4. Helyzetértékelés - Természeti Földrajzi és Geoinformatikai ...

A bemutatott adatsorból megállapítható, hogy Csongrád megyében hozzávetőleg átlagosan(nem egyenletes eloszlásban) minden második évben fordult elő 10 000 hektárnál nagyobb belvízielöntés, tízévenként pedig 40 000 hektár körüli vagy annál nagyobb volt a belvízzel borítottterület. A nyílt belvízelöntés mellett károsan túlnedvesedett területről is lehet beszélni. Ezzelegyütt az összes belvízzel károsodott terület egyes években jóval nagyobb lehet, mint a nyíltvízborítás.A belvízi elöntés művelési ágankénti megoszlására legyen példa az 1999. december végihelyzet, mely szerint az elöntött terület 57%-a szántó (ennek több mint fele vetés), 38%-a rétlegelő,5%-a egyéb.A belvízzel elöntött területek elhelyezkedése a különböző években – acsapadékeloszlástól, a talajvíz-viszonyoktól és több más tényezőtől függően – kisebb-nagyobbeltérést mutat, de az 1961-1980 közötti elöntési térképekből szerkesztett belvíz-gyakorisági (másszóval belvíz-érzékenységi vagy belvíz-veszélyeztetettségi) térképen (Pálfai 1992a) jólkirajzolódnak a belvízre különböző mértékben érzékeny, illetve a belvízzel különböző mértékbenveszélyeztetett térségek (V3. ábra) .Csongrád megyén belül a belvízzel leggyakrabban veszélyeztetett nagyobb térségek aTisza bal partján, Szentes-Cserebökény körül, a Tisza-Maroszugban és Torontálban (a Maros balpartján) vannak, de a Tisza jobb parti mélyártéri része is meglehetősen veszélyeztetett, míg ahomokhátsági területek kevésbé, inkább csak kisebb foltokban. Ez nem jelenti azt, hogy itt nemalakulhat ki súlyos belvízi helyzet (erre éppen az 1999/2000. évi őszi-téli belvíz a példa).Csongrád megye területének a folyók hullámterén kívüli részén (ez kb. 4100 km 2 ) 12% belvízzelnem, vagy alig veszélyeztetett, 50% mérsékelten, 30% közepesen, 8% pedig erősenveszélyeztetett.A belvíz nemcsak a mezőgazdasági területeket, de a települések belterületét isveszélyezteti, adott estben károsítja, annak ellenére, hogy a települések környezetüknélrendszerint magasabban helyezkednek el. A települési belvízproblémák mindazonáltal ritkábbak,mint a mezőgazdaságiak. Kialakulásukban a hidrológiai tényezők mellett jelentős szerepe van avízelvezető rendszer hiányosságainak, valamint a helyi adottságokhoz nem alkalmazkodótelepülésszerkezeti és építészeti megoldásoknak. Az 1999/2000. évi őszi-téli belvíznél Csongrádmegye 60 településből 44-ben rendeltek el belvízvédelmi készültséget. A 2000. január elejiállapotról az alábbi fölsorolás tájékoztat:I. fokú készültség: Baks, Csengele, Csongrád, Dóc, Eperjes, Fábiánsebestyén, Felgyő,Ferencszállás, Földeák, Kövegy, Röszke, Szeged (12 település)II. fokú készültség: Apátfalva, Bordány, Csanytelek, Deszk, Domaszék, Forráskút,Hódmezővásárhely, Kistelek, Kiszombor, Klárafalva, Magyarcsanád, Maroslele, Mártély,Pusztaszer, Sándorfalva, Szegvár, Székkutas, Tiszasziget, Tömörkény, Zákányszék,Zsombó (21 település)III. fokú készültség: Balástya, Derekegyház, Makó, Mindszent, Mórahalom, Nagymágocs,Nagytőke, Ópusztaszer, Szatymaz, Szentes, Üllés (11 település).Csongrád megye területe részben vagy egészben 17 belvízrendszert érint. A rendszereknévleges teljesítőképessége az elmúlt tíz évben lényegesen nem változott. A jellemző adatok:torkolati vízszállítóképesség (gravitációs és szivattyús együtt) 165,5 m 3 /s, a belvíztározók29