You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
16<br />
MAGYAR EDZŐ ■ 2008/1<br />
tudományok, az irodalom vagy a mûvészetek.<br />
Érvelése abból a korrekt feltételezésbôl<br />
indult ki, hogy az egészséges<br />
mozgás, a sport ösztönzi és elôsegíti<br />
a gondolkodást, s ez által javítja<br />
a figyelem összpontosításának képességet<br />
is az emberben. Ahogyan 1887ben<br />
megfogalmazta: „A sport megkétszerezi<br />
a tanulás gyorsaságát, s ugyanígy<br />
segíti elô az elôadott témák, új ismeretek<br />
helyes értelmezését is.”<br />
Az szintén említést érdemel a francia<br />
pedagógus felfogásáról a mûvelôdést<br />
illetôen, miszerint a sport, számos<br />
funkciója-haszna mellett, jelentôsen<br />
elôsegíti a kívánatos alapvetô etikai<br />
érzék kialakulását is az egyénben.<br />
Késôbb mindinkább beigazolódott<br />
Coubertin elméletének megalapozottsága.<br />
Az olimpiai eszmék szíve-lelkelényege<br />
ma a kiválóság, a barátság és<br />
a tisztelet. Ezek a fogalmak hatják át az<br />
olimpiai mozgalommal kapcsolatban<br />
megszületô döntéseket és akciókat, s<br />
következetes fenntartásuk, érvényre<br />
juttatásuk eredményenként vált sikeressé<br />
az öt színes karika látványos hódítása<br />
és tekintélyének emelkedése világszerte,<br />
továbbá a 114 évvel ezelôtt<br />
Coubertin által kifejtett elvek nyomán<br />
alakult ki mind szélesebb körû nemzetközi<br />
dialógus is a sport elengedhetetlen<br />
hasznú szerepérôl a társadalom<br />
formálásában.<br />
A francia reformert mindennél erôteljesebben<br />
ösztönözte a 3000 évvel<br />
korábban virágzó ôsi görög kultúra,<br />
ahol az oktatás-mûvelôdés folyamatában<br />
elengedhetetlen szerepet kapott a<br />
sport. A test nevelése egyenlô jelentôségû<br />
volt a filozófiával és a zenével,<br />
ezek a kellékek képezték a legfôbb<br />
építôköveit a test, a szellem és a jellem<br />
harmonikus formálásának.<br />
A Krisztus elôtti 776-ig visszavezethetô<br />
ókori olimpiai játékok szinte felmagasztalták<br />
az oktatásnak ezt a szinte<br />
szent formáját, hiszen szorosan az<br />
Olimpusz istenei tiszteletére celebrált<br />
vallásos ünnepekhez kapcsolódtak<br />
minden negyedik esztendôben az<br />
Olimpiai Játékok, amelyeknek keretei<br />
közt a szabad görög férfiaknak alkalmuk<br />
nyílt összemérni erejüket, ügyességüket,<br />
tudásukat futásban, diszkoszvetésben,<br />
gerelyhajításban, távolugrásban,<br />
„öttusában”, birkózásban,<br />
ökölvívásban és a kocsiversenyekben.<br />
A gyôzteseket dicsérô kultusz részeként<br />
olajágkoszorút kaptak, s jogot arra,<br />
hogy tetteiket költôk dogozhassák<br />
fel, sôt arra is, hogy szûkebb hazájukban,<br />
városukban szobrot emelhessenek<br />
a tiszteletükre.<br />
A játékok mindenhatósága szentségét<br />
jelzi az „Ekecheiria”, az olimpiai<br />
béke, illetve fegyverszünet intézménye<br />
is, amely a görög városok közti<br />
esetleges fegyveres konfliktusok felfüggesztését<br />
jelentette a játékok elôtt,<br />
alatt és bizonyos meghatározott ideig<br />
utána is, s egyben szabályozta azt is,<br />
hogy a versenyek színhelyén tilos volt<br />
mindennemû fegyver viselése. A<br />
résztvevô sportolók, hozzátartozóik és<br />
a mintegy 35-40 000-es közönség minden<br />
aggodalom nélkül, abszolút biztonságban<br />
utazhatott oda és vissza az<br />
eseményekre, amelyet hasonlóan tökéletes<br />
biztonságban élvezhetett a<br />
helyszínen.<br />
A charta útmutatásai<br />
Ez az ókori modell érthetôen ragadta<br />
meg Coubertin fantáziáját, s vélte úgy,<br />
hogy ezekre az elvekre és gyakorlatra<br />
alapozhatja meg a játékok modern formában<br />
történô megjelenítését, azaz,<br />
mint ahogyan ez az ôsi görögök világában<br />
történt, tehát, hogy a sport nem<br />
csupán eszköze a széleskörû nevelésnek,<br />
hanem egyben lényeges eleme a<br />
társadalmi harmóniának, kölcsönös<br />
megértésnek és békességnek. Meggyôzôdéssel<br />
vallotta, hogy elenyészô<br />
azoknak a problémáknak a száma, ahol<br />
a sport sem képes segíteni. Coubertin<br />
