itt - Zskf.hu

Erasmus
Erasmus
KEDVES OLVASÓK!
Megtisztelve érzem magam, hogy beszámolhatok nektek spanyolországi
Erasmus-ösztöndíjam élményeiről. Mielőtt bármit is megosztanék veletek,
szeretnék mindenkit a jelentkezésre ösztönözni. 2011. szeptember 30-ig
még lehet jelentkezni a póteljárásra. Hogy kedvet csináljak a jelentke zés -
hez, igyekszem átfogóan elmesélni a tapasztalataimat, élményeimet, örö -
möt, bánatot, mindent, ami ebben az öt hónapban ért, amíg iskolánkat
képviselhettem spanyol honban.
Ajelentkezés menete bonyolultnak tűnhet,
hiszen sok papír, igazolás, önéletrajz, motivációs
levél, indexmásolat kell a jelent -
kezéshez, de megéri a fáradságot, hiszen a szóbeli
meghallgatás már tényleg oldott han gulatban telik,
függetlenül attól, hogy minden jelentkező izgul
többé-kevésbé. Itt – éppúgy, mint egy vizsgán –
nem arra kíváncsiak, hogy mit nem tudsz, hanem
arra, amit igen, hogy miért sze ret nél külföldre menni,
milyen terveid vannak, és hogyan akarod össze -
kapcsolni a kintit az itthoni tanulmányaiddal. Szóval
bátran vágjatok bele! Egy ilyen ösztöndíjhoz nem
évfolyamelsőnek kell lenni, inkább bátornak, motiváltnak
és elszántnak – persze a szakmai és a
nyelvtudásról azért tanúbizonyságot kell tenni.
Én a tavaszi szemesztert választottam az
ösztöndíj igénybevételéhez. Ez azért is bizonyult jó
döntésnek, mert már áprilisban kedvez az idő járás
a strandolásnak. És a februári télből kellemes eljönni
a spanyol tavaszba.
Iskolánknak a Huelvai Egyetemmel van partnerkapcsolata.
Huelva Délnyugat-Spanyolország
150 ezres lélekszámú andalúz városa, amely otthont
ad Spanyolország legöregebb focicsapatának,
a Rec reativo de Huelva-nak, és Kolumbusz Kristóf
innen indult Amerika felfedezésére.
Spanyolországban február közepétől kezdő dik a
tavaszi szemeszter. A tantárgyfelvétel egé szen április
elejéig tart, így volt időnk átgon dolni, hogy milyen tárgyakat
vegyünk fel, és azokat mely otthoni tárgyakkal
tudjuk meg fe leltetni, illetve ha nem indult egy meg -
hirdetett kurzus, azt melyikkel tudjuk helyet te sí teni.
A mediterrán életfilozófiából adódóan mindig rugalmas
volt az ügyintézés, az oktatók nagyon barátságosak
voltak, és szinte mindig, kivétel nélkül segítettek,
ha szükségünk volt rá. Egy itteni tárgy elvégzése
nemcsak abból áll, hogy benn ülünk az órán, majd a
szemeszter végén elmegyünk vizsgázni, hanem az
érdemjegy függ az órákon való részvételtől. Több alkalommal
is prezentációt kellett készítenünk, csoportokat
alkotnunk a közös munkához, házi dolgozatot
írnunk, és volt, ahol vizsgáznunk is kellett. De ez nem
6 PÁLYA 2011. AUGUSZTUS-SZEPTEMBER
ennyire nehéz, mint amilyennek első olva sat ra tűnik.
Nekem a spanyol nyelvóra volt a kedvencem. Volt
olyan foglalkozás, amelyen elmentünk egy helyi bárba,
hogy megismerjük az éte leket, italokat, és egymással
is – szigorúan spanyo lul – tudjunk az iskola falain
kívül kommunikálni.
Nálunk szinte kivétel nélkül mindenki albérletben
lakott. A megfelelő ingatlan megtalálásának folyamata
hasonlóképp zajlik, mint otthon. A keresést nehezíti,
ha nem beszélsz spanyolul, viszont az egyetem
nemzetközi irodájától is lehet segítséget kérni, illetve
több ingatlaniroda is foglalkozik lakásközvetítéssel
Erasmus-hallgatók számára. Mi egy hét alatt találtunk
megfelelő lakást, amelyben kényel me sen elfértünk,
viszonylag baráti áron. A fő bér lő segítőkész volt az
internet beveze té sé nél, hozott nekünk takarókat,
amikor februárban szükség volt rá, mert itt nincs köz -
ponti fűtés, és a szemeszter elején még igencsak
hideg volt. Egyetlen kivetnivalót találtunk csak, de ez
is a spanyol mentalitásnak köszönhető: ha meg be -
szél tünk egy időpontot a találkozásra, szinte mindig
késett, vagy egy nappal később jött. Emellett meg
kellett barátkoznunk néhány háziállattal is, ők pedig a
rendszeresen és hívatlanul érkező csótányok voltak.
A találkozás min dig végzetes volt az ő számukra.
