2007. október - Niton

NEMZETI KULTURÁLISHAVILAP2. ÉVFOLYAM 10. SZÁM2007. Mindszent hava30,– Sk 210,– Ft 1,– €

Csikász István:BalladaMegrugdaltak s kiebrudaltakaz ősi házbólahol nagyapám élt s lakott,-a kertet letaroltákés beszögeztek ajtót, ablakot.Anyám sírjához nem mehettema temetőbe ki –és nem vihettem soha többetvirágot neki.A kisborjú még sírt utánam –nem tudhatta: már nem enyém –s mint a habokban számkivetveringott a szalma tengerén.Szűz Mária a nagyszobábana képen szótlan könnyezett:nézett utánam, ahogy elvezettekaz udvaron át engemet.A Duna-part is homályba bújtés a víz is reszketett, -a dombon egy sóhajtássalnekem köszönt a kőkereszt.A széles Dunánátszállt a Himnusz .Siratót kongaz Estharang.Az égboltozat elsötétült –homályos lett az én szemem,zokogva átölelt az asszony,s rettegő három gyermekem.A kis családom volt velem csakés egyetlen hitem:hogy SZÜLŐFÖLDEM...!meglátlak egyszer –és megsegítesz:ISTENEM...!

KÉPES KRÓNIKAJaniga Józsefmunkái PozsonybanA Pozsonyi Magyar Galériában (a Csemadokpozsonyi székhelyének nagytermében)2007. szeptember 24-én JanigaJózsef alkotásaiból „Fentről Nektek üzenem“címmel emlékkiállítás nyílt.Ars Antiqua Europe via GothicaA rozsnyói székhelyű Gömöri Kulturális Központ szervezésében az Ars AntiquaEurope via Gothica, vagyis a gótikus út nyomán a gömöri, abaúji és tornai területekenmegrendezett zenei koncertek már tavaly is sikeresek voltak. Akkor acseh Hofmusici (udvari zenészek) kamarazenekar Szepsiben vendégszerepelt, ésa Vox Columbellae Kórus vendégeként megkedvelték e tájat és benne a magyarembereket. Az idén már magyar mondatokkal is köszöntötték a szepsieket, és azelmúlt hónapok folyamán egyeztetett és begyakorolt partitúra alapján közös koncertetadtak. A Český Krumlovban megtalált latin nyelvű barokk misét, Calderaszerzeményét tanulták be, majd kétnapos közös próba után az aggteleki Baradlabarlangmintegy 600 fős közönségének mutatták be, nem kis sikert aratva ezzel.Ondrej Macek a cseh csoport (zenészek és szólisták) vezetője, valamint BodnárAttila szepsi karnagy megérdemelt elismerésben részesültek a jelenlévő szakemberektőlis, akik nagy élményként könyvelték el ezt a zenei csemegét. A szepsiekegyébként az eddigi együttműködés jutalmául nagy segítséget kaptak a kassaiCsermely Kórustól is, melynek néhány tagja és karnagya Havasi József is vendégszerepeltebben a műsorban. (mml) fotó: Mihályi Molnár LászlóNagytárkánybanemléktáblát avattakNagytárkányról az elmúlt időszakbanegyre többet hallhattunk, aminek egyikeredője, hogy a Kopasz József vezetteönkormányzat sok olyan kezdeményezésseladott példát a környező településekszámára is, melyek hozzájárulhatnakennek a kissé magára hagyott régiónak amegkapaszkodásához. Az újévi koncert, aTárkányok találkozója és a folklórfesztivális megmutatta, hogy a Tisza itteni kanyarulatamentén tehetséges nép lakik. Éppene kanyarulat tette alkalmassá Tárkányt amáramarosi só elosztására évszázadokonát. Ezért épült ide a Tisza partjára a sóházvagyis a sóhivatal, melyről sokáig azt hitték,hogy tán vadászkastély lehetett.A nagykaposi Regionális VállalkozásfejlesztésiSzövetség és Prosperitas Alapítványtámogatása révén sok rendezvényvalósult már meg ebben az épületben.Szeptember 30-án emléktáblát avattakÁrpád fejedelem emléke előtt tisztelegve adicső pozsonyi győzelem 1100. évfordulójaalkalmából. Pótolva ezzel a jelenlegi magyarországikormányzat szégyenletes mulasztását.Az ünnepség két vezérszónokaPopély Gyula történész, a Károlyi GáspárEgyetem tanára és Patrubány Miklós, aMagyarok Világszövetségének elnöke volt.Ezen kívül egy hangulatos és tartalmasJaniga József munkásságát Koncsol Lászlóíró és Hrubík Béla, a Csemadok országoselnöke méltatta, közreműködöttBoráros Imre, színművész. A kiállításkurátora Kalita Gábor volt.műsort is megtekinthetett a nem kis létszámúközönség. Az emléktáblát a reformátusés görögkatolikus egyház lelkészeiis megáldották. Délután az évfordulóvalkapcsolatos történelmi vonatkozásokkal,a magyar nemzet helyzetével, a magyarés a világgazdaság szánalmas viszonyaivalés népünk jövőképével foglalkozó konferenciazajlott, ahol a két délelőtti szónokmellett az egyik legizgalmasabb előadástDrábik János tartotta, aki egykoron aSzabad Európa Rádió munkatársa volt.Megtudhattuk azt is, hogy a Magyarok Világszövetségeújra kezdeményezi a kettősállapolgárság ügyének népszavazását.. Főlegaz EU-ba be nem kerülő nemzetrészek(Kárpátalja, Szerbia) miatt, de önbecsülésünkmegerősödése érdekében és kárpátmedenceiévezredes jelenlétünk jogán isfontos lenne ez a tett. Köszönet illeti FukszSándor vállalkozót, aki ötletgazdája és tevékenyszervezője és támogatója volt enneka rendezvénynek.(MML) Kép: mmlITTHON 5

Halálos terepen harcolnod kellBajban a magyarságMost négy magyarországi szerző írásáttesszük közzé, Tisztelt Olvasó, hogy átláthassuk:mi történik Magyarországon?Lapunk, mint tapasztalhatta, pártpolitikávalnem foglalkozik, viszont képet próbáladni a magyarságot érintő veszélyekről,visszatekinteni az ős- és régmúltba,gyökereinket vizsgálgatja, hogy újból ésújból rádöbbenjünk, kik vagyunk és milyenlehet a jövőnk.A négy írás szerzői valamennyien értékesés tapasztalt közéleti emberek, nemzetépítők.A leghitelesebb mai magyarokegyike, Lezsák Sándor tanítóként kezdtepályáját, de író és költő is és hosszúidő óta parlamenti képviselő, - jelenleg aMagyar Országgyűlés alelnöke. Az ő sátrábantanácskoztak húsz esztendeje apártállami diktatúrából szabadulni akarónemzetféltő magyarok.6Czakó Gábor a legkiválóbb magyaresszéíró, ám – mint általábana tehetséges embereket – őt is többtálentummal ajándékozta meg az Úr,hiszen képzőművész és szerkesztőis.Kellermayer Miklós professzort, anemzetközi hírű sejtkutatót már azITTHON-ból is ismerheti a Tisztelt Olvasó:számára tudományos tény, hogy avilágot Isten teremtette, s mert elszakadtunkparancsolataitól és Jézus tanításától,puszta létünk is veszélybenforog.Csóti György végzettsége szerint villamosmérnök:- szakmájában kimagaslóvezetői erényeket csillantott meg, defelelősségtudata a képviselői pályáravitte. Volt frakcióvezető-helyettes a kilencvenesévekben, hiszen pártjának,az MDF-nek alapító tagja volt. Dolgozottzágrábi nagykövetként, stb.Valamennyi írásban megcsillan a maiMagyarország képe. Az a súlyos erkölcsi,s a vele járó gazdasági válság,amely mindnyájunkat aggodalommaltölt el. Jól tudjuk, hogy a felvidéki magyarságsorsa nagyban múlik azon,boldogul-e Magyarország, lesz-e alkotmány-és törvénytisztelő kormánya,tovább fogy-e népessége, folytatódik-ea magzatgyilkolás és minden, évszázadokonát kifejlesztett nemzeti hagyománysorvasztása. Az Európai Unió alkotmányalehetővé teszi ugyanis, hogytisztességes szlovák állampolgárkéntmegőrizzük nemzeti tudatunkat éslélekben összetartozzunk a világ valamennyimagyarjával./b/

ÉLŐ TÖRTÉNELEMCzakó Gábor:KorrajzUnokám szőke fejecskéjéhez remekül álla dédmama kötötte piros-fehér csíkospulóver. Fasiszta volna, közelebbről talánnyilas Juliska vagy éppen a dédi? Netán azutcabeli srác, aki a nyáron amerikai zászlóbólszabott gatyát kapott ottani rokonaitól?Pólóját természetesen kívül viseli,így a csillagos téglalap nem látszik. Piroskapulcsija és S. Robi gatyája ébresztettebárkiben félelmet? Nyilván, épeszű éstisztességes emberben nem, szenvedettlégyen ő vagy családja a nácik honi csatlósa,a nyilas párt rövid, de annál rémesebburalma alatt. Ő ugyanis tudja, hogySzálasiék zászlaja másmilyen volt. A diósgyőrifocisták hagyományos piros-fehérdressze sem lehet sértő, bár újabban nemlátom rajtuk, talán már nem meri elővennia szertáros, nehogy a gyűlöletmesterekmegrágalmazzák.Igaz, ami igaz, a honi közélet – kisebb-nagyobbmegszakításokkal - a nyilaskeresztesekóta szenvedi az intézményes gyűlöletfertőzést.Akkor a zsidók ellen irányult,Rákosiék osztálygyűlöletet hirdettek ésgyakoroltak, ami lassan minden megbízhatatlantelért, hova tovább az egész népellen irányult. A nyilasokat vigyorogvabevették a bandájukba. 56 gyönyörű forradalmánakelső napjaiban angyalt látottaz ország, mire a szeretet végigsöpört avárosokon, falvakon: ezért kellett megrendeznia Parlament előtti vérfürdőt,ezért dördültek el a sortüzek országszerte.Semmiféle katonai okuk nem volt,sokkal inkább a sátáni logika: gyűlöld amásik embert, nehogy már megbocsássaz ávósoknak meg régi sanyargatóidnak,gyűlölj! Gyűlöleteddel lelököd önmagadatés a régi csibészeket a megjavulásútjáról, vissza a gazemberekhez. Segíteszújra összekovácsolni a széthullani készülőbűnszövetkezetet. Tovább és mélyebben:ha gyűlölsz, akkor nem Isten képmásavagy, hanem az ördögé. Őrá és földi cinkosaira,a hazugokra, a gyilkosokra, agyűlöletmesterekre kezdesz hasonlítani.Lelki ellenállásod hamarosan megtörik,hiszen elveszted a szeretet és a tisztaságadta önbizalmat. Ennyi nekik elég a túléléshez.Röhögnek rajtad, amikor ellenükszövetkezel, mert tudják, hogy fertőzöttszíveddel előbb-utóbb viszálykodni kezdesz.Hiú leszel, könyökölsz, fontoskodsz,csikarsz a többiek elismeréséért, hibátkeresel társaidban, találsz is, meg tódítodis, amikor elmeséled, és a végén jobbangyűlölöd őket, mint a gyűlöletmestereket,akik ellen harcba indultál.Na ugye, hogy mindenki hazudik – duruzsoljáka finom entellektüelek. Nehogymár éppen te különködj!A nyolcvanas évek elejére elsimultak agyűlölethullámok: A Mozgó Világ szerkesztőségében,a Duna-mozgalmakban,a szamizdatozásban, az ellenzéki összejöveteleken,majd tüntetéseken nyoma semvolt például a „népi-urbánus” ellentétnek.Nézeteltérések természetesen akadtak,de hátsó gondolatot, „fajizást” és hasonlókatnem tapasztaltam. A gyűlölet az I.Lakiteleki találkozó másnapján lobbantföl, s rögtön átterjedt a világsajtóra – a későbbiSZDSZ jóvoltából . Azóta is folyik,újabban egy született gyűlöletnagymester,az Őszödi Böszme jóvoltából, aki márkiskorában olyan briliáns aljasságokat sugalmazotte szegény népnek, mint a „23millió román” rémképét.Maradjunk azonban a csíkos pulcsinál éstársainál.Csak a vak nem látja, hogy módszereshadjárat folyik az országban. Ragyogóankiválasztott célpont a nemzeti tudat.Az utóbbi évszázad szörnyű veszteségeikövetkeztében túlérzékeny lett, tehátkönnyen sebezhető, ugyanakkor anép legharciasabb csoportját gyűlöletfertőzi,azaz semlegesíti. Minél jobbandühöngenek, annál jobban fasisztázzákőket, ők pedig annál kevésbé látják, hogyaz ország ezenközben – például és leginkább– ellopódik.A hadműveletekben a gyűlöletmesterekszámára egyáltalán nem akadály, hanemelőny, hogy érveik hamisak. Annál jobbandühíti-fertőzi a célszemélyeket, haha!Mit számít, hogy például a turul semmiféle„ordas” eszmét nem hirdet: címerállataszámos mai közhivatalnak, településnek,szoboralakja több ezer emlékműnek– Kárpát-medence-szerte. A sasféle nagyragadozók és az oroszlánok világszerte anapistennek és földi megtestesülésének, akirálynak a jelképállatai valának, akik védelmezika rájuk bízott népet. Még olyanországok címerében is szerepelnek, amelyekneka történelem emlékezete szerintsosem voltak saját uralkodóik, példáulIzland, Észtország, Finnország, Moldáviastb. Európában negyvenhárom országközül tizenhatnak a címerében feszít azoroszlán és tizenegyében röpül a sas, sőtha a lettek griffjét is ideszámítjuk, akkortizenkettőben. Soha, senki nem hallotta,hogy ezek bármelyikében politikai vagyösszehangolt sajtótámadás érte volna e kétderék címerjószágot. Nyilván azért nem,mert sehol nem létezik SZDSZ típusú pártés Böszme-rendű miniszterelnök.A legenda szerint őseinket útjaikon a turulvezette. Szemadám György szerint,aki nemcsak festőművész és író, hanemjeles madarász is, állattenyésztő eleinketa dús legelők keresésében segítette a maturulnak nevezett ragadozó madár. A magasbólvadászott a rágcsálókra, amelyekviszont fűmagvakkal táplálkoztak, és otttenyésztek szaporán, ahol bőven nőtt afű, tehát arra kellett hajtani a gulyát mega ménest.Aki látott már élőben, múzeumban vagy avilághálón hungarista zászlót, és a tisztességszikrája él benne, az véletlenül sem tévesztiössze az Árpád-sávossal. Ez utóbbinégy vörös és négy ezüst/fehér csíkból áll,és ennyi. Nem több. Igy látható a magyarcímerben is. Vele szemben a hungarista –a nyél felöl haladva – vörös mezővel kezdődött,ami az egész lobogónak éppen afelét foglalta el. A vörös munkásmozgalmiszín vala ebben a korban: nem csak Sztálin,hanem Hitler emberei is vörös zászlókalatt harcoltak és gyűléseztek, hiszena Német Nemzetszocialista Munkáspártirányítása alatt álltak. Szálai is ezt az ideológiátkövette.Nos, a vörös mezőben állt egy csúcsára állítottfehér négyzet, abban a zöld nyilaskereszt,annak a közepén pedig egy fehér HITTHON 7

ÉLŐ TÖRTÉNELEMAz esztergomi bazilikaFotó: M. Nagy Lászlóbetű. A maradék felületen nem négy hanemöt vörös és négy ezüst csík osztozott.Tehát a nyilas zászló egyetlen eleme semazonos az Árpád-sávossal. Továbbá meglehet számolni, hogy hány elemből is állta hungarista és mennyiből a történelmimagyar zászló.Aki felületesen vagy inkább hamis tényekalapján ítélkezik, annak az amerikai és a libériailobogót is ki kéne tiltani köztereinkről.Sőt levenni a H betűket a járművekről,a postacímekről. Maradhatnak-e a vörösmacskák és nők meg piros sportkocsik?Nézzük meg: a zászló másik felének alapszínea vörös! Vele nincsen semmi baj?A magyar bűntető törvénykönyv – helyesen!– tiltja az önkényuralmi jelképekhasználatát, így a vörös csillagét vagy anyilaskeresztét. Az Árpád-sávokat azonbannem, sőt védi.A Btk. 269/A §-a kimondja: „Aki nagynyilvánosság előtt a Magyar Köztársasághimnuszát, zászlaját vagy címerét sértővagy lealacsonyító kifejezést használ, vagymás ilyen cselekményt követ el, ha súlyosabbbűncselekmény nem valósul meg,vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel,közérdekű munkával vagypénzbüntetéssel büntetendő.”Tessék megnézni: a magyar címer része azÁrpád-sáv, a hármas halom a kettős kereszttelés a Szent Korona – amely szinténmódszeres és rendszeres támadások célpontja.Nyilvánvaló, hogy a címer egyeselemeinek rágalmazása az egész ellen irányul.Legutóbb éppen a miniszterelnökhasznált vele kapcsolatban sértő kifejezésta sajtó jelenlétében, tehát nagy nyilvánosságelőtt a német kancellár 2007. augusztusiparlamenti látogatásakor: „Az azigazság, hogy én mélyen ellenzem, hogyitt van. Szerintem ez a Parlament a köztársaságParlamentje, és nem jó a királyságjelképét idehozni”Ilyen történelmileg tájékozatlan és alantasmondatot a köztársaság miniszterelnökenem ereszthet meg hivatalos, nemzetköziérintkezésben az ország címerének semelyikrészével kapcsolatban.Az alkotmány ugyanis így rendelkezik: 76.(2) A Magyar Köztársaság címere hegyestalpú, hasított pajzs. Első mezeje vörösselés ezüsttel hétszer vágott. Második, vörösmezejében zöld hármas halomnak aranykoronáskiemelkedő középső részén ezüstkettős kereszt. A pajzson a magyar SzentKorona nyugszik.”A hadi helyzet tehát az, hogy a kormánypártokés azok vezetői, úgynevezett államférfiakés államnők rendszeresen alattomosantámadják és sértik a Magyar Köztársaságcímerét. Nem szemből, hanemmiszlikbe aprítják a régi jó szalámitaktikajegyében, hátha a buta nép nem veszi észre,hogy miről van szó. Ha a címerünkkét támadott elemét kevernék, maradna amai szlovák címer – csak egy kicsit kénekékíteni...Az alkotmány 35. (1) §-a így rendelkezik:„A kormány védi az alkotmányos rendet,védi és biztosítja a természetes személyek,a jogi személyek és a jogi személyiséggelnem rendelkező szervezetek jogait.” Nyilvánvaló,hogy az alkotmányos rend védelmeellátásának első lépése magának azalkotmánynak a tisztelete, ideértve a 76.–tis.Vajon ki védi meg az alkotmányt, a köztársaságjelképeit és persze magát az országota kormánytól?Kiáltsunk rendőrért?8

ÉLŐ TÖRTÉNELEMLezsák Sándor:A magyar nemzetmegtalálja a kivezető utatHúsz éve, l987-ben reménytelenebbnek tűnta gyors változás. Egy szovjet csapatok általmegszállt országban, negyven év elnyomásután nehéz volt mozgósítani a megfélemlítettembereket. Sokan elfelejtik, hogy 1989nyarán, amikor először juthattak be időköziválasztások útján ellenzéki képviselők aparlamentbe, a részvétel alig haladta meg azérvényességi küszöböt, az ötven százalékot.A magát baloldalinak, illetve liberálisnaktartó formáció számára tehát rosszabb ahelyzet, mint húsz esztendeje – hiszen azemberek ma már aktívabbak. Az értelmiségiekfelelőssége viszont nem kerülhetőmeg. Németh László szavait újra és újramegismétlem. A tartalmát idézem: fejétőlbűzlik a hal, de a fejen nem feltétlenüla politikust kell érteni. Mert ha a magyarértelmiség többsége tisztességgel tenné adolgát, a mai képviselők közül sokan nemhogya parlamentbe, de még a ferencvárosisörcsarnokba sem juthatnának be.A lakiteleki sátornak volt egy olyan belsőragyogása, ami semmihez sem hasonlítható.Mintha egy történelmet ragyogtatószellemi áramkör kötötte volna össze azembereket, s mindenki tudatában volt,hogy olyasvalami történik, ami talán nagybetűshír lesz. Akkor még nem volt zárlatosaz áramkör, minden hang,, gondolat együttvolt az ötvenhatos Corvin-köztől a prágaiVencel téren keresztül a gdanski hajógyárig.Ott volt az európai gondolat és többnemzedék erőfeszítése. Képletesen mégIllyés Gyula is jelen volt, hiszen az 1979-es lakiteleki fiatal írók találkozója – amelya tilalom és tűrés határán az ő segítségévelés részvételével jött létre – mintegy előképevolt a magyarság esélyeiről szóló nyolcvanhetestalálkozónak. A lakiteleki találkozónszáznyolcvanegy ember kivételes önfegyelemről,mértéktartásról és tettrekészségrőltett tanúbizonyságot, ami évekig szolgáltforrásul a további szervező folyamatnak. Azén munkámat is ez segítette a rákövetkezőévekben.Bibó István sokat idézett mondása szerint ademokrata az, aki nem fél. Könnyű ezt kimondani,de megvallom, ma is abroncsbaszorít – no nem a félelem, hanem – a féltésés felelősség, ha arra az estére gondolok.Amikor este háromnegyed kilenc utánnéhány perccel Fekete Gyula berekesztettea tanácskozást, s az utolsó vendégtől iselköszöntünk, üres volt a sátor, s hirtelennagy csönd lett. Szinte súlya volt. Ott maradtama családdal, s rám szakadt az egésznap minden öröme és feszültsége. És afelelősség is, hiszen egyetlen videokazettánés magnószalagon volt az egész napostanácskozás. Az járt a fejemben: nehogyelrontsak valamit. Attól tartottam, hogya rendőrök elvehetik tőlem. Itt voltak ésigazoltattak boldog-boldogtalant. Az úton.Éjszaka többször is felkeltem, és más-másrejtekhelyre tettem a kazettákat. Azonbanmindegyikkel elégedetlen voltam, így másnapátvittük feleségem keresztszüleihezNagyrévre, rejtsék el, hisz rájuk nemigengyanakodhattak. Később kiderült, hogy abiztonság kedvéért még be is falazták.Derűlátó vagyok, s nem csak azért, mertamikor a legnagyobb a sötétség, akkor van alegközelebb a virradat,. Azért is, mert a polgáriszövetségben testet ölt az a sokszínűség,ami a régi lakiteleki gondolat távlatos elemevolt. Pár éve a Magyar nemzet megkérdeztetőlem, miként érzem magam az MDF-ben?Azt válaszoltam: egy ókori tanács szerintnehéz terepen ne állj meg, hanem folytasdaz utat. Bekerített terepen dolgozz ki stratégiát.Halálos terepen viszont harcolnod kell.Akkor úgy érzékeltem, hogy bekerített terepenvagyok, mára azonban az országnakhalálos terepen kell küzdenie. Vissza kellhódítani egy belső hidegháborús hangulatotszító, szélsőséges kormányzattól mindazonértékeket, amelyeket meg akarnaksemmisíteni. Pedig tudniuk kellene, hogy anépet nem lehet sokáig gyötörni. Történelmesorán a magyar nemzet mindig képesvolt arra, hogy jogos indulatait mozgósítóerővé alakítsa, önfegyelemmel találja mega kivezető utat, s eltávolítsa az akadályokat.Ezt fogja tenni most is.Isten ajándéka: egyszerre három Lezsák unoka! Fotó: Forrás AndrásITTHON 9