egy alkalommal jellemzôen ezt mondta:”A<br />
sport az ember számára a lehetô<br />
legjobb dolog arra, hogy mindenben<br />
tökéletes legyen.” Késôbb némileg<br />
módosította ezt. Annyiban, hogy a tökéletességet<br />
– mint elérendô célt a<br />
sport révén – az erôfeszítés szóval helyettesítette.<br />
Végeredményben ezt fejezi<br />
ki a neki tulajdonított híres mondás<br />
is a játékok lényegérôl: „Az életben<br />
nem a diadal a fontos, hanem a küzdelem,<br />
nem a gyôzelem a lényeg, hanem<br />
az, ahogyan küzdesz érte.”<br />
Coubertin ideái ekként váltak a modernkori<br />
olimpiai mozgalom és a játékok<br />
alapköveivé, amelyeket az Olimpiai<br />
Charta foglal össze:<br />
„Az Olimpizmus életfilozófiaként a<br />
test, az akarat és a szellem képességeit,<br />
mint egységes egészet fogja<br />
össze és dicsôíti. Egyesítve a sportot a<br />
kultúrával és neveléssel az Olimpizmus<br />
olyan életforma kialakítására törekszik,<br />
amely a munkavégzés örömére,<br />
a példakép nevelési értékére és az<br />
egyetemes erkölcsi alapelvek tiszteletén<br />
alapszik.<br />
Az Olimpizmus célja, hogy a sportot<br />
az emberiség harmonikus fejlôdésének<br />
a szolgálatába állítsa egy békés<br />
társadalom elômozdítása és az emberi<br />
méltóság megôrzése érdekében.<br />
Az Olimpiai Mozgalom egyetértésben<br />
szervezett, egyetemes és állandó<br />
cselekvési sorozat, amely a NOB leg-<br />
felsôbb hatalma alatt kerül megvalósításra…<br />
kiterjed mind az öt kontinensre.<br />
Az Olimpiai Mozgalom csúcspontja<br />
a világ versenyzôinek találkozása a legnagyobb<br />
sport fesztiválon, az Olimpiai<br />
Játékokon.<br />
A sport gyakorlása alapvetô emberi<br />
jog. Minden természetes személyt<br />
megillet a sportolás joga a diszkrimináció<br />
bármely megnyilvánulási formája<br />
nélkül az Olimpiai szellemben, amely<br />
kölcsönös megértést követel meg a<br />
barátság, szolidaritás és tisztességes<br />
játék szellemében.”<br />
Lépést tartani a korral…<br />
Summázva megállapítható, hogy az<br />
egyén számára az olimpizmus elegyíti<br />
a sportot a kultúrával és mûvelôdéssel,<br />
hogy kiegyensúlyozott egységben<br />
fejlessze a testet, a szellemet és az<br />
akarati tulajdonságot. A társadalom<br />
számára az olimpizmus az emberiség<br />
szolgálatában állítja a sportot, ezzel bátorítva<br />
és elôsegítve a béke és egymás<br />
jobb megértésének ügyét, ekként<br />
ôrizve és ápolva általában az emberi<br />
méltóságot.<br />
Az elsô modernkori olimpiai játékoktól,<br />
1896-tól kezdôdôen az olimpiai<br />
mozgalom segített értékeinek hangsúlyozásával<br />
meghatározni a sport szerepét<br />
az egyes ember és általában az<br />
emberiség fejlôdésének folyamatában.<br />
Ebben az igyekezetében vált<br />
szükségessé az olimpiai charta korszerûsítése<br />
idôrôl idôre, hogy az mindig<br />
összhangban legyen a társadalmi és<br />
egyéb változásokkal. Erre, hogy csupán<br />
egy jellemzô példával szolgáljunk:<br />
a nyári játékok mellett idôvel idôszerûvé<br />
vált a téli játékok megrendezése is,<br />
sôt – igaz, más jellegû követelmények<br />
és igények hatására – késôbb a különbözô<br />
típusú ötkarikás események idôbeni<br />
elválasztása szintén, amelyek így<br />
azután 1992-tôl kezdôdôen kétévenként<br />
váltják, követik egymást. A szervezet<br />
terebélyesedését mutatja, hogy<br />
ma már több, mint 200 tagországot<br />
számlál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság,<br />
amely szoros együttmûködést<br />
alakított ki a nemzeti olimpiai testületekkel,<br />
ugyan így a nemzetközi sportági<br />
szakszövetségekkel és gyûjtô szervezetekkel<br />
a fejlôdés folyamatos biztosítása<br />
érdekében a legkülönfélébb<br />
szakmai, anyagi, és erkölcsi támogatást<br />
lehetôvé tevô programok (lásd az<br />
olimpiai szolidartási- és egyéb segélyezô<br />
projektek) megtervezésével és következetes<br />
végrehajtásával. Ezek sorából<br />
kiemelkednek azok a tárgyalások<br />
az Egyesült Nemzetek Szervezete és a<br />
NOB között, amelyek eredményeként<br />
formálódik a „Sport a békéért” prog-