Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
• KÖZPÉNZÜGYEK – Monetáris és fiskális rend<strong>sz</strong>er •<br />
jellemzõi, helyettük egyre nagyobb <strong>sz</strong>erephez<br />
jut a hozzáadott érték növelése. A hozzáadott<br />
érték, mint teljesítménymutató növekvõ <strong>sz</strong>erepet<br />
kap a vállalkozások önértékelésben is.<br />
A verseny<strong>sz</strong>ektor <strong>sz</strong>ereplõi felismerték, hogy<br />
az emelkedõ alapanyag- és energiaárak mellett a<br />
piaci pozícióik csak a termékben (gyártási eljárásokban)<br />
megtestesülõ tudástartalom növelésével<br />
védhetõk, s ennek <strong>sz</strong>inte kizárólagos útja<br />
az innovatív <strong>sz</strong>emlélet és magatartás erõsítése.<br />
Az a korábban bemutatott tény, mi<strong>sz</strong>erint a<br />
magyar export jelentõs ré<strong>sz</strong>ben nem belföldi<br />
termelésen, hazai hozzáadott érték létrehozásán<br />
alapul, hanem végsõ soron a kivitel céljából<br />
be<strong>sz</strong>erzett importon, más megvilágításba helyezi<br />
az exportnövekedés lelassulása növekedési<br />
hatásait. Feltételezhetõ ugyanis, hogy egyes,<br />
a multinacionális vállalatok által dominált ágazatok<br />
exportjának vis<strong>sz</strong>aesése elsõsorban az<br />
exporthoz felha<strong>sz</strong>nált import hasonló arányú<br />
csökkenését eredményezi, de közvetlenül csak<br />
kisebb arányban eredményezi a GDP és a foglalkoztatottság<br />
mérséklõdését. Sajnos a közvetett<br />
negatív hatásokat mai ismereteink alapján<br />
még nem lehet megbecsülni sem.<br />
A bemutatott tendenciából levonható másik<br />
következtetés az, hogy az export magas importtartalma<br />
miatt vi<strong>sz</strong>onylag magas exportvolumenre<br />
van <strong>sz</strong>ükség ahhoz, hogy a belföldi felha<strong>sz</strong>náláshoz<br />
<strong>sz</strong>ükséges import ne eredményezzen<br />
negatív külkereskedelmi mérleget. Nagy tehát a<br />
kockázata annak, hogy ha a belföldi felha<strong>sz</strong>nálás<br />
– akár <strong>sz</strong>erény ütemben is – nõ, az export dinamikája<br />
vi<strong>sz</strong>ont csökken, akkor a külkereskedelmi<br />
mérleg ismét negatívba fordul. Ezt a kockázatot<br />
járjuk körbe a következõ alfejezetben.<br />
A belföldi fogya<strong>sz</strong>tásra alapozott<br />
növekedés kockázatai<br />
Az exportorientált növekedés tartalmi változásának<br />
hangsúlyozása egyáltalán nem jelenti azt,<br />
hogy a magyar gazdaság növekedését egyoldalúan<br />
a belföldi fogya<strong>sz</strong>tás bõvülésére lehetne<br />
alapozni. Legfõképpen azért nem, mert a belföldi<br />
vásárlóerõ bõvülése nem feltétlenül vezet a<br />
hazai termelés növekedéséhez, ha a fogya<strong>sz</strong>tásban<br />
az import aránya megemelkedik és a fizetésimérleg-pozíció<br />
romlását eredményezi. A kiskereskedelmi<br />
forgalomba kerülõ termékek importhányada<br />
jelentõsen emelkedett az utóbbi<br />
évtizedben. A piacok növekvõ nyitottsága egyré<strong>sz</strong>t<br />
termelékenységnövelõ tényezõ, másré<strong>sz</strong>t<br />
vi<strong>sz</strong>ont felmerül a kérdés, hogy a hazai termékek<br />
importeredetûekkel való helyettesítése mikor<br />
ér el egy olyan <strong>sz</strong>intet, amikor az csökkentheti<br />
a hazai termelés <strong>sz</strong>intjét és esetlegesen külsõ<br />
egyensúlyi problémák is keletkezhetnek.<br />
Ennek a ve<strong>sz</strong>élynek a <strong>sz</strong>ám<strong>sz</strong>erûsítése érdekében<br />
is modell<strong>sz</strong>ámításokat végeztettünk az<br />
ECOSTAT-tal.<br />
Konkrétan azt vizsgáltuk, hogy milyen makrogazdasági<br />
hatásokat eredményezne, ha a fogya<strong>sz</strong>tás<br />
importigényessége 2009-ben az alapváltozathoz<br />
képest 5 <strong>sz</strong>ázalékponttal magasabb<br />
lenne, és ez az arány 2010–2011-ben is fennmaradna.<br />
Ehhez új importkeresleti függvényt kellett<br />
ille<strong>sz</strong>teni az ECOTREND-modellbe a végsõ<br />
felha<strong>sz</strong>nálási tételek volumenváltozásának<br />
függvényeként. Ebben a változatban a GDP a<br />
végsõ felha<strong>sz</strong>nálási tételek, illetve az importalakulás<br />
révén határozódik meg.<br />
A modell<strong>sz</strong>ámítás azt az eredményt hozta,<br />
hogy a fogya<strong>sz</strong>tás importigényességének növekedése<br />
közvetlenül növeli az importot, az exportra<br />
azonban nincs direkt hatással. Ennek<br />
következménye a folyó fizetési mérleg romlása,<br />
valamint az alap<strong>sz</strong>cenárióhoz képest lassabb<br />
növekedés. Közvetve a többi mutatót is befolyásolja,<br />
azonban ezek az indirekt hatások már<br />
lényegesen kisebbek. Az ebben a <strong>sz</strong>cenárióban<br />
2009-re feltételezett importigényesség-növekedés<br />
megemeli az importvolumen <strong>sz</strong>intjét, és<br />
mivel a magasabb arányok késõbb is fennmaradnak,<br />
az import is nagyobb <strong>sz</strong>inten stabilizálódik.<br />
A modell<strong>sz</strong>ámítás <strong>sz</strong>erint 2009-ben az import<br />
növekedési üteme 2,7 <strong>sz</strong>ázalékponttal le<strong>sz</strong><br />
588
Change language