2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
14<br />
azokra a hangokra, melyek a kisebbségek, az elnyomás<br />
alig látható formáira hívják föl a figyelmet. A kisebbségek<br />
leírását csak a képzelet gaz dag írástudók<br />
tudják elvégezni, már a demokrácia e talajmunkájában<br />
sem nélkülözhetõ a nagyfokú intellektuális kreativitás.<br />
A jogalkotást a demokrácia polgárainak kell<br />
nyitottként meg- és fenntartaniuk, egy zárt és fejlõdni<br />
képtelen vagy csak lassan fejlõdõ, formáiba, metodológiájába<br />
vagy fogalmaiba, fogalmi analíziseibe<br />
zárt jogrendszer nem szolgálhatja a mindennap megújuló<br />
demokráciát. Rorty egyetértõen idézi Grey-t,<br />
amikor az azt mondja, „A pragmatizmus visszautasítja<br />
a maximát, hogy egy elméletet csak jobb elmélettel<br />
lehet megdönteni … Egyetlen racionális Isten<br />
sem garantálja eleve, hogy a gyakorlati aktivitás lényeges<br />
területeit elegáns elméletek fogják irányítani”.<br />
34 A pragmatizmus felszólítás, hogy a társadalmi<br />
életet nyitottnak tekintsük, és ne teóriák megvalósítóinak,<br />
kiszolgálóinak vagy gépszerû és szegényes<br />
idõbeli kivetülésüknek.<br />
5. Az ígéret és elkötelezõdés<br />
joga felé<br />
Azt hiszem, az Európai Unió megalkotói és a magyar<br />
alkotmány létrehozói is jobban tették volna és<br />
jobban tennék a hosszú távú demokrácia biztosítása<br />
érdekében, ha a nyitott, nem-elméleti, procedurális<br />
jogalkotás lehetõségein gondolkodnának, és ezt próbálnák<br />
átültetni a gyakorlatba. Az Európai Unió ratifikálásra<br />
váró alkotmánya minden, csak nem a demokratikus,<br />
saját fejlõdésére nyitott Európa megalkotása,<br />
egy olyané, mely magát az európai ember, az<br />
európai polgár felõl értelmezi. Az Európai Unió Alkotmányának<br />
azzal a mondattal kellene kezdõdnie,<br />
hogy „Mi, Európa népe, ilyen és ilyen eszmék megvalósítását<br />
szeretnénk kontinensünkön, és ezért létrehozzuk<br />
az alkotmányt.” Egy ilyen kezdetû alkotmányt<br />
hozna létre az európai ember mint európai<br />
emberiség, egyenként és együtt, és egy ilyen kezdetû<br />
alkotmány hozná létre ezzel az aktussal egyszerre és<br />
a maga folyamatában évszázadokra megelõlegezve<br />
az európai demokrata polgárt, aki majd hosszabb távon<br />
fenntartja és gazdagítja ezt a világot. Ehelyett az<br />
európai alkotmányt felülrõl diktálják nekünk, és elvétik<br />
a demokrácia valódi, felõlünk, európai individuumok<br />
– mint felelõs és fejlõdni vágyó morális lények<br />
– felõli alkotmányozását. 35<br />
Az aktuális magyar alkotmányhoz való hosszabb<br />
és részletesebb megjegyzések helyett hadd idézzem<br />
a régi mondást, utalva az Európai Alkotmányról<br />
mondottakra, „lányomnak mondom, menyem<br />
is értse”. Hosszabb elemzés helyett azért egyetlen<br />
pillanatra tekintsünk hazánk politikai alapító iratába.<br />
A magyar alkotmány elsõ mondata így hangzik:<br />
„A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és<br />
a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba<br />
való békés politikai átmenet elõsegítése érdekében<br />
az Országgyûlés – hazánk új Alkotmányának elfogadásáig<br />
– Magyarország Alkotmányának szövegét a<br />
következõk szerint állapítja meg.” Majd pedig a második<br />
paragrafus második pontjában ez áll: „A Magyar<br />
Köztársaságban minden hatalom a népé, amely<br />
a népszuverenitást választott képviselõi útján, valamint<br />
közvetlenül gyakorolja”. Talán alkalmam lesz<br />
késõbb ezt a szöveget alaposabban elemezni, most<br />
csak néhány elõzetes, ugyanakkor e dolgozatot lezáró<br />
megjegyzés. Az Országgyûlés állapít meg egy<br />
szöveget, és nem az ebben az országban élõ emberek<br />
vállalják egyenként a morális felelõsséget, egyenként,<br />
saját országukért, úgy, ahogy az amerikai alapításkor<br />
azt az amerikai emberek teszik, „Mi, az Egyesült<br />
Államok népe” ezt és ezt akarjuk és megalapítjuk…<br />
Nem beszélve arról, hogy amikor parlamenti demokráciát<br />
alapít felülrõl az Országgyûlés, akkor saját<br />
magát alapítja meg, mint a demokrácia letéteményesét.<br />
Ráadásul, melyik Országgyûlés az alapító<br />
Az akkori A mostani A mindenkori Mindez fölvet<br />
olyan további kérdéseket és fogalmakat, amelyekrõl<br />
Derrida az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozatról<br />
tartott elõadásának elején így fogalmazott: „[A]<br />
z ígéretrõl, a szerzõdésrõl, az elkötelezõdésrõl, az<br />
aláírásról, és arról, ami különös módon feltételezi<br />
mindig ezeket, a mentségek bemutatásáról … fogok<br />
Önöknek beszélni”. 36 Talán egy legközelebbi alkalommal,<br />
egy másik írásban, hiszen a demokrácia<br />
valójában végtelen, nyitott beszélgetés.<br />
Jegyzetek<br />
Boros János: Pragmatizmus és demokratikus jogalkotás<br />
1<br />
I. Kant: A tiszta ész kritikája. (Fordította Kis János) Atlantisz,<br />
Budapest 2004. 27, B VII.<br />
2<br />
I. Kant: A gyakorlati ész kritikája. (Fordította Papp Zoltán)<br />
Ictus, Szeged 1998. 9.<br />
3<br />
G. Wills: Bevezetés. Hamilton-Jay-Madison: A föderalista.<br />
Európa, Budapest 1998. 14.<br />
4<br />
Számtalan kiadás, magyarul olvasható, pl. a Hamiltom-<br />
Jay-Madison: A föderalista. 643–670.<br />
5<br />
Hamilton: New York állam népéhez. 1787. október 27.,<br />
A föderalista. 39.<br />
6<br />
A pragmatikus filozófiáról és beállítódásról mind történeti,<br />
mind szisztematikus értelemben részletesebben foglalkozom<br />
két könyvben: Boros János: Pragmatikus filozófia. Jelenkor,<br />
Pécs 1998. és A demokrácia filozófiája. Jelenkor, Pécs 2000<br />
7<br />
R. W. Emerson: Az amerikai tudós. Beck A. (szerk.): A<br />
filozófus az amerikai életben. Tanulmány – Pompeji, Pécs –<br />
Szeged 1995. 33.<br />
8<br />
Vö. Emerson: Tapasztalat. A filozófus az amerikai életben.<br />
62.<br />
9<br />
Ch. S. Peirce: Hogyan tegyük világossá eszméinket<br />
(Fordította Fehér Márta) Szabó A. Gy. (szerk.): Pragmatizmus.<br />
Gondolat, Budapest 198<strong>1.</strong> 46.<br />
10<br />
W. James: Pragmatism. Hackett,Indianapolis 1981<br />
(elsõ kiadás 1907), 25. „The pragmatic method is primarily<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language