ÉLŐ TÖRTÉNELEMKellermayer Miklós:A bajba jutottmagyarságAz egész emberiség bajba jutott, mert 250éve először a kőszenet, majd a kőolajat ésa földgázt életellenes diktatúrát teremtőigazságtalansággal kirabolta, zabolátlanulégette, égeti. De mégis, miért kerültünkmi magyarok a legnagyobb bajba? Azért,mert nálunk, az anyaországban, Magyarországonahelyett, hogy a fosszilis energiaforrásokigazságtalan kisajátításábólszármazó életellenes diktatúra kivédéséreóvnánk a gyermekeinket, egyre nyíltabb,egyre ádázabb, egyre kegyetlenebb magzatellenesség,gyermekellenesség tombol.A 10 millió országlakóhoz viszonyítvaMagyarországon gyilkoltuk meg a legtöbbmagzatot. Fél évszázad alatt több,mint 6 milliót. Tetézve ezt az önpusztítótragédiát Magyarországon mostanra nyíltpolitikai programmá vált a gyermekeklelkében Istentől kapott kincs, a tehetségükkiművelésének ellehetetlenítése.Magyarországon ma olyan országvesztőpolitikai vezetés garázdálkodik, amelyikaz iskolák, különösképp az egyetemekelleni támadásaival nyíltan gyermekellenes,ifjúságellenes. A nép félelme, deformáltságapedig olyan nagyfokú, hogyahelyett, hogy elkergetné az ilyen politikaivezetőket, részese a saját gyermekeimegnyomorításának.Ezen elszomorító, de sajnos igaz állításvalóságának bizonyítékaként ebben arövid írásban az ifjúság elleni általánostámadásból csak az egyetemek elleni támadásrövid számbavételére kerül sor.Egy ország, egy nép, egy nemzet élete,boldogulása szempontjából az iskolák,legfőképpen az egyetemek a legfontosabb,a legmeghatározóbb intézmények.Egyetemek 900 éve (ekkor, 1088-banalapították Bologna-ban az első európaiegyetemet) vannak Európában és utánamáshol is a világon. A Bolognai Egyetemalapításának 900. évfordulóját 1988.szeptember 18-án ünnepelték meg. Szintevalamennyi ország egyetemeinek rektorarészt vett ezen a jubileumi ünnepségen,ahol megfogalmazták és közzé is tettékaz európai egyetemek új, egyetemes érvényűalkotmányát, az Európai EgyetemekMagna Chartáját. Ez a Charta pontosanmeghatározza, milyen feltételeknek kellteljesülni ahhoz, hogy egy felsőoktatásiintézmény egyetem lehessen. Szomorúankell most, 2007. szeptemberében ismételtenkijelenteni, hogy Magyarországonma egyetlen egy olyan intézmény sincs,amelyik az Európai Egyetemek MagnaChartájában lefektetett követelményeknekmegfelelne. Mondhatjuk, hogy atöbbévszázados támadás a magyarság ellen,amely a II. Világháború után különösenfondorlatossá, ádázzá lett, mostanrabeteljesedett. Tehát van egy ország, Magyarország,amely ugyan tagja az EurópaiUniónak, de egyetlen egyeteme sincs. Vanegy ország, Magyarország, amelyikben anemzet életét, jelenét és jövőjét leginkábbmeghatározó intézményből, az EurópaiEgyetemek Magna Chartájában meghatározottautonóm egyetemből egyetlenegy sincs. Amik a jelenleg érvényben lévőtörvényben (l. 2005. évi 139. törvény afelsőoktatásról) egyetem címszó alatt felvannak sorolva, kivétel nélkül mind tanodák,szovjet mintájú tanodák. Felsorolásukígy, egyetemként, s még törvénybeis iktatva szemfényvesztés, ártó hazugság.Ez az állításom sajnos akkor is igaz, ha azegyetemként felsorolt tanodák közt vanolyan, amelyikbe akár 30, 40 ezer diák isjár. Talán éppen ez az egyetem nélküliséga mi specialitásunk, „hungarikumunk”az Európai Unióban? Mosolyoghatnánkis rajta, ha mindez nem lenne tragikus,végtelenül tragikus.Az igazi, autonóm egyetem az EurópaiEgyetemek Magna Chartájábanlefektetettek szerint a nemzet szellemiéletének központja, teljeskörű szabadsága,függetlensége van, azaz mentes mindenpolitikai és gazdasági megszorítástól,10

ÉLŐ TÖRTÉNELEMkorláttól. Magyarországon a felsőoktatásiintézmények éppen azért tanodák, mertegyáltalán nem autonómok. Az autonómialegelemibb biztosítéka sincs meg.Nincs tulajdonuk. Nincs nevesítve atörzsvagyonuk és nincs elidegeníthetetlenkincstári vagyon melléjük rendelve.Nincs a nevesített és „kihelyezett” nemzetivagyon elidegeníthetetlenségénekés célirányos működtetésének őrzésérekuratóriumuk („board of trustees”-ük).Az autonómia második elemi feltétele,az országgyűlés által közvetlenül biztosítottműködési költségük, amelyben azegyetem küldetéséhez nélkülözhetetlenkutatási bázisfinanszírozás is van, szinténnincs biztosítva. Sőt, vannak cinikus ártók,a szabadságot, a „libertas”-t hamisanértelmezők, hamisan képviselők, akik avalósággal szemben azt mondják, hogyéppen a működési költség megvonásaadja a szabadságot, az autonómiát. Azthamiskodják, hogy legyen önálló gazdálkodásiintézmény az egyetem. Szedjen bemagas tandíjakat. Keresse meg az egyetem(az állami egyetem is) a saját működésiköltségét, ekkor lesz igazán autonóm,igazán szabad, De ez hazugság, végtelenhazugság, hiszen így a nemzetmentő intézmény,az igazi egyetem életellenes, aszegény, tehetséges fiatalok ellenes, nemzetártó,nemzetpusztító, szellemi törpéket,deformált „leckefelmondó-robotokat”kibocsátó intézménnyé válik. Tetézvea bajt Magyarországon a szovjet mintájútanodákat az elmúlt 17 évben elvtelenülössze is vonták. Valószínű ártó céltudatossággal,hogy a nemzet élete szempontjábólszükséges önálló műszaki, önállóagrár és önálló orvostudományi és egészségtudományiegyetemek még véletlenülse jöhessenek létre. Az egyetemeknekhazudott tanodák Magyarországon mateljesen védtelenek. Ki vannak téve mindennemzetellenes, ifjúságellenes politikának.Kötelezően eladósodottak, s így kivannak téve ellenőrizhetetlen „pénzügyibiztosok” garázdálkodásának. Tanáraikat(különösen az értékesebbeket, a nemzetjövőjéért még aggódókat) akkor küldikel, amikor akarják.Az igazság, a teljes igazság az, ha rövididőn belül nem lesznek igazi, autonómegyetemeink, önálló műszaki, önállóagrár, önálló orvostudományi és egészségtudományi,önálló művészeti egyetemeinkés kellő számban önálló általánostudományegyetemünk, elveszünk. Azaz ország, az a nép, amelyik a magzatai,a gyermekei ellen fordul, meghasonlott.Viszont „az az ország, az a nép, amelyikmeghasonlik önmagával, nem maradhatfenn”. Ezt Krisztustól tudjuk. Ez az Ő, aföldi életünkre vonatkozó, leglényegibb,örökérvényű intelme, figyelmeztetése.2007. szeptember 17.Hortobágyi Nemzeti Park,Rackanyáj a hortobágyi pusztánITTHON 11

ÉLŐ TÖRTÉNELEMCsóti György:Az értelmiség felelősségea parlamentáris diktatúrábanA történelem viharai, külső és belsőokok, sokszor sodornak egy népet kritikushelyzetbe. Ilyen esetekben szükségvan a közösségen belül olyan csoportokra,amelyek irányt mutatnak, erőt éshitet adnak a tömegeknek a nehézségekáthidalására. Az ilyen csoportok többnyiremagasabban képzettek az átlagnál,és nem elsősorban hazaszeretetükmértéke, hanem felkészültségük teszialkalmassá őket a vezető szerepre, hazaésnemzetmentő szolgálatra. A magyartörténelemben korábban a kis- és középnemességszámottevő része, valamintnéhány arisztokrata család töltötte be ezta szerepet. Hozzájuk csatlakoztak a XIX.század második felében a polgárság valamintaz értelmiség legkiválóbbjai. 1945után a nemesség és a polgárság gyakorlatilagmegszűnt Magyarországon, azértelmiség maradt a nemzet lelkiismereteés iránytűje. Ők voltak előkészítői ésirányítói az 1956-os forradalomnak ésszabadságharcnak, valamint az 1990-esrendszerváltozásnak.12A nemzet számára kritikus időszakoknem feltétlenül kapcsolódnak erőszakoscselekményekhez, háborúkhoz, forradalmakhoz.Békeidőben is kritikussáválhat egy nemzet sorsa. Ilyen állapotbanvan ma a Kárpát-medencei magyarnemzet. 87 éve széttagoltan él különbözőországokban, és több mint fél évszázadasemmiféle esélyt nem kapott az újraegyesítéshez.A nemzet határokon átívelőújraegyesítésének az ezredfordulón elindítottkísérlete a 2002. évi választásokután hajótörést szenvedett. A trianonihatárokon belül élőknek csupán egynegyede rendelkezik egészséges nemzetitudattal a kettős állampolgárságróltartott népszavazás tanulsága alapján. Amagyar népesség fogyása a határokonbelül és kívül egyaránt kritikus mérteketöltött. Mindezek tetejébe, a „maradékországban” a 2006. évi választások után,az 1990-ben létrehozott parlamentárisdemokrácia parlamentáris diktatúrávátorzult. Egy pénzügyileg erős csoportmegszerezte a hatalmat a szocialistaSzegedpártban, az országgyűlési választásokelőtt megtévesztő, gazdaságilag megalapozatlanintézkedésekkel és a választásikampányban arcátlan hazugságokkalfélrevezették a gulyáskommunizmusban„kinevelt” népet. A győzelem után viszszavontákaz intézkedéseket, majd homlokegyenestmást tettek, mint amit ígértek.A bebetonozott parlamenti többségpedig a következő választásokig mindentjóváhagy. A kormány kénye-kedve szerintcselekszik, becsap ország-világot,elszámolatlanul kezeli a milliárdokat,szétveri az egészségügyet és az oktatást,kiárusítja az országot és az általa okozottpénzügyi válság terheit a lakosságra hárítjaát. Nincs civil kontroll, nincs „felsőház”, vagyis kétkamarás országgyűlés, aköztársasági elnöknek nincsenek alkotmányoseszközei az erkölcsi és politikaiválság felszámolására.Mit tesz ebben a helyzetben a magyarértelmiség? Hallgat. (Tisztelet a kivételnek.)Pedig az értelmiség felelősségeebben a kritikus helyzetben mérhetetlenülnagy. Kiabálni kellene mindenkinek,bal- és jobboldalon egyaránt. A diktatúrábannincs helye ideológiai megfontolásoknak.A diktátorokat már nem kötiaz ideológiai alap, melynek leple alatt elindultaka hatalom megszerzésére. Már

ÉLŐ TÖRTÉNELEMcsak jelszavaikban ideológusok, tetteikbennem. Tetteik csak a hatalom gyakorlásáraés megtartására irányulnak.Kereszténydemokratának, liberálisnak,szociáldemokratának és konzervatívnakegyaránt fel kell emelnie a szavátegy szűk csoport ország- és nemzetvesztőpolitikája ellen. Együtt kell fellépnia diktatórikus hatalomgyakorlás ellen,mint az 1956-ban és a nyolcvanas évekvégén történt. A kádárizmusban felnőttnemzedékeket megalkuvásra nevelték,száműzték a nemzeti érzést, az önállócselekvésnek gátat szabtak. A paternalistaállamnak meghunyászkodó, önállógondolkodásra képtelen népre voltszüksége. Ezért kell felemelnie a szavátma minden egészségesen gondolkodóértelmiséginek, hogy felébressze a népetcsipkerózsika álmából. Irányt kell mutatnigondolkodásának, hogy egészségestudatát visszanyerje, ismét képes legyenönálló gondolkodásra és cselekvésre.Ehhez sajnos, idő kell. Nem véletlen,hogy Mózes 40 évig bolyongott a sivatagbannépével az egyiptomi fogságbólkiszabadulás után. Nem azért tette, mertnem tudta merre van Izrael földje, hanemazért, mert ennyi időre volt szükségeahhoz, hogy a fogságban elbutítottnépe új generációk felnevelésével visszanyerjeegészséges gondolkodását. A mairohanó világban talán nincs szükség 40évre, de szükség van lángoszlopra, és eza lángoszlop csak az értelmiség lehet.Ezért üdvözölte minden józanul gondolkodóa Csoóri Sándor által létrehozottMárciusi Chartát. (Bár akadtakmocskolódók, akik megpróbáltak aMárciusi levél gyengének vélt pontjaibabeleakaszkodni, de őket a történelemmajd felejtésre ítéli.) Konferenciákon,nagygyűléseken, kisebb-nagyobb találkozókonkell a bajok forrását feltárni,és a következtetéseket a média útján eljuttatnia tömegekhez. Az embereknekértesülniük kell az „írástudók” gondolatairól,hogy tájékozódni tudjanak asivatagban. Ha világossá válik számukraa helyzetük, látják a kivezető utat, akkordönteni is fognak sorsukról. Döntésükpedig nem lehet kétséges. Minden diktatúrátelsöpör előbb-utóbb a népakarat, aparlamentáris diktatúrát is.A Magyar Országgyűlés háza. Fotó: M. Nagy LászlóITTHON 13

NOBEL-DÍJAT ÉRDEMELT VOLNANémeth László sajkodi laboratóriumaAz én szárnyam a betű voltAnnak a nyári vasárnapi délelőttnek lehetetlenvisszaadni a varázsát – ezt érzemmost is, néhány héttel az esemény után.Egész éjszaka szakadt az eső a Balatonnál– talán azért, hogy az ég lemossa a legparányibbhuszonegyedik századi szennyet is afákról és a virágokról, mintha külön-különmeg akart volna tisztítani minden levelet,virágszirmot és fűszálat. Délelőtt aztán kisütötta nap és kristályosan tiszta lett a levegő.A muskátlik, a fenyők, rózsák talánéppen olyan színekben pompáztak, mintamilyennek az Úr megteremtette őket.Ebben a patyolat-világban érkeztem meg– balatoni kalauzom, Bodosi György társaságában– Sajkodra, Tihany egyik ma iscsendes szegletébe, abba a kertbe és ahhoza kis házhoz, amelyben a világirodalomegyik nagy alkotója, Németh László érlelteés írta éveken át regényeit, drámáit, tanulmányait,fordította nyelvünkre idegen írókmunkáit.A sajkodi kis házban az író egyik lánya,Magda fogadott, s az ott töltött időt az őkedvessége tovább fényezte.Sajkod, Tihany része, a múlt század ötveneséveitől kezdve hosszú időn át háromrendkívüli magyar alkotó menedékhelyevolt. Illyés Gyuláról már szóltunk, ő a Kopasz–hegyenhúzta meg magát felesége,Flóra néni nyaralójában. Borsos Miklósszobrászművész a „Gödörben” mintáztaszobrait és érmeit. Az ő műhelye a feleségeáltal alakítgatott gyönyörű kertnek is „szállította”a szobrokat.14A három nemzetépítő szorgalmas és szívósmunkával próbálta magát kiszabadítania kor fojtogató szorításából, s a haszona huszonegyedik század elején, amikorvalamennyien a temetőkben pihennek– egyre nyilvánvalóbb: az emberiség egyetemesértékeit is gyarapították. Illyés Gyulaés Németh László Nobel-díjat érdemeltvolna, Borsos Miklós a világ legkiválóbbszobrászai közé emelkedett.Már a sajkodi kert kapuját átlépve megérintetta hely szelleme: ott lehettem „fizikailag”is abban a környezetben, amelyNémeth László egyik laboratóriuma volt.Mintha hallottam volna a szavait: „Nincsaz a munkahely, amit a kísérletező emberlaboratóriummá ne tudna alakítani, nincsaz a robot, amit a minőség lehelete vívmánnyánem varázsolhat át.”A kert ma már egészen más, mint apámidején volt – jegyzi meg Németh Magda.Ő gyümölcsfákkal ültette be, azokat gondozta,s gyümölcseivel táplálkozott. Masudár fenyők magasodnak a hajdani gyümölcsöshelyén, de közöttük még ott vanegy gyönyörű almafa, az egyetlen, amit azidő megkímélt.Az almafát percekig csodáltam: szépségés termő bőség! Úgy éreztem, hogy ez azutolsó, még Németh László ápolta fa aző életének jelképe: az ő világfája, melyennemzetünk és a nagyvilág számára termetteka gyümölcsök, akár eredeti művekformájában, akár a műfordítások által. NémethLászló az irodalom mindegyik műfajátművelte, értelmi és érzelmi világa tökéletesharmóniában fért meg lényében: azIszony például, amely a női érzékenységetmutatja be a legmagasabb művészi szinten,- nem egy, három Nobel-díjat érdemeltvolna! Vele is az történik majd – gondolom-, ami Máraival: az idő neki dolgozik,felfedezi őt is a nagyvilág, bár az ő könyveitmár életében lefordították legalább húszidegen nyelvre. Egyszóval: Németh Lászlóa legnagyobbjaink közül való... Leírhatatlanérzés volt a házban, melyet Magdalánya mostanra úgy csinosított ki és alakítottát, hogy az unokák is elférjenek benne–amikor abba a kis szobába pillanthattam,melynek ablak melletti asztalánál a házlakója a csendben, gyakran teljes magánybanrótta sorait – minden esetben írógépnélkül, tollal. Lánya gépelgette a kéziratokat,mert ő gépírást is tanult. A hely szellemeitt volt a legerősebb, szinte éreznilehetett a sugárzást, miközben hála és köszönetfogalmazódott bennem: hogy ilyenrendkívüli emberrel ajándékozta meg amagyarságot az Ég, meg azért is, hogy azíró lánya jóvoltából személyesen láthatoma környezetet...

NOBEL-DÍJAT ÉRDEMELT VOLNAAz író mindennapjait főzéssel és kertészkedésselis töltötte. A postás mindennaphozott számára egy liter tejet, a címéreérkezett leveleket és egyéb küldeményekmellé. Eleinte csak petróleumlámpa világította kis házban. Minthogy Németh Lászlóorvos volt, naponta ötször is megmérte avérnyomását: tanulmányban foglalta öszszetapasztalatait a stresszhatásról – ilyenszempontból is rendkívüli az életműve,nem szólva „Kertmagyarország” szemléletérőlés azokról a mesterien, szikrázóértelmességgel és világosan, szinte fénytsugárzó stílusban megírt munkáiról, melyekegy mélyen érző és nagy távlatokbangondolkodó huszadik századi magyar lelkénekvisszhangjai.Befejezésül álljon itt Németh László néhánymegnyilatkozása. A szemelvényeket aNémeth László élete képekben c. albumbólválogattam: a szövegrészt az író felesége ésÁgnes lánya állította össze. A könyv 1985-ben jelent meg.Két helye van Magyarországnak, ahová a tájgyógyító harmóniája miatt mindig vágyakoztam:az egyik Pécs, a másik a szomszédBalatonfüred... Annak a nyugodt zugnak aképr, amely egy életen át ott vándorolt előttem,most a füredi hegyek hajlatai alatt lebeg.Ahol minden van: város és szőlőskert,magány és egy kis társaság, s ha szükség leszrá, szívkórház.Magda lányomék egy nyári kirándulásonmegálltak az Apáti tető alatt , a Balatonranéző lejtőn, s eltökélték, hogy ott építenekházikót maguknak. Alig készült el a csurgófalú kőház, ott maradt gazdátlan, s misem volt természetesebb, mint hogy a régkeresett idillt itt kössem össze az elhagyottbirtokocska őrzésével és gondozásával. Ahely remeteségnek alkalmasabb volt, mintbetegazíliumnak. A kis telepen, mely tán ahajdani tihanyi csatorna sajkásaitól kapta anevét, az év nagy részében alig hét-nyolcanéltek, az élet hajótöröttei, mint magam is.Régi vágyam, hogy az év négy szakát egyszerkinn, a természet szomszédságában, egy helyentölthessem el,egy csomó növény életétnapról napra részletében megfigyelhessem.A bágyadt boldogság: hogy itt lehetek egygyönyörű tájon, hogy mégis megértem, legyenegy kertem, amelynek minden fájávalgyöngéd személyes viszonyban vagyok, sőta régi harcostársam is itt van velem...Nagyon boldog vagyok ebben a piciny, rámszabott remetelakban – mint a pőre csiga, haházat raknak a hátára.Az irodalom, mint egy ködökbe vesző tengerpart,egyre jobban elmarad mögöttem...életviszonyaim boldoggá tesznek, mintVásárhelyen, megint egy vágyott szigetre,ott a pedagógiába, itt a kertbe száműztekellenségeim, melyet nélkülük nem értemel volna. Ellával is rég éltünk ekkora összhangban...minden jó volna, csak egy kiserő kellene, a normál nap létrájában biztosabblábbal s kevésbé szédülős fejjel mennifölfelé.Mindenki azzal repül, amivel tud. Az én szárnyama betű volt, ebben bomlottak ki gondolataim,ebben tisztultak fel érzéseim. Hogy amagasban maradjak, magasabbra jussak,ezért kell most is írnom midőn az írás nemközlés többé, ahogy sohasem volt az.Batta György„Azt, hogy az én egész munkásságomegy mű s az egyes munkák annak csaka fejezetei: egyre többen látják. Azt ishelyesen állapították meg, hogy műfajaimcsak egy egyetemes kifejezőkészségkülönféle irányú megnyilatkozásai snem a műfajok, hanem az egész mű felőlkell megközelíteni őket. Osztályoznién legföllebb úgy tudnám munkáimat,hogy melyikben léptem a legnagyobbat,vagy melyikben adtam, kínáltam föl azembereknek a legtöbbet. Nos a regénybena Gyász volt az első nagy lépés, tanulmányban,gondolkodásban a Tanú.Utána a vásárhelyi ugrás volt a legjelentősebb,ezt persze nem lehet egy műfajbabelegyömöszölni: szétoszlik regényre/Iszony, Égető Eszter/, drámára /Széchényi/s pedagógiára. Ha a társadalmihaszna felől nézem őket: megint a Tanúadta a legtöbbet: egy nemzedéket szoktatottrá egy magasabb igényű olvasásra.Utána azok a műveim következnek,amelyek arra próbálták az embereketmegtanítani, hogy foglalkozásuk kényszerét,életük csapásait mint alakíthatjákát játékká, laboratóriummá. A közvéleménnyelellentétben, én ezek közül a hipertóniárólírt leveleim becsülöm a legtöbbre.Az újabbak közül tán az olyanokat,mint a Vallomás nevelésről, amelyekéletem központi ügyét, mint életreceptetpróbálták továbbadni. A tökéletesség– a Gyász, az Iszony, a Sámson érdeme– csak harmadsorban következnék.Az ő tökéletességüknél büszkébb vagyokegy-egy olyan írásomra, mint a Szárszóibeszéd, amelyben a perc nagysága, a figyelmeztetéskomolysága és kockázatatulajdon erkölcsi szintem fölé emelt.”ITTHON 15

