2.1. táblázat: A vízjogi engedélyekben lekötött vízmennyiség Csongrád megye településein(1999) (forrás: ATIVÍZIG)Helység neve Felszíni víz Talajvíz Rétegvíz Termálvíz Helység neve Felszíni víz Talajvíz Rétegvíz TermálvízAlgyő 100 000 - 203 514 1057 000 Magyarcsanád 12 800 - - 100 000Ambrózfalva - - 30 000 - Makó 2132 110 10 256 2786 358 1040 000Apátfalva 603 200 - 415 000 - Maroslele 1167 697 - 126 000 -Árpádhalom 129 664 - 124 300 - Mártély 408 800 - 2 700 -Ásotthalom - 24 854 140 415 10 000 Mindszent 727 673 1 472 702 940 200 580Baks 659 194 - 126 100 40 000 Mórahalom 1700 000 72 047 422 250 100 000Balástya 2 500 185 774 176 088 40 000 Nagylak - - 90 000 -Bordány - 63 328 227 438 - Nagymágocs 1396 500 7 076 349 751 160 000Csanádalberti 336 296 - 22 000 - Nagyér - - 91 072 -Csanádpalota 538 000 4 928 283 461 - Nagytőke 134 000 - 17 000 -Csanytelek - 9 541 200 576 15 000 Óföldeák 999 175 - 37 000 -Csengele - 112 765 185 521 - Öttömös - 8 050 35 000 -Csongrád 1605 790 14 760 1941 875 1172 140 Pitvaros - - 75 000 100 000Derekegyház 1615 792 - 178 000 - Pusztamérges - 6 800 91 900 -Deszk 48 900 1 565 305 000 - Pusztaszer 72 000 10 350 90 000 -Dóc 80 098 19 846 72 500 - Ópusztaszer 20 500 20 330 1 453 300 000Domaszék 150 000 80 555 153 300 - Röszke 164 758 14 900 231 200 -Eperjes 763 320 675 54 372 103 600 Ruzsa - 143 867 100 000 30 000Fábiánsebestyén 2240 000 - 271 528 288 233 Sándorfalva 11268474 29 505 525 674 -Felgyő 114 000 - 73 000 426 700 Szatymaz 10 550 63 519 164 930 -Ferencszállás 5 760 - 66 350 - Szeged 1061 780 73 407 18674 732 6061 341Forráskút - 18 700 103 000 400 000 Szegvár 728 460 - 512 812 1460 000Földeák 260 000 - 247 200 60 000 Szentes 7948 147 74 870 5729 316 5226 080Hódmezővásárhely 2576 101 3 051 5509 691 714 000 Székkutas - 5 475 249 079 269 136Királyhegyes 1245 000 - 34 306 - Tömörkény 5720 000 1 550 113 858 -Kistelek 42 000 99 333 565 891 - Tiszasziget 580 000 2 400 217 100 129 900Kiszombor 1846 600 - 252 188 - Újszentiván 566 400 - 14 725 -Klárafalva - - - - Üllés - 44 750 240 000 70 000Kövegy - - - - Zákányszék - 175 143 80 700 -Kübekháza - - 108 650 - Zsombó - 11 888 2 966 -Vízfajták összesen: ( m 3 /év )Felszíni víz 51.782. 039Talajvíz 1.417. 330Rétegvíz 43.846. 780Termálvíz 19.573. 710Gyógyvíz * 1.030 .160* Termálvízből gyógyvízként felhasznált vízmennyiség25
d) A megye területén a következő jelentősebb (5 hektárnál nagyobb területű) holtágaktalálhatók:Gyálai-Holt-Tisza, Nagyfai-Holt-Tisza, Atkai-Holt-Tisza, Sasér, Körtvélyesi-Holt-Tisza,Mártélyi-Holt-Tisza, Osztorai-Holt-Tisza, Súlymostó I. (Labodári holtág), Serházzugi-Holt-Tisza, Újszegedi-Holt-Maros, Csongrád feletti Lófogó, Gyova-Mámai-Holt-Tisza, Fekete-Holt-Körös, Rázsonyi-Holt-Körös, Rácz-Holt-Körös, Iriszlói-Holt-Körös, Malomzugi-Holt-Körös.A felsorolt 17 holtág közül a hullámtéren található 7, 10 holtág pedig a mentett oldalon (azárvízvédelmi töltéseken kívül). A holtágak közül 4 természetvédelmi oltalom alatt áll. Aholtmedrek sajátos, kellően még nem tudatosult gondja a természetes feltöltődés (mintegy 2 cm/év).A hullámtéri holtágak