2006. Ã©vi 1. szÃ¡m - Jura - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

More documents

Recommendations

Info

6 Contents „Sustainable Development and Human Rights” 183 DÓRA HORVÁTH: European Law Moot Court Competition in Ljubljana 188 BOTOND JUHÁSZ: Meeting of Hungarian Legal Historians IV 189 ESZTER KOVÁCS: To the 8 th Volume of Essays on Legal History 190 TIBOR KUN: „Aurelio Lepre: War and Peace in the 20 th Century. From Conflicts between States to Crashes of Civilisations” 194 ANDREA RÓNASZÉKI: „Fenyvesi, Csaba–Herke, Csongor–Tremmel, Flórián: The New Hungarian Criminal Procedure” 200 Contents of the previous volumes of JURA 203 JURA 2006/1.
Boros János: Pragmatizmus és demokratikus jogalkotás Boros János DSc egyetemi tanár PTE BTK Filozófia Tanszék STUDIUM Pragmatizmus és demokratikus jogalkotás Pragmatikus megjegyzések joghoz és morálhoz Írásomban azt a tételt szeretném védelmezni, hogy az európai államok és maga az Európai Unió jogalkotási beállítottsága és jogrendszere nincs felkészülve a demokráciára. Ahhoz, hogy érthetõvé tegyem, mit kívánok állítani, azt a gondolkodásmódot kell bemutatnom, amely felõl nézve alkalmatlan az európai jogszemlélet a demokrácia megalkotására, fejlesztésére vagy ami ugyanaz, stabilizálására. Reményeim szerint e gondolkodásmód bemutatása elegendõ is tételem igazolására, nevezetesen arra, hogy Európában nem demokratikus a jogalkotás módja és a jogi gondolkodás. Mindezt természetesen nem jogászként, hanem filozófusként mondom, ahol filozófus alatt egyszerû, laikus, gondolkodó embert kell érteni, és semmi többet. Olyan demokrataként kívánok itt írni, aki ugyan elszenvedõje, eltûrõje, elviselõje egy törvényés jogrendszernek, amelynek alakításába azonban alapvetõen és közvetlenül sem neki, sem többi polgártársának nincs beleszólása. Ezzel meg is jelöltem a legfontosabb deficitjét az európai jogalkotásnak. Nem biztosított, nem elõlegezett és nincs lehetõvé téve a jogalkotásba való állampolgári beleszólás, miközben a törvény és a jog elõírásai mindenkire vonatkoznak. Ha tetszik, a kontinentális-európai jog alkotása és mûködésmódja még a felülrõl uralkodás, a diktatúrák jegyeit, mûködésmódjait viseli magán és nem a demokráciában élõ polgárok eszköze, hogy életüket a lehetõ legnagyobb igazságosság szerint közösen megszervezzék. Elõször az általam demokratikusnak tartott gondolkodásmód néhány elemét szeretném bemutatni, hogy aztán egészen röviden utaljak ennek hiányára az európai jogi gondolkodásmódban. A demokratikus gondolkodásmód leginkább a pragmatizmus gondolatrendszerében jelenik meg, ezért ennek legfontosabb jegyeit fogom bemutatni. 1. A pragmatizmus közvetlen elõzményei A pragmatizmus elve az ókortól napjainkig megtalálható a gondolkodástörténetben, ám kifejezett és kidolgozott filozófiává csak a tizenkilencedik században lett. Leegyszerûsítve, a pragmatizmus gondolkodásmódja számára csak azok a fogalmak, elméletek vagy eszmék tekinthetõk igazaknak vagy jóknak, amelyek mûködnek is a világban, vagyis amelyek arról szólnak, ahogy a tér–idõben létezõ világ van és változik. Immanuel Kant, a legújabb kori filozófia nagy klasszikusa, A tiszta ész kritikája második elõszavában azt állítja, és ezzel leteszi a modern pragmatizmus alapkövét, „hogy az ész mûködéséhez tartozó felismerések kimunkálása a tudomány biztos útját járja-e, azt csakhamar megítélhetjük az eredmény alapján.” 1 A gyakorlati ész kritikájá-ban pedig azt hangsúlyozza, „ha az ész tiszta észként valóban gyakorlati, akkor tettek révén bizonyítja önmaga és fogalmai realitását”. 