NAGYJAINKFekete György:Lehet számítani a fiatalokraAz új század már az övékSokunk számára elképzelhetetlen a hetvenötesztendőnyi élet. Fekete Györgybelsőépítész, a legsokoldalúbb és legszorgalmasabbmagyar emberek egyike jólmegjegyezte magának édesapja szavait:„Az időjárással meg az életkorral nemérdemes foglalkozni, mivel egyiket semtudjuk befolyásolni.” Talán ezért /is/ fiatalosés lendületes most is, amikor háromnegyedévszázad súlya nyomja. Beszélgetésünkszép születésnapja alkalmábólkészült – feleleteiből kisugárzik egyénisége,optimizmusa, töretlen hite. Kívánunkneki további termő éveket, lelki békét,erőt, egészséget. Alkotóerejére nagy szükségvan a nemzetnek, melyet évtizedekóta hűségesen szolgál. Isten éltessen, kedvesFekete Gyurka!Hogyan emlékezel a szülői házra?A göcseji dombok alján, Zalaegerszegenszülettem, mindkét testvéremmel együtt.Templomépítő református lelkész volt azédesapám, Mindszenty József „kollégája”16abban az időben. Anyám tanítónőkéntis gondozott bennünket. A templom azudvarunkon épült, így az alapárkok ásásátóla kőművesmunkákon, berendezésekenkeresztül egészen a harangok elsőmegkondulásáig az építészet és belsőépítészetminden fázisát végigkísérhettem.Talán innen indult a pályaválasztásomis... Apám családja a 19. század másodikfelében települt Erdélyből Zalába sok-sokcsaláddal együtt. Középiskoláimat a csurgóireformátus gimnáziumban végeztem,ahol nagyapám tanárkodott. Nagyanyámviszont Komáromban született, ahol testvéreDr.Szijj Ferenc a harmincas évek elejénpolgármester volt és a Jókai egyesületelnöke.Beszélj az indulásodról és a szakmai pályádrólBelsőépítészeti pályám gyorsan indult,bár az 56-os nemzetőri „szereplés” miattmegismertem a fogdák világát is, áma rádióostromban való részvételem nemtudódott ki, így enyhe büntetéssel sikerültEgyütt a könyveimmelmegúsznom. Több nagyberuházás tervezéseután a külföldön rendezett magyaripari és kulturális kiállítások specialistájalettem, s huszonöt éven keresztül négykontinensen, mintegy harminc országbanvalósultak meg terveim. Az utazásokugyan meglehetősen szoros felügyeletalatt történtek, mégis megismerhettem azelőlünk alaposan elzárt másik világot, öszszesvonzó lehetőségével és visszásságávalegyütt. Ki is alakult bennem egy sajátságosvilágkép, melynek alapja a hazáhozvaló feltétlen hűség, a kapott tálentumokfelelőssége, a hithez és a családhoz valófeltétlen tartozás kötelessége lett.Időközben foglalkoztam bútortervezéssel,szakmai és közéleti szereplésekkel, majdírni kezdtem szakirodalmi munkákat,voltam a Képző és Iparművészeti Szakközépiskolaigazgatója is és gyönyörűségestemplomok belsőépítész tervezője, országosmúzeumok kiállításainak rendezője.A rendszerváltás életem delelőjén ért, mikora Művelődési és Közoktatási Minisztériumkulturális államtitkár-helyettesiposztra kért fel Antall József. A tisztségetnégy évig viseltem. Eközben szerveztemmeg a Nemzeti Kulturális Alapot, indítottamújra a Magyar Iparművészet című,100 évvel ezelőtt alapított folyóiratot. Evvela tervezői pályára szánt évtizedek el ismúltak.A Magyar Örökség-díj alapítása, a MagyarIparművészet folyóirat szerkesztése,írói és tanári munkásságod, az államtitkár-helyettesiposzt stb. – életed mindannyiunkszámára fontos állomásai...A magyar kultúra folyamatos háttérbeszorulásának ténye indított két munkatársammalarra, hogy megalapítsuk MagyarÖrökség névvel a magyarság láthatatlan,szellemi múzeumát abból a célból, hogya kultúra, a tudomány, az oktatás, a művészetek,a sport méltatlanul mellőzöttszemélyiségei és eredményei valamint alegkiválóbbak emléke és teljesítményeimegőrződjenek. 11 éve folyik a negyedévenkéntrendszeresen végzett munka,rendezzük meg a díjátadó ünnepségeketa Magyar Tudományos Akadémián.

NAGYJAINKA nemzeti zászló, Andrásfalvy Bertalan miniszterés helyettes államtitkáraIdőközben részt vettem a Soproni Nyugat-magyarországiEgyetem AlkalmazottMűvészeti Intézetének alapításában, ottegyetemi tanárrá habilitáltam, s ma azegyetem professzor emerituszaként oktatoktovább. Zalaegerszeg városa díszpolgáricímmel emlékeztetett gyerekkoromfelejthetetlen éveire; édesapám a Kálvinemlékművönbronzarcával néz vissza újhíveire.Ahogy múltak az évek, elhatalmasodottrajtam a könyvírási kedv. Esszékötetet,életmű katalógust adtam ki, három úgynevezettbeszélgető könyvet írtam, legközelebbipályatársaim életét körüljárva.Első verseskötetem után nem sokkal megszületetta második is Sylvia címmel. Talánköztudott, hogy feleségem halála utánSunyovszky Sylvia lett a feleségem, akivel aközös élet leélésére szövetkeztünk. Súlyosszívműtétem után Kalkuttai Teréz anya18 életajánlatát dolgoztam fel meditációskötetté, s az idei könyvhétre gyűjteményeskönyvem jelent meg Befelé tágasabbcímmel annak bizonyítására, hogy nema világ csillogása és a felületes rohanásokhozzák ki az emberből a jobbat, hanem adolgok mélyére való alámerülés. Életemfőműve, egy hiánypótló szakkönyv készenvan, kiadásra vár, amivel talán a minimumotsikerült teljesítenem elhatározásaimsorában.Hogyan jellemeznéd a mai magyarokat?Milyenek vagyunk?Szomorú a válaszom: romlunk. Minthaa nemzet nem venné komolyan a kort.Mintha az egyre összébb szoruló világ kihívásainem lennének kellő figyelmeztetések.Úgy látom, egyre kevesebb gondolkodóembernek kell több felületes polgárkötelességeit ellátni. Ez azonban nem jogosítfel bennünket semmiféle szkepszisre.Történelmünk nagyobb sokkjai után ismindig felálltunk, így még saját példáinkis vannak: bátorításul.Ápolsz felvidéki kapcsolatokat is?Felvidéki kapcsolataim élnek. Sylviánkeresztül az új rokonsággal is. Ezen túl aRozsnyó melletti Berzéte lelkészével vanmunkakapcsolatom, kiállításokat szoktama művelődési házba vinni és templomikoncertjeikre is járok. A pozsonyi MagyarKaszinó pedig alakulása óta szívemcsücske.Mikor jut időd ennyi mindennel foglalkozni?Van-e valami kedvtelésed, amelyvégigkísér az életeden?A napi huszonnégy óra igen nagy idő.Egyébként én a magam hetvenöt évévelmár hét évvel túl vagyok a magyar férfiakátlagéletkorán. Istennek adok hálát érte ésmunkával kívánom mindennap meghálálnia kegyelmét.Tanáccsal is szolgálnék. Nem egy dolgotkell sokáig csinálni, hanem váltogatni kella tennivalókat, így a szellemi és fizikaimunkát is. Ez a teljesítményt megsokszorozza. Kedvtelésem maga a munka, mertennél jobb szórakozást el sem tudok képzelni.Bővül-e a Szent Korona ezer arca album?A Szent Korona ezer arca című gyűjteménygyarapítása befejezhetetlen munka,csak abbahagyni lehet. A gyűjtés továbbfolyik, az anyagát majd a Magyar NépművészetiAkadémiára hagyjuk, hogy későbbmegtörténhessen tudományos feldolgozásais. Ezt abban a reményben mondom,hogy egyszer újra a magyar zászló és címerszerves része lehet a Korona, s akkoridőszerűvé válhat a feldolgozás is.Milyenek korunk fiataljai?Jó, hogy a fiatalokról is kérdezel. Mivelsok-sok éve tanítok, nagyrészt majdnemfelnőtteket, nyugodt szívvel mondhatom,hogy lehet számítani rájuk. Nagyszerűszakemberek, kultúremberek nevelődnekközöttük, s biztos vagyok abban, hogy sokankülönbek lesznek nálunk. Nekünk aza dolgunk, hogy ami a nemzet fennmaradásaszempontjából fontos, megtanítsuknekik, hogy a jónak, nemesnek, okosnakfolytonossága ne csökkenjen. Az új századmár az övék. A Szentírás szerint a megváltásakkor jön, amikor a legnagyobb abaj. Reménykedjünk, hogy az utánunkjövő nemzedékek kezét a Megváltó fogjamajd.Batta GyörgyInterjú Rubik ErnővelITTHON 17

UTAZÁS A MÚLTBAFelvidéki gyökerekRajcsányiak, Kosztolányiak18Rajcsányi Mihály 1956-ban, 17 évesenhagyta el Magyarországot. Ha nem mentvolna el, ma biztosan nem lenne az élőksorában. Bejárta csaknem az egész világot.Felesége brazíliai, de ő büszke maradtmagyarságára, felvidéki gyökereire.Utoljára hét évvel ezelőtt találkoztam veleDániában, ahol a koppenhágai magyarokatszervezte. Az idén a sors újra összehozottminket. A történet valódi – kétnaposfelvidéki körútról szól ez év augusztusában.Az út célja: ősei, a Rajcsányi-családeredetének kutatása.(Cs.O.)Augusztus 15-e reggel hat óra. Komárombólátgurultam a hídon Révmárombaés megálltam a határon. Két fiatal, csinosnő, egyenruhás határőr fogadott. Rájukmosolyogtam, jó reggelt kívántam, amagyar egyenruhás visszamosolygott,kérte az útlevelem, megmutattam és mármentem is tovább. Kiértem a városból, anap már felkúszott a keleti égen. Melegvolt. Gondoltam, a napom jól kezdődik,de azért valami bizonytalanság fogott el.Sok kis falun kellett áthajtani, az emberekmár úton voltak munkába, ki gyalog,ki kerékpárral vagy éppenséggel vártaka buszra. Gondoltam, többségük magyar,hisz a Felvidék déli részén az arányokmég a magyaroknak kedveznek.De északabbra is kellemes meglepetésekértek. Amikor beértem uticélom elsőállomására, Nyitracsehibe, bementemegy boltba ásványvizet venni. Ösztönösenangolul szóltam a kiszolgálónőhöz,de ő jelezte, hogy nem érti. Aztán megkérdeztem:beszél-e magyarul? Mosolyogvaválaszolta, hogy igen. Így aztánmeggyőződhettem, hogy ezen a tájon isélnek még magyarok és nem is kevesen.Az utca másik oldalán levő házból mársietett elém, hogy fogadjon, a barátom,akit megkértem, tolmácsoljon az elkövetkezőkét napon. Egy itteni születésűegyetemi tanár, aki szinte mindent tuda felvidéki magyarságról. Bementünk aházába és kávézás közben megbeszéltüka következő napok teendőit és a részletesútitervet.Még délelőtt Nyitrán és Nagytapolcsányonkeresztül megérkeztünkNemeskosztolányba, ahol néhány évszázaddalezelőtt éltek a Rajcsányi családból.A polgármesteri hivatal előtt leparkoltunk.Egy pillanatra az izgalom jeleimutatkoztak meg rajtam. Milyen fogadtatásbanlesz részem? Milyen új informá-A nemeskosztolányi katolikus templom -itt sérült meg Rajcsányi Mátyás 1685-ben.cióhoz jutok az őseimmel kapcsolatban?Felmentünk az első emeletre, ahol márvárt ránk a polgármesternő. Szabadkozott,hogy valószínűleg nem tud sokatsegíteni, de megkérte az egyik falubélifiatalembert, foglalkozzon velünk. Besem fejezte a mondandóját és a fiatalembermár megjelent az ajtóban. Szerényenbemutatkozott: Jozef Žiak. Hamarosankiderült, hogy szenvedélyes családeredetkutató; nem kevesebb, mint két honlapotüzemeltet evvel a témával. A polgármesterasszonymosolyogva hozta nekünk afrissen főzött kávét és a finom csokoládéskekszet. Aztán leült velünk szembe és kíváncsianhallgatta a beszélgetést, amelyaz első pillanattól kellemes és barátságoshangulatban zajlott. De még akkor semtudtam, ki az a szimpatikus szlovák fiatalember,akinek a magyar történelemmajdhogy a kisujjában van. De amikorkicseréltük névjegykártyáinkat, megvilágosodottelőttem, kivel is van dolgom– a neve alatt latinul ez állt: „de GenereKosztolányi de Nemes Kosztolány etKemenec”. Tehát a híres Kosztolányicsalád leszármazottja, s mint kiderült,nemcsak a magyar történelem ismerője,hanem jól ismeri Kosztolányi Dezső irodalmimunkásságát, akinek nagy tisztelője.A hosszú beszélgetés közben megegyeztünk,hogy először megnézzükNemeskosztolányt, utána Alsólelócot,amely ma Nemeskosztolány része ésutoljára Kemenecet, amely ugyan egybevan építve Nemeskosztolánnyal, de sajátönkormányzata van. Elsőnek megnéztükaz egyik kúriát, amelyben a két híres jezsuita:Rajcsányi György és János laktak.Sajnos, a kúria nagyon rossz állapotbanvan. De ugyanúgy gondozatlanok a Kosztolányi-kúriákés a nagy Kosztolányikastély.Az új barátunk megmagyaráztaaz okát: idegen tulajdonban vannak ésaz új tulajdonosok nem törődnek velük.Ugyanis a restitúció ezekre nem vonatkozott,hiszen még az első csehszlovákállam alatt lettek kisajátítva. Kocsivalátkeltünk a Nyitra folyón és egy továbbiKosztolányi-kúria mellett áthaladvabeértünk Alsólelócba. A térség katonai

UTAZÁS A MÚLTBAterület, ahol tilos fényképezni; a régifalunak már nyoma sem maradt. Itt értaz utam első nagy csalódása. Arra számítottam,hogy meglátom az épületet,melyben Rajcsányi Benedek élt. Annakazonban már semmi nyoma. Lelócrólegyenesen Kemenecbe hajtottunk, ahola polgármester fogadott minket. Barátságos,fiatal – még majdnem gyerek, deálmodozva beszélt terveiről: szeretnébekapcsolni faluját a turizmus vérkeringésébe.Tikkasztó meleg volt, hidegásványvízzel kínált bennünket és átadottegy halom reklámot a falujáról. Gyorsantelefonált valakinek, hogy készítse elő atemplom kulcsát. Az egyik ház előtt egyhelybeli idősebb asszonyka népviseletbeöltözve várt ránk. Kedves és mosolygósvolt, látni lehetett rajta, hogy büszke afeladatára. Szüntelenül magyarázott, sőtazt is megtudtuk, hogy közel hetvenévesés mint egyetemi hallgatónak nem sokárale kell adnia egy történelmi tárgyúdolgozatot.A katolikus templom Felsőkamenecészaki végén, egy kis hegytetőn áll. Festőiinnen a kilátás. Itt volt a Rajcsányiakés a Kosztolányiak temetkezési helye. Kb.10 Rajcsányi és 27 Kosztolányi nyugszika templom alatti kriptában. De a bejáratbebetonozva, ma már nyomukat semlehet látni. Ez volt a második nagy csalódásomezen a napon. A templom kívül-belülfel van újítva. A templomkulcsleadása után irányt vettünk a Madarastető(Vtáčnik, 1345 m) felé, amelyneka lábánál véget ér a falu és egy keskenyhegyi úton feljutottunk egy hegyi panzióhoz.Késő délutáni, de finom ebédközben, a hegyipatak csobogása mellett,elbeszélgettünk az őseink híres múltjáról:hogyan lett a Kosztolányiból Žiak,hol sérült meg Rajcsányi Mátyás 1685-ben, amikor fegyverrel visszafoglalták atemplomot az evangélikusoktól? Ebédután visszatértünk Nemeskosztolányba– a főút melletti katolikus templomhoz.Ez is szépen fel van újítva, karban tartva.Számomra újdonság volt, hogy a szlováknép ennyire hívő és ilyen gondosan ápoljaa keresztény hagyományokat.A melegtől elcsigázva és a sok élménynyelátitatva irányt vettünk Divékújfalufelé, hogy az éjszaka valahol megszálljunk.Áthajtottunk a bányáiról,(no meg a lőszerraktár robbanásról)ismert Nyitranovákon, aztánFelsőlelóc, Divékújfalu, Nyitradivék,Nyitrajóskőfalu és Terescsényfalván keresztülNyitrarudnóra, ahol találtunkegy panziót. A panzió erkélyéről festőikilátás nyílt a nagy víztárolóra és a hátamögötti hegyekre. Egy jó vacsora utánaz erkélyen, korán nyugovóra tértünk.Kiderült hogy a panzió tulajdonosa egyfiatal bangladesi férfi. Ebből arra a következtetésrejutottam, hogy a szlovák államvalószínűleg megad minden lehetőségetolyan bevándorlónak, aki kemény munkávalbizonyítani akar. Talán ez lenne azegyik megoldás a magyarországi cigányproblémára.Másnap egy jó reggeli után elindultunkRajcsány felé. Megint nagy volt aforróság, de a festői tájakon áthaladva,nem sokat törődtünk vele. MegálltunkNyitrazsámbókréten a főút melletti kiskápolnánál, melynek homlokzatán kétnemesi címer látható. Sajnos, csak időkérdése, hogy mikor fognak lehullani, lekopni.Nem kell ide tudatos rombolás! Anemtörődömség, a hanyagság megteszi amagáét. A sírkövek ledöntve a kápolnakörül – nincs, aki gondjukat viselje...Beértünk Rajcsányba. Felmentünk apolgármesteri hivatal irodájába. Nekemmár ismerős volt a járás, hisz négy évvelezelőtt jártam itt. A polgármesterasszonynem leplezte örömét és meghatottsá-Nemecske - háttérben a haranglábFogadás Nyitrasárfőn.ITTHON 19

UTAZÁS A MÚLTBAgát. Várva minket, lehet, azon tűnődött,hogy a falu kapta a nevét a Rajcsányicsaládtól, vagy fordítva. Pillanatnyilag eznem volt lényeges. Érezni lehetett, hogymindenben a segítségünkre akar lenni.A beszélgetés közben is intézkedett – atelefonon keresztül osztogatta az utasításokat.Később láttuk, hogy ennek meg isvolt az eredménye. Közben végigvezetettminket a polgármesteri hivatal épületén,amely több funkciót is betölt. Az épületészaki fele még a régi Rajcsányi-kastélyfelújított maradványaiból való, gyönyörűboltíves termeivel, amelyek visszaidézikaz ősi élet hangulatát. Az épület déli felemár újonnan hozzáadott rész, amelybenolyan ízlésesen felszerelt színházteremvan, hogy egy nagyobb város színházasem tudna vele vetekedni. A polgármesterasszonymegjegyezte, hogy jövőre,amikorra a családunk világtalálkozójáttervezzük, ebben a teremben ünnepelhetünk,függetlenül attól, hogy a találkozóközponti helyszíne máshol lesz. A falubanpezseg az élet. Aki tud, építkezik,felújítja a házát. Az egyik ház előtt márott várt a lakója, bemutatkozott, megjegyeztema nevét – Bujna. Kijött elénka templom kulcsával, aztán négyesbenbementünk a templomba. A templomotRajcsányi Bálint építtette, aki saját zsebébőlfizette az munkálatokat még a 19.század elején. A templom bejárata mellett,a jobboldali falon az eredeti tábla latinulleírja a Rajcsányi-család történetéta 13. századtól a 18. századig. A nagy oltárképlegfelső részén ott van a híres jelenet,amikor Korus megmenti a támadómedvétől a királyi herceget, a későbbi II.Istvánt. A templom külső falának déli részénegy réztábla, amelyen a latin szövegleírja Rajcsányi Bálint viszonyulását atemplomhoz, ill. születése és halála idejét.A templom fel van újítva, kívül-belülnagyon szép, tiszta, gondozott. A templombólvisszajövet, a polgármesteraszszonnyalegyütt a falutól nyugati iránybavettük utunkat a Mechovička-kápolnához,amelyet ugyancsak Rajcsányi Bálintépíttetett. A kápolna ma híres zarándokhely,a háta mögött egy forrással, amelyneka vize egész évben egyforma hőmérsékletű.A polgármesterasszony kb. százötvenméterre a kápolnától megmutattaa zsidó temetőt. Megköszönve a kalauzolástés a nagyon szívélyes vendéglátásttovábbálltunk.Utunk következő állomása egy kisfalucska, Nemecske volt, ahol a20Nyitrasárfő katolikus templomaRajcsányiaknak is volt birtokuk még a16. – 18. századokban. Az út ugyancsakfestői tájakon vezetett át Nemecskébe.Felmentünk a polgármester irodájába,ahol a titkárnője fogadott minket. Csodálkozvahallgatta, mit akarunk, miértjöttünk. Nem tájékoztatta őt senki a látogatásunkról.Nem telt bele pár perc,már elő is került a falu történetéről szólókiadvány, benne a Rajcsányiakról írt fejezetek.Meg is vettük több példányban.Egy pohár hideg víz elfogyasztása utánkimentünk az épület kertjébe, ahol kellemestársalgással és fényképezéssel töltöttükidőnket. Ami elsőnek a szemembeötlött: az egy fából épített harangláb. Afaluban ugyanis nincs templom, de mindendélben megkondul a harang. Tehátújabb bizonyíték, hogy a térség lakosságahívő.Utunk Nyitrasárfő felé vezetett, de mikorTeszérből kiértünk, hirtelen véget értaz aszfaltos út, amelyet egy gondozatlanföldút váltott fel. Megfordítottam a kocsités mentünk kb. száz métert visszafelé,amikor egy férfi jött velünk szembe,gyalog, italozás utáni jókedvvel. Abarátom megkérdezte tőle, miért nemRajcsányi Ádám volt kastélya Nyitrasárfőn.

