Peremhelyzetu˝ társadalmi csoportok társadalmi és munkaero˝piaci ...

Hogyan fordulhat elő az, hogy csökken a foglalkoztatás is, és a munka-nélküliség is?Hogyan jellemezné a munkanélküliek összetételének változásait?Mennyiben mások az Unió adatai, mint a hazaiak?a)b)c)3. A foglalkoztatás átalakulásaA javakhoz való hozzájutást biztosító munkavégzés, a munkaerőpiacokhoz való kapcsolódásterén erős differenciálódási folyamat ment végbe az elmúlt évtizedekben. A munkáhozvaló kötődés erőssége, biztonsága és jogi védettsége igen nagy egyenlőtlenségeketteremt a különféle munkavállalók között. A legkülönbözőbb munkavállalói csoportokjelentek meg a korábban egységesnek tételezett bérmunkások világában. Az olajválságok(illetve Kelet-Európában a rendszerváltás) után nem kizárólag a munkahelyek számánakcsökkenése jelentett komoly változást a foglalkoztatás területén, hanem a munka, a foglalkozásjellegének változása is. A klasszikus jóléti államokra is jellemző ipari társadalomfoglalkoztatási jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: az emberek többsége nagy szervezetben, ipari üzemben, gyárban dolgozik; főként alkalmazottként végzi feladatait; hosszú időt töltenek el ugyanabban a foglalkozásban, ugyanannál a cégnél – karrierjeiketa cégen belüli előrelépésekkel futják be; 8 órás, teljes munkaidőben, vagy „hivatali munkarendben”, vagy „műszakban” dolgoznak; munkájukért bért és béren felüli, de bérjellegű fizetést kapnak; fizetésük alapján fizetik közterheiket; a munkavégzés feltételeit, a bérezés mértékét a polgári, szerződéses jog részét képező– egyéni és kollektív – munkajogi szerződések rögzítik, ám a munkajog, mintegya szerződésben részt vevő gyengébb fél oldalán, számos védelmet biztosít amunkavállaló számára: pl. munkaidő, szabadság, minimálbér, munka- és balesetvédelemstb.; a személyes bérből, fizetésből fizetett közteherviselés szolgál jóléti ellátásuk, szociálisbiztonságuk alapjául (különösen az olyan „konzervatív” „bismarcki” jólétirezsimekben, amelyekben a társadalombiztosítás a szociális ellátások dominánsszervezete, intézménye); az ipari társadalom munkavállalójának szociális jogai, a munka révén elérhető előnyeinem kizárólag a fizetéshez és a közteherviseléshez kötődő ellátási jogosultságaihozkötődnek, hanem ahhoz, hogy például a nagyüzemi munkáskollektíváhozés a szakszervezethez tartozik, s így a közös követelések és kollektív érdekérvényesítésialkuk teljesítéséből is származhatnak előnyei.21