2007. október - Niton

A MAGYAR ROVÁSÍRÁSRovásfeliratosnyelvemlékeinkFent: pécsi, lent székelyderzsi és bögözi...A nyugati kereszténységre való erőszakostérítés következtében tűzzel-vassal irtottákrovásírásos nyelvemlékeinket, használóit ésalkalmazóit pedig büntették. Nem csodálkozhatunkazon, hogy alig maradt ezekbőlaz emlékekből mutatóba. Ráadásul – mivela rovásfeliratok nagy része fára, botra,kéregre kerültek – természetes módon ismegsemmisült.Szerencsére, nem mind. Az előző részbenismertetett rovásírásos botnaptáron kívülmaradtak fel rovásírásos nyelvemlékeink,sőt napjainkban is fel-felbukkannak, amiazt jelenti, hogy lappanghatnak továbbinyelvemlékek s idővel azokat is birtokbavehetjük. Éppen ezért tartjuk fontosnaka rovásírással való megismerkedést, hogybizonyos szinten tudói, ismerői legyünkennek a magyarságunk szempontjábólrendkívül fontos művelődéstörténetikultúrkincsünknek.Az alábbiakban néhány rovásírásos nyelvemléketmutatunk be röviden Forrai SándorA magyar rovásírás elsajátítása c. munkájafelhasználásával.Elsőként a nem olyan régen, 1984-benelőkerült rovásírásos nyelvemlékünkrőlszólunk, amelynek keletkezése 1200-1300körülire tehető. Ez a pécsi kőbe vésett rovásfeliratoscímerpajzs, amely nevébőlkövetkezően Pécsett került elő. „A téglanagyságú, töredékes kőbe vésett pajzs magassága7,6 cm, szélessége 6 cm... két átlónégy mezőre osztja. Ez a két átló a magyarrovásírás B jelét adja, melynek alsó két végződésétegy egyenes köti össze úgy, hogy ajobb szárának két végződésén is túlmegy...Feltehető, hogy ezzel az egyenessel egyúttala rovás B jelébe az A rovásjelet építette befekvő alakban, olvasata felülről lefelé: ABA,... Feltehető, hogy a kőbe vésett felirat nemmás, mint egy címerpajzs, a Benedek-rendcímere jelábrázolások helyett rovásfelirattal,mely egyúttal a rend kezdő betűjénekrovásmonogramja.... A jelek tömören vannakegymás mellett, nem mindig állapíthatómeg egyértelműen, hogy különálló vagyegybetartozó jelekről van szó... A jobbmezőbenfolytatódik, a helyszűke miattugyancsak felülről lefelé helyezte el a rovóa jeleket.Ezek: SZ S, N n, T t, vagyis SzeNT. A jelcsoporthozegy vízszintes vonal az átlóhoz, vagyisa B jelhez kapcsolja a T jelének átmetszésével,mellyel gyorsírásszerűen I hangotis jelöl. Pontos olvasata: szent, népies kifejezésa szentjei helyett. Az alatta levő jel ...– UNK mássalhangzós csoportjel. Bal felsőrészében ügyesen érzékelteti a GY jeléneknikolsburgi változatát a függőleges nélkül.Olvasata: GYUNK, azaz vaGYUNK. Ezt aszót a Halotti Beszédben csak „vogmuc”naktudták leírni. Az olvasat a felső mezőbenfolytatódik: aKI eSZTeR aK ugyancsak anikolsburgi betűsor egyik aK jelének változata.Majd a bal mező első sorának olvasata:Anna, második sora: Erzsébet. Az Annaszót pontosan AN kezdőhang-rövidítésseljelöli, mint a rovásnaptárban. Az Erzsébetszónál a torlódó r mássalhangzót kihagyja,meghagyva a ZS sziszegő hangot. A teljesfelirat olvasata: aBA SzeNTjeI vaGYUNK,aKI eSZTeR, Anna, erZSeBeT. A felirat kilencönálló jelből és négy rövidítésből áll,mellyel harmincöt hangot jelöl, ez igenmagas jelmegtakarítási arány, mely ebbena korban csak a magyar rovásírásra volt jellemző.”Az idézet alapján megállapíthatjuk,hogy régi rovásírásos, összeírásos nyelvemlékeinkmegfejtése nem könnyű dolog.Maga Forrai Sándor, akitől a fenti megfejtéstidéztük, bevallja: „A felirat megfejtésévelnehezen boldogultam.”A székelyderzsi unitárius templom egyikablaknyílásában 1929-ben egy rovásírásostéglát fedezett fel a templom esperese. Arovásjelek igen kopott állapotban kerültekelő, alattuk az 1431 arab számmal. A feliratotCsallány Dezső régész fejtette meg:„Miklós kántor papatya”. Forrai Sándorszerint: „Az egyberovások nagyon szellemesekés több rovásos nyelvemlékünkkelazonos a logikája, így elsősorban a székelyrovásnaptárral és a csíkszentmártoni felirattal.”Már a pécsi címerpajzs kapcsán utaltunka nikolsburgi ábécére. Ezt a csehországiDietrichstein könyvtár egyik ősnyomtatványaőrizte meg számunkra 1483-ból.Az ábécét pergamenlapra írták, amelyeta könyv hátsó táblája elé kötöttek be. Apergamenen nemcsak a rovásírásos ábécéttaláljuk, hanem latin nyelvű szövegetis, amely tudatja, hogy „a székelyek betűi,melyeket fára véstek vagy róttak.” Értékétaz adja, hogy ábécésora több rovásírásosnyelvemlékünkkel mutat azonosságot, derokonságot mindenképpen, sőt többezeréves ősi elemet is tartalmaz. Az ábécé 35egyszerű és 11 ligatúrát (összetett jelet) tartalmaz.A becses nyelvemléket az OrszágosSzéchenyi Könyvtár őrzi.Csíkszentmárton a Csíki-medence egyiknagy települése Erdélyben. Márton Áron,a székelyek mártír püspökének szülőfalujábana katolikus templomban is találtakegy rovásírásos feliratot, amely azonbancsak másolatokban maradt fenn. A felirata templom kétszeri átalakításával, végleg1784-ben semmisült meg. Az egyik másolatotSzilágyi Sámuel készítette. 1749-ben,majd 1751-ben más is lemásolta két példányban.Ezt ma a marosvásárhelyi TelekiTéka őrzi. Megfejtését Sebestyén Gyula46csíkszentmártoni...