You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
• KÖZPÉNZÜGYEK – Monetáris és fiskális rend<strong>sz</strong>er •<br />
A leggyorsabban fejlõdõ or<strong>sz</strong>ágok a bemutatott<br />
periódusban a felzárkózó új tagor<strong>sz</strong>ágok<br />
közül kerültek ki. A balti államok a bemutatott<br />
<strong>sz</strong>aka<strong>sz</strong> minden évében 7 <strong>sz</strong>ázalék feletti rátát<br />
értek el, de ugyancsak magas éves <strong>sz</strong>inteket<br />
mutatott Szlovákia és Románia fejlõdése is.<br />
A 2008–2009. évi elõrejelzések több, eddig<br />
nagyon magas ütemmel felzárkózó or<strong>sz</strong>ág növekedési<br />
ütemének mérséklõdését mutatják.<br />
Mindezek a magyar gazdasági mozgástér<br />
<strong>sz</strong>empontjából azt jelentik, hogy az új tagor<strong>sz</strong>ágok<br />
felzárkózási ütemét jelentõsen befolyásolja<br />
az ös<strong>sz</strong>európai konjunktúra, de nem határolja<br />
be annak kereteit: a „felfelé való el<strong>sz</strong>akadás”<br />
lehetõségét az említett or<strong>sz</strong>ágok pályái<br />
bizonyítják. Következésképpen a felzárkózó<br />
tagor<strong>sz</strong>ágok <strong>sz</strong>ámára az EU növekedési üteme<br />
mellett más tényezõk <strong>sz</strong>erepe is alapvetõ. Értékelésünk<br />
<strong>sz</strong>erint e tényezõk egyike a belsõ gazdaság<br />
(kiemelten a hazai kis- és közepes vállalkozások)<br />
ereje, a másik pedig az adott or<strong>sz</strong>ág gazdaságában<br />
jelenlévõ tran<strong>sz</strong>nacionális vállalatok teljesítménye.<br />
A makrogazdasági mozgásteret befolyásoló<br />
tényezõk vizsgálatánál meghatározó, hogy rövidebb<br />
vagy hos<strong>sz</strong>abb távon fennálló ös<strong>sz</strong>efüggéseket<br />
vizsgálunk. A gazdaságpolitika a jelenlegi<br />
mozgástér meghatározásánál termé<strong>sz</strong>etesen a<br />
mostani állapot legfontosabb ös<strong>sz</strong>etevõit ve<strong>sz</strong>i<br />
figyelembe. A rövid távú jellemzõk kizárólagossága<br />
azonban eltakarhat olyan tényezõket,<br />
amelyek nem csupán a múltra jellemzõ hos<strong>sz</strong>ú<br />
távú trendeket jelentenek, hanem a jövõbeli fejlõdésnek<br />
is fontos ré<strong>sz</strong>ei. A gazdaságpolitika<br />
<strong>sz</strong>ámára most jelentkezõ követelményeket nem<br />
téve<strong>sz</strong>tve <strong>sz</strong>em elõl, a továbbiakban a magyar<br />
gazdaság nyitottságának hos<strong>sz</strong>abb távú ös<strong>sz</strong>efüggéseit<br />
tekintjük át.<br />
A magyar gazdaság nyitottsága évtizedek óta<br />
a gazdaságpolitikai gondolkodás, a magyar gazdaságpolitika<br />
középpontjában áll. Magyaror<strong>sz</strong>ág<br />
export/GDP nyitottsági mutatója 6 a rend<strong>sz</strong>erváltáskor<br />
(a folyó áras forintadatokat alapul<br />
véve) valamivel 30 <strong>sz</strong>ázalék felett volt, 1995-ig<br />
csupán néhány <strong>sz</strong>ázalékponttal emelkedett,<br />
majd 1998-ban elérte az 50 <strong>sz</strong>ázalékot. A 2006-<br />
ra <strong>sz</strong>ámolt (forintalapú) nyitottság mutató már<br />
77 <strong>sz</strong>ázalék. 7<br />
A külkereskedelem növekedési üteme 2004-<br />
ben, 2006-ban és 2007-ben évente 18–18, illetve<br />
16 <strong>sz</strong>ázalékkal haladta meg az elõzõ évit.<br />
Ab<strong>sz</strong>olút értéke 2007-ben euróban mérve 68,6<br />
milliárd volt. Mindez már nem csupán a nyitottság<br />
növekedését, hanem a külkereskedelem<br />
és a GDP növekedése mértékének, sõt magának<br />
az ös<strong>sz</strong>efüggés tartalmának a megváltozását<br />
is jelentette.<br />
A rend<strong>sz</strong>erváltást követõ tran<strong>sz</strong>formációs<br />
változás idõ<strong>sz</strong>akában a korábbi KGST-export<br />
vis<strong>sz</strong>aesése, meg<strong>sz</strong>ûnése termelõkapacitásokat<br />
tett fölöslegessé, egyik közvetlen meghatározó<br />
oka volt a termelés vis<strong>sz</strong>aesésének, illetve a termelés<br />
elavult <strong>sz</strong>erkezete nyilvánvalóan le<strong>sz</strong>ûkítette<br />
az exportárualapot. Magyaror<strong>sz</strong>ág exportja<br />
1993-ban kereken hú<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>ázalékkal volt alacsonyabb,<br />
mint a rend<strong>sz</strong>erváltás elõtti 1989-es<br />
év <strong>sz</strong>ínvonala.<br />
A magyar GDP 1993-ban gyakorlatilag az exporttal<br />
azonos vis<strong>sz</strong>aesést mutatott: az 1989.<br />
évinek 82 <strong>sz</strong>ázaléka volt. Akkor a magyar belsõ<br />
piac gyengeségét is figyelembe véve egyértelmû<br />
gazdaságpolitikai célként fogalmazódhatott<br />
meg, hogy a magyar gazdasági növekedést az<br />
export bõvülése alapozhatja meg. A GDP és a<br />
külkereskedelem pályájának elválása a rend<strong>sz</strong>erváltást<br />
követõ években indult el, a multinacionális<br />
vállalatok folyamatos magyaror<strong>sz</strong>ági térnyerésével<br />
vált egyre erõsebbé (lásd 1. ábra). 8<br />
A két terület fejlõdési pályájának eltávolodása<br />
elsõsorban azzal magyarázható, hogy a magyar<br />
export jelentõs ré<strong>sz</strong>e valójában csak nagyon lazán<br />
kapcsolódik a magyar gazdasághoz, a belsõ termelési<br />
folyamatokhoz. Ennek oka nem csupán önmagában<br />
a külföldi mûködõtõke növekvõ <strong>sz</strong>erepe,<br />
hanem az a tény is, hogy Magyaror<strong>sz</strong>ágon a<br />
külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok tevékenységének<br />
jelentõs hányada nem vált a belsõ<br />
gazdaság integráns ré<strong>sz</strong>évé. Következésképpen a<br />
586
Change language