4. HelyzetÃ©rtÃ©kelÃ©s - TermÃ©szeti FÃ¶ldrajzi Ã©s Geoinformatikai ...

More documents

Recommendations

Info

1.5. Ábra Ólom koncentráció értékek a megye mérőpontjain 1998-99.Ólom koncentráció (µg/m 3 )0,350,30,250,20,150,10,0501998.01.1998.03.1998.05.1998.07.1998.09.1998.11.1999.01.1999.03.1999.05.1999.07.1999.09.1999.11.Szeged - <strong>4.</strong>Ásotthalom - 18.Kistelek - 30.határérték23
2. Vizek2.1. Felszíni vizeka) A felszíni vizek előfordulását tekintve Csongrád megye kedvező adottságúnaktekinthető: a megye É–D-i tengelyében folyik a Tisza, melybe ÉK-en a Hármas-Körös, DK-enpedig a Maros kapcsolódik. A Tisza vízszállítása Szegednél jellemzően mintegy 170 és 2200m 3 /sec között változik, évi közepes vízhozama 740 m 3 /sec körül alakul. A vízjárási szélsőségekmiatt a folyók által szállított hasznosítható vízkészlet 23,4 m 3 /s (amelyből a Tisza 13,1 m 3 /s, aHármas-Körös 6,6 m 3 /s, a Maros 3,6 m 3 /s, a helyben összegyülekező – aszályos évekbengyakorlatilag nem is keletkező – vízkészlet 0,1 m 3 /s). Csongrád megyében az üzemelési vízjogiengedélyekben 1999-ben összesen mintegy 51,8 millió m 3 vízkészlet-lekötés szerepel, ez aszállított hasznosítható vízkészletnek 7 %-a. (2.1. táblázat).b) A megye földrajzi fekvésének köszönhetően a Tiszán és mellékfolyóin a levonulóárhullámok is veszélyt jelentenek a megye településeire és mezőgazdasági területeire. Csongrádmegye területének felét (2020 km 2 ) veszélyeztetik az árhullámok, a probléma mintegy 400 000embert érint közvetlenül. A megyében az árvízvédelmi fővédvonal hossza 297 768 m, melyből280 674 m földmű, 3262 m árvízvédelmi fal és 13 832 m magaspart. Az árvízvédelmi biztonságotnem elsősorban a gátak magassági hiányai csökkentik, hanem a gátak állékonysági problémái, azaltalaj-problémák, az ősmeder-keresztezések helyei és a gátakat a mértékadó árvízszint alattkeresztező műtárgyak. Jelenleg közel 100 km hosszúságú töltésszakasz található a megyében,mely magassági hiány vagy állékonysági problémák miatt nem felel meg a követelményeknek(2.1. ábra).További problémát okoz a gátak megközelítése, kevés olyan szilárd burkolatú út vezet agáthoz, amely több tonnás tehergépjárművek tartós forgalmát is képes elviselni. Ezek hiányábanegyes gátszakaszok csak úgy közelíthetőek meg, hogy 10-15 km-t kell a töltésen megtenni, melyéppen a tartós árvizek idején jelent további veszélyforrást. Feltétlenül meg kell említeni még amásodrendű töltések elhanyagolt állapotát és a vízügyi szolgálat létszámának drasztikuslecsökkentését. Ez utóbbi eredményeképpen az ATIVIZIG saját erőből már a II.fokú készültségetis rendkívül nehezen tudja ellátni.c) Vízminőségi problémák miatt felszíni vízfolyásaink inkább csak mezőgazdasági célokrahasználhatók fel, s két jól elkülöníthető csoportra oszthatók: élővizekre és csatornákra. Ezutóbbiak szinte minden paraméter tekintetében szennyezettebbek az előzőeknél (2.2. ábra).A megye élővizeinek a minőségére alapvető hatással van a Körösöknek és a Marosnak azországhatáron túlról érkező szennyezettsége. Ezt a helyzetet tovább