Peremhelyzetu˝ társadalmi csoportok társadalmi és munkaero˝piaci ...

BevezetőA szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 37/A § (1)bekezdése a munkaerőpiacra való visszatérés hatékony segítése érdekében 2005. szeptember1-től együttműködési kötelezettséget írt elő az aktív korúak rendszeres szociálissegélyében részesülők számára. Az együttműködésre vonatkozó egyes szabályok meghatározásaaz önkormányzatok feladata, melyről rendeletet alkottak. A „Beilleszkedést segítőprogram” számára a helyi rendelet kijelölte a megvalósító szervezetet, mely az esetekdöntő többségében a családsegítő szolgálat lett.A „Beilleszkedést segítő program” működésével kapcsolatban 2007-ben két kutatásis készült, melynek eredményei arra hívták fel a figyelmet, hogy a családsegítő szolgálatokszemélyi és tárgyi feltételei a legtöbb esetben nem teszik lehetővé a kijelölt feladatmagas színvonalú ellátását. * A gazdasági és társadalmi környezet változását követőena szakemberek felkészültsége, az eddig alkalmazott módszerek már nem biztosítják atartósan munka nélkül lévő személyek sikeres munkaerőpiaci integrációját. A szükségletekrereagálva az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázatot írt ki a családsegítőszolgálatok erőforrásainak fejlsztésére, valamint a tartósan munka nélkül lévőkkel foglalkozószakembereket segítő képzési és szolgáltatási eszköztár létrehozására. Bár a „Beilleszkedésiprogram” szakmai környezete 2009. január 1-től, az „Út a munkához program”bevezetésétől jelentősen megváltozott, a szakemberek képzésének, továbbképzésénekszükségessége mit sem veszített aktualitásából.A szociális munka eszköztárának és módszertanának bővítését a fentieken túl az is indokolttáteszi, hogy a családsegítőkben a szolgáltatást igénybe vevők célcsoportjánakösszetétele a legutóbbi években alapvetően megváltozott.A több éve tartó munkanélküliség – esetenként többgenerációs munkanélküliség – amunkavállalói készségek, a társadalmi kapcsolatok és személyes képességek leépülését,anyagi ellehetetlenülést, jövőtlenséget, a motiváció teljes hiányát hozta magával. A leggyakrabbanalkalmazott aktív munkaerőpiaci eszközök – a képzés/átképzés, közhasznú foglalkoztatás,bértámogatás – vagy nem érintik a leghátrányosabb helyzetű célcsoportokat, vagycsupán rövid ideig biztosítanak jövedelmet a tartósan munkanélkülieknek. Ennek eredményeként,s a legális foglalkoztatásból kiszorulva a tartósan munka nélkül lévők túlélésistratégiákat alakítottak ki (fekete gazdaság, segélyezetti lét, rokkantnyugdíj, egyéb inaktívmegélhetési formák), melyeknek átalakítása legális, konstruktív stratégiákká, új megélhetésiforrássá a segítők részéről speciális felkészültséget és eszköztárat igényel.Mindezen folyamatokkal párhuzamosan a társadalmi juttatások körének fokozatosszűkülése, a redisztributív források kimerülése jár együtt. A jóléti rendszerek jelenlegi1 Ráczné dr. Lehóczky Zsuzsánna (szerk.): Családsegítők, szociális szakemberek részére a rendszeres szociálissegélyben részesülők beilleszkedési programjának szervezéséhez Foglalkoztatási és Szociális Hivatal,Budapest 2008.Csoba Judit: Kutatási beszámoló „Az aktív korú munkanélküliek rendszeres szociális segélyében részesülőkérdekében a családsegítő szolgálatoknál tevékenykedő szakemberek helyzete, tevékenységi formái,fejlesztésük lehetséges irányai” c. kutatásról Debrecen, 2008. Kézirat7