2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Zeller Judit: Jogalkotási feladatok az Európai Unió Alkotmányával összefüggésben<br />
111<br />
Zeller Judit<br />
egyetemi tanársegéd<br />
Jogalkotási feladatok<br />
az Európai Unió<br />
Alkotmányával<br />
összefüggésben<br />
Az Európai Unió Alkotmánya (a továbbiakban: EUA),<br />
amelyet az Európai Unió tagállamainak állam- és<br />
kormányfõi által 2004 október 29-én Rómában foglaltak<br />
Szerzõdésbe, az egyik legújabb és egyelõre – úgy<br />
tûnik – kimeríthetetlen forrása a jogtudomány vizsgálódásainak.<br />
Az EUA jelentõségéhez nem utolsósorban<br />
az is hozzájárul, hogy részét képezi az Európai<br />
Unió 2000. december 7-én Nizzában elfogadott Alapjogi<br />
Chartája (a továbbiakban: Charta), amely – annak<br />
ellenére, hogy jogi kötõerõvel soha nem rendelkezett<br />
– mérföldkõnek tekinthetõ az alapjogok európai<br />
történetében. Nem csupán azért, mert hosszú alapjogi<br />
tradíció vonulatát foglalta össze, megkoronázva<br />
ezzel az Európai Unió alapjogvédelmének rendszerét,<br />
hanem azért is, mert mindezt az európai emberi<br />
jogi hagyományok, valamint az emberi jogi bíróságok<br />
és a tagállami alkotmánybíróságok által kidolgozott<br />
fõ alapjogi elvek és értelmezési irányok figyelembevételével,<br />
mégis a legmodernebb alapjogvédelem<br />
jegyében tette meg.<br />
A Charta jelentõs alapjogi követelményeket állít<br />
a tagállamok elé, ami az újonnan csatlakozott államok<br />
esetében talán még szembetûnõbb, hiszen<br />
ezeknek meg kell birkózniuk a csatlakozásból eredõ<br />
egyéb feladatokkal is. Amennyiben valamennyi rendelkezését<br />
figyelembe vesszük, az abból eredõ jogalkotási<br />
feladatok számtalan tárgykört fognak át. A<br />
magyar jogrendszer vizsgálata során megállapíthatjuk,<br />
szinte valamennyi Chartában található alapjogi<br />
rendelkezés releváns lehet az alapjogvédelmi rendszer<br />
megújítása, illetve tökéletesítése szempontjából.<br />
Kiemelhetõ az alapjogi jogalkotás terén az élethez és<br />
emberi méltósághoz való jog, az információs önrendelkezés<br />
és az információszabadság, valamint a véleményszabadság,<br />
mint olyan alapjogok, amelyek<br />
szabályozását a Chartára tekintettel módosítani lehetne,<br />
illetve kellene. 1<br />
Tekintettel a terjedelmi keretekre, jelen tanulmány<br />
nem azt tûzi ki célul, hogy valamennyi, a magyar<br />
jogalkotó által esetleg még nem teljesített, Chartából<br />
eredõ kötelezettséget számba vegyen. Ennél talán<br />
változatosabb és célravezetõbb az elméleti kérdések<br />
áttekintõ vizsgálata után egy adott témakörre<br />
leszûkíteni a tagállami jogalkotási feladatok számtalan<br />
vizsgálati lehetõségét. Mindezekre tekintettel tehát<br />
elõször az Unió alapjogvédelmének, valamint a<br />
Charta kötõerejének elméletét vizsgáljuk, majd rátérünk<br />
a biomedicina egyre jelentõsebbé váló területére,<br />
és az ebbõl eredõ tagállami – különösen a magyar<br />
– jogalkotási kötelezettségekre.<br />
I. Alapjogvédelem<br />
az Európai Unióban<br />
Az alapjogok elismerése és megfelelõ védelmének<br />
biztosítása a 20. század egyik legfontosabb követelményeként<br />
jelent meg a jogalkotással szemben. E<br />
feladat megvalósítása céljából egyrészt több alapjogi<br />
tartalmú nemzetközi egyezmény született, másrészt<br />
az egyes államok alkotmányaiban is egyre<br />
kiemelkedõbb szerepet kaptak az alapjogi rendelkezések.<br />
Európa központi alapjogi dokumentumává<br />
vált az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok<br />
védelmérõl szóló Római Egyezmény 2 (a továbbiakban:<br />
EJEE). Az Európai Unió ezzel szemben sokáig<br />
– egészen az 1960-as évek végéig – tartotta magát<br />
ahhoz a célkitûzéshez, hogy kizárólag gazdasági közösségként<br />
definiálja magát, nem tartotta feladatának az<br />
alapjogok védelmét. Ennek megfelelõen a Közösségek<br />
alapító szerzõdései sem tartalmaztak alapjogi<br />
tartalmú rendelkezéseket, hiszen nem merült fel annak<br />
a „veszélye”, hogy a Közösségek tevékenysége<br />
az emberi jogokkal, alapjogokkal kerül érintkezésbe. 3<br />
Az egyre szorosabb gazdasági együttmûködés, az<br />
Európai Unió létrehozása és az Unió gyarapodó hatáskörei<br />
azonban elkerülhetetlenné tették annak felismerését,<br />
hogy az Unió a gazdasági együttmûködés<br />
szintjérõl fokozatosan inkább a politikai egység kialakulása<br />
felé indult el, aminek egyik feltétele a közös<br />
értékek deklarálására és megõrzésére való törekvés.<br />
Mivel a közös értékrendszer bázisát nem csekély<br />
mértékben az alapjogok képezik, az Európai<br />
Unióban mind nagyobb jelentõséget nyert az alapjogok<br />
kérdése. Az Unió fejlõdéstörténete során 4 az Európai<br />
Unió Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság)<br />
köszönhetõen 5 egyre kidolgozottabbakká váltak az<br />
alapjogok, valamint az Unió szervei és a tagállamok<br />
irányában fennálló, alapjogokkal kapcsolatos követelmények.<br />
Egyértelmûen megállapítható, hogy az Unió az<br />
alapjogok indirekt védelmétõl egyre inkább a direkt<br />
védelem felé mozdult el, ami a legújabb dokumentumok,<br />
különösen a Charta, illetve az EUA megalkotásával,<br />
valamint – legfrissebb eredményként – a<br />
Charta EUA-ba történõ integrálásával vált véglegessé.<br />
Az alapjogok ma már korántsem tekinthetõk<br />
az uniós jog perifériáján elhelyezkedõ szabályozási<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language