esetében – amennyiben a Hármas-Körös és a Tisza folyókon ahullámteret is elöntő árvizek vonulnak le – a vízcsere természetes módon lejátszódik. Szárazidőszakokban (pl. a 80-as évek vége, 90-es évek első fele) ezekben a holtágakban a vízmennyisége erőteljesen lecsökken (némelyek időszakosan kiszáradnak), felerősödnek azeutrofizációs jelenségek. Sajátos problémáikat tekintve a hullámtéri holtágak közül kiemelhető aKörtvélyesi Holt-Tisza és a Mártélyi-Holt-Tisza. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet területéntalálható Körtvélyesi-Holt-Tisza Hódmezővásárhely térségének belvízbefogadója, amelybe aKenyereéri főcsatornán keresztül a mezőgazdasági területekről tápanyagdús vizek jutnak be. Aszáraz periódusokban a holtág vize erősen eutróf jellegű. A Mártélyi-Holt-Tisza a megyében azegyetlen olyan holtág, amely mellett üdülőterület létesült. Ennek a területnek megoldatlan aszennyvízelvezetése és az elszikkasztott szennyvíz jelentős mértékben terheli a holtág vizét.Szárazabb időszakokban a holtágban előrehaladott eutrofizációs jelenségek tapasztalhatók,amelyek korlátozzák vizének rekreációs célú használatát.A mentett oldali holtágaknak a folyóból történő vízpótlása csak a Gyálai-Holt-Tiszaesetében megoldott. Ezek a holtágak kivétel nélkül a kisebb vagy nagyobb vízgyűjtő területekrőlszármazó belvizek befogadói. Ez a tény alapvetően meghatározza vizük minőségét. Mindezekentúl lakott területeken húzódó, vagy azokhoz közeli holtágakba esetenként (pl. Szeged,Hódmezővásárhely) jelentős mennyiségű kommunális szennyvíz került vagy még ma is kerül.Ezeknek a holtágaknak jelentős mértékű a feliszapolódása, vizük erősen szennyezett, akörnyezetet inkább rontja, mint javítja. Ezek a holtágak: Gyálai-Holt-Tisza, Újszegedi-Holt-Maros, Serházzugi-Holt-Tisza, Nagyfai-Holt-Tisza.Állapotfeltáró és a rehabilitáció lehetőségeit vizsgáló tanulmányok készültek azÚjszegedi-Holt-Maros, a Gyálai-Holt-Tisza, a Serházzugi-Holt-Tisza, a Mártélyi-Holt-Tisza és aKörtvélyesi-Holt-Tisza esetében. Ezekre a tanulmányokra alapozva vízjogi engedélyezési tervekszülettek a Mártélyi-Holt-Tisza és az Újszegedi-Holt-Maros rehabilitációjára. A rehabilitációsmunkálatok az Újszegedi-Holt-Maros esetében 1999. decemberében elkezdődtek.e) A megye homokhátsági területein, illetve annak peremrészein található néhány szikestó. Az 1980-as és ‘90-es évek száraz időszaka után az utóbbi évek csapadékos időjárása többnyiremegoldotta ezek vízháztartási problémáit. Vizük vizsgálatával az MTA Szegedi TerületiBizottságának Tisza-kutató Munkacsoportja foglalkozott. A vizsgálatok ezen különleges víziéletterek viszonyainak megismerését, feltárást célozták. A tavak között különleges helyet foglal ela Fehér-tó, amelynek természetes medrét tovább alakították, és természetvédelmi oltalma illetvehalászati hasznosítása rendszeres konfliktusforrás.A térség egyes anyagnyerő helyein kialakult bányatavakban az öntözővízifelhasználhatóságot célzó vizsgálatok történtek. A tavak vizének minőségét elsősorban aközvetlen környezet határozza meg, bár nagy százalékuk alkalmas öntözési célokra.26