2007. október - Niton

Derkovits Gyula: DózsaKISEBBSÉGEINKMagyarország és ErdélyA cigányság történelme – VI. részMagyarországon a cigányokat nagyobb türelemmelfogadták, mint másutt.Jóllehet, a szolgaság sajátos formájábakényszerítették őket, hiszen 1848-igaz egész területen fennállt a jobbágyságitézménye. A cigányok olyan hasznosaknakbizonyultak a fémmegmunkálásbanés a fegyvergyártásban, hogy királyijobágyoknak nyilvánították őket, akiketcsak a király engedélyével lehetett magánföldekretelepíteni és alkalmazni. Így amikor1476-ban Hermannsaft-Nagyszeben,ma Sibiu polgárai cigányokat akartak felfogadnivárosi közmunkák elvégzésére, bekelett szerezniük Mátyás király engedélyét.1496-ban Mátyás utóda, II.Ulászló menleveletbocsátott ki egy bizonyos PolgárTamás, vayvodam Pharaonum a „Fáraók“népének vajdája – a korai magyarországidokumentumokban használt kifejezés - részéreengedélyezve, hogy a vajda tetszéseszerint közlekedjen az országban 25 sátornyicigány kovácsával: ők egyébként akkoribana pécsi püspököt szolgálták, akinekpuska és ágyúgolyót és más fegyvereketgyártottak. 1514-ben, Ulászló uralmánakvége felé, amikor a Magyarországon - akárcsakmásutt Közép-Európában - a végletekigkizsákmányolt parasztság fellázadtelnyomói ellen, a cigány fémmunkásokmesterségbeli tudása gyászos jelentőségretett szert.A Dózsa György vezette parasztfelkeléstZápolya- Szapolyai- János erdélyi vajda leverte.Húsz év elteltével aztán nagy bajt hozotta cigányokra barátságuk Zápolyával,aki harcba szállt a királyi trónért, ellenfeleipedig azzal vádolták meg a cigányokat,hogy uruk megbízásából gonosz dolgokatműveltek. Egy csopotot gyújtogatással karóbais húztak, miután a kínvallatás soránbeismerték - igaz később visszavonták – elnem követett vétküket. 1538-ban Zápolyavégül elnyerte a trónt, s egyik első intézkedéseaz volt, hogy a cigányok régi szabadságjogainak(antiquis libertatibus) újraérvényt szerzett. A XVI. századra kialakultszokás szerint Magyarországon (mikéntLengyelországban és Litvániában is) a cigányokvezetőjét a hatóságok választottákki a cigányok közül, és az illetőt az egregius(„dicső“) címmel ruházták fel. Mindenvármegyében alacsonyabb rangú elöljárókműködtek, akik bíróként jártak el acigányok ügyeiben. Megtévesztő módonSzentandrássy IstvánSzentandrássy István 1957. augusztus 26-ánszületett Budapesten. Állami gondozottkéntnőtt fel. Szorongásait először versekbe öntötte.Péli Tamástól tanult festeni. Péli TamástCsapon egy gyermektáborban ismerte meg,itt találkozott először a cigány kultúrával éssaját cigány identitásával is. Péli nemcsakmestere lett, hanem igaz barátja is.Munkássága kezdetén grafikáival keltettnagy feltűnést és elismerést, mert a cigánynép drámai, tragikus múltját idézte meg,egyben a jelen nyomorúságát, szenvedésétis ábrázolva. Rövidesen elementáris erejűolajképekkel jelentkezett, melyekkel a cigányérzés- és gondolatvilág addig ismeretlendimenzióját tárta fel. Festményei mélységesemberszeretetről tanúskodnak, örökérvényű mondanivalója a kiszolgáltatott,magányos ember nyomorúsága, aki azonbanmégis reménykedik a megváltásban, azegyedül fentről jövő segítségben.Mesteréhez hasonlóan a reneszánsz és barokkhagyományokhoz nyúlt vissza inspirációértés alakította ki a maga sajátos, egyéniképzőművészeti jel- és eszközrendszerét.Műveire jellemző az erőteljes tárgyiasság,ezeknek is a „vajda“ megszólítás járt, ezértnem árt világosan elválasztanunk őket amagyarországi és az erdélyi nemesség soraibólkikerülő vajdáktól, akiknek az volta dolguk, hogy beszedjék a cigányoktólaz adókat. A korabeli Magyarország a cigányokatnemcsak mint fémmunkásokat,hanem mint zenészeket is nagyra becsülte.A hangszerek neve nem különült el pontosane korban, így a cigányok – akiket 1532-ben egy huszárkapitány kért latinul írottlevelében Nádasdy Tamástól – éppúgy lehetteklantosok, mint kobzosok. Ismerünkegy levelet 1543-ból, amelynek feladójaIzabella királynő udvarában élt, címzettjepedig Bécsben. Így ír: „Itten a legkiválóbbegyiptomi zenészek, a fáraók leszármazottaijátszanak, akik nem az újjukkal érintik ahúrokat, hanem fapálcikával verik, s hozzáteli torokból énekelnek“. 1526-ban a törökökgyászos vereséget mértek a MagyarKirályságra. Sokan a győztes hadsereghezszegődtek el kovácsnak, zenésznek, borbélynak,futárnak.Sir Angus Fraser A cigányokcímű könyve alapján44