2007. október - Niton

gyar Mária-siralom után legrégibb versesnyelvemlékünk.Sibeniktól tovább haladva a tengermellékiúton, kb. 60 km megtétele után Trau/Trogír/ városába érkezünk. Fekvésétés építészeti emlékeit tekintve „kis-Velencének”is nevezték. A sziget, amelyenegykoron Trau kiépült, a szárazföld ésCiovo-sziget között fekszik, amellyel hídköti össze. Ez a tengerszoros jó védelmetnyújtott a támadók ellen. A város 1180-tól 1322-ig a magyar királyok fennhatóságaalatt volt. Ez a korszak fejlődésénekfénykora. A traui székesegyház napjainkigmegőrizte rokon városait a magyar építészettel.További patinás épületek is a városállamönállóságát hirdették.A magyarság emlékeihez tartozik IV.Bélakirályunk ideillő esete is, akinek a mohicsatavesztés után menekülnie kellett a tatárokelől: így jutott el egészen az adriaitengerhez, ahol Trau polgárai fogadták becsaládjával együtt. A traui várnak 1241-benKádán volt a kapitánya, aki a magyar királynakvédelmet nyújtott. Béla király hálábóla trauiaknak ajándékozta királyi palástját.A helyi székesegyház kincstárában ma isőrzik e palást kámzsáját. Igazgyöngyökkeldíszített, hímzéses, pajzs alakú csuklyánPannónia védőszentje, Szent Márton alakjalátható. A kincsek között látható még egyezüst kézmosó kancsó és a hozzá tartozó tál,melyet Nagy Lajos felesége, a tragikus sorsúErzsébet ajándékozott a templomnak.Trau várostól 26 km-re megismerkedhetünktovábbi magyar vonatkozású emlékekkelSpalato /Split/ városában, amely arégi időkben kis halászfalu volt. A településkésőbbi fejlődését egyrészt Diokléciánusrómai császárnak, másrészt a magyar királyoknakköszönheti. A császár uralkodásaalatt /284-305/ e helyen palotát építtetettmagának, s amikor az uralkodást már megelégelte,lemondott rangjáról, és magánemberkéntide tért vissza. A magyar emlékekfőleg IV. Béla király családjához fűződnek:a tatárjárás idején ide jutván, 1242-ben kétleánygyermeküket elvesztették, földi maradványaikata helyi dómba helyezték el.A templom harangtornyának építéséhezmagyar király leszármazottja járult hozzá,név szerint V. István magyar király leánya,Mária /II. Károly nápolyi király felesége/és Lokietek Erzsébet, lengyel hercegnő /KárolyRóbert harmadik neje/. Spalatonak II./Vak/ Béla adott kiváltságlevelet, amikor1136-ban megszerezte Közép-Dalmáciátés Boszniát. A kiváltságlevelet fia, II. Gézais megerősítette.Dél irányban tovább haladva a tengermellékiúton, kb. 225 km-re elérkeztünkDalmácia legdélibb részére, s egyben a legrégibbközépkori városba, Ragúzába /ma:Dubrovnik/. Századokon keresztül Ragúzaönálló városállamként szerepelt. A tengerpartratelepült várost várfalak és bástyákóvták a betörő ellenségtől. Ezek az erős falakmég napjainkig is megvannak.A magyarokhoz fűződő kapcsolatok főlegNagy Lajos király uralkodásának idejéretehetők, amikor a város vezetése 1358-banküldöttséget menesztett Visegrádra a királyhoz,kérve az ő védelmét. Ezzel a városbekerült a magyar-horvát királyok védelmealatt álló területekbe, amely aztán egészenaz 1526-os mohácsi vészig fennmaradt.Ragúzában magyar szempontból érdeklődésretarthat igényt a ferencesek kolostora,melynek kerengője nagyban hasonlít apannonhalmi bencés apátság kerengőjére.A ferences kolostorban látható Szent Lászlókar ereklyetartója is. Fontos még a domonkosokzárdája, ahol annak idején SzentIstván jobbját őrizték. Ezt a számunkra olyértékes ereklyét Mária Terézia magyar királynőszerezte vissza.További magyar emlékeket őriz a város jelképénektekinthető Roland-szobor, melyetZsigmond római császár, Magyarország,Dalmácia és Horvátország uralkodójaemeltetett.Ha Dalmácia tengerpartján a kellemesfürdőzés mellett szellemi feltöltődésre vágyunk,őseink dicső tettei erre lehetőségetkínálnak.Vágvölgyi SzilárdDalmácia. Kép: Roni Marinković, wikipedia.orgITTHON 39