UTAZÁS A MÚLTBATábla a Rajcsányi családról a templom falánfolytatódik az út? Mondott egy történetetaz útról, meg hogy senki nem akarjafizetni az építését, majd hozzá tette,hogy nyugodtan mehetünk a földútonis, hiszen sokan így kocsikáznak. Igazavolt: több szembejövő autóval találkoztunk.Kakasfalu, Nyitrabajna, Lipovnok,Vezekény és Nyitrasárfő. Itt is egyenesena polgármesteri hivatalba mentünk.Késésben voltunk, de az első emeletenzajos beszélgetés hallatszott. Amikor abarátom elmondta, kik vagyunk, kit keresünkés mit akarunk, az egész társaságfelállt és velünk együtt átment a nagyülésterembe. Szemünket meresztettük: azasztal megterítve legalább tíz fő számára,mint egy kisebb lakodalomra. Helyetfoglaltunk. A polgármester úr elmondta,számukra nagy megtiszteltetés, hogya Rajcsányi család leszármazottja megnéziazt a falut, amely a híres RajcsányiÁdám birtokában volt a 18. században.Rajcsányi Ádám kamarási tanácsostaz osztrák császár nevezte ki az országfőlevéltárosának. A vidám, véget nemérő beszélgetés után a polgármester felállt.Ekkor ért a legnagyobb meglepetés,még álmomban sem mertem gondolniegy ilyen pillanatra. Kitüntetésként átadtanekem a falu emlékérmét. Annyirameghatódtam, hogy nem tudtam kellőképpenkifejezni köszönetemet. Aztánaz egész társaság átvonult a kastélyhoz,amely kb. pár száz méterre volt. A polgármesterelmondta, hogy a kastélykertbejegyzett kulturális örökség. A kastélyBalról Rajcsányi Mihály, Jozef Žiak,kisérőnk egy helybeli hölgy, barátom Csámpai Ottó.azonban nem, mert magántulajdonbakerült és teljesen el van hanyagolva. Látnilehet rajta, hogy különleges stílusú, nagyépület volt, őrtoronnyal. Az épület homlokzatáncímer, amely valószínűleg azelső tulajdonosának, Zelnner-családnaka címere. Zelnner embermagasságú páncélruhábanábrázolt domborműve láthatóa templom falán is. A kastély mellettvan egy nagy mauzóleum: a homlokzatánaz utolsó, olasz származású tulajdonoscímere. Átmentünk a templomhoz,amely egyedülálló Európában. Állítólagilyen ezen kívül csak egy van – Párizsban.A tornya nem elől, hanem hátul van.A levéltári adatok szerint a templom belsőfalában kellett volna lenni egy mészkőtáblának,amely Rajcsányi Ádám életétfoglalja össze. De nem találtuk, ugyanúgy,mint a sírkövét sem, amelyen az adatokszerint látható volt a címere. A soköröm mellett, ez volt nekem a nap nagycsalódása. A templomból átmentünk afalu múzeumába, ahol környéken találtleletek vannak kiállítva. Sok a vasbányászattalkapcsolatos lelet. A társaság egyiktagja folyékony németséggel aprólékosanbemutatta a kiállított anyagot. Ez a faluvalóban büszke a hagyományaira.Itt ért véget a kétnapos felvidéki körutunk.Mikor gondolataim visszapillantó tükrébenézek, barátságos szlovák arcokat látok.Talán azért, mert a jövőben ez a járhatóút. A két nemzet meg kell, hogy egyezzen,mert erőszak és gyűlölet nem oldja megazokat a nagy problémákat, amelyek ezt atérséget uralják. A szlovákiai magyar „kisebbség”nem lehet kisebbségben a sajáthazájában és ezért a szlovák politikai elitnekmeg kell értenie, hogy ehhez a minimálisfeltétel az autonómia.Rajcsányi MihályA rajcsányi templom oltárképeITTHON 21

A bor ünnepe HelembánHárom éve, amikor elkészült a pincemúzeum,a helembaiak úgy gondolták, kisünnepséget rendeznek a megnyitóra. Kapórajött az ötlet, fel kell újítani a régi hagyományt,a szüreti felvonulást.Már harmadik éve vonult végig a falun azújbort ünneplő nagyérdemű közönség ésegyre színesebb, tartalmasabb műsort láthat.Örvendetes, hogy a környékről mársokan ellátogatnak Helembára, hogy aszórakozva töltsenek el egy délutánt az újborünnepén. Jó alkalom ez egy kis kikapcsolódásra,ismerkedésre, de a forrásbanlévő must kortyolgatására is, természetesenaz elmaradhatatlan gulyás – amelyet ahelyi vadászok főztek – valamint a finompogácsa, kalács, újabban a hagymás-paprikászsíroskenyér fogyasztására.Maga a felvonulás a falu elején kezdődött.A kisbíró kihirdette ere az alkalomrahozott törvényerejű rendeletet, majd acsősz számolt be munkájáról. Dionüszos,a bor istene földi helytartóját BakkhosztMácsai Kornélia mutatta be. Idén kedvesműsorukkal gazdagították a rendezvényta csicsói asszonykórus, a garamkövesdivegyes éneklőcsoport, a szobi fúvós zenekar,és természetesen a gyönyörű népviseletbefelvonuló hazai szereplők – mindenkorosztály. Külön meg kell dicsérni a tinilányokat, akik Bakkhoszt kisérték.Az önkormányzatot mentesítve a gazdag,vidám program összeállítását, szervezésétTóth Irén vette a nyakába. MűsorvezetőPeck Otilka volt. A siker kovácsai voltaktermészetesen a helyi szervezetek is.A falu lakosai a maguk módján járultakhozzá, hogy a szüreti felvonulás hangulatátemeljék. Többen kinyitották a pincéjüketés az érdeklődők megkóstolhattákaz új nedűt. A pincemúzemnál véget érőmenet hangulata az felfogysztott borokmennyiségétől függően emelkedett, majdreggelig folytatódott a szabadtéri bálon, afocipályán.Kép és szöveg: M. Nagy LászlóTájainkon hagyományos a szüreti felvonulás.Alsó felvételünkön az ipolynéki ünnepségegyik mozzanata látható.22

ISMÉT EGYÜTTNyáron szétszakadt a zsák a csemadokosrendezvényekkel. Örvendetes, hogy többhelyen találkozhattunk az újjáalakulthelembai szervezet nevével is, pontosabbanaz Őszirózsák asszonykórussal, amelya helyi nyugdíjas klub égisze alatt kezdtebontogatni szárnyaikat. Az őstehetséggel,csodálatos hanggal megáldott asszonyokirányítását PaeDr. Tóth Aranka vette a kezébe.Többször elmondta már, könnyű adolga, hiszen egy holtvágányon veszteglő,indulni készülő szupervonat mozdonyánakirányítását vehette kezébe.Máris több sikeres szereplés öröme lendítiőket, hogy még keményebben dolgozzanak.A próbákra szorgalmasan járó aszszonyokminden fellépésükre odaillő, újrepertoárral utaznak. Felújított népviseletükben,magabiztos, vidám fellépésükkelbármilyen műsorban megállják a helyüket.Ezt igazolták Garamkövesden, Kisgyarmaton,Kürtön, Köbölkúton, Nagymaroson,Ipolybalogon, Rárósmúlyadon, és természetesenHelembán is. Erős csapat formálódikitt a Duna és az Ipoly alkotta félszigeten.Tucatnyi asszony, valamennyiennagymamák: már az énekkar fiatalításánakgondolatával is foglalkoznak.A helyzetből adódóan a két széken ülésseljáró adminisztrációs bonyodalmakatszeretnék elkerülni. Ide is, oda is tartozvaközségünket, Helembát képviselve tudjákelképzelni a további feszültségmentes szereplésüket.Mindezt a helyi önkormányzatmáris érezhető támogatásával. Természetesena két szervezet elnöke, Tóth Gyula,valamint Bogdányi Adrien együttműködéseis kívánatos és fontos szerepet játszhatmajd a jövőben.A színjátszókJól sikerülta csemadokos újrakezdésHelembán a múltban sok sikeres rendezvényvolt. Emlékezetesek a régebbi időkbőla nagyszerű színdarabok, melyek főszerepetjátszottak a falu kulturális életében. Azegyes szervezetekben a generációváltás ittsem ment mindig zökkenőmentesen. Valószínű,ezért következhetett be, hogy egyikvagy másik szervezet tevékenysége elhalványult,szünetelt. Így volt ez a Csemadokkalis. Természetesen itt is érezhető a televíziómindent elsöprő hatása, valamint a szemléletváltáskövetkezményei. Most azonbanvalami újraindul. Helembán nagyon sokrendezvény van. Profi művészek fogadásáranincs pénz. Ezért a nézők, szereplők,rendezők is maguk a falubeliek. A készülődésizgalma, az esemény hozta öröm magávalhozza a sikerélmény varázsát, s aki eztegyszer megéli, mindig vágyik az ízére.A helembai rendezvények között kiemelkedőhelye van a hagyományos farsangiTúra Szent László-forráshozmaskarázásnak. Mindegyik szervezet hozvalamilyen színt az amúgy is cifra farsangiáradatba. A fiatalok, nyugdíjasok, a sportszervezet,a vadászok... A hiányzó középkorosztályta csemadokosok pótolják majd.Így még tartalmasabb lesz a télűzés és aszüreti felvonulás is kezd kinőni a gyerekcipőből.Ebből a Csemadok is nagy szerepetvállalhat felsorakozva a nyugdíjasklubés a fiatalok mögé, akik a szórakoztató,nevelő rendezvények mozgatói voltak. Sokáigemlékezetes marad a két évvel ezelőtti,megható, színvonalas karácsonyi köszöntőPati Nagy Mónika rendezésében.Az újrakezdés nagy odafigyelést igényel.Keresni kell az új formákat, leporolni a régijó dolgokat. Elmondhatjuk, a csemadokosrajt jól sikerült .A Tóth Irén rendezteháromfelvonásos színdarab ismétlésén ismegtelt a kultúrház. A szereplők önmagukatfelülmúlva emlékezetes produkciótkreáltak. Az ugyancsak sok munkát igénylőkézimunka kiállítás is nagyszerűen sikerült.Feltétlenül meg kell említeni a kisiskolásoknakmegrendezett nyári alkotótábort.Elsősorban azért, mert a saját oktatói gárdátfelvonultató Csemadok helyi szervezetaz egésznapos, étkeztetést is biztosító lelkescsapata a napjainkban divatos, többezerkoronás befizetési költséget mindössze háromszázkoronában szabta meg.A hagyományos helembai népviseletbeöltözött ŐSZIRÓZSÁK nagy izgalommalkészülnek a farnadi területi döntőre, hiszena kürti járási válogató verseny boldogtovábbjutói. Egy dolog máris biztos: a hagyományőrzőklelkes tábora velük is erősödött.Kép és szöveg: M.Nagy LászlóAz Őszirózsák éneklőcsoportKátai Zoltán a török megszállás idejétidézi kobzánITTHON 23

ORSZÁGOS TALÁLKOZÓA citerásoknagy ünnepe voltAmikor úgy hatéves koromban édesapámmegtanított citerázni és ezzel titkon belémoltotta a népzene szeretetét is, nem tudhattam,hogy majdan éppen a saját szűkebbhazámban, a Palócföldön rendeznek olyanországos citeratalálkozót, amely nemcsakennek a páratlan népi hangszernek állítemléket, hanem csodálatos élményt szerezegy olyan közösségnek is, mely művelőjeés továbbvivője e népzenei kincsnek.A százdi citerazenekar tagjai által kezdeményezetttalálkozó immár kilencedikévfolyamába lépett, jelezve, hogy ennek ahagyománynak, melyet méltán nevezhetünkművészetnek is, ha megfelelő szintreemelik, vannak művelői, van közönsége,utánpótlása. Ebben az évben, október elsőszombatján, Lukanénye, pontosabban alukanényei citerások, a községi hivatal ésa Csemadok helyi szervezete adott otthonttizenöt csoportnak. Az otthont írhatnámakár nagy betűvel is, hiszen a helyiek mindentmegtettek azért, hogy az idelátogatócsoportok és vendégek otthonosan érezzékmagukat. Nem volt véletlen a helyszín kiválasztásasem, hiszen Palócország leghíresebbciterazenekara éppen Lukanényébentalálható és mint kiderült, a jelenlegi felállásban1989 óta pengeti a húrokat mindnyájunkörömére. Tóth László, az együttesvezetője alig egy héttel a hazai seregszemleelőtt vezette csapatát győzelemmel felérősikerre Zsolnán, a 4. Kisebbségi Fesztiválon.A többezresre duzzadt tömeg előtta lukanényei citerások nemcsak a szlovákokszívébe lopták be magukat fergetegesvirtuóz játékukkal, hanem valami mástis elértek. Többet tettek a szlovák és amagyar nép közeledése érdekében, mintZsolna előző polgármestere egész eddigiéletében. Visszatérve a lukanényei OrszágosCiteratalálkozóra, figyelemre méltókezdeményezés volt, hogy a rendezvényta nagycsalomijai Rimóczi Gábor több,mint húsz különböző citerájának kiállításávalnyitották meg a rendezők; a tártlatota jövőben még több, más tájakról gyűjtöttciterával szeretnének kibővíteni. RimócziGábor, aki a nagycsalomjai Sisa Pista citerazenekarvezetője is, csendes szerénységgelfogadta a köszönetet, melyet a kiállításmegrendezésében játszott szerepéértnyilvánított ki Huszár László, a CsemadokMűvelődési Intézetének igazgatója. Gábornagy szolgálatot végzett nemcsak a citerákösszegyűjtése során, hanem azzal is, hogynéhány évvel ezelőtt Nagycsalomján is felélesztetteezt a szép hagyományt, a citerajátékot.Négy tagú csapatát nagy örömmelkíséri el fellépéseire a helyi Rozmaring nőinépdalkórus, melyben egyre több fiatalt islátunk a tapasztalt menyecskék mellett.A kiállítás megnyitója után a helyi kultúrháznagytermében összesereglett nézőketKuzma Zoltán polgármester és a Csemadokországos elnöke, Hrubík Béla köszöntötte,majd kezdetét vette a citeragála, melyentizenhárom hazai és két vendégegyüttesmutatkozott be. A hazaiakat az ebediek, anagykaposi Fabotó, a kürti Kisbokréta, apárkányi Pengetők, a királyrévi Fürge ujjak,a diószegi Dióhéj, a tardoskeddiek, aszázdiak,a lukanényeiek, a nagycsalomjaiSisa Pista, a deáki Dyaky, a jókai Csidrusés a naszvadi Visa citerazenekar képviselte,míg vendégként a kunbaracskai ésa világhírű Tisza 83 debütált. Ez utóbbielkápráztatta a közönséget csodálatos játékával,nem véletlenül, hiszen a SzőkePéter vezette csoport már a világ szintevalamennyi országába elvitte a citerajátékvarázsát. A műsor szünetében Borsi Ferenc, a zsűri egyik szaktekintélyetartott,szűkebb hazája, a Vajdaság citeráinak különbözőfajtáiról kimerítő vetítéssel egybekötöttelőadást .S ha már a zsűrinél tartunk,Szőke Péter mellett köszönetet kellmondanunk Balogh Lászlónak is, aki aMűvelődési Intézet munkatársaként megrendezteezt a kiváló találkozót. Az estet afellépő csoportok gálaműsora zárta, majdaz emléklapok átadása után a Csemadokországos elnöke megemlékezett az aradivértanúkról. Kiemelte, hogy az Aradonkivégzett tábornokok mártíromsága nemvolt hiábavaló, amit ez a seregszemle is bizonyít,mert a nemzet él.,, Megfogyva bár,de törve nem, él nemzet e hazán” – fejeztebe gondolatait a Szózatot idézve HrubíkBéla. Végezetül az aradi 13 tábornok emlékérefelcsendült a Kossuth nóta, amelyméltán koronázta meg e szellemiségébenés tartalmában is emlékezetes napot. Jövőre,a jubileumi 10. találkozót a egykoriszellemi ,,keresztapák”, a százdiak otthonábantartják, remélhetőleg ugyanilyensikerrel. Köszönjük Lukanénye, köszönjükciterások!Palócz24

Nyíljatok csak, őszirózsák...Nyolcadik évfolyamába lépett a CsemadokNagykürtösi Területi Választmányaáltal életre hívott magyarnóta-énekesekországos szeregszemléje, minősítő versenye,az Őszirózsa. A kezdeti évek gyérérdeklődése után a szervezők munkájátdicséri, hogy ebben az évben már mintegyharmincöt magyarnótaénekes tartottamagát alkalmasnak a megmérettetésre,közöttük első alkalommal egy magyarországijelentkező is. Lehet, hogy a versenylassan, de biztosan nemzetközivé is kinövimagát, ami a jelenlegi szervezőkön nemfog múlni, hiszen ők mindent megtettekmost is, hogy sikeres, mindenki által jószínvonalúnak tartott országos rendezvényttudjanak maguk mögött. Igaz, hogya harmincöt benevezett versenyzőből végülis betegségek miatt csak 29-en állhattaka színpadra, mégis elmondható, hogycsodálatos versenynek, bemutatónak voltunk,lehettünk szemtanúi.A házigazda, a Csemadok ipolynyékialapszervezete és a szervező, a CsemadokNagykürtösi Területi Választmánya mindentmegtett azért, hogy a fellépők és avendégek jól érezzék magukat Palócföldlegnagyobb, magyarok által lakott településén.A zsűri tagjai, csakúgy, mint azelőző években, most is a szakmából, delegalábbis a zenei élet ismert személyiségeibőltevődtek össze. A zsűri elnöke, atavalyihoz hasonlóan Tarnai Kiss Lászlózenepedagógus, nótaénekes, a MagyarRádió és a Duna Televízió munkatársa,zenei szerkesztője volt, aki szintén egy budapestikiváló nótaénekes, Szőlőssi Emesetársaságában érkezett, aki a 2004-esCsendül a nóta nemzetközi nótaversenygyőztese volt, s aki nem mellékesen erdélyiszármazású: kolozsvári! Az ipolyságiBodonyi Andrást senkinek sem kell bemutatnom;a szalkai Magyar Nándorral,az Őszirózsa 1. évfolyamának győztesévelés Híves István zenetanárral együtt alkottaaz öt tagú bíráló bizottságot. A maratoni,közel négyórás verseny szünetében,a zsűri értékelése alatt, a tavalyi győztesek:Cseri Ilona, Básti János és Olgyai Évaadtak szívet-lelket felmelegítő nótagálát,majd az eredményhirdetés előtt MagyarNándor, Szőlőssi Emese és Tarnai KissLászló adott ízelítőt a magyar nóták igazivilágából, a profizmus minden jegyétmagukon hordozva. A 29 versenyzőbőlvégül is hárman: Juhos Mária Nádszegről,Lajos András Dunamocsról és KissGyörgy Fegyvernekről kaptak aranykoszorúsminősítést. Két versenyző örülhetettaz ezüstkoszorús, további tizenkettőpedig a bronzkoszorús minősítésnek. ACsemadok ipolynyéki alapszervezete általfelajánlott különdíjat a zsűri a helybéliGömöry Máriának ítélte oda, aki rögtön,mostani első versenyfellépése után megkaptaa bronzkoszorús minősítést is. Amásik, az Ipolynyéki Községi Hivatal általfelajánlott különdíjat, a keleti végek nótafája,a hetvenéves szentesi Kendi Irénkenéni kapta, aki nemcsak az egész termettöltötte be hatalmas hangjával, de beloptamagát mindnyájunk szívébe is ízes kiejtésével,jókedvével. A harmadik különdíjataz alig 19 éves ifjú budafai hölgy, Álló Szimónakapta. A férfi versenyzők becsületéta különdíjak kategórájában Imre László,farnadi nótaénekes mentette meg, aki negyedikkéntvehetett át különdíjat. Mivel aminősítés mellett, ez a megmérettetés versenyis, így természetesen mindenki kíváncsianvárta, vajon a képzeletbeli dobogóramelyik három versenyző állhat majdfel. A harmadik helyezett Deminger Márialett Komáromból, a második fokra LajosAndrás állhatott fel Dunamocsról, és azŐszirózsa Országos Magyarnótaverseny2007. évi győztesét Juhos Mária személyébentisztelhettük meg, aki Nádszegre viszia fődíjat. Természetesen nem feledkezhetünkmeg, a dicséretek és a kiváló jelzőkosztogatásakor, a kürti Balogh Béla cigányprímásrólés zenekaráról, akik a maratoniversenyt egyetlen hamis hang nélkül, magasszinten kísérték végig egyenlő esélytbiztosítva minden versenyző számára. Averseny rangját és elismerését fokozza aDuna Televízió felajánlása, mely szerint azelső három helyezett és a zenekar meghívástkapott a televízió Kívánságkosár címűélő műsorába, október 17-re. Gratulálunk.A kora éjszakába nyúló nótázást, üzenetkénta nagypolitika felé, a Szeressük egymást,gyerekek, szívhez szóló dallamaivalfejezték be versenyzők és a kitartó nézőkközös előadásban. Reméljük, jövőre ismétkinyílnak az őszirózsák, tehát lesz folytatásaa nótaversenynek.Hrubík BélaITTHON 25

Az angyal összetöri Szent Katalin kínzóeszközét. Szent Katalin oltár, belső szNOVEMBERCs P Sz V H K Sz Cs P S V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P Sz V H K Sz Cs P1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

árnykép. XV. század közepe. – Szent András hava, november. Fotó: Méry Gábor

A MAGYAR SZENT KORONAJézus barátja a barátom...A Szent Koronánkon – a pántokon és azabroncson – 19 ikon /szentkép/ látható.Előző számaink egyikében már megírtuk,hogy három kép nem eredeti – eztaz ötvösök is igazolták, amikor a SzentKoronát az Egyesült Államokból valóhazaérkezése után megvizsgálták. Eredetilegugyanis a Szűzanya-kép is a Koronarésze volt.A 19 ikon között két azonos van – a TeremtőAtyai tulajdonságokat megjelenítőfelső Pantokrátor-kép és a Fiúi tulajdonságokatmegjelenítő alsó Pantokrátorkép.A Pantokrátor magyar megfelelője: a világuralkodója. A zománcképeken a Koronakészítői ugyanúgy ábrázolták az Istent, aMindenhatót, a Teremtőt, mint Jézust, afiát. Az Isten-kép a pántok kereszteződésipontján látható. A Teremtő köldökébőlnő ki a kereszt, -hiszen ő „szüli” avilágot. Trónusa fölött, fejmagasságban aHold és a Nap van kilenc bolygóval. Fia,Jézus az alsó Pantokrátor képen könyvettart a kezében, jelezve, hogy az Atya tanítaniés gyógyítani küldte a Földre.28Bennünket, magyarokat kiváltképpenelgondokodtathat, miért szerepel kétszeris ugyanaz az ábrázolás a Koronán? Amegfejtés egyszerűnek tetszik - az Istentföldi ember nem látta, tehát megtestesülvea fiához hasonlítják, másrészt megazért, mert nyilvánvaló, a mi hitünk, a jézusiszeretetvallás: volt a hunok nemzetivallása!Ugyanis minden népnek megvolt a sajátnemzeti hite – ez állapítható meg a történelmileírásokból – és így a népelnevezésegyben a nemzeti vallást is jelölte.Ahogyan a zsidóknál a zsidó a nemzetivallás, a perzsáknál a perzsa vallás /Zoroaster tanai/ volt az egyedüli elfogadottés megengedett – úgy a rómaiak ismegöltek mindenkit, aki nem „római”vallású volt. A nyugati történészek zömeannyira „hun ellenes”, hogy nem is tudjaelképzelni: a hunoknak is volt nemzetivallásuk.Az idők folyamán egyre több tanulmányszületett az Egyesült Államokban megmásutt, melyekben a szerzők bebizonyítják:a jézusi szeretetvallás nagy hatású,pártus terjesztője, Mani jóvoltábóla hunok körében is elterjedt, s a hunoknemzeti vallásává vált. Attila is ezt a hitetkövette. Ez a vallás a fény és a sötétségegyüttlétezése, ahol azonban a fény mindigtud sötétségből új életet megvalósítani.Szívünk tehát az Isten kelyhe, amelybőlúgy kell a szeretetnek áradnia, mintaz élet vizének...

