2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
2006. évi 1. szám - Jura - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
34<br />
Juhász László: A bírói határozatok írásba foglalásának kialakulása a magyar jogban<br />
személyekkel, a bírótársakkal. A bírótársak kijelölése<br />
kezdetben esetleges, késõbb állandó volt. (Magyary<br />
szerint ez a megoldás a népies elemet képviselte az<br />
ítélkezésben, amely megoldás a késõbbiek során viszszaszorult.)<br />
14<br />
Több törvény rendelkezett azon bírók számának<br />
a meghatározásáról, akik a királyi bíráskodásban bírótársként<br />
részt vehettek. 15<br />
Jellemzõ erre a korra, hogy a kihirdetett törvények,<br />
dekrétumok egy-egy eljárási kérdést szabályoztak.<br />
Például Szent László Dekrétumainak Harmadik<br />
Könyve kimondta, hogy minden bíró csak a<br />
maga járásában ítélkezzen, továbbá azt a bírót, aki<br />
harminc napon túl halogatja a pert, „csapják meg”.<br />
Az 1298. évi XXXV. törvénycikk pedig elõírta, hogy<br />
a nádor ne a falvakban és a városokban, hanem a<br />
mezõkön és a gyûléseken ítélkezzen, mégpedig a<br />
tavaszi, a nyári és az õszi idõszakban, azaz télen –<br />
amikor a közlekedés nehézkesebb volt – nem lehetett<br />
ítélkezni.<br />
Az 1498. évi II. törvénycikk szabályozta az ítélkezési<br />
idõszakokat, eszerint évente két nagy és két rövid<br />
törvényszéket kellett tartani. A nagy „nyolcados<br />
törvényszék” negyven, a rövid húsz napon át tartott,<br />
ítélkezni csak ezen idõszakban lehetett. A törvény szigorúan<br />
kimondta, hogy a fenti napok után kelt ítéleteknek<br />
„semmi erejök és hatályok” ne legyen.<br />
Magyarországon 1526-ig a bírói hatalom nincs elválasztva<br />
a végrehajtó hatalomtól. Ennélfogva a végrehajtó<br />
hatalomnak nincsenek önálló közegei vagy<br />
szervei, hanem úgy a központban, mint a vidéken,<br />
az ország egyes részeiben a bírói hatalom közegei és<br />
testületileg kialakított szervei látják el a közigazgatási<br />
teendõket. Az lehet mondani, hogy a közigazgatás<br />
ebben az idõszakban az igazságszolgáltatás mellett<br />
háttérbe szorul. A mai értelemben vett modern magyar<br />
bírósági szervezet alapjai a XVIII. század elején<br />
alakultak ki, amikor egy állandóan mûködõ és területileg<br />
is megosztott hatáskörû társas bíráskodás alakult<br />
ki. (1723. évi XXV.,XXVI., XXX. és XXXI. tc.) 16 Az<br />
1723. évi XXV. tc. tartalmazta elõször azt az elõírást,<br />
az ünnepeket és a törvényszüneteket leszámítva a királyi<br />
ítélõtábla folyamatosan „együtt üljön” és legalább<br />
kilenc tagból álljon. A királyi ítélõtábla hatásköre<br />
az egész országra kiterjedt, ezen a helyzeten<br />
az 1723. évi XXX. tc. változtatott, amikor egyrészt<br />
megszüntette a királyi ítélõtábla vidéki bíráskodását,<br />
másrészt elrendelte négy „alattas ítélõtábla” felállítását,<br />
hogy a perlekedõk ne legyenek megfosztva<br />
az igazságszolgáltatás „jótéteményétõl”. A négy<br />
ítélõtábla székhelye Nagyszombat, Kõszeg, Eperjes<br />
és Nagyvárad volt.<br />
II. József a Novus Ordo-ban (1785) átalakította<br />
a bírósági szervezetet. „Ennek következtében tehát<br />
összes bírói székeinket a Szent Márton napjáig meghosszabbítandó<br />