Mi nagyon jó helyen laktunk, abban az utcá ban,
ahol az összes Erasmus-hely, bár, tapas-os volt, 2
percre az egyetem egyik campusától. A pályaudvar
is 8 perc alatt elérhető volt.
A helyi, illetve tipikusan spanyol ételeket mindenképp
érdemes végigkóstolni. Bár a helyi konyha
eltérő ízvilágú, mint az otthoni, mindenki megtalálja
a kedvencét. Itt minden sar kon tapas-bár van,
ahova az ember bármikor betérhet kisebb-nagyobb
falatozásra. A tapas amúgy is akkora méretű, hogy
ha kicsit vagy éhes, elég egy is, ha igazán jól akarsz
lakni, akkor érdemes többet, többfélét kérni. A
szendvicset itt montaditos-nak hívják. A helyi sörök
hasonlóak az otthoniakhoz. Sangria helyett Tinto
Veranót ajánlanék, azt is citromos ízesítéssel. Egy
meleg tavaszi vagy nyári estén nincs is jobb, mint
egy jéghideg tinto. Az árak körülbelül azonosak az
otthoniakkal. A boltban szin te minden kapható, persze
Túró Rudi, Gyulai kolbász és Erős Pista nincs, így
ha az ember magyar vacsorát szeretne főzni, magyar
ízekkel, akkor azt mindenképp vinni kell.
Gondolom, arra mindenki kíváncsi, hogy az ösztöndíj
mire elég, illetve mire nem. A megélhe tés hez mindenképp
elég. Kifizetni a lakbért, számlákat, bevásárolni,
néha beülni valahova enni, inni egyet. Ha az ember
jól bánik a pénzzel, akkor még utazásra is futja, bár én
azt már nem ebből a pénzből fedeztem. Spa nyol -
országnak erről a részéről olcsóbban lehet utazni a
környező szigetekre, Tenerifére, Mallorcára, de Marokkó
és Portugália is lényegesen kedvezőbb áron elér he tő,
mint Magyarországról. Én Tenerifén és Marrakech-ben
voltam, egy-egy hétre, és többször jártam Sevillában.
Andalúzia fővárosa, Sevilla egy óra autóbusszal Huelvától.
A nemzetközi irodának van egy utazásszervező részlege
is, a tagsági díj 35 euróba, melynek befizetése után minden
hónapban elérhető volt egy kedvezményes kirándulás.
Én ezt a szolgáltatást nem vettem igénybe.
A tavaszi szemeszteren összesen tízen vol tunk
magyarok a főiskoláról, de jó viszonyt ápol tunk a BGF
két magyar Erasmusosával is. Kivétel nélkül mindenki
pozitív élményekkel tért haza.
Remélem, beszámolómtól többen kedvet kap tok
a jelentkezéshez, és e rövid szösszenettel előre is
hasznos információkkal tudtam szolgálni.
Gyulai Zuzsanna
FIATALOK LENDÜLETBEN
Eurobarométer gyorsjelentés
az európai fiatalok mobilitásáról
A„Fiatalok lendületben” program keretében
végzett „Eurobarométer” elnevezésű gyorsfelmérésben
(No 319a+b) 57 000 fiatal európait
kérdeztek meg telefonon az oktatással, képzéssel,
mobilitással és foglalkoztatással kapcsolatban 2011.
január 26. és február 4. között. A felmérést a 15–35
éves korosztály körében végezték az Európai Unió 27
tagállamában, valamint Horvátországban, Izlandon,
Norvégiában és Törökországban. A fiatalok tevékeny
társadalmi részvételével kapcsolatban a 15–30 éves kor -
osztályból kérdeztek meg fiatalokat a 27 tagállamból.
Az eredmények angolul a http://ec.europa.eu/public_opinion/flash/fl_319a_en.pdf
lapon olvashatók, itt
csak néhány érdekességet sorolunk fel.
A fiatal európaiak több mint fele (53%-a) nyilatkozott
úgy, hogy hajlandó lenne vagy szeretne egy másik
európai országban munkát vállalni. A rövidebb távú
külföldi munkavállalásra kész fiatalok aránya (28%) csak
néhány százalékkal haladta meg a hosszabb időtartamban
gondolkozókét (25%). A fiatal férfiak inkább
készek külföldön dolgozni (56%), mint a fiatal nők
(49%), a 15–19 év közöttiek nagyobb hajlandóságot
mutattak a külföldi munkavállalásra (63%), mint a 30–
35 éves korosztály (42%). A magasabb képesítésűek
nagyobb arányban élnének szívesen külföldön (55%),
mint az alapfokú végzettséggel rendelkezők (33%).
A tény, hogy a fiataloknak több mint a fele hajlandó
munkavállalás céljából elköltözni, jó hír az európai
munkaerő-piacra nézve, mivel az EU-ban a munkavállalói
mobilitás jelenleg csupán 3%-os. Az átlagok
mögött nagy eltérések mutatkoznak: a leginkább mobilnak
az izlandi, a svéd, a bolgár és a román fiatalok
mutatkoznak, de rövidebb időt szívesen eltöltene egy
másik országban a finnek fele is. A megkérdezett ma -
gyar fiatalok 31%-a huzamosabb ideig, 34%-a limitált
időtartamban tudná elképzelni az életét külföldön, és
32%-uk nemmel válaszolt erre a kérdésre. Munkavállalás
szempontjából legkevésbé mobilak a Benelux
államok fiataljai, valamint az olaszok és a törökök,
akiknek mindössze 30%-a tudná magát elképzelni
külföldön munkavállalóként.