ZSÓFI LEVELEErdőbenA múltkor egy teljes délutánt töltöttem elMiklós bácsival az erdőben. Nem volt egyébcélunk, mint alaposan megnézegetni a fákat,melyek előbb jelentek meg Földünkön,mint maga az ember. Nem loholtunk végigaz ösvényeken, nem rohantunk át a tisztásokon:ráérősen sétálgattunk és nézelődtünk.Láttunk például egy kocsányos tölgyet – lásda képet -, amely az erdő legrégebbi fái közülvaló volt. Miklós bácsi elmesélte, hogyvannak fák – a kocsányos tölgyek közöttis -, melyek többszáz évesek. Bős környékén,a természetet csúfító gát közelében, aDuna jobbpartján is látható egy ilyen tölgy.A szájhagyomány szerint annak idején egyönyörű fa alatt pihent meg egyik vadászataután igazságos Mátyás király, hogyelköltse ebédjét. Nem biztos –tette hozzáMiklós bácsi -, hogy ez a történet időközbennem merült-e feledés homályába, mert nagyotváltozott a világ, a legtöbb helyen máralig-alig akad valaki, aki fontosnak tartaná,esetleg lejegyezné az évszázadokon át féltveőrzött emlékeket. Pedig ma is jó érzés tudni,hogy Mátyás király a mi szülőföldünkön isgyakran megfordult és jól érezte magát – kesergettkísérőm, aki tudós ember, s aki, miutánkigyönyörködtük magunkat az éltetőfákkal ékes erdőben, elővett egy papírlapot,s arról felolvasta mindnyájunknak szánt írását.Az Intelem a Kárpát-medencéből c. kisművecske nagy igazságot tartalmaz – életreszóló gondolatok vannak benne. Hívd fel rámások figyelmét is!Sem a szél, sem a gólya, de még a Tisza sem„tudja”, hogy volt trianoni nemzetcsonkítás,a természet alkotta egységbe ármányos beavatkozás.Minden éltes fa kivágása, amelyhelyett nem ültetnek tíz másikat, történjenaz bárhol a világon, bűntény, emberiség ellenibűntény! Jó lenne már tudomásul venni,hogy a természet elleni bűntény nem belügy.Jó lenne már tudomásul venni, hogy sem aszél, sem a gólya, sem a Tisza, de a természetelleni bűntényekből fakadó ártás sem „tiszteli”a művi országhatárokat. Sőt, ha a fákatnem a tövüknél vágják ki, mint régen, hanemóriási vontatókkal gyökerestől tépik ki, ahogytették Kárpátalján és teszik most is, máshol isa világon, az eredmény, a sokmillió éves éltetőcsodából, a sziklákat fedő termőtalajból formált„iszapáradat” már maga a kárhozat, aminden emberre, gazdagra ésszegényre egyforma érvényű,bűnben fogant világvége.ITTHON 29

A TISZTELETBELI POLGÁRAz átvétel utáni első pillanatokKedves Polgártársunk!Felemelő és megható érzés számunkra,Hódmezővásárhely város vezetőinek, hogy agyászos december 5-i népszavazás után, egyolyan mozgalmat indíthatunk – köszönveezt Dr.Grezsa István képviselő társunknak,amely újra összekötheti a magyart a magyarral.Tízezerrel gyarapodott városunk polgárainakszáma, még ha lelki értelemben is.Most látjuk csak, mit jelent az elcsatolt részeknekez a gesztus, mit jelent a világbanszétszóródott magyar testvéreinknek enneka kis, de a visszajelzésekből idézve „nemzetiérzéseiben nagy” városnak a felelősség vállalása,amit az anyaországon kívül rekedtmagyarságért tett.Ezért döntöttünk úgy, hogy szerény bemutatkozáskéntfogadja tiszta szeretettel ezta kis kiadványt- amely néhány fontosabbinformációt tartalmaz most már az Ön városárólis.Mi soha nem feledjük, mit jelent a SzentIstván-i parancs, amelynek köszönhetjük,hogy van még Magyar Nemzet, van mégMagyar Haza, amely 1000 éven át oly sokvihar közepette is megtartott bennünket határainkonbelül és azon kívül is. Amikor ÁllamalapítóKirályunk elrendelte, hogy mindentíz falu építsen egy maradandó templomot,mi folytatva rendelkezését, ezer év utánegy közös, virtuális templomot építettünk ahatárainkon kívül rekedt, illetve hontalannávált nemzettestvéreink számára, hogy benneIsten és a világ előtt az oltárnál, illetve az Úrasztalánál lélekben együtt lehessünk.Mélyen hiszünk abban, látva sok-sokanyaországi település csatlakozását mozgalmunkhoz,hogy a bizalmatlanság falátsikerült megbontanunk, amelynek köveibőlújra építhetjük nemzeti összetartozásunklelki templomát.Isten áldását kérjük Önre és szeretteire!Szeretettel üdvözli:Dr.Lázár János, polgármester,Országgyűlési képviselő;Dr.Kószó Péter, alpolgármester;Csorba Mihály, alpolgármester;Almási István, alpolgármester;Csorba Mihály alpolgármester, nyug. dandártábornok Farkas Róbert részére átadja az adományleveletFarkas Robi volt az elsőA szívemre hallgattamNem kell ahhoz évtizedeknek eltelnie,hogy felismerhessük, mi történt Magyarországon2004 december ötödikén, az ún.kettős népszavazáson, amikor a határontúlra szakadt magyaroktól az anyaországnépe megtagadta a magyar állampolgárságot.Tekintve, hogy mindegyik embermás, a népszavazás eredményét ki-ki sajáta maga módján vette tudomásul. Voltak,akiket érzelmileg porba sújtott a megcáfolhatatlantény, hogy a sok megalázásután a történelem újból elfordította tőlünka jobbik arcát. Sokakat közönyössétett a döntés és a passzivitás lett a sajátjuk.Többen elemezgették a helyzetet, s azonfüstölögtek, hogyan lehetett megejteni akettős állampolgárságról kiírt népszavazást,hiszen a magyar kormány eleve ahatáron túli magyarok lelki befogadásaellen kampányolt. Szerencsére nem mindenkiszavazott egyformán Magyarországonsem: Hódmezővásárhely polgárainakdöntő többsége a határon túli magyarokkalvaló szorosabb kapcsolattartásra voksolt,emberszámba véve a felvidékieket,erdélyieket, délvidékieket, kárpátaljaikat,a horvát- és szerb, meg más országokbanélő magyarokat. Az ottani Grezsa Istvánorvos fejéből pattant ki az ötlet: Hódmezővásárhelyfogadja tiszteletbeli polgáraiváazokat a határon túli magyarokat,akiknek fontos, hogy érzelmileg kötődjenekaz anyaországhoz. Az ötletet a helyiönkormányzat örömmel fogadta ésfelhívással fordult a világ magyarjaihoz.A hódmezővásárhelyi kezdeményezésta Vágán élő Farkas Róbert is elolvasta ésnagyon megörült, mert „végre valaki kimondtaaz igazat.” A szívére hallgatott ésmég aznap megírta a levelét, kérve, hogyőt is fogadják tiszteletbeli polgárrá, hiszena szülei és a nagyszülei magyar állampolgárokvoltak, de az ismert okok miatt őmár nem lehetett az. Lássuk, hát ki az aFarkas Róbert, aki – mint később kiderült– az első felvidéki jelentkező volt, sa felhívás elolvasása után egy hónappalmár Hódmezővásárhelyen járt, ahol TőkésLászló királyhágó-melléki püspökkelegyütt kapta meg a tiszteletbeli polgáriadománylevelet.– A mátyusföldi Vágsellyén születtem1966 február 3-án az Esthajnal csillag jegyében.Az asztrológia úgy tartja, hogy ecsillag alatt születettek fontos küldetésselérkeznek a Földre... villanyszerelő lettem,de voltam biztonsági őr meg pék is– jelenleg munkás vagyok. A szüleim ismunkások, egyszerű, hétköznapi emberekvoltak, akik úgy, mint én, sohasemvoltak tagjai semmilyen pártnak.– Milyen sorsdöntő esemény történt azéletedben?– Néhány évvel ezelőtt sorscsapásként30

A TISZTELETBELI POLGÁRértem meg egy kellemetlenséget. Pozsonybandolgoztam biztonsági őrként– két munkahelyem is volt. Kellett a pénz– fiatal voltam és sok mindent meg szerettemvolna szerezni magamnak, de hiányzotta pénz. A sors furcsa fintoraként mialattén mások vagyona fölött őrködtem,engem loptak ki! A rablók elvittek szintemindent, ami értékes volt és közben egyébterveim is füstbe mentek. Mindez háromhét leforgása alatt történt, s ahogy mondaniszokás, egy világ dőlt össze bennem.Padlót fogtam! Nem tudtam megérteni,miért velem történt mindez, miért ilyengonosz a világ: miért a hazugság, a képmutatás,az álnokság győzedelmeskedikaz igazság, a jóság felett? És ekkor Istenhezfordultam. Azóta már tudom, hogy agonoszság szelleme uralkodott el a világfelett, de azt is tudom, hogy a földi életértelme az emberi lélek fejlődése – egészenaz üdvözülésig. Egész életünkbentanulunk és nem az anyagi boldogulás azélet célja, hanem tapasztalatok gyűjtögetése.Ma már az isteni gondviselésbe vetettbizalommal adjuk át az arra fogékonyembereknek az evangélium tanítását,csak kissé másképpen, mint ahogyan azáltalában szokás. Havonta egyszer vagykétszer találkozunk az érdeklődőkkel avágai nyugdíjasok klubjában. Megragadomaz alkalmat, hogy meghívjam az olvasókatoktóber 27-re az Angyali üzenetés angyali gyógyítás elnevezésű rendezvényünkre,melyen az ipolyszalkai GáliknéNémeth Marika gyógyítóval együtt beszélünka hitről, Istenről, Jézusról és azangyalokról. Jelentkezni nálam lehet a0918 677 172-es mobiltelefonszámon.– Miután te már megszerezted a tiszteletbelihódmezővásárhelyi polgár címet,másoknak is felhívod a figyelmét a lehetőségre...– Eddig több mint 1150 határon túlimagyarnak juttattam el a kérvényét Hódmezővásárhelyre.A napokban adtampostára 42 erdélyi munkatársam kérelmét.Ők Szlovákiában dolgoznak egynagy gyárban, mivel itt munkaerőhiányvan. Gyergyótölgyes, Gyergyóremete,Gyergyószentmiklós, Maroshévíz,Székelyudvarhely székely lakosai is magukénakérzik a felhívást. Védőszárnyaimalá vettem őket, segítek nekik nem csakmint tolmács, de jótanácsokkal is. Nemréga hódmezővásárhelyi képviselő-testülethezfordultam, kérve őket, próbáljanakanyagilag hozzájárulni Esterházy Jánosnyitraújlaki kápolnájának megépítéséhez.Nem nagy összegről lenne szó, de a gesztusjólesne.– Milyennek látod a hazai magyarságés Magyarország helyzetét 2007-ben?– Szerintem a felvidéki magyarság sorsaaz első világháború után pecsételődöttmeg. Trianon óta kényszerhelyzeteksora az életünk. Csak másodlagos szereplehet a miénk, ki vagyunk szolgáltatvaa többségnek. Ők döntenek rólunk, denélkülünk! Nemzeti közösségünk meggyengítése,leépítése a cél ma is: lám, adéli részeken nem épül autópálya., nincseneknagy befektetők, még a tengerszintfölötti magasság is meghatározza, kimilyen költségvetést tervezhet... Magyarországtársadalma erkölcsi válságot él át,a Kádár-rendszer alatt igyekeztek kiölnia nemzeti szolidaritást, s a nemzettudatátólmegfosztott tömeg manipulálható.A magyarok többsége alszik és tétlenültűri, hogy kihúzzák alóla ősei földjét. Magyarországonúj vezetőkkel a keresztényértékrendet kell visszaállítani s akkor következheta felemelkedés.– Záró kérdésem: mivel töltöd a szabadidődet?– Kedvenc időtöltésem az olvasás: sokkönyvem van és ebből az is következik,hogy többet olvasok, mint az átlagember.Kedvelem a nemzetem történelmét leíróműveket, érdekelnek a hagyományaink,a kultúránk. Nagyapám meg édesapámpéldáját követve én is fociztam Vágán, deén csak a diákcsapatban rúgtam a bőrt.Dr. Kószó Péter hódmezővásárhelyi alpolgármesterrel VágánSzámomra a világ első csapata a Ferencvárosés a magyar válogatott. Eljárogatokaz Üllői útra a Fradi meccseire, szeretema magyar rockzenét, gyakori résztvevőjevagyok a Diákszigetnek meg a MagyarSzigetnek. Becsületes, megbízható, szavahihető,jólelkű, nemzeti elkötelezettségűembernek tartanak, ami nem kis dologebben a gonosz világban.../Tihanyi/A budapesti parlament előttITTHON 31

Ozalj - Itt született Zrínyi Miklós„ Ne bántsd a magyart!”Egy zarándoklat pillanatképei(„Kimegyek a doberdói harctérre...” – II. rész)A Kupa-folyó völgyébe értünk. Itt magasodika folyó fölé Ozalj vára, Zrínyi Miklósszülőhelye. A költő, hadvezér, a Szigetiveszedelem írója ebben a meglehetősen jóállapotban levő várban született 1620-ban.Örömmel tölt el mindnyájunkat, hogy az állagóvás,a felújítás jelei fogadnak. A szemerkélőesőben versekkel idézzük (Zaťko Erika,Tüth Imola) a költő szellemét, megmásszukaz összes megmászható lépcsőfokot, bástyát,aztán búcsút intünk Ozaljnak is.„Magyarok ritkán járnak erre!” – közli velünknémetül és szemrehányóan a felújításalatt levő lepoglavai templomban alkalmivezetőnk. Pedig az oltár előtti sírkamrábannyugszik igazságos királyunk fia, Corvin János,akit a horvátok, a helyiek is csak horvátbánként tisztelnek. Sírfedelét a századok soránannyira elkoptatta a sok láb, mely rajtajárt, hogy most az oltár melletti falon látható.Ide tesszük kis koszorúnkat is.A Lepoglavától nem messze, északra fekvőVarasdon járva is Mátyás király, illetve fiaemléke szegődik mellénk. Középkori városházáta Mátyás által adományozott címerékesíti. Ebben a városban bármerre is jár aszemlélődő tekintete, mindenhol a barokkbaütközik. Horvátország barokk fővárosakéntis szokták emlegetni. A főtérhez közelitemplomára, oltárára s berendezéseire ez ajelző különösen találó. Itt már tobzódnak a32Varasd - Fő tér

ÚTIRAJZOKdíszek, színek. Még egy kiváló tulajdonságátkell megemlítenünk: pompás az akusztikája.Ezt úgy állapíthattuk meg, hogy MolnárOttó útitársunk, az ipolybalogi Szent Koronakórus karnagya megszólaltatta orgonáját.Ámulatba ejtő volt! Hát még mikor csatlakoztunkmuzsikájához, kérve Istent, hogyáldjon meg bennünket!Ebben a bizakodó hangulatban értünk túránkutolsó előtti állomására, Zrínyifalvára.A település közepén álló emlékoszlopot félkörívbenálltuk körbe, itt is meghallgattunkegy-két, a hely szelleméhez illő költeményt(Varga Mária, Funk Rita), és megintcsak dr.Csáky Károly kiselőadását a költő Zrínyiről.Himnuszunk eléneklése után Kati Kristóf,legfiatalabb utastársunk és Krasznica Lászlóaz oszlop tetejére helyezték a „Ne bántsd amagyart!” feliratú nemzetiszín szalaggal díszítettkoszorúnkat. Az emlékoszlop egyébkéntannak állít emléket, hogy a hagyományszerint a falu határában levő erdőben támadtameg Zrínyi Miklóst a vadkan és ejtettrajta halálos sebet 1664-ben.Mielőtt végleg elbúcsúztunk volna a nyugathorvátországiemlékhelyektől, megálltunkmég Csáktornyán, amelynek várában – alegújabb horvát vélekedések szerint – születetta költő Zrínyi. Nem foglalunk állástebben a kérdésben, nekünk elég annyi, hogyez a vár és város is magyar történelmi múltunknakegy darabkája. Jó tudni ezt annakellenére, hogy mára ez a város is – Varasdhozés annyi más, a Nagy-Magyarország volt területénfekvő városhoz hasonlóan – szintekizárólag horvát (vagy más, idegen) nyelvűlett, megőrizve ápolni és továbbadni magyaremlékeinket mégis minden magyar emberkötelessége. Vagy nem így van?A közismert, fájdalmasan meghatómagyarnóta szövege egyes számban, szívhezszólóan szól hozzánk. A Palóc Társaságnyári zarándoklatán 44-en éreztük eztígy, amikor felkerestük az I. világháborúshadszíntereket a szlovéniai Karszton és aszomszédos, de már Olaszország területénfekvő Doberdón.Doberdó. Ne kételkedjünk hinni, hogy anév még ismerősen cseng sokak fülében.Talán a fenti dalnak köszönhetően, talánZalka Máté Doberdó c. regényének köszönhetően.Hol keressük a térképen? Ott,ahol Olaszország és Szlovénia országhatárahúzódik, az Isonzó (szlovénül Soča) folyómentén. Magassága a 300 m-t is alig éri el,mégis a Görzi (Gorozia)-medence meredekpontja, amely uralja a tengerig húzódólapos térséget.„A Doberdó név számunkra nemcsak a falutjelentette – olvasható a fenti regényben -, hanemaz elterülő lapos, tíz-tizenöt kilométereshosszúságú, dél felé nyúló fennsíkot is. Eza gyér növényzetű sziklás vidék volt az olaszfront isonzói szakaszának egyik legtöbb vértőláztatott területe... az egész frontszakasztDoberdó névre keresztelte a magyar katonaság,mert ez a doboló szóra emlékeztető névfelidézte képzeletében a szüntelen pergőtüzet,a vérfergeteget. A Doberdónak már tizenötvégén is elég gyászos híre volt a hadseregben,de tizenhat elején ez az elnevezés egyértelművolt a halálmezővel.” Döbbenetes sorok!A szlovén főváros után a Nova Goricáhozvezető autópályáról balra lekanyarodvaközelíthetjük meg a szlovén Karsztot. Mármessziről látszik Stanjel vára, iránymutatónaksem rossz. Ide igyekszünk. Idősebbhelyiektől érdeklődünk, merre találjuka katonatemetőt. Tekintetük nemcsak anyelvismeret hiányából fakadó értetlenséget,de némi bizalmatlánságot is kifejezett.Szerencsénkre egy szüleinél nyaraló egyetemistaés Szórád Mária, ipolysági angolnyevtanár utastársunk szóváltása eredményeképpen,Dušan (így mutatkozott be)elvezetett bennünket a stanjelei első világháborúskatonatemetőbe.Mély völgyben fekszik, fölötte emelkedik avár. Sík, enyhén meghajló terület, a lekaszáltfű rendekben fekszik. Lassan lépdelünkrajta, tudjuk, alattunk katonák nyugszanak.A háború alatt a várban katonai kórházműködött. Azokat temették ide, akik ottmeghaltak. Sírjukat fakeresztekkel jelölték.A fakeresztek régesrégen elkorhadtak. Asírhalmok elsimultak. Dús fű nő a síkon.„A sírokon nőtt virágok is mosolyognak a tavaszban”(Juhász Gyula). A II. világháborúelőtt szép kerítéssel vették körül a sírkertet,mára ebből is csak hírmondónak maradtmeg néhány, kardokkal díszített kőoszlop,egy-két kőtábla. A temető fő helyén azonbanmonumentális, gránit alapzaton állóemlékmű vigyázza az itt nyugvó osztrákés magyar katonák álmát. Homlokzatátaz osztrák és magyar címer díszíti. Alattalatinul olvasható a felirat: „Filiis optimis– patria grata”. Vagyis: „A legjobb fiainak– a hálás haza”. Páj Irénke Szép Ernő versévelemlékezik a hősökre. Vanda Katalinés Antal Veronika a koszorúnkat helyezi elaz emlékművön. Valamennyien szívből éskönnyekkel küszködve énekeljük: „Isten,áldd meg a magyart...” Utolsó pillantást vetünkmég a sarjúrendekkel fedett nyugvóhelyre,meg-megpihenve kaptatunk fölfeléa meredek lejtőn az autóbuszunkig, aholDušantól (hazai ityókával hálálva meg nekisegítségét) és Stanjeltől is elbúcsúzunk.Pár km megtétele után érkezünkGorjanskóba. A falu végén találjuk aKarszt legnagyobb osztrák-magyar katonatemetőjét.Tisztaság, ápoltság mindenütt (akapu mellett elhelyezett kis táblácska adjatudtunkra, hogy nemrég hozták rendbe azosztrákok...). A temetőt akkor alakítottákki így a kertépítők, amikor a csaták közbenStanjel - A legjobb fiainak - a hálás hazaITTHON 33

