Jó Pajtás - TippNet

A biológiai sokféleség(biodiverzitás) világnapjaMI A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGEGYEZMÉNY?Biológiai Sokféleség Egyezmény jelentősége,A hogy a legmagasabb nemzetközi politikaszintjén foglal állást az ember (emberi társadalom)és a természet (élővilág, biológiai sokféleség)viszonyának meghatározásában.A Biológiai Sokféleség Egyezmény célkitűzésea biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinekfenntartható használata, az erőforrásokhasznosításából származó előnyök igazságos ésméltányos elosztása, beleértve az erőforrásokhozvaló megfelelő hozzáférhetőséget, technológiákátadását és pénzeszközök biztosítását.Az egyezmény értelmében a biológiai sokféleségaz élőlények közötti változatosságot jelenti,beleértve többek között a szárazföldi, tengeriés más vízi-ökológiai rendszereket, valamint ezeketa rendszereket magukban foglaló ökológiaikomplexumokat. Ez magában foglalja a fajokonbelüli, a fajok közötti sokféleséget és maguknakaz ökológiai rendszereknek a sokféleségét. Tágabbértelemben az eddig felsoroltakon túl a tájak,tájtípusok, a kultúra, a hagyományok, a szellemiértékek és alkotások sokféleségét is értjük.A fenntartható használat a biológiai sokféleségkomponenseinek olyan módon és ütembentörténő használatát jelenti, mely nem vezet abiológiai sokféleség hosszú távú csökkenéséhez.Ezáltal lehetőség nyílik a jelen és jövő generációkigényeinek és törekvéseinek kielégítésére.A Biológiai Sokféleség Egyezmény nem klaszszikustermészetvédelmi egyezmény, hiszen célkitűzéseinem csupán a természetvédelemre utalnak,hanem a társadalom érdekeit közvetlenülszolgáló hasznosításra is. Így a mezőgazdasági, anem védett területek természetesen alacsonyabbszintű, de mégis fontos változatosságának megőrzésétis célul tűzték ki. Közvetve mégis rendkívüllényeges mondanivalója van a természetvédelemszámára, hiszen az élővilág fenntartható használatacsakis úgy lehetséges, ha mindent elkövetünkdegradációjának megakadályozásáért. Ez azegyezmény azért különleges, mert az egész élővilágravonatkozik, vagyis minden élőlény és élőrendszer fennmaradását, a földi élet valamennyiformájának egyetemes védelmét tűzi ki célul. Abiológiai változatosság az ökológiai, genetikai, tudományos,oktatási, szociális, gazdasági, kulturálisés esztétikai értékeket is magába foglalja.Az egyezmény hatására sokféle tevékenységindult el és gyorsult fel a tagállamokban. Megélénkülteka biológiai sokféleség feltárására irányulókutatások, stratégiai tervek és akcióprogramokkészültek és készülnek, új jogszabályokatalkotnak, melyek összhangban vannak az egyezménycélkitűzéseivel, illetve annak végrehajtásimódjait támogatják.A Biológiai Sokféleség Egyezmény a legmagasabbnemzetközi politika szintjén foglal állástaz ember (emberi társadalom) és a természet(élővilág, biológiai sokféleség) viszonyának meghatározásában.A Kárpát-medence növényvilága és a hozzákapcsolódó állatvilág igen sokszínű, élőviláganagyon gazdag. Ennek köszönhetően vidékünköntöbb mint 42 000 állat- és 2200 növényfaj él.A medence viszonylag kis területe és a számosidőjárási és helyileg ható földrajzi tényező, mintpéldául a víz, vagy a változatos talaj hatásárakialakult gazdag élővilág többnyire kisebb kiterjedésűés mozaikos elhelyezkedésű elemekbőltevődik össze. Ezek megőrzése sokkal nehezebbfeladat, mint a nagy kiterjedésű, sokszor ezer kilométerekenkeresztül azonos élőhelyeké.A természetre, a biológiai sokféleségre igennagy hatást gyakorol az emberi tevékenység, aterülethasználat módja. Gondoljunk például arra,hogy az infrastruktúra fejlesztése során felerősödhetnekaz elszigetelődést okozó hatások. Azélővilág számára kedvezőtlen, ha