A fiatal európaiak 14%-a végzett tanulmá nyo -
kat vagy vett részt képzésben külföldön.
Azok, akik tanulmányokat folytattak külföldön,
ezt követően nagyobb valószínűséggel vállalnak
munkát is külföldön. Minden hetedik fiatal európai
(14%) nyilatkozott úgy, hogy töltött már időt kül föl -
dön tanulmányi vagy képzési célból, illetve jelenleg is
ilyen céllal tartózkodik külföldön. Az arány a török or -
szági 3%-tól a ciprusi 39%-ig és a luxemburgi 41%-ig
terjedt. A magyar fiatalok az átlagot egy kissé meghaladó
mértékben, 18%-ban nyilatkoztak igennel a kül -
földön folytatott tanulmányokról vagy képzésről.
A kérdésre, hogy hogyan finanszírozták a leg -
hosszabb ideig tartó külföldi tartózkodásukat, a
válaszadók majdnem kétharmada (65%) mondta azt,
hogy magánforrást vagy megtakarítást használt fel
erre a célra. Az uniós programok, például az Erasmus,
a külföldi tanulmányok és képzések 15%-át fedezték.
Az e finanszírozási formát említők 19%-a felsőoktatási
tanulmányokat folytatott, 9%-a pedig középiskolai
általános oktatásban vagy szakképzésben vett részt. A
külföldi tartózkodás kapcsán valamilyen ösztöndíjban,
pénzügyi támogatásban részesülő fiatalok aránya
összesen 18% volt, Norvégia, Luxemburg és Izland
fiataljainak több mint fele kapott ilyen forrásból
pénzt, míg Románia, Lengyelország és Litvánia erre a
célra csak igen kis mértékben áldoz. Magyarország
20%-kal éppen átlag feletti ebben a kérdésben.
A fiatalok a tanulmányi vagy képzési célú külföldi
tartózkodás legjelentősebb hasznaként az olyan
széleskörű készségeket jelölték meg, mint az idegennyelv-ismeret,
a kulturális érzékenység, az alkal maz -
kodóképesség és az interperszonális kompetencia,
amelyekről úgy gondolják, hogy a munkaadók is
nagyra értékelik. A felmérésben résztvevő 31 ország
közül tizennyolcban a válaszadók legnagyobb része
úgy vélte, hogy idegennyelv-tudásuk javítása volt
külföldi tartózkodásuk legfontosabb vagy második
legfontosabb haszna.
A jövőben még több európai fiatal szeretne saját
vállalkozásba fogni! A fiatal európaiak 43%-a mondta
azt, hogy a jövőben szeretne saját vállalkozásba kezdeni,
míg 42% úgy nyilatkozott, hogy nem érdekli ez a
lehetőség. A 15–19 évesek között lényegesen magasabb
volt azok aránya (50%), akik saját vállalkozásba
akartak fogni, mint a 30–35 évesek között (34%).
Szintén sokkal magasabb volt az arány a szak kép -
zettséggel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők
között. A válaszadók 6%-a nyilatkozott úgy, hogy már
van saját vállalkozása. A legtöbb vállalkozni szán dé -
kozó a bolgár fiatalok közül került ki (74%), leg -
kevesebben pedig az olasz fiatalok fognának saját vállalkozásba
(27%). Az okok különböztek, hogy miért
nem akar valaki saját vállalkozásba fogni, de minden
hetedik válaszadó azt mondta, hogy túl kockázatos
lenne, 13%-uk pedig azt, hogy túl bonyolult.
A megkérdezett fiatalok 46%-a tagja valamilyen
kulturális, ifjúsági vagy sportklubnak, szervezetnek.
A legaktívabbak a luxemburgi, a belga, a holland és
a német fiatalok, a passzivitás a lengyel, a ciprusi, a
bolgár és a magyar fiatalokat jellemzi, kevesebb,
mint minden harmadik magyar fiatal (32%) tagja
valamilyen formális közösségnek.
Az átlag szerint a fiatalok közel negyede (24%)
végzett valamilyen önkéntes munkát a szűkebbtágabb
közösségért. A legaktívabbak e tekintetben is
a hollandok, őket követik az írek, a dánok és a szlo -
vének. A magyar fiatalok mindössze 17%-a vett részt
valamilyen önkéntes tevékenységben, ezzel a me -
zőny utolsó részében foglalunk helyet, csak négy
még lustábbal a hátunk mögött. Ugyanakkor, ami a
szavazói aktivitást illeti, a 79%-os európai átlagot
meghaladó mértékben, 82%-ban vallották magukat
szavazó polgárnak a magyar fiatalok.
PÁLYA 2011. AUGUSZTUS-SZEPTEMBER 7