Gorjansko - A Karszt legnagyobb osztrák-magyar katonatemetőjebékésebb idők következtek be. A kapun belépveösvényen járunk s jutunk fel egy kápolnához.Az ösvény két oldalán teraszoksorakoznak, amelyeket terméskőperem fogössze. A teraszokon apró betontömbök,illetve vakítóan fehér kőkeresztek jelölik asírokat. A névtábláknak már csak a helyétvehetjük észre. Egy katlanszerű mélyedésbenis katonás rendben fekszenek a sírok,a kápolna két oldalán egyedi sírkövek,Gróf Dezsőé, a 32. gyalogezred századosáé,Flórián Antalé..., akik 90 éve, 1917-benestek el a hazáért. Értük, és valamennyiGorjanskóban nyugvó magyar bakáért,osztrákért, tótért, románért elmondunkegy Miatyánkot, meggyújtunk pár szálgyertyát, Magyar Margit pedig felolvassaFáy Ferenc Missa Hungarica c. versét... Abuszban tovább folytatjuk az emlékezést, alenyugvó nap sugarai kellő hangulatot teremtenekhozzá: katonadalokat hallgatunk,énekelünk...Másnapi doberdói megemlékezésünk előttsempeteri szálláshelyünkön megnéztük videóróla Gulyás-testvérek, Gyula és János1982 – 1986 között forgatott dokumentumfilmjét:Én is jártam Isonzónál... A filmenazok a még élő, egykori katonák mondják el„élményeiket”, akik részt vettek a doberdóiütközetekben. Közelivé, élővé válnak előttünka harctéri mindennapok, a pergőtűz,gránátdobás, fogolyejtés, szurony, kaverna,kiömlő belek, csonkolt végtagok... Magaaz iszonyat, pokol! Végül a tömegsírok. Azemlékezők: akik akkortájt 18-20 évesenharcoltak, szenvedtek, fáztak vagy izzadtak,akik közül lettek a hősi halottak, vagyszerencsével az életben maradók. Ez utóbbiakkeresték fel újból a régi csaták helyszíneit,ők vitatkoznak a filmben a Piavepartján ülve (mi is jártunk és emlékeztünka Piave folyónál), keresik az értelmét az értelmetlenháborúnak, amelyben százezrekestek el, százezrek sebesültek meg s letteknyomorékok vagy kerültek hadifogságba.De a film arról is szól, hogy az egykori ellenségekátölelik egymást Fassolta di Piavefőterén az olasz-magyar közös emlékünnepségen...A film nagy hatást gyakoroltnézőire, s előkészítette a másnap várhatóélmények befogadását.San Martino del Corso kicsiny falucskaDoberdón. Birtoklásáért kemény csatákatvívtak az olaszok, ám a nagyváradi 4.honvéd gyalogezred katonái hat isonzóicsatában álltak ellen hősien. Ennek a nagyváradigyalogezrednek volt a parancsnokaKratochwil Károly, aki a következőketüzente az utókornak (érdemes az idézésre):„Vándor, ha egyszer végigjárod azokata véráztatta, nekünk oly szent helyeket,akkor a Monte San Gabriele déli lejtőjén,a Monte San Michele északi lejtőjén a124. magassági ponton, San Martino delCorson és Nova Vasnál egyszerű, cementtelösszeragasztott, karsztkövekből épített kétés fél méteres gúlákat találsz, mindegyikena felírással: A magyar királyi nagyváradi 4.honvéd gyalogezred hősi halottainak és dicsőségesharcainak emlékére. Állj meg egypillanatra, vedd le a kalapodat, s mondjegy rövid imát azokért, akik mindhalálighíven harcoltak!” Teljesítettük kívánságát.Meghallgattuk Zaťko Krisztiánt és KatiKristófot, akik egy-egy verset mondtakel nekünk, koszorút helyeztünk az emlékműre,nemzeti imánkat énekeltük el.Az emlékmű körül kicsi tisztás, arrábbbokros, sziklás terület. Ezeken a sziklákonfolyt a drága magyar vér, lövésektől, robbanásoktól,ágyúdörejtől, jajkiáltásoktól,fájdalomordításoktól volt hangos a táj...Fiatal életek, fiúk, testvérek, apák maradtakholtan a szirteken. Hol nyugszanak?Ki gondol rájuk még? Itt ez a kőgúla őrziemléküket. Ha felkeressük e helyet, emlékükbennünk tovább él...34

ÚTIRAJZOKSan Martino del Corso - Magyar eligazító tábla a falubanSan Michele nincs messze San Martinotól.Ez Doberdó legmagasabb pontja. „Négyhegycsúcs tragikus helye, hat csata végcélja,megszámlálhatatlan hős sírja...” – írtaaz olasz költő, Gabriele D’Annunzo. Kisünnepségünk itt sem maradhatott el. MészárosMariann Juhász Gyula versét (Halottaink)mondta el, s elénekeltük, hogy„Kimegyek a doberdói harctérre, feltekinteka csillagos nagy égre. Csillagos ég, merrevan a magyar hazánk?... De sokan kérdezhettékezt 1916 körül ezeken a magaslatokon!Nemzetiszínszalagos koszorúnkatarra a szerény márványtáblára helyeztük,amelyet Jeszenszky Géza külügyminiszteravatott fel. Rajta Keresztury Dezső csonkasora olvasható: „Áldozatuk ... jóra parancs”.Még ha szerény is, jó, hogy van emléktáblaezen a helyen, (de hogy nagyobbra, szebbre,méltóbbra nem telt volna?), ahol annyihős katonánk halt hősi halált. Közülük azegyik valóban méltó helyen pihen: a budapestiHősök terén ő az Ismeretlen Katona.Szétnézünk az emlékhelyen, ahol akkor amajdnem másfél évig tartó véres pokol aföld alatt, a kavernákban volt. Borzongás,hideg futkosott a hátunkon, amikor lemásztunka sziklás barlangba, sétáltunk avésetekben, ahová most az ágyúállásokonszűrődik be a meleg napfény...Fény, fény, nagyság, méltóság fogadja azOlaszország legnagyobb katonatemetőjébeérkezőt. Két emlékhelye is vanRedipugliának: egy régi és egy új. A régibenharci eszközöket állítottak ki. A fegyverparkcsúcsán egy aquileiai korinthoszioszlop emlékeztet az áldozatokra.A parkkal szemben terpeszkedik el az új,amely százezer urnát őriz. 22 mellvédjénnegyvenezer név olvasható, kőbe vésve aPRESENTE (Jelen!) szó. Több mint ötszázlépcsőt kellett volna meglépnünk, hogy feljussunkaz utolsó mellvédre, ezért inkább aciprusfasor hűs árnyékában lépegettünk fela háromkeresztes Kálváriáig, ahol utoljáraemlékeztünk kis műsorunkkal (Varga Mária,Skabela László) az I. világháború áldozataira.Itt jutottak eszünkbe akaratlanul isazok a sorok, amelyeket San Michelén olvashattunk:„Ezen a csúcson testvéresültek ahalálban az olaszok és a magyarok, akik azéletben hű kötelességteljesítéssel harcoltak.”Befejezésül: a Palóc Társaság I. világhábo-San Martino del CorsoITTHON 35

ÚTIRAJZOKRedipuglia - Csoportkép a Kálváriánrús zarándoklatának résztvevői öt katonatemetőtkerestek fel a százból! Elképzelhető-e,hogy a temetőkben szerzett élményeknyomtalanul tűnnek el emlékezetükből azidő előrehaladtával? Tartós marad-e éstettekre sarkalló-e a hősök két üzenete,amely itt a táblákon olvasható: „Ó, ti élők,ha számotokra nem lesz tartós és gyarapodóa haza dicsősége, mi hiába adtuk életünket.”És: „Ó, ti élők, ha innen lélekben nemgazdagabban és emelkedettebben távoztok,akkor mindhiába jöttetek ide.”Reméljük, nem hiába.Z. Urbán Aladár. Urbán Árpád felvételeiRedipuglia - Az új emlékmű36

ÚTINAPLÓMagyar emlékekDalmáciábanHonfoglaló őseink a Kárpát-medencén kívülis történelmi tetteket hajtottak végre.Magyarságunk ezen mozaikkövei az elmúltévszázadok alatt sem vesztek el, csak némelyeketmár az emlékezet homálya fedi.Elmondható ez főleg azokról a helyszínekről,amelyeket az „uralkodó nagypolitika”a történelmi Magyarország feldarabolásánakeredményeként, a jelenlegi országhatárokonkívül rekesztett. Van ilyen bőven:egyrészt Erdélyben, a Felvidéken, másrésztaz anyaország déli határának mentén, leegészen az adriai tengerpartig. Éppen ezaz a vidék, amely az Árpád-házi királyokuralkodása alatt a Magyar Szent Koronaterületéhez tartozott. Ez az a vidék, amelya magyar történelemkönyvekben Dalmácianéven szerepel, s ahol magyar emlékekmég napjainkban is fellelhetők. Ezekkelkapcsolatban azonban megjegyezendő,hogy ezeket az emlékeket bizony keresnikell, mert az elmúlt századokban kialakultpolitikai viszonyok nemigen kedveznek azigazságra rámutató emlékeknek. A történelmiesemények „csúsztatása” nemcsakDalmáciára jellemző, így van ez mindenhol,ahol a magyar vonatkozású emlékekléte napfényre kerül. Hatványosan érvényesez a dalmát tengerparti emlékekre,hiszen a magyaroknak köszönhető, hogyezen a vidéken nem a keleti kultúra válturalkodóvá, hanem a nyugati áramlatokvonzása érvényesülhetett. Még az olaszoksem tudták befolyásukat olyannyira megerősíteni,hogy az egykori dalmát városállamokathosszabb időkre magukévá tegyék.A magyar királyoknak köszönhető, hogy eterületeken a majdani délszláv népek uralmakibontakozhatott, megerősödhetett.Ezért is szükséges, hogy ezeket az emlékeketmegkeressük és a nagyközönségnekbemutassuk. Hiszen az igazság érdekébenkifejtett fáradozásunk hozzájárulhat történelmünkjobb megismeréséhez.És most térjünk vissza történelmi kalandozásainkból,s nézzük, meg mit kínálnekünk a dalmát tengerpart. Ha azt halljukDalmácia, képzeletünkben megjelenika tenger, megjelennek a kopár sziklák,amelyek mintha a tengerből bújnának elő,hogy fehérségükkel fokozzák a nap sugarainakfényét. Megjelennek előttünk a horvátemberek, akik mindig készséggel fogadjákaz ide tévedt „vándort”, hogy pihenésüketkellemessé tegyék. Igaz, hogy ma már a„megvendégelésnek” megkérik az árát, dea tenger hűsítő habja és a csodás táj megéria fáradtságot és a kifizetendő szállásdíjat.Ha netán napjainkban fel szeretnénk keresniaz adriai tengerpartot, illetve annakközelében lévő magyar emlékeket, autópályánbiztonságos közlekedés mellett ezkönnyen megvalósítható. A magyar-horváthatártól le egészen Spalatóig /ma: Split/kanyarog a „sztráda”, amely még a csodásfehér sziklás Velebit hegységen át húzódószerpentineket is kiiktatta, a hegységgyomrában kialakított alagutak segítségével.A dalmát tengerparton, s annak közvetlenközelében megtalálható magyar emlékekközött vannak remekművek is: Szt.László ereklyetartója Raguzában /ma:Dubrovník/, Szt. Simon ereklyetartója Zárában/ma: Zadar/, várépületek Várnában/ma:Vrana/ és Újvárban /ma: Novigrad/.Városok, mint Trau /ma Trogir, Fehérvár/ma Biograd/, amelyek mind arról tanúskodnak,hogy az egykori magyar királyságkisugárzó ereje elérte az adriai tengerpartvidékét is.Magyarságunk emlékeinek keresését kezdjüka Dalmácia legészakibb részén fekvőZára /Zadar/ városában, amely a magyartörténelemmel három évszázadon keresztülvolt szoros kapcsolatban. A város ókorineve bizonyára illír eredetű, a görög- éslatin nyelvben Jader volt használatban. Anépi eredetű Zadrából jött létre a szerbhorvátelnevezés.A település történelmébe a magyar királyokSzent László révén kapcsolódtak be.Utána Könyves Kálmán magyar királykövetkezett, aki legyőzte a horvátok utolsókirályát, Pétert és seregével már 1097-ben Tenger-Fehérvárnál /ma: Biograd/állt. Ott fogadták mennyasszonyát Buzillát/Feliciát/, Roger szilíciai normann-gróf leányát.A házasságkötés Székesfehérváronjött létre. 1102-ben Könyves Kálmán Záraellen indult seregével, de ostromra nemkerült sor, mert a város lakói behódoltak.Hasonlóan cselekedtek Trau és SpalatoITTHON 37

Könyves Kálmán, Chronicon Pictum, 1360.polgárai is. Inkább a magyarok mellé álltak,mint továbbra is a görögök uralmátnyögték volna. Igy történt meg, hogy amagyarok eljutottak az adriai tengerhez.Könyves Kálmán 1105-ben megerősítette amagyarok fennhatóságát, ami csak a XIII .században lett a velencei köztársaságé. Ennekvisszaszerzését Nagy Lajos magyar király1357-ben vitte véghez, amikor a SzentFerenc templomban a békekötés feltételeitdiktálta /1358./A király uralkodásához fűződik Zára egyiktemplomának felépítése, melyet Szűz Máriatiszteletére emeltek. A templom harangtornyánakelső emeletén latin nyelvűfelirat közli, hogy a torony építését KönyvesKálmán, Magyarország, Dalmácia ésHorvátország királya támogatta. Egy másiktemplomban Szent Simon szarkofágjalátható. A rajta lévő dombormű Nagy Lajoskirályunk tetteit mutatta be.Zára városában található Dalmácia egyiklegszebb román kori temploma, amelySzent Kresevan oltalmát élvezi. Arról ishíres, hogy ott van eltemetve Nagy Lajosszerencsétlen sorsú özvegye, Erzsébet, akit1387-ben Újvárban /Novigrad/ kivégeztek.Novigrad Zadartól északi irányban, kb. 35km-re fekszik a novigrad-tenger partján.Ez a ma kis település egykoron jelentőserőd volt. Nagy Lajos halála után, trónviszálykövetkeztében, Budáról a délvidékreutazó Erzsébetet a horvát érdekeket szemelőtt tartó párt hívei elfogták és Mária nevűlányával együtt a novigradi várba vitték.Míg fogságuk tartott, a hölgyek hímzésselfoglalkoztak, s egy miseruhát is készítettek,melyet a helybéli plébániatemplomnakajándékoztak. Ennek egy darabját még mais őrzik a templomban.Zadar közelében, a Sibeník felé vezetőtengerparti úton haladva, a szárazföld felévezető elágazás után, Vrána régi lovagvárromjai bukkannak elénk. Eredetileg bencéskolostornak épült a II. század elején,majd a következő században a templomosokszerezték meg, s alakították erőddé. Arend feloszlatása után az erőd Károly Róbertmagyar király birtokába került, aki aSzent János /johannita/ lovagrendnek adományozta.A magyarországi johannita rendtartományi vezetője 1336-tól a várnai perjelvolt.Ha a tengermelléki főúton tovább haladunkSibeník felé, Tengerfehérvár /Biograd/ elnevezésűvároskába érkezünk. A településa tengerparton terül el, napjainkban ismertüdülőközpont. A magyar emlékekhez kötődőkapcsolata abban áll, hogy itt koronáztákmeg Könyves Kálmán királyunkatHorvátország és Dalmácia királyává. Megnem erősített források szerint, a királyt elhunytaután itt temették el, csak később vittékát földi maradványait Székesfehérvárra.Ehhez a királyunkhoz fűződik egy fontoscselekedet, éspedig az, hogy ő volt az elsőkirály, aki az egykori Magyar birodalomhatárait mindenkorra kitűzte! Az általa kijelöltországhatárok alapozták meg Nagy-Magyarország területét.A tengerparti műúton tovább haladva,Zadartól kb. 80 km-re elérkezünkSebenico /Sibeník/ városba. Kálmánkirály már 1105ben járt e városkában.III. István, magyar király 1167-ben a városnakkiváltságjogokat adományozott.Magyar szempontból két igen fontoseseményt említhetünk meg: az egyik az,hogy Verancsics Antal, Magyarországegykori hercegprímása e városban született.Az a Verancsics Antal, aki OláhMiklós esztergomi érsek utódjaként azérsekújvári Oláh-vár építését 1573-banbefejezte. A másik irodalomtörténetiesemény, amelyet a sibeniki ferences kolostorkönyvtára őriz. A könyvtár gazdagkézirat– és ősnyomtatványok gyűjteményében,az egyik kódexben fedeztek felegy ötsoros magyar költeményt. A „laskaisorok” néven ismert írás, az Óma-38Szűz Mária temploma.Kép: wikipedia.org

gyar Mária-siralom után legrégibb versesnyelvemlékünk.Sibeniktól tovább haladva a tengermellékiúton, kb. 60 km megtétele után Trau/Trogír/ városába érkezünk. Fekvésétés építészeti emlékeit tekintve „kis-Velencének”is nevezték. A sziget, amelyenegykoron Trau kiépült, a szárazföld ésCiovo-sziget között fekszik, amellyel hídköti össze. Ez a tengerszoros jó védelmetnyújtott a támadók ellen. A város 1180-tól 1322-ig a magyar királyok fennhatóságaalatt volt. Ez a korszak fejlődésénekfénykora. A traui székesegyház napjainkigmegőrizte rokon városait a magyar építészettel.További patinás épületek is a városállamönállóságát hirdették.A magyarság emlékeihez tartozik IV.Bélakirályunk ideillő esete is, akinek a mohicsatavesztés után menekülnie kellett a tatárokelől: így jutott el egészen az adriaitengerhez, ahol Trau polgárai fogadták becsaládjával együtt. A traui várnak 1241-benKádán volt a kapitánya, aki a magyar királynakvédelmet nyújtott. Béla király hálábóla trauiaknak ajándékozta királyi palástját.A helyi székesegyház kincstárában ma isőrzik e palást kámzsáját. Igazgyöngyökkeldíszített, hímzéses, pajzs alakú csuklyánPannónia védőszentje, Szent Márton alakjalátható. A kincsek között látható még egyezüst kézmosó kancsó és a hozzá tartozó tál,melyet Nagy Lajos felesége, a tragikus sorsúErzsébet ajándékozott a templomnak.Trau várostól 26 km-re megismerkedhetünktovábbi magyar vonatkozású emlékekkelSpalato /Split/ városában, amely arégi időkben kis halászfalu volt. A településkésőbbi fejlődését egyrészt Diokléciánusrómai császárnak, másrészt a magyar királyoknakköszönheti. A császár uralkodásaalatt /284-305/ e helyen palotát építtetettmagának, s amikor az uralkodást már megelégelte,lemondott rangjáról, és magánemberkéntide tért vissza. A magyar emlékekfőleg IV. Béla király családjához fűződnek:a tatárjárás idején ide jutván, 1242-ben kétleánygyermeküket elvesztették, földi maradványaikata helyi dómba helyezték el.A templom harangtornyának építéséhezmagyar király leszármazottja járult hozzá,név szerint V. István magyar király leánya,Mária /II. Károly nápolyi király felesége/és Lokietek Erzsébet, lengyel hercegnő /KárolyRóbert harmadik neje/. Spalatonak II./Vak/ Béla adott kiváltságlevelet, amikor1136-ban megszerezte Közép-Dalmáciátés Boszniát. A kiváltságlevelet fia, II. Gézais megerősítette.Dél irányban tovább haladva a tengermellékiúton, kb. 225 km-re elérkeztünkDalmácia legdélibb részére, s egyben a legrégibbközépkori városba, Ragúzába /ma:Dubrovnik/. Századokon keresztül Ragúzaönálló városállamként szerepelt. A tengerpartratelepült várost várfalak és bástyákóvták a betörő ellenségtől. Ezek az erős falakmég napjainkig is megvannak.A magyarokhoz fűződő kapcsolatok főlegNagy Lajos király uralkodásának idejéretehetők, amikor a város vezetése 1358-banküldöttséget menesztett Visegrádra a királyhoz,kérve az ő védelmét. Ezzel a városbekerült a magyar-horvát királyok védelmealatt álló területekbe, amely aztán egészenaz 1526-os mohácsi vészig fennmaradt.Ragúzában magyar szempontból érdeklődésretarthat igényt a ferencesek kolostora,melynek kerengője nagyban hasonlít apannonhalmi bencés apátság kerengőjére.A ferences kolostorban látható Szent Lászlókar ereklyetartója is. Fontos még a domonkosokzárdája, ahol annak idején SzentIstván jobbját őrizték. Ezt a számunkra olyértékes ereklyét Mária Terézia magyar királynőszerezte vissza.További magyar emlékeket őriz a város jelképénektekinthető Roland-szobor, melyetZsigmond római császár, Magyarország,Dalmácia és Horvátország uralkodójaemeltetett.Ha Dalmácia tengerpartján a kellemesfürdőzés mellett szellemi feltöltődésre vágyunk,őseink dicső tettei erre lehetőségetkínálnak.Vágvölgyi SzilárdDalmácia. Kép: Roni Marinković, wikipedia.orgITTHON 39

A csitári hegyek alattAngyali hangok a ZoboraljánAmikor az ember néhány kilométerreNyitrától a forgalmas, zajos, motorfüstszennyezte útról balra fordul Csitár felé,hogy a Zobor alá juthasson, szinte elakada lélegzete az elé táruló látványtól. A Zoborkéznyújtásnyira érződik, s az alatta megbúvófalu olyan szépnek, mesébe illőnektetszik, mintha egy másik világ tárulna elé.Egy olyan világ, amelyben a hegy is él, sóvón magaslik a lábánál heverő házak fölé– tyúkanyó és a csibéi. Csitár az itt gyűjtött,valóban a mesevilágot idéző népdalairól,és a gyűjtőről, Kodály Zoltánról híres, aki1906 és 1917 között gyakran megfordult aZoboralján. Híres továbbá meseszép népviseletéről;az utóbbi időben a Simek Viktorvezette menyecskekórusáról, és – reméljük– rövidesen közösségi életéről is, mert aCsemadok helyi szervezete – elnök: MatyusEtelka, kultúrfelelős: Molnár Zoltán élénkíteniszeretné tevékenységét.A faluban néhány kanyar után rálelek aközségi hivatal épületére, falán a Kodályemléktáblával.Egy fiatalasszonyt magyarulkérdezek a művelődési házat keresve – karjánpárhónapos apróság -, ám ő nem tudmagyarul. Miután kiderül, hogy a községihivatal és a művelődési ház ugyanabban azépületben található és leállítom az autót,kisiskolás korú gyerekek csapatára leszekfigyelmes: szlovák nyelven társalognak. Ezmeghökkent, de csak azért, mert évtizedekteltek el első csitári látogatásom óta. Lám,most saját fülemmel tapasztalhatom, hogyahol nincsen magyar iskola, a környezetelőbb-utóbb beolvadni kényszeríti a gyerekeket, akik lassanként elszakadnak sajáthagyományaiktól, hiszen az idegen nyelvűiskolában aligha tanulnak nemzetünk múltjáról,s később talán a szüleik vagy nagyszüleikszépséges viseleteire is úgy tekintenekmajd, mintha azok a világ másik végérőlkerültek volna oda.Csitárt /Szcitan, Szitar/ néven említik először1113-ban. Lakói földműveléssel, borászattalés gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.A település 1954 óta a nyitrai tájvédelmikörzethez tartozik. Klasszicista stílusu római-katolikustemplomát 1785-ben MigazziKristóf építtette. A község 1979-től 2002-igközigazgatásilag Nyitrához tartozott, azótaismét önálló. Lakossága 600 fő. A falu szokásai,népdalai és a Zoboralja többi településének honos hagyományok egységet képeznekés a színpompás népviseletet a mai napigmegőrizték – tudom meg a színes tájékoztatókiadványból.Jövetelem célja ú.n. író-olvasó találkozónvaló részvétel, melyre Molnár Zoltán, a helyiCsemadok vezetőségi tagja hívott meg márhetekkel előbb. A választás azért esett éppenrám – mondja az egykori remek labdarúgó,aki az első ligában rúgta a bőrt -, mert kezébekerült nemzeti kulturális havilapunk,s úgy gondolta, a szerzői esten arról is szóeshet.A községi hivatalban Matyus Etelka, a polgármestertitkárnője fogad, akiről későbbkiderül, hogy ő a Csemadok szervezet elnökeis és a menyecskekórusban is énekel. Aművelődési házban szép számú érdeklődővár rám – vannak fiatalabbak is, de inkábbidősebbek alkotják a közönséget, köztüknéhány régi ismerős. Kissé meghökkenek,amikor Molnár Zoltán az est műsorát ismerteti,amely három részre tagolódik, és számításaimszerint legalább másfél, de inkább kétórán át tart majd. Először a Szent Koronáróltartok kiselőadást, majd a verseimet szavaljaKósa Ödön és Matyus Etelka. Szót kér BerecKati néni is, akiről kiderül, hogy éberen őrködikCsitár múltja felett, s az akkor történtnevezetes események közül néhányat márversbe szedett. Mindnyájunk örömére azegyiket fel is olvassa.Számomra az est fénypontja a 2003-banalakult, Simek Viktor vezette Csitári Menyecskekórusbemutatkozása volt. Az éneklőcsoport– mint ahogyan az a felvételen islátható – színpompás népviseletben lépettszínpadra. Hat tagja volt aznap este, deSimek Viktor karnagytól megtudtam, hogynyolcan vannak – ketten éppen betegeskedtek.Álljanak itt a neveik is – megérdemlik:Kósa Erzsébet, Balkó Ágnes, Matyus Eta,Péli Ottília, Maga Veronika, a két MolnárIca és Renáta Kisucká.40Simek Viktor

