4. Helyzetértékelés - Természeti Földrajzi és Geoinformatikai ...

talajadottságú területeken, mint pl. Hódmezővásárhely és Szentes szolonyeces területein ill. a Marosmentén. Az utóbbi években a deflációs károk növekedéséhez jelentősen hozzájárult a mezővédőerdősávok megszüntetése, hiánya, s a nem megfelelő irányú és méretű (A szélhordásnak kitett homokitájakon 30-40 ha-nál nagyobb, az egyéb talajú területeken a 100 ha-nál nagyobb táblák megvalósításanem célszerű.) parcellázottság is. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a szélerózió nem kizárólag ahomokterületeken jelentkezik, hanem fokozott mértékben veszélyezteti a jó minőségű csernozjomtalajok humuszos rétegét is. Az elveszett (a táblákat szegélyező csatornákba, árkokba áthalmozott)termőtalaj mennyiségén felül jelentős kár keletkezhet a vetőmag, a kijuttatott kemikáliák elhordásábólis, nem beszélve a levegő porterheléséről.A víz okozta erózió eredhet folyóvíz, csapadékvíz, hó és jégtakaró felszínformáló erejéből.Csongrád megyében folyóvízi erózió nem jelentkezik, mivel a vízfolyások alsó szakasz jellegűek,a folyóvizek gátakkal szabályozottak. Az Alföldön a csapadékvíz szintén nem ill. nem jelentősmértékben hoz létre erodált felszínt, mivel a lejtésviszonyok 5% alatt maradnak mindenhol ésilyen terepen az esőzések romboló hatása nem érvényesül. Speciális talajpusztulási forma a szikestalajon a padkásodás. Elindítója a dűlőút vagy a legeltetés által kikoptatott nyomok lehetnek.Összegezve elmondható, hogy Csongrád megyében a talajok vízgazdálkodása és szerkezete általelőrevetített erózió létrejöttét a minimális lejtőviszonyok megakadályozzák. A megye területén acsapadékvíz okozta erodált formák nem jellemzőek. Ennek megfelelően műszaki talajvédelemrenincs szükség, csupán agronómiai talajvédelem ajánlott, melynek a talaj szerkezetének javításáraill. megőrzésére kell irányulnia. Az érintett területek elsősorban a Duna-Tisza közi hátság homoktalajai és a Csongrádi-sík porosodásnak indult mezőségi talaja.A szikes talajok kialakulása a területen hidrogeológiai és éghajlattani okokra vezethetőkvissza, de az utóbbi években a folyamat helyenkénti felerősödéséhez (másodlagos szikesedés) azemberi gondatlanság is hozzájárult.A mezőgazdaságilag művelt területeken jelentős mértékű a talaj fizikai tulajdonságainakromlása. A rosszul és nem megfelelő időpontban végzett talajművelési folyamatok a talajtömörödéséhez és porosodásához vezetnek.A megye területén talajszennyező forrásokként a következők jöhetnek szóba: azolajbányászattal kapcsolatos talajtani hatások, a termálvíz kutak környéki csurgalékvizekbőladódó sótartalom-növekedés, a helytelen műtrágya tárolásból adódó és a nem megfelelőenkivitelezett kommunális hulladéklerakó környéki talajszennyeződések.d) Egy korszerű agrár - környezetgazdálkodási program kidolgozásának kiinduló pontja atalaj jelenlegi állapotának objektív felmérése (információs rendszer), és az állapotváltozásokfolyamatos nyomon követése (monitoring rendszer). Ez ad lehetőséget az eredményes és hatékonyszabályozásra, a kedvező változások elősegítésére, ill. a kedvezőtlen változások időben történőmegelőzésére, mérséklésére. Ennek figyelembe vételével került sor Csongrád megyében is azországossal összhangban 1992 - ben a Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszer (TIM)kiépítésére. A megye területén 43 TIM pont került kijelölésre (3.4. ábra) * , melyek egy részemezőgazdasági, erdővel borított ill. környezetileg érzékeny területen található. Valamennyimérési ponton meghatározásra kerül a talajszelvény genetikai szintjeire vonatkozó kémiai, fizikaiés biológiai laboratóriumi vizsgálatokat. A talajjellemzőket időbeni változékonyságuk szerintinduláskor egy alkalommal, majd egy, három és hat évenként vizsgálják. Az 1997 szeptemberbenkiadott helyzetértékelés szerint a megyében megfigyelt pontokon a nehézfém értékek egy esetbensem haladták meg a határértéket. A kadmium 0,5 és 0.7 ppm között, a cink 100 és 150 ppm* Az ábra külön kerül leadásra.41