4. Helyzetértékelés - Természeti Földrajzi és Geoinformatikai ...

diagramokon jól látható, hogy a téli félévben, vagyis a fűtési szezonban lényegesenmegemelkedik az összes levegőmintavételi helyen a NO 2 szennyezettség, míg aminimumok a tavasz végi időszakban jelentkeznek.• Szálló por: a megye településeinek szinte mindegyikén a legsúlyosabb levegőminőségiproblémát a szálló por okozza. Fokozottan igaz ez a nagyobb városokra (Szeged,Hódmezővásárhely, Csongrád) és a homokhátsági kistérség településeire (Ásotthalom). Aszálló por 24 órás levegőminőségi határértéke 100 µg/m 3 , amelyet a múlt év elején mértértékek nemegyszer 3-6-szorosan meghaladtak. A mintavételi helyeken egész évben ahatárérték körül, illetve fölötte alakultak a mérési eredmények, kiugró értékeket ugyancsaka tavaszi hónapokban tapasztalhattunk, köszönhetően elsődlegesen az ebben azidőszakban fokozottan jelentkező szántóföldi kiporlásnak és a közúti forgalom tél végétőljellemző erősödésének. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi néhány csapadékos év magasszálló por értékei még mindig messze elmaradnak a korábbi száraz években gyakran mért5-10-szeres határérték-túllépésektől.• Ülepedő por: a levegőminőségi határérték 30 napra 16 g/m 2 , amelynél magasabbatSzegeden mértek 1999. augusztusban, de szinte minden városi mintavételi helyen a tavaszvégi és a nyár közepi és augusztusi értékek megközelítették a határértéket. Ez a jelenségvalószínűleg ezen időszakok kisebb csapadékmennyiségével van kapcsolatban.• Ólom: a szálló porból mért ólomkoncentráció Szeged kivételével minden mintavételihelyen alatta maradt a 0,3 µg/m 3 -es 24 órás határértéknek. A közlekedésből származóólomterhelés örvendetes csökkenése az ólommentes benzin bevezetésének és 1999-tőlkizárólagos forgalmazásának köszönhető.1.3. Felszínközeli ózon SzegedenNapjaink egyik legjelentősebb környezetvédelmi problémája a légszennyezés, mely sok másmellett az emberi egészségre is hatással van. Ezen gázok közül egy az immissziókéntjelentkező felszinközeli ózon, mely Európa-szerte minden nyáron nagy gondot okoz. Azózonkoncentráció felszínközeli koncentrációjának természetes szint fölé való emelkedése anapsugárzás hatására meginduló levegőkémiai reakciók (fotokémiai reakciók)következménye, melynek során a főleg antropogén eredetű, nagyrészt a közlekedésben,háztartásban, iparban keletkező légszennyezőanyagokból (NOx, VOC, CO) u.n. fotooxidok/ózon, peroxiacetilnitrát, aldehidek/ keletkeznek. Mind koncentrációjában, mind hatásábanezek közül az ózon játssza a legjelentősebb szerepet, ezért e gázt ezen anyagokjelzővegyületének tekintik.Az ózon-koncenrtáció alakulásánál egy napi-, heti- és éves menet figyelhető meg. A napimenetet erősen befolyásolja az állomások elhelyezkedése. Városokban az ózonkoncentrációalakulása kissé eltolódva, de a sugárzás és a hőmérséklet napi menetét követi, így a napiminimum normál esetben a hajnali órákban, a napi maximum 13 h és 18 h között várható. Azózon speciális karakterisztikájából fakadóan a belvárosban (nagyforgalmú utak közelében)mért értékek jóval alacsonyabbak, mint a város más pontjain (kertövezetben, parkokban,ligetekben) mértek.Évtizedek óta tudott dolog, hogy az ózondús levegő a korábbi állításokkal szemben nem csakpozitív hatásokkal rendelkezik. Koncentrációtól és időtartamtól függően, gyulladásos reakciót,nyálkahártyairitációt okozhat. Becslések szerint a lakosság kb. 10-15%-a érzékeny fokozottanaz ózonra. A megnövekedett ózonkoncentráció a növényeknél is károsító hatású, többek12