ŐSERŐVEL SZÓL AZ ÉNEKCsitáron több mint 27 évig nem volt hagyományőrzőcsoport. A falu első írásos említésének890. évfordulója alkalmából jöttekössze az asszonyok, 2003-ban. A menyecskekóruselsősorban Kodály Zoltán zoboraljigyűjtéséből és a csitári ősi zenei forrásbólmerít a műsorok összeállításakor. A négyesztendő folyamán a csoport természetesennem csak Csitáron, hanem a környéken is ismertlett, s a helyi községi hivatallal karöltvenépdalesteket, hangversenyeket és kiállításokatszervez. A kórus minden alkalommalcsitári népviseletben énekel, ezzel külsőleg iskifejezi hovatartozását. Nekik köszönhetőenelindult a magyar kultúra felvirágoztatásafalujukban.Fellépésük rám elemi erővel hatott. Talánnem is a tüdejükből, hanem a szívükből-lelkükbőláradt a hang. Ilyen örömteli, felszabadulténekléssel ritkán találkozik az ember– sugárzik belőle dalaink ősereje – nemvéletlenül lett világszerte ismert A csitárihegyek alatt kezdetű dal. Miközben a menyecskékethallgattam, eszembe jutott, hogyvannak művészeink és tudósaink, akik magyarjellegzetességünk elsőrendű megnyilvánulásánaktánc- és zenei anyanyelvünkettartják, s azt állítják, hogy nem elegendőcsak az anyanyelvünket óvni, gyermekeinketmár zsenge korukban – hajdanán ez már abölcső melleti énekléssel elkezdődött – megBerec Katalinkell ismertetnünk kultúránk alapelemeivel.Szégyen, de én csak azon a szeptemberiestén, a Csitári Menyecskekórust hallgatvafogtam fel, milyen hatalmas munkát végeza zoboralji magyarság megmentése érdekébenaz a Simek Viktor, aki évtizedek óta vezetiés szervezi a magyarlakta falvak éneklőcsoportjait, műkedvelő képzőművészkéntpedig rajzolja az ottani gyönyörűséges viseleteket.Simek Viktort, aki pár esztendejemegkapta a Magyar Kultúra Lovagja címet,s aki lapunk megjelenése idején tölti be hatvanhatodikévét, néhány sorban aligha lehetbemutatni. Eljött az ideje,hogy portrékönyvMolnár Zoltánkészüljön róla, hiszen – életművét szülőföldjemagyarjainak, a Felvidéknek és az egyetemesmagyarságnak szolgálatába állította. Azoboralji magyarság lelkének nevezhetnénk,aki hatalmas tudásával, a benne rejlő szeretettelés tisztességgel megkapja a legnagyobbelismerést – kórusai mintha az angyalokhangján énekelnének, talán azért, hogy azégiek is tudomást szerezzenek egy szórványbanélő, mára alig párezres magyar népcsoportgondjairól és ritka örömeiről. Ízelítőülolvassuk el a Csitári Menyecskekórus SimekViktor fogalmazta célkitűzéseit – mondataitkőbe lehetne vésetni, mert időtállóak.Balról a harmadik Matyus EtelkaITTHON 41

ŐSERŐVEL SZÓL AZ ÉNEK• Felkutatni és megismerni Csitár községnéphagyományait (népdalait, népszokásait,népviseletét) és megőrizni a jövő nemzedékszámára;• betanulni Csitár település és környékelegismertebb népdalait;• betanult népdalokat a fellépésekenszínpopmpás helyi népviseletben énekelni;az éneklőcsoport mint menyecskekórusóhajt fellépni – szerepelni;• a csoport fellépő öltözékét – népviseletétgondosan kezelni, óvni, jó érzéssel és örömmelviselni;• a fellépéseken bemutatni, ismertetniZoboralja néphagyományait /népdalait,népi kultúrúját, népviseletét és így terjeszteniCsitár község jó hírét;A menyecskekórus tagja• az éneklőcsoportot családjaként szereti;• részt vesz /képességei szerint/ a csoportbelső szervezésében és maradéktalanul teljesítia csoport döntéseit, azon fáradozik,hogy a kórusban uralkodjon a megértés,szeretet és a jókedv;• vezetője fáradozását jó magatartássalbecsüli meg;• pontosan érkezik a próbára és a szereplésre;• egy próbát sem hagy ki, ha csak nincsrá nyomós oka (betegség, ill. rendkívüli komolyesemény)• helyes testtartással énekel;• nem vár arra, hogy szomszédja kezdjeel helyette az éneket;• egészségére, hangjára vigyáz;• mások hibája felett nem örül, hanemsegít annak kijavításában;• fegyelmezetten viselkedik a próbán és afellépés alatt;• a vezető /karnagy/ útmutatásait pontosanmegtartja;• legjobb tehetsége szerint úgy énekel,hogy ezzel nemcsak magának, hanem társainakis igazi örömet szerez;Néhány gondolat és jótanácsKultúránkat, néphagyományainkat nem félteni kell, hanem művelni.Összefogás nélkül semmire se megyünk.A céltudatos munka fegyelem nélkül olyan mint a malom víz nélkül.A vezető /karnagy/ olyan mint a gyertya, mely azzal, hogy másoknak megvilágítja útját, saját magát égeti el.Ne mondj el mindent, amit tudsz vagy amit mondhatnál. Mondd azt ami hasznos, ami célhoz vezet.Nem szavakkal, hanem tettekkel bizonyítasz.42A csitári közönség

Berec Katalin:Isten lábanyomaHa nézek ablakomból északkelet felé a hegyekrea fákra,de főképpen a hegy hátán lévő, lapos,szürke színű nagy sziklatáblára.Nézek, s eltűnődök némán, csendben,vva tollamat kezembe fogom,mert átvillan előttem és fülemben cseng amúltról ezernyi fogalom.Ott fekszik már ókortól e téma, és a rólaszóló kedvelt legenda,igaz-e ez a monda? Igy történhetett ez?Vagy csak fantázia?Kodály Zoltán naplójábólMikor harminc éve a Zoboralján kezdtemnépdalt gyűjteni, gyakran hallottam a csodálkozókérdést művelt magyaroktól: mitkeresek Nyitrában magyar népdalt, hiszenott szlovákok laknak?! Azt válaszoltam:„Ott vannak a Zoboralja határőrei, ezeréve ott laknak.”Pográny fölött, a Málon állva elképzeltemegy nagy szentivánéji éjet. Három tűz a háromdombon. Lent a falu, fönt a templomboltozat.Aztán rázendítik az ünnepi éneketháromfelől, ezerszólamra. Megremegetta szívem. Jutnak eszembe azok a felejthetetlenőszi délutánok a koloni szőlőkben...Szemben a gímesi várrom. Körülöttem alevegőben a szentivániéji ének foszlányai...Bizonyos, hogy jobb szerettem volna akkorélni, mikor a Zsibrice tetejéről körbe vagytizenkét tűz látszik szentiván éjszakáján...És hogy kívánkozom oda. Mindegy, egynéhányszorelmegyek még.Iveta Ácsová fotói és Simek Viktor rajzaiITTHON 43

Derkovits Gyula: DózsaKISEBBSÉGEINKMagyarország és ErdélyA cigányság történelme – VI. részMagyarországon a cigányokat nagyobb türelemmelfogadták, mint másutt.Jóllehet, a szolgaság sajátos formájábakényszerítették őket, hiszen 1848-igaz egész területen fennállt a jobbágyságitézménye. A cigányok olyan hasznosaknakbizonyultak a fémmegmunkálásbanés a fegyvergyártásban, hogy királyijobágyoknak nyilvánították őket, akiketcsak a király engedélyével lehetett magánföldekretelepíteni és alkalmazni. Így amikor1476-ban Hermannsaft-Nagyszeben,ma Sibiu polgárai cigányokat akartak felfogadnivárosi közmunkák elvégzésére, bekelett szerezniük Mátyás király engedélyét.1496-ban Mátyás utóda, II.Ulászló menleveletbocsátott ki egy bizonyos PolgárTamás, vayvodam Pharaonum a „Fáraók“népének vajdája – a korai magyarországidokumentumokban használt kifejezés - részéreengedélyezve, hogy a vajda tetszéseszerint közlekedjen az országban 25 sátornyicigány kovácsával: ők egyébként akkoribana pécsi püspököt szolgálták, akinekpuska és ágyúgolyót és más fegyvereketgyártottak. 1514-ben, Ulászló uralmánakvége felé, amikor a Magyarországon - akárcsakmásutt Közép-Európában - a végletekigkizsákmányolt parasztság fellázadtelnyomói ellen, a cigány fémmunkásokmesterségbeli tudása gyászos jelentőségretett szert.A Dózsa György vezette parasztfelkeléstZápolya- Szapolyai- János erdélyi vajda leverte.Húsz év elteltével aztán nagy bajt hozotta cigányokra barátságuk Zápolyával,aki harcba szállt a királyi trónért, ellenfeleipedig azzal vádolták meg a cigányokat,hogy uruk megbízásából gonosz dolgokatműveltek. Egy csopotot gyújtogatással karóbais húztak, miután a kínvallatás soránbeismerték - igaz később visszavonták – elnem követett vétküket. 1538-ban Zápolyavégül elnyerte a trónt, s egyik első intézkedéseaz volt, hogy a cigányok régi szabadságjogainak(antiquis libertatibus) újraérvényt szerzett. A XVI. századra kialakultszokás szerint Magyarországon (mikéntLengyelországban és Litvániában is) a cigányokvezetőjét a hatóságok választottákki a cigányok közül, és az illetőt az egregius(„dicső“) címmel ruházták fel. Mindenvármegyében alacsonyabb rangú elöljárókműködtek, akik bíróként jártak el acigányok ügyeiben. Megtévesztő módonSzentandrássy IstvánSzentandrássy István 1957. augusztus 26-ánszületett Budapesten. Állami gondozottkéntnőtt fel. Szorongásait először versekbe öntötte.Péli Tamástól tanult festeni. Péli TamástCsapon egy gyermektáborban ismerte meg,itt találkozott először a cigány kultúrával éssaját cigány identitásával is. Péli nemcsakmestere lett, hanem igaz barátja is.Munkássága kezdetén grafikáival keltettnagy feltűnést és elismerést, mert a cigánynép drámai, tragikus múltját idézte meg,egyben a jelen nyomorúságát, szenvedésétis ábrázolva. Rövidesen elementáris erejűolajképekkel jelentkezett, melyekkel a cigányérzés- és gondolatvilág addig ismeretlendimenzióját tárta fel. Festményei mélységesemberszeretetről tanúskodnak, örökérvényű mondanivalója a kiszolgáltatott,magányos ember nyomorúsága, aki azonbanmégis reménykedik a megváltásban, azegyedül fentről jövő segítségben.Mesteréhez hasonlóan a reneszánsz és barokkhagyományokhoz nyúlt vissza inspirációértés alakította ki a maga sajátos, egyéniképzőművészeti jel- és eszközrendszerét.Műveire jellemző az erőteljes tárgyiasság,ezeknek is a „vajda“ megszólítás járt, ezértnem árt világosan elválasztanunk őket amagyarországi és az erdélyi nemesség soraibólkikerülő vajdáktól, akiknek az volta dolguk, hogy beszedjék a cigányoktólaz adókat. A korabeli Magyarország a cigányokatnemcsak mint fémmunkásokat,hanem mint zenészeket is nagyra becsülte.A hangszerek neve nem különült el pontosane korban, így a cigányok – akiket 1532-ben egy huszárkapitány kért latinul írottlevelében Nádasdy Tamástól – éppúgy lehetteklantosok, mint kobzosok. Ismerünkegy levelet 1543-ból, amelynek feladójaIzabella királynő udvarában élt, címzettjepedig Bécsben. Így ír: „Itten a legkiválóbbegyiptomi zenészek, a fáraók leszármazottaijátszanak, akik nem az újjukkal érintik ahúrokat, hanem fapálcikával verik, s hozzáteli torokból énekelnek“. 1526-ban a törökökgyászos vereséget mértek a MagyarKirályságra. Sokan a győztes hadsereghezszegődtek el kovácsnak, zenésznek, borbélynak,futárnak.Sir Angus Fraser A cigányokcímű könyve alapján44

Id. Rácz Pali(1815-1880)Rácz Pali a Kerepesi temetőben Arany Jánossírja mögött alussza örök álmát.Kalandokban bővelkedő életéből Jókai Mór,a nagy mesemondó-sok elemet használFekete vér c. regényében, s ezzel alaposanössze is kuszálta a Rácz Pali legendát. Ottnem a legtisztább színezetben jelenik megaz atlétatermetű cigányprímás alakja, demindenesetre érdemes elolvasni a regényt.A 15 éves Rácz Pali már igen jól hegedült anagy-géczi kocsmában, amikor egy gyilkosságiügy szemtanúja lett: egy garázda falusinemest öltek meg társai. Rácz Pali jobbnaklátta, ha hóna alá kapja a hegedűt, és odahagyjaszülőfaluját. Rá két évre Rozsnyóntaláljuk, ahol fölcsap katonazenésznek-perszenem árulja el korát-, 22 évesnek mondjamagát a verbuválóknak. Nosza, azonnalegy húsztagú cigányzenekart szervez, és őlesz a karmestere. Az ezred előbb Aradrakerül, hogy aztán már az 1848-ban kitörtolasz forradalomVeronában érje. Főnöke,egy bizonyos Benedek ezredes, szokatlanfeladatokkal bízza meg, még kémkedésselis. A nyalka zenészről nem is sejtik, hogyveszedelmes hírvivő. Az igazság kedvéértazért meg kell jegyezni, hogy már Rákóczimuzsikus cigányai is teljesítettek kémszolgálatot-nemis akárhogyan.Rácz Pali magának Vlagyimir orosz nagyhercegnekmentette meg az életét, amiértaztán az orosz kormány elküldte neki aSzent György-keresztet, amit holtáig nagybüszkeséggel viselt.A háború után a Gyulai ezred -ahol RáczPali már őrmester, volt-átköltözött Milánóba.Rácz Pali megismerte egy dúsgazdagháztulajdonosnak, Ferrario úrnak egyetlenvilágszép lányát, Giudittát, és ahogyaz a cigányoknál lenni szokott, azonnalmegszöktette a szomszéd faluba. Amikorhárom nap múltán a tajtékzó apa szemékerültek, annak nem volt mit tenni, mintkiadni a hozományt, a 150.000 lírát, ésazonnal kitagadni lányát.Rácz Pali Giudittával törvényes házasságralépett, és született is nekik három gyerekük,akikre ismét csak kalandos sors várt.Ott, Milánóban 18 évi katonai szolgálatután Rácz Pali vásárolt egy háromemeletesházat, és polgári muzsikus lett. Kibékültapósával is, csak egyik sógorával nem tudottegyezni, aki cigány voltát soha nembocsátotta meg neki. Amikor aztán a hozományfogyni kezdett, a Rácz család hazaköltözöttMagyarországra, Vácra...És ekkorkezdődött Rácz Pali új élete, amikor természeteszsenialitása mellé nagy akaraterővelmeg kellett tanulnia az igazi cigánymuzsikát.Ez se ment könnyen.KISEBBSÉGEINKA pesti kávéházakban fel-feltűnt egy atlétatermetű,barna képű obsitos őrmester,aki valósággal szórta a pénzét, mulatozott,dáridózott...Rácz Pali volt az, aki,midőn a Zrínyi kávéházban, meghalottaPatikárus Ferkót muzsikálni, sírva fakadt,úgy kétségbeesett. De volt akaratereje a tanuláshoz, éjszakákat átvitrasztvafigyelte a stílust, a magyar zene természetét...Közbena feleség, Giuditta asszony,megelégelte sorsát, összepakolta a gyerekeket,kiment a Keleti pályaudvarra ésfelült a milánói gyorsra...Rácz Pali, hogyelbúcsúzzon, a vonatablakon át visszavettea csecsemő Pali fiát, s ezalatt elindulta vonat. A kétségbeesett anya hiábasikoltozott. -Így lett itthon Rácz Palibólis cigányprímás, bár felerészben olasz vérfolyt ereiben.Rácz Pali ezután fényes karriert futott be.Híres memóriája lévén szinte minden vendégenótájáta emlékezett. Játékából mellőztea fölösleges cikornyákat, cafrangokat,a melódia szépségét emelte ki mindenkor.Az 1860-as években a legnépszerűbb prímásvolt Pesten, az arisztokrácia rajongottérte. Egyszer több mágnás barátja fogadottrá, hogy legalább száz nótát játszik el egyvégtében-ő száztizennégyet muzsikált el, scsak azért hagyta abba, mert elszakadt egyhúrja.1873-ban Lipcsébe utazott bandájával. JártLondonban, Szentpétervárott is.Igazi pater familias volt: a Soroksári utcábannagy vendéglő házat vitt, szerette agazdagságot, vendégeskedést. Újabb házasságaibólösszesen 36 gyermeke született, sa 36. a híres Rácz Laci, cigánykirály.Rácz Palit nagy részvétellel temették el,márvány sírkövet emeltek emlékére. 120zenész játszotta a sirjánál: „Lehulott a rezgőnyárfa ezüst színű levele...“gyakran a plasztikus formaalakítás, a felfokozottexpresszivitás és a jelképalkotás.Munkásságának kiemelkedő darabjaihoztartoznak az ikonszerű stilizációval megalkotottMadonna-képek, a Federico GarciaLorca Cigány románcok című versciklusánakihletésére készített sorozatfestményei.Művészete nagyban hozzájárul az európaiés a hazai cigány kultúra megőrzéséhez,szervesen kapcsolódik nemzeti kulturálisértékeinkhezEddigi pályafutása során számos kiállításonvett részt Magyarországon és külföldön. ANyugat-Berlinben, Prágában, valamint aNew York-ban rendezett kiállításokon mesterével,Péli Tamással együtt szerepelt. Munkáittöbb hazai és külföldön megrendezettönálló kiállításon mutatták be. Művészetenagyban hozzájárul az európai és a hazai cigánykultúra megőrzéséhez, szervesen kapcsolódiknemzeti kulturális értékeinkhez.Munkássága elismeréseként 1999. decemberébena Kisebbségekért-díjban részesült.1995-ben a főváros, két évvel később a XI.kerületi önkormányzat részesítette Pro UrbeDíjban.„Mindig úgy éreztem, hogy kaptam annyi szépet,hogy képes vagyok belőle visszaadni.“ITTHON 45

A MAGYAR ROVÁSÍRÁSRovásfeliratosnyelvemlékeinkFent: pécsi, lent székelyderzsi és bögözi...A nyugati kereszténységre való erőszakostérítés következtében tűzzel-vassal irtottákrovásírásos nyelvemlékeinket, használóit ésalkalmazóit pedig büntették. Nem csodálkozhatunkazon, hogy alig maradt ezekbőlaz emlékekből mutatóba. Ráadásul – mivela rovásfeliratok nagy része fára, botra,kéregre kerültek – természetes módon ismegsemmisült.Szerencsére, nem mind. Az előző részbenismertetett rovásírásos botnaptáron kívülmaradtak fel rovásírásos nyelvemlékeink,sőt napjainkban is fel-felbukkannak, amiazt jelenti, hogy lappanghatnak továbbinyelvemlékek s idővel azokat is birtokbavehetjük. Éppen ezért tartjuk fontosnaka rovásírással való megismerkedést, hogybizonyos szinten tudói, ismerői legyünkennek a magyarságunk szempontjábólrendkívül fontos művelődéstörténetikultúrkincsünknek.Az alábbiakban néhány rovásírásos nyelvemléketmutatunk be röviden Forrai SándorA magyar rovásírás elsajátítása c. munkájafelhasználásával.Elsőként a nem olyan régen, 1984-benelőkerült rovásírásos nyelvemlékünkrőlszólunk, amelynek keletkezése 1200-1300körülire tehető. Ez a pécsi kőbe vésett rovásfeliratoscímerpajzs, amely nevébőlkövetkezően Pécsett került elő. „A téglanagyságú, töredékes kőbe vésett pajzs magassága7,6 cm, szélessége 6 cm... két átlónégy mezőre osztja. Ez a két átló a magyarrovásírás B jelét adja, melynek alsó két végződésétegy egyenes köti össze úgy, hogy ajobb szárának két végződésén is túlmegy...Feltehető, hogy ezzel az egyenessel egyúttala rovás B jelébe az A rovásjelet építette befekvő alakban, olvasata felülről lefelé: ABA,... Feltehető, hogy a kőbe vésett felirat nemmás, mint egy címerpajzs, a Benedek-rendcímere jelábrázolások helyett rovásfelirattal,mely egyúttal a rend kezdő betűjénekrovásmonogramja.... A jelek tömören vannakegymás mellett, nem mindig állapíthatómeg egyértelműen, hogy különálló vagyegybetartozó jelekről van szó... A jobbmezőbenfolytatódik, a helyszűke miattugyancsak felülről lefelé helyezte el a rovóa jeleket.Ezek: SZ S, N n, T t, vagyis SzeNT. A jelcsoporthozegy vízszintes vonal az átlóhoz, vagyisa B jelhez kapcsolja a T jelének átmetszésével,mellyel gyorsírásszerűen I hangotis jelöl. Pontos olvasata: szent, népies kifejezésa szentjei helyett. Az alatta levő jel ...– UNK mássalhangzós csoportjel. Bal felsőrészében ügyesen érzékelteti a GY jeléneknikolsburgi változatát a függőleges nélkül.Olvasata: GYUNK, azaz vaGYUNK. Ezt aszót a Halotti Beszédben csak „vogmuc”naktudták leírni. Az olvasat a felső mezőbenfolytatódik: aKI eSZTeR aK ugyancsak anikolsburgi betűsor egyik aK jelének változata.Majd a bal mező első sorának olvasata:Anna, második sora: Erzsébet. Az Annaszót pontosan AN kezdőhang-rövidítésseljelöli, mint a rovásnaptárban. Az Erzsébetszónál a torlódó r mássalhangzót kihagyja,meghagyva a ZS sziszegő hangot. A teljesfelirat olvasata: aBA SzeNTjeI vaGYUNK,aKI eSZTeR, Anna, erZSeBeT. A felirat kilencönálló jelből és négy rövidítésből áll,mellyel harmincöt hangot jelöl, ez igenmagas jelmegtakarítási arány, mely ebbena korban csak a magyar rovásírásra volt jellemző.”Az idézet alapján megállapíthatjuk,hogy régi rovásírásos, összeírásos nyelvemlékeinkmegfejtése nem könnyű dolog.Maga Forrai Sándor, akitől a fenti megfejtéstidéztük, bevallja: „A felirat megfejtésévelnehezen boldogultam.”A székelyderzsi unitárius templom egyikablaknyílásában 1929-ben egy rovásírásostéglát fedezett fel a templom esperese. Arovásjelek igen kopott állapotban kerültekelő, alattuk az 1431 arab számmal. A feliratotCsallány Dezső régész fejtette meg:„Miklós kántor papatya”. Forrai Sándorszerint: „Az egyberovások nagyon szellemesekés több rovásos nyelvemlékünkkelazonos a logikája, így elsősorban a székelyrovásnaptárral és a csíkszentmártoni felirattal.”Már a pécsi címerpajzs kapcsán utaltunka nikolsburgi ábécére. Ezt a csehországiDietrichstein könyvtár egyik ősnyomtatványaőrizte meg számunkra 1483-ból.Az ábécét pergamenlapra írták, amelyeta könyv hátsó táblája elé kötöttek be. Apergamenen nemcsak a rovásírásos ábécéttaláljuk, hanem latin nyelvű szövegetis, amely tudatja, hogy „a székelyek betűi,melyeket fára véstek vagy róttak.” Értékétaz adja, hogy ábécésora több rovásírásosnyelvemlékünkkel mutat azonosságot, derokonságot mindenképpen, sőt többezeréves ősi elemet is tartalmaz. Az ábécé 35egyszerű és 11 ligatúrát (összetett jelet) tartalmaz.A becses nyelvemléket az OrszágosSzéchenyi Könyvtár őrzi.Csíkszentmárton a Csíki-medence egyiknagy települése Erdélyben. Márton Áron,a székelyek mártír püspökének szülőfalujábana katolikus templomban is találtakegy rovásírásos feliratot, amely azonbancsak másolatokban maradt fenn. A felirata templom kétszeri átalakításával, végleg1784-ben semmisült meg. Az egyik másolatotSzilágyi Sámuel készítette. 1749-ben,majd 1751-ben más is lemásolta két példányban.Ezt ma a marosvásárhelyi TelekiTéka őrzi. Megfejtését Sebestyén Gyula46csíkszentmártoni...