például a közúthálózatfontos ökológiai folyosókat vág kettéés tesz működésképtelenné, mivel a töredezettállományok közötti génkicserélődést akadályozzameg. Súlyos következményei vannak a mezőgazdálkodássorán a túlzott vegyszer- és műtrágyahasználatnak,a nem megfelelő talajművelésnekés tápanyag-utánpótlásnak, melyek szintén negatívhatással lehetnek a biológiai sokféleségre.Vidékünk természetes élővilága a sokféle emberitevékenység ellenére szerencsére igen jó állapotbanmaradt fenn, joggal lehetünk büszkéknemzeti természeti értékeinkre. Például számosolyan faj és társulás él nálunk, amely Európában,vagy akár az egész világon már csak errefelé találhatómeg.Szerencsére egyre többen, egyre szélesebbrétegek ismerik fel azt a tényt, hogy a természetAz ENSZ által 1992-ben Rio de Janeiróbanrendezett Környezet ésFejlődés Konferenciánszületett meg a BiológiaiSokféleség Egyezmény.Ezen EgyezményTitkársága kezdeményeztemájus 22-i dátummal aBIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGVILÁGNAPJÁNAKmegrendezését is.erőforrásait nem lehet korlátlanul, egyre növekvőmértékben használni. A természet átalakítása,erőforrásainak túlzott mértékű használata azemberi életet nemcsak minőségében, hanemlétében is veszélyezteti. Fontos az, hogy közösencselekedjünk, hiszen ebben rejlik környezetünk,életterünk megóvásának kulcsa.Sok fejlett országban a nagymértékű természetátalakításeredményeként az élővilág sokféleségejelentősen lecsökkent. Nálunk ez a negatívfolyamat szerencsére nincs ilyen előrehaladottállapotban. A közép-kelet-európai régiónak azelőbbiekben ecsetelt értékei nemcsak azértgazdagítják Európát, mert ami számos más országbanmár elpusztult, eltűnt, annak egy részenálunk még fellelhető, hanem azért is, mert sokolyan egyedülálló természeti értékünk van, amelya nyugat országaiban sohasem fordult elő.A biológiai sokféleség jelentőségéről a társadalom,a döntéshozók sokszor hajlamosakelfeledkezni. Fontos tehát ezen a napon, a nemzetköziszinten ünnepelt biológiai sokféleségnapon, hogy a társadalomban tudatosítsuk a biológiaisokféleség jelentőségét. A biodiverzitástannak teljes jelentésében meg kell ismertetnia társadalommal, az ismeretek átadásának ésterjesztésének, valamint a környezettudatosságkialakításának minden réteget és korosztálytérintenie kell.Jó PajtásFedőlapunkhozGólyatöcsgólyatöcs (latin elnevezése: HimantopusA himantopus, németül: Stelzenläufer, angolneve: Black-winged Stilt), egyéb népi nevei:széki gólya, széki szarka, gólyasneff, gyöngyvérlile, töcsmadár. A lilealakúak rendjének gulipánfélékcsaládjába tartozó kb. 38 cm hosszúságúköltöző madár. Afrikából – az állományegy része a kenyai Nakuru-tótól – áprilisbanérkezik hozzánk. De fellelhető Kaliforniától Argentínáigés Új-Zélandtól Közép-Kínáig, illetvee négy végpont közötti széles sávban.A tocsogós vizeket, szikkasztótavakat keresifel. Magányosan vagy kisebb laza kolóniákbanfészkel. Zsombékos fűcsomók közé,kisebb földkupacra építkezik. Különösen kedvelia rizsföldeket. Négy agyagsárga színű, feketésbarnafoltokkal mintázott tojását a hímés a tojó egyaránt, 30-40 perces váltásokkal,melengeti. A kicsik 25 nap alatt kelnek ki. Fészekhagyók.Ha veszély fenyegeti őket, akkora szülők jellegzetes kip-kip kiáltásokat hallatvapróbálják a betolakodó figyelmét elterelniróluk. Hosszú piros lábai (csüd 103–129 mm)fehér testet tartanak a pocsolyák víztükre fölött.Meg kell jegyezni, hogy a test és a láb azarányait tekintve vetekszik a flamingókkal. Ahátuk, a szárny (234–260 mm) és a farok (70mm) viszont feketésbarna. A nyak alján is vanegy ilyen folt. A hosszú egyenes csőr (36–52mm) ezüstszürke. Augusztus végén, szeptemberelején távozik.