Karámok elszaporodása +Állattartó telepekről meginduló gyomosodás +Libalegeltetés, tollszennyezés + +Beépítés, háromszögelési pont létesítése +Szilárd burkolatú út építése + + +Illegális szemétlerakás + + +Gyújtogatás, felégetés + +Homokbányászat +Szénhidrogén kutatások miatti zavarás, olajszennyezés +Katonai igénybevétel (tűz, hanghatások) +- A Pitvarosi TVK-en belül gondot okoz az invazív, ruderális fajok, pl. bálványfa, akác, magasaranyvessző, selyemkóró, közönséges tarackbúza terjedése a szomszédos területekről; afelszántás, elszántás, a mezőgazdasági területről a növényvédőszerek, műtrágyák bemosódása.- A libalegeltetés Montág-pusztán károsítja a védett élőhelyeket.Szeged/Kiskundorozsmai Nagy-széken is a kiszántás, ötletszerű homokkitermelés veszélyezteti anövényfajokat.- Vadászat, fácánkibocsátás pl. a Blaskovics-pusztán jár káros következményekkel.e) Erdők és egyéb fás növényzet (természetes és telepített erdők) A megye legkiterjedtebb védetterdeit a Pusztaszeri-, Mártélyi- és Pitvaros puszták Tájvédelmi Körzetek illetve a Maros menténtalálhatjuk (5.3. táblázat).5.3. táblázat Csongrád megye védett természeti területein elhelyezkedő erdők:Erdőterületből fokozottan Védőzóna (ha) Erdőterület (ha)védett (magterület) (ha)Tájvédelmi Körzetek:Pusztaszeri TK 89 2470Mártélyi TK 28 1239Pitvaros puszták TK 5 5Természetvédelmi Területek:Makó-Landori TT 398Erdőrezervátumok:Sasér 19,6 18,2 37,8Maros-hullámtér 21,3 39,7 61Az erdő, mint természetes életközösség, sokféle növény- és állatfajnak nyújt megfelelőélőhelyet. Ezek védelme, megőrzése elválaszthatatlan az erdők védelmétől. Egyes fafajoktársulásai is jelenthetnek olyan természeti ritkaságot, amelyet védeni kell. A védelemnek ezenkívül még számos oka lehet (pl.: erdei ökoszisztéma megóvása, a táj eredeti arculatánakfenntartása, tud. kutatás, stb.). A védett természeti terület vagy annak egy része lehet fokozottanvédett, ami azt jelenti, hogy a védelem csak különleges intézkedésekkel biztosítható. A védelem47
alatt álló erdők közül külön kategóriát képeznek az erdőrezervátumok, amelyek különlegesenalkalmasak a természetközeli erdei életközösség, a biológiai sokféleség megőrzésére, azerdőfejlődés kutatására.Területünkön legjellegzetesebbek az ártéri, illetve homoki erdők, amelyek nagyobbfigyelmet igényelnének, lévén fontos részei a zöldfolyosóknak.Az árterekre telepített tájidegen fák nem bírják a hosszú elárasztást, a jeges árvizeket. Ezértcélszerű lenne füzeseket, az ártéri ligeterdő fajait telepíteni, kerülve nemesnyár ültetvényektelepítését a puhafa-ligeterdők helyén. A kisebb kiterjedésű maradványtölgyesek fokozottfigyelmet érdemelnek. A települések közelében mindenütt nagy gondot jelent az illegálisfakitermelés. Vadeltartó-képesség szempontjából csak az ártéri és szikes vidéki erdőterületekmegfelelőek.f) A mesterségesen létrehozott és fenntartott élőhelytípusok (pl. antropogén gyep, park,arborétum, botanikus kert stb.) esetében gondot okozhat a védett objektum (pl. magányos fa -Tápéi Vetye-háti nyárfa) elöregedése, illetve a fenntartásukhoz szükséges források szűkössége.Az ásotthalmi ültetett erdőben kipusztulóban vannak a fekete nyárak.5.2. Védelem alatt nem álló területekA védelem alatt nem álló területeket azért tárgyaljuk, mert egy-egy így településkülterületén a nem védett, de természetvédelmi szempontokból jelentős területek (élőhelyek,zöldfolyosók) gondjaira mutatunk rá természetvédelmi szempontokat figyelembe véve. Ahelyzetértékelésnél ezeket a területeket műveléságuk szerint csoportosítottuk.Csökkent a szántók, gyepek szőlők területe, növelve a művelés alól kivett területek éserdők arányát. A természetvédelem szempontjából pozitívan értékelendő, hogy a műtrágya ésvegyszerfelhasználás 1989 óta kb. 35%-al csökkent. Sok esetben, az igazán természetes területekteljes hiánya miatt, bizonyos fajok és életközösségek fennmaradása az extenzív gazdálkodástól ésterületektől függ.a) Vizes élőhelyek: Általános irányelvként elmondható, hogy a természetközeli vizesélőhelyek jellegét megváltoztatni nem lehet, ezt részben a természet védelméről szóló törvény isszabályozza (láp, szikes tó), másrészt az ott élő védett és fokozottan védett élőlények élő-,táplálkozó-, búvóhelyének elpusztítása a fenti törvény alapján is tilos. Jelenlegi kedvezőtlenállapotuk kialakulásában egyrészt az egyoldalú, csak gazdasági érdekeket figyelembe vevővízgazdálkodás, másrészt a látszólagos „értéktelenségük” miatti nem megfelelő hasznosításuk(pl.: szeméttelep, anyagnyerő hely, öntözőgödör) eredménye.- halastavak: Tisza vízzel és belvízzel feltöltött intenzív haltenyésztést szolgáló tórendszerek.Működésüket gazdasági érdekek és természetvédelmi szempontok befolyásolják. Ez gyakranvezet konfliktus helyzethez. További gondot okoz, ha a halgazdálkodást felhagyják, a tórendszertmegszűntetik. A halastavak működtetéséből adódóan a fészkelőhelyek gyakran megsemmisülnek.A túlzott tápanyag bevitel a növényzet megváltozását okozza.- mesterséges vízfolyások, víztározók: Állapotuk elhanyagolt, ugyanakkor a mederben és aparton kialakult vegetáció mint zöldfolyosó működik. Az engedély nélkül épített víztározók,öntözőgödrök (főleg a megye déli, délnyugati részén) megszüntetése indokolt.- időszakosan vízjárta helyek: ez az élőhely típus részben átfed a mai állapotában szárazgyepekkel, mert az utóbbi évtized szárazsága és a lecsapolások miatt nagyrészt elvesztették48