rontják Békés és Csongrádmegyében a települések szennyvizei és a mezőgazdasági területekről a csatornákon keresztül avízfolyásokba kerülő szennyeződések. A megye folyói közül a Hármas-Körös a legtisztább, aMaros pedig a legszennyezettebb. A Tisza vízminősége Tápéig javul, majd a Maros betorkollásaés Szeged miatt újból romlik, ennek ellenére a Csongrád megyei szakaszon az országhatárnál alegtisztább. A Tisza és a Hármas-Körös vízminősége csak a nitrogén- és foszforháztartás,valamint a mikrobiológiai jellemzők alapján rosszabb III. osztályúnál, a Maros viszont azoxigénháztartás és a mikroszennyezők alapján is IV. osztályú vízfolyásként lép be az országba,javulást csak a mikroszennyezők tekintetében tapasztalni az országhatártól a torkolatig.24
Page 1: SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZET
Page 4 and 5: 1.3. táblázat A közúti gépjár
Page 6 and 7: 1.1.1.1. Csongrádi kistérség1.6.
Page 8 and 9: Ipari szennyező források: Bordán
Page 10 and 11: 29 Csongrád Kenyérgyár Szegedi
Page 12 and 13: 1.17. táblázat Csongrád megye vi
Page 14: között a betegségekkel (gombák)
Page 17 and 18: 1.1.c. Ábra Nitrogén-dioxid ért
Page 19 and 20: 1.3. a-f. Ábra Ülepedő por ért
Page 21 and 22: e18Ülepedő por (g/m 2 *30 nap)161
Page 23: dÜlepedő por (g/m 2 *30 nap)18161
Page 27 and 28: d) A megye területén a következ
Page 29 and 30: minősége az állandó terhelések
Page 31 and 32: térfogata 51,6 millió m 3 , a csa
Page 33 and 34: 2.2. táblázatCsongrád megye rét
Page 35 and 36: Királyhegyes Gyűjtőkút Királyh
Page 37 and 38: Szeged-Tápé Pick Sertéskombinát
Page 39 and 40: 3. TalajCsongrád megye természeti
Page 41 and 42: szempontok alapján készült: tala
Page 43 and 44: között, az ólom 0 és 2-50 ppm,
Page 45 and 46: Ásotthalmi Rívó erdő 9,5 5 Hely
Page 47 and 48: A láprétek, lápok kiszáradása
Page 49 and 50: alatt álló erdők közül külön
Page 51 and 52: Az alábbi adatokat - ha más forr
Page 53 and 54: gazdálkodóknak. Átlagosan az erd
Page 55 and 56: Az erdőtelepítés és fásítás
Page 57 and 58: 5.9. Táblázat fafaj(csoport)ok sz
Page 59 and 60: 5.4. Az élővilággal kapcsolatban
Page 61 and 62: 6. TájAz elmúlt évszázadokban a
Page 63 and 64: megőrzése részét képezi a vonz
Page 65 and 66: g, MűemlékAz épített környezet
Page 67 and 68: 8.3. táblázat: Épített környez
Page 69 and 70: Bár elsősorban a higéniás kör
Page 71 and 72: Ennek alapján elkülöníthetünk
Page 73 and 74: c) A kőolajkutatás során az elm
Page 75 and 76:
Azóta viszont nem történt egysé
Page 77 and 78:
település x(EOV)y(EOV)terület/ha
Page 79 and 80:
11. Szennyvízkezelési helyzetMegy
Page 81 and 82:
Az ipari szennyvizek bár csatorna
Page 83 and 84:
A településen 1,5 km gravitáció
Page 85 and 86:
A zajhatás csökkenése elkerülő
Page 87 and 88:
13. Környezetbiztonság: Az erdőt
Page 89 and 90:
szentesi és makói területen pedi
Page 91 and 92:
13.1. táblázat A tüzek kiterjed
Page 93:
használat előtti tarvágás kény
show all

4. HelyzetÃ©rtÃ©kelÃ©s - TermÃ©szeti FÃ¶ldrajzi Ã©s Geoinformatikai ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?