2007. október - Niton

Könyves Kálmán, Chronicon Pictum, 1360.polgárai is. Inkább a magyarok mellé álltak,mint továbbra is a görögök uralmátnyögték volna. Igy történt meg, hogy amagyarok eljutottak az adriai tengerhez.Könyves Kálmán 1105-ben megerősítette amagyarok fennhatóságát, ami csak a XIII .században lett a velencei köztársaságé. Ennekvisszaszerzését Nagy Lajos magyar király1357-ben vitte véghez, amikor a SzentFerenc templomban a békekötés feltételeitdiktálta /1358./A király uralkodásához fűződik Zára egyiktemplomának felépítése, melyet Szűz Máriatiszteletére emeltek. A templom harangtornyánakelső emeletén latin nyelvűfelirat közli, hogy a torony építését KönyvesKálmán, Magyarország, Dalmácia ésHorvátország királya támogatta. Egy másiktemplomban Szent Simon szarkofágjalátható. A rajta lévő dombormű Nagy Lajoskirályunk tetteit mutatta be.Zára városában található Dalmácia egyiklegszebb román kori temploma, amelySzent Kresevan oltalmát élvezi. Arról ishíres, hogy ott van eltemetve Nagy Lajosszerencsétlen sorsú özvegye, Erzsébet, akit1387-ben Újvárban /Novigrad/ kivégeztek.Novigrad Zadartól északi irányban, kb. 35km-re fekszik a novigrad-tenger partján.Ez a ma kis település egykoron jelentőserőd volt. Nagy Lajos halála után, trónviszálykövetkeztében, Budáról a délvidékreutazó Erzsébetet a horvát érdekeket szemelőtt tartó párt hívei elfogták és Mária nevűlányával együtt a novigradi várba vitték.Míg fogságuk tartott, a hölgyek hímzésselfoglalkoztak, s egy miseruhát is készítettek,melyet a helybéli plébániatemplomnakajándékoztak. Ennek egy darabját még mais őrzik a templomban.Zadar közelében, a Sibeník felé vezetőtengerparti úton haladva, a szárazföld felévezető elágazás után, Vrána régi lovagvárromjai bukkannak elénk. Eredetileg bencéskolostornak épült a II. század elején,majd a következő században a templomosokszerezték meg, s alakították erőddé. Arend feloszlatása után az erőd Károly Róbertmagyar király birtokába került, aki aSzent János /johannita/ lovagrendnek adományozta.A magyarországi johannita rendtartományi vezetője 1336-tól a várnai perjelvolt.Ha a tengermelléki főúton tovább haladunkSibeník felé, Tengerfehérvár /Biograd/ elnevezésűvároskába érkezünk. A településa tengerparton terül el, napjainkban ismertüdülőközpont. A magyar emlékekhez kötődőkapcsolata abban áll, hogy itt koronáztákmeg Könyves Kálmán királyunkatHorvátország és Dalmácia királyává. Megnem erősített források szerint, a királyt elhunytaután itt temették el, csak később vittékát földi maradványait Székesfehérvárra.Ehhez a királyunkhoz fűződik egy fontoscselekedet, éspedig az, hogy ő volt az elsőkirály, aki az egykori Magyar birodalomhatárait mindenkorra kitűzte! Az általa kijelöltországhatárok alapozták meg Nagy-Magyarország területét.A tengerparti műúton tovább haladva,Zadartól kb. 80 km-re elérkezünkSebenico /Sibeník/ városba. Kálmánkirály már 1105ben járt e városkában.III. István, magyar király 1167-ben a városnakkiváltságjogokat adományozott.Magyar szempontból két igen fontoseseményt említhetünk meg: az egyik az,hogy Verancsics Antal, Magyarországegykori hercegprímása e városban született.Az a Verancsics Antal, aki OláhMiklós esztergomi érsek utódjaként azérsekújvári Oláh-vár építését 1573-banbefejezte. A másik irodalomtörténetiesemény, amelyet a sibeniki ferences kolostorkönyvtára őriz. A könyvtár gazdagkézirat– és ősnyomtatványok gyűjteményében,az egyik kódexben fedeztek felegy ötsoros magyar költeményt. A „laskaisorok” néven ismert írás, az Óma-38Szűz Mária temploma.Kép: wikipedia.org