóré<strong>sz</strong>t,<br />
de nem kizárólag <strong>sz</strong>ovjet eredetû – környezetrombolás<br />
megfordítása jelentõs és ha<strong>sz</strong>nos,<br />
a <strong>sz</strong>éles értelemben vett fejlõdés <strong>sz</strong>ámára<br />
kedvezõ költési lehetõségeket/igényeket jelentene.<br />
Igaz, ezeket kevésbé lehet az utolérés nacionalista<br />
programjainak igazolására, vagyis ha<br />
tet<strong>sz</strong>ik, közvetlen politikai aprópénzre váltani.<br />
594
Change language