A MAGYAR ROVÁSÍRÁSkonstantinápolyi...RovásírástovábbképzésA Palóc Társaság 2007. október 27-én,szombaton Dunaszerdahelyre várja arovásírást oktató tanárokat s mindazokat,akiket érdekel ez a legősibb magyarkultúrkincsünk. A tanfolyam helyszíne aVárbéry Ármin Magyar Tannyelvű Alapiskola(Hviezdoslavova 2). Kezdete 9:30.Előadók lesznek: Friedrich Klára rovásírásoktató,kutató, írástörténész, Dittler Ferencépítész, összerovásművész, Szakács Gáborújságíró, rovásírás-kutató, a Forrai Sándordálnoki...néprajzkutató végezte el, aki a szerinte hibásanmásolt kezdő szavakon javítást végzett.Másolata ellenére a csíkszentmártonirovásfelirat egyik legszebb rovásírásosnyelvemlékünk. Jelentőségét az adja, hogy„egyszerű mesteremberek nyelvünk alaposismeretében magasfokú rövidítéses rovásírássalörökítették meg templomuk újjáépítésénekbefejezési ünnepét” – állapítja megróla Forrai Sándor.Az erdélyi Székelyudvarhely közelébenfekvő kis falu, Bögöz ugyancsak jelentősrovásírásos nyelvemléket őrzött meg azutókornak. Amikor a protestánsok birtokábakerült a XVI. században a falu gótikustemploma, bevakolták és meszeltékfalát. 1929-ben a bemeszelt freskók alólelőkerült egy keretbe foglalt Krisztus-kép,s alatta téglavörös krétával írt, két szóbólálló rovásfelirat. Eredetét 1480-1530 közéteszik a kutatók. Észszerűnek ez a megfejtéslátszik: „ATYA ISTeN.” A gyorsírásilogika szerint ATYA ISTIN, amely a Krisztus-képrevonatkozik. „Az ISTIN szóbanszabályszerű ST egyberovást és IN rövidítéstlátunk – magyarázza Forrai Sándor -,az N mássalhangzónak csekély megváltoztatásávala kis vízszintes vonás az I hangotis jelöli, amint azt a botnaptár „mindszent”és Lőrinc szavak INC rövidítéseiben máralkalmazta a rovó. Istin szavunk egy székelytájnyelvi kifejezés és a sumér Gilgameseposzban a vízözön leírásában a bibliaiNoé neve: Utnap – Istin. Az etruszkokegyik fő istene viszont Tin vagy Tinia. Ezeka kifejezések Isten szavunkkal feltétlenülösszefüggnek...”Konstantinápolyban (ma Isztambul) is előkerültegy rovásírásos nyelvemlékünk. Ezt1553-ban fedezte fel Derschwan János, akiVerancsics Antal és Zay Ferenc kíséretébencsászári megbízatással járt a török szultánudvarában. Kijelölt szálláshelyükön, egyistállónak a földhöz közeli külső falán egymárványlapon számára ismeretlen írástvett észre, amelyet lemásolt naplójába. Anapló megmaradt s azt 1913-ban BabingerFülöp Würtzburgban lefényképezte éselküldte a dán Wilhelm Thomasnak, akia türk nyelv ismerője volt. A dán nyelvészSebestyén Gyulához továbbította az írást,mert sejtette, hogy magyar vonatkozásavan. Sebestyén Gyula megfejtette s ezenjavított később Németh Gyula, aki szinténfoglalkozott a rovásírással.A konstantinápolyi rovásírásszövegneknemcsak nyelvi, hanem történelmi jelentőségeis van. Megtudjuk belőle, hogy azUlászló király által 1515-ben küldött követeketII. Szulejmán fogságba vetette kétesztendőre. Ezt az eseményt írta le a fehérmárványlapra ligatúrás rovásírással KetejSzékel Tamás s azért magyar rovásírással,hogy a törökök ne tudják elolvasni. Értékesrovásírásos nyelvemléket köszönhetünkKetej Székel Tamásnak. A szöveg így szól(Németh Gyula megfejtésében):„eZeR ÖCÁZ TIZeNÖT eSZTeNDBenIRTáK eSZT,LÁSZLÓ KIRÁLY Ö KeVeTéT VÁRAT-TÁK Itt,BILAJI BaRLABÁS KeLtŐ eSZTeNDeJIKItt VALT,NEM TŐN CSÁSZÁR,KeTeJI SzéKeL TaMÁS IRTÁN eSZT,SZeLiMBÖK CSÁSZÁR IttéBeN SZÁZLÓVAL”.„Köszönhetünk” rovásírásos nyelvemléketaz 1977-es romániai földrengésnek is.Ugyanis a földrengés következtében tárultfel a dálnoki (Dózsa György szülőfaluja)református temploma nyugati falán egy ötjelből álló rovásfelirat. A következő évi javításoksorán ugyanabban a sorban még 3,fölötte 6 rovásjel bukkant elő. A rovásírásfölött a Nap ősi ábrázolásának, a napkorongnakegy része látható, amellyel rokonaz olaszországi etruszk rovásfeliratos síremlékis. A rovásfelirat megnyugtató olvasatamég várat magára...A volt Udvarhely megyében levő Énlakaunitárius temploma is őriz rovásfeliratot.Mennyezetének egyik kazettájában egy1688-ból származó rovásfeliratot láthatunk,mely e vallás hívőinek jelmondata: „ eGYAZ ISTEN” még 1864-ben Orbán Balázsfedezte fel. A teljes szöveget DebreczenyiMiklós fejtette meg 1914-ben, amelyetCsallány Dezső is hitelesnek ismert el. Ahosszabb, második sorban ez olvasható:„GEORGYIUS MUSNAI DIAKON” vagyis:Musnai György diakónus.Rovásírásos nyelvemlékeink felsorolásakorántsem teljes. A kiragadott emlékekmegismerése, kalandos előkerülésük, megnyugtatómegfejtésük izgalmas búvárkodást,nyitott szemmel való járást, logikusgondolkodást igényel és fejleszt. A rovásírástanulása, emlékeinek kutatása, napjainkszolgálatába állítása már csak ezért semutolsó szempont! Tanuljuk és terjesszük arovásírást!Z. Urbán Aladárés énlakai rovásírásos nyelvemlékekRovásíró Kör elnöke, Tisza András tanár,számítógépes rovásírás-szakértő és fejlesztő.A továbbképzésen való részvétel díjmentes,de jelentkezéshez kötött. A jelentkezéseketaz ITTHON olvasóitól október23-ig várjuk a következő villámlevélcímen:z.urban@paloctarsasag.real-net.sk illetve a047 / 48 79 115-ös távbeszélőszámon.ITTHON 47

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA Rákóczi Szövetség által alapított Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány pályázatot ír ki a Jedlik Ányos Szakalapból igénybevehető tanulmányi ösztöndíjakra, azzal a céllal, hogy a felvidéki és a kárpátaljai magyar fiatalok számára az anyanyelven való tanulást segítseaz alábbi feltételek és pályázati rend szerint.A pályázat leadási határideje: 2007. november 16.A pályázati kiírást az Alapítvány titkársága a Rákóczi Szövetség irodájában (1027 Budapest, Szász Károly u. 1, IV. em. 1., tel: +36-1 / 201-3067)függeszti ki, az Új Szóban, a Szabad Újságban, az Igaz Szóban, a Gömöri Hírlapban, valamint a www.rakocziszovetseg.org internetes honlaponteszi közzé. Pályázati adatlap átvehető személyesen az irodában, letölthető az alapítvány honlapjáról. www.rakocziszovetseg.orgAz ösztöndíj időtartamaAz ösztöndíj a 2007/2008-as tanév elsőszemeszterére szól és az ösztöndíjazottnakegy összegben kerül kifizetésre 2008.január 15-ig, a vele kötött támogatásiszerződés aláírását követően.Pályázók köreMagyarországi, felvidéki és kárpátaljaiegyetemen, főiskolán tanuló, tandíjatfizető szlovákiai és kárpátaljai magyarnemzetiségű fiatalok, akik a 2007/2008-as tanévben államilag elismert okleveletadó felsőoktatási intézményben elsőalapképzésben tanulnakés állami ösztöndíjban nem részesülnek.Az alapító fenntartja magának azt a jogot,hogy a pályázók körét bővítse és módosítsa.Támogatás formájaTanulmányi ösztöndíjFeltételekA kérelmező aktívan bekapcsolódik aRákóczi Szövetség munkájába és rendelkezikMagyar Igazolvánnyal; a fénymásolatcsatolása (bemutatása) szükséges.A pályázati anyagot képezi továbbá a kitöltöttpályázati adatlap, szakmai önéletrajz,aktív hallgatói jogviszony igazolása,egy tanulmány megírása, melynek témája„1944 után a magyarokkal szembenalkalmazott „kollektív bűnösség” elvénekhatása a szűkebb környezetemben”(Beneši dekrétumok, munkaszolgálat,malenkij robot...etc.), terjedelme minimumnégy A/4-es oldal, amit elektronikusformában is kérünk benyújtani.Előnyben részesülnek a négyes, vagyannál jobb tanulmányi átlaggal rendelkeződiákok (a leckekönyv utolsó lezártfélévének, illetve az első évesek esetébenaz érettségi bizonyítvány másolata szükséges).Megítélhető összeg:Személyenként legfeljebb 50 000.- FtA pályázás módjaA pályázatot az Alapítvány titkárságárakell eljuttatni, személyesen leadva vagyajánlott küldeményként postai úton. Kizárólagosanaz eredeti példányban kitöltöttés aláírt, adatlapon benyújtott pályázatokattudjuk elfogadni. A pályázathozegy saját névre megcímzett, felbélyegzettválaszborítékot kérünk mellékelni.A kuratórium a pályázati határidő letelteután december 14-ig dönt a pályázatokról.Az ösztöndíjak odaítéléséről a pályázókírásban értesítést kapnak. A hiányosan,nem az adatlapon, formailag nemaz előírt módon benyújtott pályázatokata bíráló munkabizottság érvénytelennényilváníthatja.Akik az előző félévben részesültek támogatásban,azoknak a kért mellékleteket, apályázati adatlap, a pályamunka és a hallgatóijogviszony igazolás kivételével nemszükséges újra beadniuk.Az ösztöndíj kifizetés feltétele a korábbitámogatás pénzügyi elszámolása.A Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának közleményeA Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma2007.október 1-jén meghirdette a nemzetiségi kultúrákszámára 2008-ban elosztható anyagi támogatásokkérvényezésének határidejét saját, 6. számú Programjakeretén belül. A 2007. november 26-ig benyújtotttervezeteket 2008 február végéig bírálják el és dolgozzákfel. A kitöltött kérvényeket csatolt mellékleteikkelegyütt két példányban az alábbi címre küldjék:A Pozsonyi Casino műsoraiból:Klarissza (Klariská) utca 7.A PC kedden, csütörtökön, szombaton 16.oo-tól 21.oo-ig üzemel. Kapucsengő: PC / telef.: 544 10 395 ( 16.oo-tól 21.oo-ig )2007. október 23. kedd 18.00„A múltat nem feledhetjük – ez a visszatekintés és a jövő parancsa.”A lázadó utca címen vetítettképes előadást tart Csete Őrs etno-fotográfus, aki aforradalmat a lázadó utca szemszögéből mutatja be. 1956-ban az utcák népe lázadtfel Budapesten: a barikádokon diákok, melósok, utcagyerekek küzdöttek vállvetve.Práter utca, Tűzoltó utca, Corvin köz – nemcsak a forradalom legendás helyszínei,hanem fegyveres csoportok gyűjtőnevei is.2007. október 25. csütörtök 18.00A Pozsonyi Casino könyvtára ma 16.30-tól 17.30-ig nyitva tart.Dr. Arday Lajos történész, a történelemtudományok kandidátusa A nemzeti(ségi)-kisebbségi kérdés megoldása: szövetségi államforma, hatalomlebontás (devolutió),autonómia, regionalizmus-regionalizáció címen tart előadást.Ministerstvo kultúty SR, Odbor programovejpodpory, Nám. SNP 33, 513 31 Bratislava l, illetveadják le a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumánakiktatójában.A borítékon tüntessék fel a jelszót: „KNM2008 – podprogram (číselné označenie a názovprogramu.)Figyelem! Mindegyik kérvényt feltétlenül be kelljegyeztetni ahtpp:/registerkultury.gov.sk/granty2008elektronikus címen. Részletesebb tájékoztatáshoza Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumahonlapján juthatnak:www.culture.gov.sk2007. október 27. szombat 8.00 –Kirándulás – Bécs, Zentralfriedhof (Központi temető)Európa egyik legnagyobb temetőjébe látogatunk, mely 1874-ben nyílt meg. Beethoven,Schubert, Brahms, a Strauss család, Mozart emléksírja, Salieri, Hugo Wolf,Bruno Kreisky... Jelentkezési határidő: október 11. - Irányár: 200.-Sk.2007. október 30. kedd 18.00Zászkalicky Pál az ev.á.h. nyugalmazott lelkésze, az Ordas Lajos Baráti Kör felelőskiadója előadást tart Ordass Lajos evangélikus püspökről, aki valóban Krisztustanúja volt, benne egy talpig igaz embert ismerhetünk meg, akit a sajtó „evangélikusMindszentynek” is nevezett. Életútjának megismerésével gazdagodhatunk, akiolyan időszakban élt és próbált munkálkodni, amelyben nagyon nehéz volt a hívő,becsületes ember helyzete.48

IX. EGRESSY BÉNIORSZÁGOS SZÍNJÁTSZÓ FESZTIVÁL2007. november 15. (csütörtök)Szepsi kultúrház16.00 Egressy Béni szobrának megkoszorúzásaRómai katolikus templom melletti térKözremködik: a Szepsi Egressy Béni KórusÜnnepi beszédet mond:Köteles László, a Csemadok országos alelnöke16.45 Dísztökkiállítás megnyitója a Szepsi Laczkó MátéBormúzeumban – kultúrház (pince)Megnyitja: Bányiczky Mária - Miskolc17.45 Gecse Attila fényképkiállítása az elmúlt nyolc évfotóiból az F-KlubbanMegnyitja: Juhász Dósa János17.30 Ünnepélyes megnyitóIng. Csoltkó Jen, a Csemadok TV elnökeHrubik Béla, a Csemadok országos elnökeIng. Zachariá István, Szepsi város polgármestereHarsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke- Mics Károly-életmdíj átadása18.00 KGSzT (Kassai Gimnazista Színjátszó Társulat)Zalán Tibor: Vigyázat, a tetn angyalok járnak(mese)Rendez: Bodon Andrea20.00 Kék Nefelejcs Hagyományrz Csoport –SzomotorTolfosztó (dramatizált népi játék)Rendez: Miklós Jarmila20.30 Csécsi Énekl és Hagyományrz Csoport – CsécsSnyír Mária és Dienes Anna: Káposztataposás(dramatizált népi játék)Rendez: Snyír Mária21.30 Migléci Színjátszó CsoportAz élet egy kabaré (esztrádmsor)Rendez: Szitás János22.00 A bemutatott versenyeladások értékelése akultúrház nagytermében2007. november 16. (péntek)Szepsi kultúrház10.00 Hviezdoslav Színjátszó Kör – IglóJán Milák: Klietka (színpadi játék)Rendez: Iveta Liptáková13.00 Mákvirágok – NagyfödémesKollektíva: Kabaré keverék (zenés táncos kabaré)Rendez: Hanzel Lajos – Száraz Erzsébet14.10 Féktelen komédiások – VágkirályfaKukás guru (komédia)Rendez: Forró Attila15.20 Csillagvirág Színkör – TornagörgRejt Jen: Az erszakos Faragó (bohózat)Rendez: Lengyel István17.10 Vezekényi Görbetükör Színjátszó KörKarika Tibor – Ivány Árpád: Hastánc, avagy addigjár a polgármester (esztrádmsor)Rendez: Ivány Árpád19.30 Zsákszínház – FülekJúlius Bar-Ivan: Az anya (dráma)Rendez: Mázik István20.50 Nánai Színjátszó CsoportG.B.Shaw: Pygmalion (színdarab)Rendez: Juhász Mária22.30 A bemutatott versenyeladások értékelése akultúrház nagytermében2007. november 17. (szombat)Buzita – kultúrház10.30 Wataridori Színkör – BudapestVörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (drámai költemény)Rendez: Körömi Gábor14.30 Jókai Mkedvel SzíntársulatZágon István – Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj (zenésvígjáték)Rendez: Mészáros Beáta, Farkas Anna17.30 Akkord Színpad – SajókazaHans Sachs: Ördögasszony (középkori vásári komédia)Rendez: Petkovics Katalin18.00 Koo Teatralne PogodniAnna Majewska: Legenda o Czarnym Jeziorze – Legenda afekete tóról (történelmi eladás – legenda)Rendez: Anna Majewska19.00 Gál Sándor megzenésített versei – Hornyák Marek ésZsuzsa Zenekara20.00 Ünnepélyes eredményhirdetésA HAZAI MAGYAR TERMELŐK FELHIVÁSA!SZERETNE ÖN HÁROMSZOR ÁTCSOMAGOLTÉS LEFAGYASZTOTTEMBERI FOGYASZTÁSRA ALKALMATLANISMERETLEN EREDETŰHÚSTERMÉKEKET ÉS ÉLELMISZERT VÁSÁROLNI?NEM?VEGYEN ELLENŐRZÖTT HAZAI TERMÉKEKETFELVIDÉKI MAGYAR TERMELŐKTŐL ÉS CÉGEKTŐL!A HAZAI JOBB!!!ITTHON 49

FELVIDÉKI TÁJHÁZAINK – IPOLYNYÉKTájházra váraz ipolynyéki néprajzi kincs50A Csemadok ipolynyéki alapszervezeténekköszönhetően szeptember elején,immár tizenegyedik alkalomal kerültekmegrendezésre a szüreti ünnepségek. Akétnapos rendezvény egyik kiemelkedőeseménye volt annak a néprajzi kiállításnaka megnyitója, melyet az alapszervezetvezetősége készített elő néhány lelkesszervezeti tag kezdeményezésére. A néprajzianyag nagy része Cservócs Margittólés Segeč Irénkétől lett kölcsönözve, akikönzetlenül, minden segítséget megadvaálltak e kezdeményezés élére. Az alapszervezetrendezvényein már több alkalommalvolt hasonló kiállítás, ám ilyen gazdagnéprajzi anyagot még nem sikerült egyetlenegyszer sem a nagyközönség elé tárni.Ipolynyéken régóta foglalkoztatja a helyieketa néprajzi gyűjtemény elhelyezéséreszolgáló ház vásárlásának gondolata. Voltakilyen kezdeményezések a nyolcvanasévek elején és a kilencvenes évek végénis, de ezek sajnos, sorra zátonyra futottak.A mostani néprajzi kiállítás talán újlendületet ad az ügyben elkötelezett helyicsemadokosoknak, hogy végre megfelelőépületet találjanak, mert az idő múltávalaz ilyen célra alkalmas porták száma egyrekevesebb lesz, hiszen a régi házakatlassanként lebontják, írmagja sem maradaz egykori építők remek munkájának. Akiállítás gazdagsága ellenére is csak aprószelete annak a gazdag néprajzi kincsnek,amely Ipolynyéken még fellelhetőés begyűjthető. Azonban már az utolsóórában vagyunk! A néprajzi szobákszakszerű berendezéséhez egyébként márszakmai segítséget is ígértek az alapszervezetnekbalassagyarmati múzeulógusok,Limbacher Gábor és Lengyel Ágnes személyében,akik vállalták, hogy mindenegyes tárgy, kép, relikvia a maga helyérekerül úgy, ahogyan azt őseink annak idejénrendeltetésszerűen használták. Az időtehát sürget, a következő lépés leginkábba helyieken múlik. Mindnyájunk közösfelelőssége, hogy ne hagyjuk veszni amúlt értékeit, mert így életünk, múltunkegy része, - hiszem, hogy a szebbik és azigazabbik, - merül el az időben, melynekkereke megállíthatatlanul forog előre,előre...Palócz

ITTHON 51

FELVIDÉKI TÁJHÁZAINK – IPOLYNYÉK52