2 Csak akkor van tudományunk a világról, ha a benne összefoglalt ismeretek alkalmazhatók, mai szóval a világban lévõ folyamatok elõrejelzésére és ellenõrzésére használhatók. Az ész akkor válik gyakorlativá [praktisch], amikor fogalmai realitását, a világba való, e fogalmak szerinti beavatkozásának sikerességével demonstrálja. Ez a felfogás a modern koré, vége a korábbi korok elvont meditációjának, fennkölt gondolathimnuszainak: csak a megvalósítható fogalmak és teóriák számítanak. A többirõl egyszerûen nem tudjuk megmondani, hogy mirõl is szólnak. A tizennyolcadik század végén, kanti kritikák megjelenésével egy idõben alapítják meg alkotmányosan az Amerikai Egyesült Államokat. Az amerikai alkotmány az emberekbõl kiindulva, az embereknek szól, közérthetõ nyelven, arról, hogy hogyan alapítsák meg az újkor demokráciáját – elõször Amerikában. Az alkotmány szövegére és szellemére legnagyobb hatást gyakorló politikai gondolkodó James Madison volt, aki, ellentétben az alkotmány legtöbb megszövegezõjével, nem volt képzett jogász. Mégis, ahogy Garry Wills kiemeli, „törvényeink legnagyobb tanítója: Madison”. 3 Nem a jogi szakember, hanem a gondolkodó ember alkotja meg a közösségi együttélés alapelveit, aki szerencsés esetben valamennyi nem-szakember társát képviseli. Az amerikai alkotmány elsõ mondata így hangzik: „Mi, az Egyesült Államok népe, annak érdekében, hogy tökéletesebb Egységet létesítsünk, Igazságosságot alkossunk, biztosítsuk a hazai Nyugalmat, gondoskodjunk a közös védelemrõl, elõsegítsük az általános Jólétet, biztosítsuk a Szabadság Áldása- 7 JURA 2006/1.
Page 1 and 2: A Pécsi Tudományegyetem Állam-
Page 3 and 4: TARTALOM STUDIUM BOROS JÁNOS: Prag
Page 5: CONTENTS STUDIUM JÁNOS BOROS: Prag
Page 9 and 10: Boros János: Pragmatizmus és demo
Page 17 and 18: Drinóczi Tímea-Zeller Judit: A h
Page 23 and 24: Horváth István: Az elvárások é
Page 33 and 34: Juhász László: A bírói határo
Page 45 and 46: Kelemen Dániel: Az angol társasá
Page 53 and 54: Kõhalmi László: A jogi személly
Page 55 and 56: Kõhalmi László: A jogi személly
Page 57 and 58:
Kõhalmi László: A jogi személly
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Herbert Küpper: Das parlamentarisc
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Kitti Maros: Research on peyotism f
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Nagy Éva: A fogyasztási célú hi
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Pánovics Attila: A Nemzeti Civil A
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Zeller Judit: Jogalkotási feladato
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Ádám Antal: Az azték, a maja és
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Adrian Mihai Inceu-Irimie Popa: Inc
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Irimie Emil Popa-Adrian Inceu: Law
Page 143 and 144:
Juhász Botond: A Miskolci Doktoran
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Máté Julesz: Advances in legislat
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Varga Tamás: Politikai magatartás
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Miljeno Brekalo-Nada Petricevic: ˇ
Page 167 and 168:
Miljeno Brekalo-Nada Petricevic: ˇ
Page 169 and 170:
Dávid Lilla: „Emlékkönyv Loson
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Fábián Adrián: PhD Tanulmányok
Page 181 and 182:
Fábián Adrián: PhD Tanulmányok
Page 183 and 184:
Horváth Dóra: „A fenntartható
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Juhász Botond: Hazai Jogtörténé
Page 191 and 192:
Kovács Eszter: A Jogtörténeti ta
Page 193 and 194:
Kovács Eszter: A Jogtörténeti ta
Page 195 and 196:
Kun Tibor: „Aurelio Lepre: Hábor
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Rónaszéki Andrea: „Fenyvesi Csa
Page 203 and 204:
A „JURA” korábbi számainak ta
Page 205 and 206:
Page 207:
show all

2006. Ã©vi 1. szÃ¡m - Jura - PÃ©csi TudomÃ¡nyegyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?