mostani törvénykezési szakasz végével<br />
ezennel megszüntetettnek nyilvánítjuk, és a nemsokára<br />
kezdõdõ 1786. év január 1-tõl új bíróságokat<br />
állítunk fel, amelyek az év egész folyamán ülésezni<br />
fognak”- jelzi a változás irányát a Novus Ordo. Felülvizsgálati<br />
funkciót kapott a hétszemélyes tábla, ide<br />
csak azok fordulhattak, akik két eltérõ ítéletet „nyertek”.<br />
A másik fellebbezési fórum a királyi ítélõtábla,<br />
amely két tanácsból állt, s amely az alsóbb fokú bíróságok<br />
döntései elleni fellebbezéseket tárgyalta, s<br />
egész évben ülésezett. A Novus Ordo tételesen felsorolta<br />
azokat a bírói fórumokat, amelyek elsõ fokon<br />
ítélkeztek, minden további bíróságot és ítélkezési<br />
fórumot megszüntetett. Elsõfokú bíróságként jelölte<br />
meg a meglévõ négy ítélõtábla mellett a Horvátországban<br />
felállított ítélõtáblát, a vármegyék és a kiváltságos<br />
kerületek ítélõszékeit, a szabad királyi városok<br />
hatóságait és a bányatörvényszékeket. A jobbágyok<br />
számára egymás közötti pereikben továbbra<br />
is az úriszékek és a kiváltságos mezõvárosok hatósága<br />
töltötte be az elsõfokú bíróság funkcióját. Az<br />
itt meghozott határozatok ellen a megyei törvényszékhez<br />
lehetett fellebbezni. (Mint tudjuk, II. József<br />
ezt az egyébként korszerû intézkedését is – egyéb alkotmányellenes<br />
intézkedéseivel együtt – halála elõtt<br />
visszavonta.)<br />
A bírói szervezet és a polgári eljárásjog szempontjából<br />
a reformkor törvényei több jelentõs újítást<br />
vezettek be, ezek közül megemlítendõ az 1836.<br />
évi XX. tc. a szóbeli perek bíróságairól, az 1840. évi<br />
XV. tc., amely a váltójogot szabályozta, rendelkezéseit<br />
azonban nemcsak a váltóperekben, hanem a váltótörvényszéknél<br />
bejegyzett kereskedõknek egymás<br />
között és az áruszerzési szerzõdésekbõl felmerült perekben<br />
irányadó eljárási szabályt is tartalma. Az eljárásjog<br />
szempontjából jelentõs állomások az 1853-ban<br />
bevezetett ideiglenes polgári perrendtartás, majd a<br />
kiegyezés után az 186<strong>1.</strong> évi ideiglenes törvénykezési<br />
szabályok megalkotása, mely utóbbiak visszaállították<br />
az 1848-ban fennállott bírósági szervezetet<br />
és eljárást. Az ezt követõ igazságügyi reform részeként<br />
új bírósági szervezet alakult ki, melynek állomásait<br />
az alábbi törvények jelzik: 1869. évi IV. tc. a bírói<br />
hatalom gyakorlásáról, 1869. évi XXIX. tc. a bírói<br />
szervezetrõl, az 187<strong>1.</strong> évi VIII. tc. a bírák és bírósági<br />
hivatalnokok felelõsségérõl, 187<strong>1.</strong> évi IV. tc. a bírák<br />
és bírósági hivatalnokok áthelyezése és nyugdíjazása<br />
körüli eljárás szabályozásáról, 187<strong>1.</strong> évi XXXI. tc.<br />
az elsõfolyamodású bíróságok rendezésérõl, 187<strong>1.</strong><br />
évi XXXII. tc. az elsõfolyamodású királyi törvényszékek<br />
és járásbíróságok életbeléptetésérõl, 1890. évi<br />
XXV. tc. a királyi ítélõtáblák és királyi fõügyészségek<br />
szervezésérõl és az 1890. évi XXIX. tc. a királyi törvényszékek<br />
és királyi járásbíróságok székhelyének<br />
és területeinek meghatározásáról, valamint 189<strong>1.</strong> évi<br />
JURA 2006/<strong>1.</strong>
Change language